Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-22 / 42. szám

/ Vasárnap 1982. október 24. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.08, nyugszik 16.30 Közép-Szlovákia: 6.16, nyugszik 16.38 Nyugat-Szlovákia: 6,24, nyugszik 16.46 órakor A HOLD kel-13.18, nyug­szik 21.48 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Salamon és Kvetoslava nevű kedves olvasóinkat • 1842-ben született Nyikolaj Alekszandrovics MENSUT- KIN orosz vegyész, a reak­ciókinetika egyik megalapo­zója (11907) •1882-ben szü­letett KÁLMÁN Imre zene­szerző, operettkomponista (11953) AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZ INTER­NACIONALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ÉS A LENINIZMUS, I. RÉSZ ÍRTA. KONSZTANTYIN ZARODOV, A BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS FŐSZERKESZTŐJE PRÓBATÉTEL-FUTÓSZALAGON J. MÉSZÁROS KÁROLY RIPORTJA OBNYINSZKBAN KEZDŐDÖTT MAKRAI MIKLÓS CIKKSOROZATÁNAK MÁSODIK RÉSZE 0 OSCAR-DÍJAS SZÁLLÓ KOPASZ CSILLA RIPORTJA TAPASZTALATOK ÉS TANULSÁGOK FORRÁSA DR. ZDENKO NOVÁÖEK CIKKE HAZAI FÖLDBEN TALLÓSI BÉLA ELBESZÉLÉSE TÚL A KAUKÁZUSON GAZDAG JÓZSEF RIPORTSOROZATÁNAK HARMADIK RÉSZE A Banska Bystrica-i Slovenkában úgy takarékoskodnak a pamutfonallal, hogy polipropilén műszállal keverik. Az ilyen kevert szálból fehérneműt készítenek, amely jellege olyan mint a pamutból készülteké, ugyanakkor a polipropilén szál javítja használati tulajdonságait. A vállalat e termékek esetében 46 százalék pamutfonalat takarít meg. Hogy a kétféle anyag sikeres kombinációjáról vart szó, azt bizonyítja besorolása az I. minőségi osztályba. A felvételen Helena Gajdoáová szegélyezi a kombinált fonalból készült fehérneműt. (Felvétel. ŐSTK - Lenhart) Bátor leszek Már szólásmondás is született. Eszerint nálunk nincsenek különbségek, mert az egyik lakótelep olyan, mint a másik. Főleg azért, mert az építők leg­többször rengeteg hibával adják át ezeket az új laká­sokat. A sors úgy hozta, hogy néhány hete jómagam is új lakásba költöztem, össz­komfortosba, ez áll a szer­ződésben és ennek meg­felelően kell fizetni a lak­bért. A valóságban? Szinte naponta sokkolnak az épí­tők, pedig már hónapokkal ezelőtt továbbálltak. Elő­ször a kilincs maradt a ke­zemben, aztán az ablaknyi­tó. Ez a fránya ablak külö­nösen egy furcsa szerke­zet, mert vagy kinyitom, és akkor nem tudom becsukni, vagy becsukom, de akkor talán csak nagykalapáccsal lehet ismét kimozdítani. Az­tán arról is gondoskodtak, hogy minél többet mozog­hassunk. Alig van olyan nap, hogy valamelyik lakó ne rohanjon lélekszakadva egy emelettel feljebb azzal a lesújtó hírrel, hogy vala­melyik csőből vagy veze­tékből ismét szivárog vagy zuhog a víz. Az ügyesebbje legyint egyet, mondván, hogy fon­tos az új lakás, lassanként majd csak kijavítja a temér­dek hibát. A magamfajta kétbalkezes, a fúrás-fara­gáshoz semmit sem értő halandó kétségbeesetten rohan szakemberhez, is­merősökhöz segítségért. A minap egy idősebb szaki igazgatta az ajtókat, ame­lyeket, ugye végre jó lenne becsukni. Neki öntöttem ki a lelkemet. Igaz, mondta, vannak úgynevezett objek­tív nehézségek, például sok a kifogásolható minő­ségű áru, de azért becsüle­tes munkával szebben, pontosabban lehetne épít­kezni is. Dehát, legyintett. az a fogalom, hogy a szak­ma. a munka becsülete bi­zony mintha kiveszőfélben lenne. Az a