Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-01 / 39. szám

A városi mosodában havonta 15-16 ezer kiló szennyest mosnak Eg y példás határváros örömei és gondjai A Duna és az Ipoly mentén fekvő Pár­kánynak (Stúrovo), az egykori járási szék­helynek vasúti és vízi határátkelőhelye van, no meg jó hirű termálfürdője. így tehát a fő turistaidényben lakosainak száma - a 13 000 - csaknem megduplázódik. S ez az öröm mellett gondot is jelent, mert kevés a szálláshely s az áruellátás sem zavartalan. A város a közelmúltban megkapta a példás határváros címet,- Ez a megtiszteltetés arra kötelez ben­nünket, hogy a jövőben még jobban dolgoz­zunk - mondja - Alojz Barin, a vnb titkára. Azzal számolunk, hogy a feladatok megva­lósításához minden munkaképes lakosunk évente legalább tíz óra társadalmi munkával járul hozzá. A múlt évben ez már lényegében sikerült is. A 6. ötéves tervidőszakban 626 lakás épült fel. A járulékos építkezések terén azon­ban nagy a lemaradás, pedig nem mondhat­juk, hogy Párkányban kevés közérdekű léte­sítmény épült volna. Csupán a Z-akció beru­házási részében a szóban forgó idő alatt 25 építkezést fejeztek be, kilencet terven felül. Ezek között van az iskolai étterem, a ravata­lozó, a tornaterem. A Z-akció beruházási és nem beruházási részében összesen 298 485 000 korona értéket hoztak létre, s mégis elégedetlenek. Ezt a vnb titkára így indokolja:- A lakótelepen nem készültek el határ­időre az üzletek, a gyermekintézmények s a belvárosi kiöregedett kereskedelmi léte­sítmények nem mindig tudják kielégíteni a vásárlók igényeit. Nagy gond a raktárhiány. A helyzeten lényegesen javított az OTEX áruházának átadása, s hamarosan elkészül a cipóüzlet is. Felméréseink eizonban azt mutatják, hogy a zavartalan ellátáshoz még 3—4 ezer négyzetméter eladótér hiányzik. Ebben a megbízatási időszakban a kereske­delmi hálózat kiépítését tartjuk az egyik fő feladatunknak. További két üzlet építését készítjük elő, s a meglévőket erőinkhez mér­ten, folyamatosan korszerűsítjük. Büszkék lehetnek arra, hogy minden gye­reket el tudnak helyezni óvodában és böl­csödében, igaz, nem minden esetben a leg­jobb körülmények között, de ezen is igyekez­nek segíteni. Hamarosan befejezik egy 60 férőhelyes óvoda építését s a vasúttal társul­va egy következő építését kezdik meg. Ha­sonló módon a nánai városrészben az állami gazdaság segítségével épül majd óvoda. A pa­pírgyár is tervezi egy óvoda és egy bölcsőde építését.- Erre azért van szükség, mert a papír­gyár keretében gépgyártó üzem épül - jegyzi meg Ján Belak, a vnb elnöke. - Örülünk ennek, de nyíltan meg kell mondanom, hogy olyan üzemre is szükség lenne, ahol leg­alább 300 nőt tudnának foglalkoztatni.- A feladatok teljesítésében nagy segítsé­get kapunk a 70 képviselőnktől, a polgári bizottságoktól, a tömegszervezetektől és a város területén levő üzemektől-tereli más irányba a beszélgetést Alojz Barin. - Az üzemekkel az év elején megálleipodtunk ab­ban, hogy miben és mikor segítenek. A polgári bizottságok munkája is említésre méltó. Az 5. polgári bizottság tagjai például, mikor látták, hogy az építőipari vállalat csak halogatja a lakóházak környékének rende­zését, társadalmi munkát szerveztek. Park, virágágyak lett a munkájuk eredménye. A 3. polgári bizottság a vnb közreműködésével segített a parkolóhely építésében. Egyéb­ként ez a polgári bizottság a legaktívabbak közé tartozik. A szolgáltatások kérdése sokat foglalkoz­tatja a vnb-t. Ezekben a napokban minden családhoz eljuttattak egy kérdőívet, helyi közvéleménykutatást végeznek a szolgálta­tásokkal kapcsolatban.