Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-22 / 42. szám

ÚJ szú 3 1982. X. 22. SZOVJETUNIÓ Lenyűgöző-r l gazdasági eredmények A történelem kevesebb időt szolgálta­tott Lettországnak a szocialista építésre, mint a többi szövetségi köztársaságnak^ Az 1918 végén létrehozott szovjethatal­mat nemsokára legyőzte az ellenforrada­lom, s csak 1940-ben sikerült újra létre­hozni, mindössze egy évvel a Szovjet­unió elleni hitlerista támadás előtt. Szov­jet Lettország történelme mindössze négy évtizedes. Ez alatt a rövid időszak alatt sikerült a köztársaságnak gigantikus előrehaladást tennie. A többi köztársasággal összehasonlít­va Lettország ipara nem volt különösen elmaradott. Volt könnyű- és vegyipara s fejlettnek mondható poligráfiai ipara, de ezek az ágazatok általában primitív ter­mékeket állítottak elő. Lettországban ma az áruk széles skáláját gyártják, és szá­mos olyan terméket is, amelyekkel nem vallana szégyent egyetlen magasan fej­lett állam sem. A szovjethatalom évei alatt a könnyűipar a húszszorosára, a po­ligráfiai ipar 36-szorosára növekedett. Ami a vegyipart és a fémmegmunkálást illeti, ezen a területen a növekedés szinte fantasztikus - 430-szoros. Ez azt jelenti, hogy eme ágazatok üzemei egy nap alatt többet termelnek, mint a burzsoá Lettor­szágban egy év alatt. MUNKAMEGOSZTÁS, SZAKOSODÁS A szovjet köztársaságok szövetségébe lépve a köztársaság előtt a gazdasági fejlődés olyan távlatai nyíltak meg, ami­lyenekről nem is álmodhatott a burzsoá rendszerben. Az össz-szövetségi mun­kamegosztás keretében Lettország olyan ágazatokra szakosodik, mint a gépipar, rádiótechnika, elektronika, távközlési be­rendezések. Litvániáihoz és Belorussziá­hoz hasonlóan a köztársaság a Daugava folyón felépített vízi erőműktől kapja vil­lamosenergiáját. A legismertebb a Pla- vinszkij erőmű, amelyet moszkvai szak­emberek terveztek, leningrádi és ukrán berendezésekkel szereltek fel, s amely az ország észak-nyugati részének egyik leggazdaságosabb üzeme. Több mint negyedszázada 28 nemzetiség képvise­lői építették fel az erőművet. Az ipari szakosodásnak köszönhetően Lettország, amelynek lakossága mind­össze egy százaléka a Szovjetunió la­kosságának, például 2,5 millió rádiót gyárt, ami az országos mennyiség har­mada. A köztársaság 15 országba exportál mezőgazdasági gépeket. Ezek többek között olyan berendezések, amelyek le­hetővé teszik az állattenyésztő farmok valamennyi munkafolyamatának teljes gépesítését, továbbá fejögépek, mozgó gépjavító műhelyek. A VIDÉK ÚJJÁSZÜLETÉSE Lettországban a földműves munkája mindig nagyon nehéz volt: soványak a földek, szeszélyes a klíma. A mocsarak a földművesek ősi ellenségei. A burzsoá Lettország felaprózott földjein nem lehe­tett nagyteljesítményű gépeket használni. Ma, az agráripari nagygazdaságok több 'tízezer traktorral, gabonakombájnnal és más technikával rendelkeznek. A mezőgazdasági dolgozók kényel­mes falvakban laknak, szinte városi ellá­tottság közepette. Figyelemreméltó, hogy a falvak százainak teljesen eltérő, egyedi az architektúrája. Az építészek a terve­zés során nemcsak a lakók kényelmét veszik figyelembe, hanem a falusi élet sajátosságait és a vidék arculatát is. . AZ ÚJ FELADATOK A 11. ötéves terv figyelembe veszi a köztársaság adottságait, gazdasága szakosodását, s a hagyományos ágaza­tok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez • A lakosság nemzetiségi összetétele: lettek - 56,8%, oro­szok - 29,8%, beloruszok - 4%, lengyelek - 2,7%, ukránok- 2,3%. A lakosság 65 százaléka városlakó. • Az egy főre eső ipari mező­gazdasági termelés Lettország­ban 3,7 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. • A lettek az indoeurópai nyelv­család keleti ágához tartoznak. A lett nép a XVI. században ala­kult ki a balti és finnugor nép­csoportokból. • A köztársaságban 10 hivatá­sos színház működik. A színhá­zak évente átlagosan 6-8 bemu­tatót tartanak. A Jan Rainis Lett Állami Akadémia Művészszín­ház évente 350 előadást tart, ezeket kb. 400 ezer ember tekin­ti meg. • A Lett SZSZK Tudományos Akadémiája 12 ezer tudóst egyesít. • A köztársaságban jelenleg 200 író, 750 képzőművész és 70 zeneszerző tevékenykedik. • Lett nyelven 60 újság és fo­lyóirat jelenik meg. Á köztársa­ságban évente több mint 14 mil­lió példányszámban adnak ki könyveket. • A burzsoá köztársaság 20 éve alatt Lettországban mindössze 8 ezer ember szerzett diplomát, míg jelenleg a köztársaság fel­sőoktatási intézményeiben 50 ezer diák tanul. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA elsősorban az iparra érvényes, de a me­zőgazdaságra is. Az ország állattenyésztésében Lettor­szág 1,7 százalékkal részesül. A 11. ötéves terv feladatul adja, hogy a köztár­saság érje el az egy főre eső 120 kilo­grammos hústermelést és a 730 kilogram­mos tejtermelést. Fejlődik a tengeri közlekedés és a ha­lászati ipar is - Lettország hagyományos gazdasági ágazatai. Bővítik a rigai tenge­ri kikötőt és a fővárosban két új halfeldol­gozó üzem kezdi meg termelését. A gazdasági növekedés lehetővé teszi az ötéves terv fő feladatának - minden egyes család életszínvonala emelésének - teljesítését. Ezeket a sikereket Lettország annak köszönhetően érte el, hogy a szocialista építőmunka kezdetétől fogva teljes mér­tékben élvezte a Szovjetunió más nem­zeteinek testvéri segítségét, s az egész ország hatalmas gazdasági potenciáljára támaszkodhatott. Természetesen az új ötéves terv feladatainak teljesítése sem kizárólag csak Lettország gondja, aho­gyan az eredmények is közösek. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 63,7 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 2,6 millió Fővárosa: Riga - 800 ezer lakos • A legfejlettebb balti köztársa­ság. Az iparból származik a nemzeti jövedelem kétharma­da. A főváros után a legjelentő­sebb ipari központok: Daugav­pils, Lijepaja. MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK • Az Uzvara (Győzelem) kolhoz közgazdászának háza. Az anyagi jólét szintjét a lakosság jövedelmének növekedése határozza meg. Az elmúlt ötéves tervidőszakban (1976-1980) Lettország lakosságának reáljövedelme 16 százalékkal nőtt. A je­lenlegi ötéves időszakban újabb 16 szá­zalékos növekedésre lehet számítani. A munkások és alkalmazottak átlagos bére 1980-ban 172 rubel volt (1985-re eléri a 193 rubelt). A kolhoztagok átlagos fizetése 28 százalékkal nőtt, és elérte a 152 rubelt (1985-re 180 rubelre nő). A szociológusok mégis úgy vélik, hogy a vidéki lakosság életszínvonala a 80-as évek elején magasabb volt már, mint a városi lakosságé, mivel a falusiak jelen­tős kiegészítő jövedelemmel rendelkez­nek (kb. az átlagos kereset 10%-a) a kol­hoztagok természetbeni juttatásai és a háztáji gazdaságok művelése által. Mindemellett figyelembe kell venni, hogy az alapvető árucikkek és szolgálta­tások ára a Szovjetunióban hosszú évek óta változatlan. Az egy főre jutó alapvető élelmiszerek fogyasztásában Lettország a világ legfejlettebb országainak szintjén áll. A köztársaságban jelentős mértékben fejlődtek a társadalmi fogyasztási alapok is. Ezek az alapok az elmúlt ötéves tervben 27 százalékkal nőttek, 1980-ban egy főre 533 rubel jutott (1985-re 620 rubel a tervezett egy főre eső összeg). Az elkövetkező ötéves időszakra szá­mos új intézkedést terveznek, amelyek javítják a lakosság életszínvonalát és -feltételeit. Bevezetik például a dolgozó anyák fizetett szabadságát gyermekük egyéves koráig. Egy gyermek óvodai el­látása egy évre kb. 400 rubelbe kerül. A szülök ennek az összegnek mindössze 15-20 százalékát fizetik, a többit az állam a társadalmi fogyasztási alapokból. Az új intézkedések értelmében a legalacso­nyabb jövedelmű családok mentesülnek az iskola előtti gyermekintézményekért való fizetéstől. Ezek és az ezekhez ha­sonló intézkedések nem öncélúak, fel­adatuk a szovjet társadalom minden egyes tagja és az egész lakosság személyiség- fejlesztésének elősegítése, kulturális és társadalmi aktivitásának fokozása. 1980-ban lényegében befejeződött az áttérés az átalános középiskolai oktatás­ra. Minden tízezer lakosra napjainkban 188 diák jut, több, mint bármelyik európai országban vagy az USA-ban. Lettország lakosságának kétharmada közép- vagy felsőfokú iskolai végzetséggel rendel­kezik. A köztársaság szanatóriumai­ban és más ha­sonló intézmé­nyében egyide­jűleg 43 ezer ember pihenhet. Változatlanul népszerűek a Balti-tenger partján fekvő üdülők. Ezeket a legkorszerűbb egészségügyi berendezések­kel, medencék­kel, sportpályák­kal, tornatermek­kel, klubokkal, üzlethálózattal látták el. A köz­társaságban je­lenleg megkü- lönböztett figyel­met szentelnek a családos üdül­tetésnek. A beu­talók rendszerint ingyenesek, vagy tényleges áruk mindössze 30 százalékát kell megtéríteni. • A Balti sza­natórium a rigai tengerparton (APN-felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents