Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-22 / 42. szám
ÚJ szú 3 1982. X. 22. SZOVJETUNIÓ Lenyűgöző-r l gazdasági eredmények A történelem kevesebb időt szolgáltatott Lettországnak a szocialista építésre, mint a többi szövetségi köztársaságnak^ Az 1918 végén létrehozott szovjethatalmat nemsokára legyőzte az ellenforradalom, s csak 1940-ben sikerült újra létrehozni, mindössze egy évvel a Szovjetunió elleni hitlerista támadás előtt. Szovjet Lettország történelme mindössze négy évtizedes. Ez alatt a rövid időszak alatt sikerült a köztársaságnak gigantikus előrehaladást tennie. A többi köztársasággal összehasonlítva Lettország ipara nem volt különösen elmaradott. Volt könnyű- és vegyipara s fejlettnek mondható poligráfiai ipara, de ezek az ágazatok általában primitív termékeket állítottak elő. Lettországban ma az áruk széles skáláját gyártják, és számos olyan terméket is, amelyekkel nem vallana szégyent egyetlen magasan fejlett állam sem. A szovjethatalom évei alatt a könnyűipar a húszszorosára, a poligráfiai ipar 36-szorosára növekedett. Ami a vegyipart és a fémmegmunkálást illeti, ezen a területen a növekedés szinte fantasztikus - 430-szoros. Ez azt jelenti, hogy eme ágazatok üzemei egy nap alatt többet termelnek, mint a burzsoá Lettországban egy év alatt. MUNKAMEGOSZTÁS, SZAKOSODÁS A szovjet köztársaságok szövetségébe lépve a köztársaság előtt a gazdasági fejlődés olyan távlatai nyíltak meg, amilyenekről nem is álmodhatott a burzsoá rendszerben. Az össz-szövetségi munkamegosztás keretében Lettország olyan ágazatokra szakosodik, mint a gépipar, rádiótechnika, elektronika, távközlési berendezések. Litvániáihoz és Belorussziához hasonlóan a köztársaság a Daugava folyón felépített vízi erőműktől kapja villamosenergiáját. A legismertebb a Pla- vinszkij erőmű, amelyet moszkvai szakemberek terveztek, leningrádi és ukrán berendezésekkel szereltek fel, s amely az ország észak-nyugati részének egyik leggazdaságosabb üzeme. Több mint negyedszázada 28 nemzetiség képviselői építették fel az erőművet. Az ipari szakosodásnak köszönhetően Lettország, amelynek lakossága mindössze egy százaléka a Szovjetunió lakosságának, például 2,5 millió rádiót gyárt, ami az országos mennyiség harmada. A köztársaság 15 országba exportál mezőgazdasági gépeket. Ezek többek között olyan berendezések, amelyek lehetővé teszik az állattenyésztő farmok valamennyi munkafolyamatának teljes gépesítését, továbbá fejögépek, mozgó gépjavító műhelyek. A VIDÉK ÚJJÁSZÜLETÉSE Lettországban a földműves munkája mindig nagyon nehéz volt: soványak a földek, szeszélyes a klíma. A mocsarak a földművesek ősi ellenségei. A burzsoá Lettország felaprózott földjein nem lehetett nagyteljesítményű gépeket használni. Ma, az agráripari nagygazdaságok több 'tízezer traktorral, gabonakombájnnal és más technikával rendelkeznek. A mezőgazdasági dolgozók kényelmes falvakban laknak, szinte városi ellátottság közepette. Figyelemreméltó, hogy a falvak százainak teljesen eltérő, egyedi az architektúrája. Az építészek a tervezés során nemcsak a lakók kényelmét veszik figyelembe, hanem a falusi élet sajátosságait és a vidék arculatát is. . AZ ÚJ FELADATOK A 11. ötéves terv figyelembe veszi a köztársaság adottságait, gazdasága szakosodását, s a hagyományos ágazatok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez • A lakosság nemzetiségi összetétele: lettek - 56,8%, oroszok - 29,8%, beloruszok - 4%, lengyelek - 2,7%, ukránok- 2,3%. A lakosság 65 százaléka városlakó. • Az egy főre eső ipari mezőgazdasági termelés Lettországban 3,7 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. • A lettek az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágához tartoznak. A lett nép a XVI. században alakult ki a balti és finnugor népcsoportokból. • A köztársaságban 10 hivatásos színház működik. A színházak évente átlagosan 6-8 bemutatót tartanak. A Jan Rainis Lett Állami Akadémia Művészszínház évente 350 előadást tart, ezeket kb. 400 ezer ember tekinti meg. • A Lett SZSZK Tudományos Akadémiája 12 ezer tudóst egyesít. • A köztársaságban jelenleg 200 író, 750 képzőművész és 70 zeneszerző tevékenykedik. • Lett nyelven 60 újság és folyóirat jelenik meg. Á köztársaságban évente több mint 14 millió példányszámban adnak ki könyveket. • A burzsoá köztársaság 20 éve alatt Lettországban mindössze 8 ezer ember szerzett diplomát, míg jelenleg a köztársaság felsőoktatási intézményeiben 50 ezer diák tanul. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA elsősorban az iparra érvényes, de a mezőgazdaságra is. Az ország állattenyésztésében Lettország 1,7 százalékkal részesül. A 11. ötéves terv feladatul adja, hogy a köztársaság érje el az egy főre eső 120 kilogrammos hústermelést és a 730 kilogrammos tejtermelést. Fejlődik a tengeri közlekedés és a halászati ipar is - Lettország hagyományos gazdasági ágazatai. Bővítik a rigai tengeri kikötőt és a fővárosban két új halfeldolgozó üzem kezdi meg termelését. A gazdasági növekedés lehetővé teszi az ötéves terv fő feladatának - minden egyes család életszínvonala emelésének - teljesítését. Ezeket a sikereket Lettország annak köszönhetően érte el, hogy a szocialista építőmunka kezdetétől fogva teljes mértékben élvezte a Szovjetunió más nemzeteinek testvéri segítségét, s az egész ország hatalmas gazdasági potenciáljára támaszkodhatott. Természetesen az új ötéves terv feladatainak teljesítése sem kizárólag csak Lettország gondja, ahogyan az eredmények is közösek. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 63,7 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 2,6 millió Fővárosa: Riga - 800 ezer lakos • A legfejlettebb balti köztársaság. Az iparból származik a nemzeti jövedelem kétharmada. A főváros után a legjelentősebb ipari központok: Daugavpils, Lijepaja. MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK • Az Uzvara (Győzelem) kolhoz közgazdászának háza. Az anyagi jólét szintjét a lakosság jövedelmének növekedése határozza meg. Az elmúlt ötéves tervidőszakban (1976-1980) Lettország lakosságának reáljövedelme 16 százalékkal nőtt. A jelenlegi ötéves időszakban újabb 16 százalékos növekedésre lehet számítani. A munkások és alkalmazottak átlagos bére 1980-ban 172 rubel volt (1985-re eléri a 193 rubelt). A kolhoztagok átlagos fizetése 28 százalékkal nőtt, és elérte a 152 rubelt (1985-re 180 rubelre nő). A szociológusok mégis úgy vélik, hogy a vidéki lakosság életszínvonala a 80-as évek elején magasabb volt már, mint a városi lakosságé, mivel a falusiak jelentős kiegészítő jövedelemmel rendelkeznek (kb. az átlagos kereset 10%-a) a kolhoztagok természetbeni juttatásai és a háztáji gazdaságok művelése által. Mindemellett figyelembe kell venni, hogy az alapvető árucikkek és szolgáltatások ára a Szovjetunióban hosszú évek óta változatlan. Az egy főre jutó alapvető élelmiszerek fogyasztásában Lettország a világ legfejlettebb országainak szintjén áll. A köztársaságban jelentős mértékben fejlődtek a társadalmi fogyasztási alapok is. Ezek az alapok az elmúlt ötéves tervben 27 százalékkal nőttek, 1980-ban egy főre 533 rubel jutott (1985-re 620 rubel a tervezett egy főre eső összeg). Az elkövetkező ötéves időszakra számos új intézkedést terveznek, amelyek javítják a lakosság életszínvonalát és -feltételeit. Bevezetik például a dolgozó anyák fizetett szabadságát gyermekük egyéves koráig. Egy gyermek óvodai ellátása egy évre kb. 400 rubelbe kerül. A szülök ennek az összegnek mindössze 15-20 százalékát fizetik, a többit az állam a társadalmi fogyasztási alapokból. Az új intézkedések értelmében a legalacsonyabb jövedelmű családok mentesülnek az iskola előtti gyermekintézményekért való fizetéstől. Ezek és az ezekhez hasonló intézkedések nem öncélúak, feladatuk a szovjet társadalom minden egyes tagja és az egész lakosság személyiség- fejlesztésének elősegítése, kulturális és társadalmi aktivitásának fokozása. 1980-ban lényegében befejeződött az áttérés az átalános középiskolai oktatásra. Minden tízezer lakosra napjainkban 188 diák jut, több, mint bármelyik európai országban vagy az USA-ban. Lettország lakosságának kétharmada közép- vagy felsőfokú iskolai végzetséggel rendelkezik. A köztársaság szanatóriumaiban és más hasonló intézményében egyidejűleg 43 ezer ember pihenhet. Változatlanul népszerűek a Balti-tenger partján fekvő üdülők. Ezeket a legkorszerűbb egészségügyi berendezésekkel, medencékkel, sportpályákkal, tornatermekkel, klubokkal, üzlethálózattal látták el. A köztársaságban jelenleg megkü- lönböztett figyelmet szentelnek a családos üdültetésnek. A beutalók rendszerint ingyenesek, vagy tényleges áruk mindössze 30 százalékát kell megtéríteni. • A Balti szanatórium a rigai tengerparton (APN-felvételek)