- A múlt megbízatási időszakban felépí­tettünk egy szolgáltatóházat, amely ma már kicsinek bizonyul. Éppen ezért a régi város­részben Z-akcióban, a lakótelepen pedig járulékos építkezés keretében továbbiakat építünk. Ám, amíg ezek elkészülnek, addig is lépéseket kell tennünk, hogy a szolgáltatá­sok javuljanak. Nem vagyunk elégedettek a cipőjavítással, a tévéantennák és a felvo­nók karbantartásával, de más területeken is vannak fogyatékosságok. Ezért élünk azzal a lehetőséggel, hogy magánszemélyeknek iparengedélyt adunk. A vnb helyi üzemében több mint 60 ember dolgozik. Főleg a magánépítkezéseken nyúj­tanak értékes segítséget Am az a tény, hogy a bevételüknek csak mintegy 25 százaléka ered a lakosságtól, elgondolkoztató. A vnb titkára erről így vélekedik:- Kétségtelen, hogy mielőbb meg kell találni a módját annak, hogy az üzem több és jobb szolgáltatást végezzen. Városnézésre indulunk, s van mit meg­csodálnunk. A 17 hektáros parkot szépen rendben tartják, társadalmi munkában új jár­dák készültek. Benézünk a járási szolgálta­tóüzem mosodájába és ruhatisztítójába is, ahol Slezák Jenöné, az üzemrészleg vezető­je elmondta, hogy havonta 15-16 ezer kiló szennyest mosnak és 3-4 ezer ruhát tisztíta­nak, de mindezt régi, kiöregedett gépeken. Anton Barin invitál, ha már itt vagyunk, nézzük meg a kertbarátok kiállítását. Amíg a pionírházhoz érünk, elmondja, hogy az idén 5 hektárnyi területet osztottak ki, ősszel további három, jövőre pedig négy hektárt parcelláznak fel.- Létrehoztuk a kisállattenyésztök telepét - mondja némi büszkeséggel a titkár. - Egy régi szemétlerakat helyén 30 kisállatte- nyésztó épít a tenyésztéshez szükséges épületeket, illetve ólakat. Magam is kíváncsi vagyok az eredményekre. Ha beválik a kez­deményezés, mérlegelni fogjuk a telep bőví­tését. A kiállításon Németh Imrétől, a kertbará­tok alapszervezetének elnökétől megtudjuk, hogy a közel 400 tag hozzávetőlegesen mintegy 35 hektáron gazdálkodik. Évente több mint 1,5 millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt értékesítenek. Aztán szétnéz­tünk. Megcsodáltuk a különleges fekete pap­rikákat, az 1,2 kilós szólőfürtöket, az óriási tököt és karalábét, de leginkább a Babeta motorral hajtott talajporhanyító és kapáló kisgépet, amelyet Baranovics József és Va- lovics Gábor készített.- Hát így élünk - mondja búcsúzóul a tit­kár. - Tervein^ merészek, de felkészültünk megvalósításukra. Sokat építettünk, ám még igen sokat kell tennünk, ha a fejlődéssel lépést akarunk tartani. NÉMETH JÁNOS Hazánk egyik legismertebb fürdővárosa az észak-morvaországi Luhaco- vice, ahol évente több mint húszezer légzőszervi megbetegedésekkel bajlódó beteg keres gyógyulást. Nyaranta azonban a turisták tízezrei is ellepik a várost, úgyhogy a hangulatos főutcán mindig nagy a nyüzsgés A gyógykezelésre beutalt betegek és az alkalmi látoga­tók tizenkét gyógyvízforrás vizét ihatják a gondosan sípolt luhacovicei park sétá­nyain 1 A gyógyfürdő és az 1903-ban épült első inha- latórium létesí­tőjének, Dr. Frantisek Ve- selynek emlé­két szobor idézi A nap sétányt szegélyező padokon ____.____, a népszeri Kép és Szöveg: Gyökeres György ÚJ SZÍ 8 1982. X. t Gyógyulnak ÍGY ÉLÜNK-—«. E u ■o «! ■q > 2« IB (Q 5 K N 8> g N =3 <# -Q < ti S| c sí <n « •<s 5 1?

Next

/
Thumbnails
Contents