lényeg, hogy átadják, átvegyék a lakást. A lakónak meg van ideje, pénze, türelme a hibák kija­vítására. Ha nincs, magára vessen. Egyébként naponta egy most épülő lakótelep előtt megyek el, nézegetem a fütyörészó, viccelődő, na­gyokat evő és ivó, olykor talán dolgozó építőket. Már gyűjtöm a bátorságomat, hogy megkérdezzem tőlük: tudom, hogy hibázni, té­vedni emberi dolog, de hogy lehet hónapokon, éveken át rosszul és egyre rosszabbul dolgozni? IDŐSZERŰ GONDOLATOK Napjaink fiatal nemzedéke tanúja és cselek­vő részese az emberiség életében végbeme­nő óriási változásoknak. Az Októberi Forra­dalom által hatvan évvel ezelőtt megnyitott új korszak alapjaiban megváltoztatta a világ arculatát. A tudományos szocializmus elvei, amelyeket világviszonylatban elsőként a szovjetek országának dolgozói kezdtek mérhetetlenül nehéz feltételek között gya­korlattá váltani, manapság megvalósulnak Európa számos államában. Mély gyökereket vernek az ázsiai, a latin-amerikai és az afrikai földrészen is. A marxizmus-leninizmus esz­méi a legbefolyásosabb gondolati áramlattá váltak. Százezreket mozgósítanak tevőleges harcra a nemzeti és a szociális szabadságért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért és a békéért. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas hulláma gyakorlatilag véget vetett az imperialista hatalmak gyarmati uralmá­nak. Romjain a második világháború után száznál több új, független állam jött létre. A világ forradalmi átalakulásának folyama­ta átfonódik a tudományos-technikai forra­dalommal, amely mélyrehatóan átalakítja az emberi tevékenység egész területeit. (...) Ma a mikroelektronika szédületes fejlődésének köszönhetően egy olyan kor küszöbéhez ér­tünk, melyben a robotizálás az emberi' tevé­kenység egyik legdinamikusabb területeve kezd válni. Ehhez hasonlóképpen beszélhe­tünk a kemizálás új irányairól, a biotechnoló­gia, az orvosi tudományok és egyéb terüle­tek fejlődéséről. Mindez új dimenziót és kilá­tásokat tár az egész társadalmi fejlődés elé. Ezzel egyidejűleg az emberi társadalom számos új problémával, kockázattal és ve­széllyel kerül szembe. Az cél az, hogy a tudo­mány és a technika eredményei az ember javát, a békét és a haladást szolgálják, s az emberi civilizáció veszélyeztetésére ne élje­nek velük vissza az agresszív imperialista erők. Ezek az erők, elsősorban az Egyesült Államok, fokozzák a lázas fegyverkezést, ki­élezik a nemzetközi feszültséget, konfrontáci­ót és válságot idéznek elő, feszültségi góco­kat teremtenek. Hazárdpolitikájuk az utóbbi időben fokozta a háború veszélyét. Ebben a helyzetben nincs nagyobb és nemesebb feladat az emberek békés élete megőrzésé­nél és szavatolásánál. Az imperializmus agresszív politikájával manapság hatalmas erő szegül szembe, el­sősorban a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség további államai, de egyben az egész világ haladó, nemzeti felszabadító, demokra­tikus és békemozgalma is. Egységüktől és határozott fellépésüktől függ a béke megőr­zése és megszilárdítása. (Részletek Gustáv Husák elvtársnak a SZISZ III. kongresszusán mondott be­szédéből) György Tibor, a betléri (Bet- liar) Kastélymúzeum igazgató­ja munkahelyi feladatából ere­dően a közeli krasznahorkai várnak is a gazdája. Immár harminc esztendeje tevékeny­kedik a művelődés, a kultúra területén, s húsz esztendeje meghatározója a roZfenyói (Roznava) járásban végzett műemlékvédelemnek.- Hat éves koromban meg­halt apám, és a testvéreimmel intézetben nevelkedtünk, mert anyám nem tudta eltartani a családot. A Gimnáziumot Ka­posváron kezdtem, majd tovább folytatódott családunk kálváriája, amiben gyakorlati­lag semmi különös nincs, ha a háború dúlta Európára gon­dolok. A magyar nyelvű okta­tás beindulásakor már a rozs- nyói járásban laktunk. Az ak­kori idők bennem is elindították azokat a folyamatokat, ame­lyek minden józan, az újért lel­kesedni tudó fiatalban meg­születtek. Nem véletlen tehát, hogy ma is a legmeghatáro­zóbb,egyben a legszebb emlé­kem éppen a szövetkezetesí­tés, a falu új szellemű művelő­désének a megteremtése... Vallomását ezen a ponton szinte félbeszakítja. Arról kezd Felelősségteljes munkáját megbecsüli társadalmunk. 1982 márciusában megkapta A kultúra érdemes dolgozója címet.- Az ember, amikor ötven éves, mérlegel, s bizony a megtett útra is gyakrabban tekint vissza. Úgy vélem, hogy magyar nemzetiségűként so­hasem szenvedtem megkülön­böztetést. Mi, akik a műemlék- védelemben, a muzeológiában dolgozunk tudjuk leginkább mennyire összefonódott az ezen a földdarabon élő népek élete, s mennyire egyforma szegény volt a szegény, jajdult Nem várúr... beszélni, ami későbbi munká­jában lényeges volt. — Kommunistának senki sem születik. A sejtések, az ösztönös megérzések alakul­nak át az emberben tudatos vállalássá, meggyőződéssé. 1963 óta, amióta igazgató va­gyok számtalan olyan helyzetet éltem át, amikor erre nagy szükség volt, hiszen olyan tör­ténelmi, művészi értékek van­nak gondjainkra bízva, ame­lyek védelme az utánunk jövő nemzedékek számára igen fontos. bár a nyomor terhe alatt ma­gyarul vagy szlovákul. Gömör- nek a mai napig megvannak a sajátos jegyei. Nemcsak a táj, hanem az itt élők mentali­tásában, a gömöri ember Prá­gában és megmarad annak. Amikor harminc esztendeje beléptem a kommunista párt­ba, nem igen értünk rá azon töprengeni, miért tesszük. Egy húszéves fiatal mindenképpen a forradalmi romantika hatása alá kerül. Később változott át ez felelősséggé, öntudattá. A közéletben és a magánélet­ben ez befolyásolt. György Tibor tagja a műve­lődési dolgozók szakszerveze­te kerületi elnökségének, de a mozgalomban nemcsak erről ismerik. Kezdeményezője volt a muzeológia területén dolgo­zó szocialista brigádok meg­alakításának. Az elsőként megalakítottnak amely a kas­télymúzeumban tevékenyke­dik, maga is tagja: ma már mindannyian aranyjelvényes brigádtagok.- Bár a megnehezedett gaz­dasági feltételek közepette mérsékeltebb ütemben folyik a műemlék objektumaink álla­gának megőrzése, remélem még megérem azt az időt, ami­kor az 1870-es években épült kastélyt felújítják. A tervek, a költségvetés, a dokumentá­ció elkészült, egyelőre a szük­séges 30 millió korona hiány­zik. Örömünkre szolgál, hogy a krasznahorkai vár helyreállí­tott gótikus szárnyát a napok­ban vehettük át a műemlékvé­delem építővállalatától. Baj­móc után Betlért és Kraszna- horkát látogatják a legtöbben, évente ötszázezren fordulnak meg múzeumunk három ob­jektumában: a kastélyban, a várban és a mauzóleumban. Az ember életét a munkája minősíti, s a betléri Kastélymú­zeum igazgatójának munkáját évente ötszázezren látják. DUSZA ISTVÁN ÚJ szú 2 1982. X. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents