Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-01 / 39. szám
■ 1. A hazai és a külföldi szakemberek elismerően vették tudomásul a csehszlovák szerszámgépipar legújabb fejlesztési eredményeit a Strojimport vásári bemutatóján A XXIV. brnói nemzetközi gépipari vásár kiemelt szakterületét a szerszámgépek és az alakító gépek képezték. A vásár rendezői abból indultak ki, hogy a szerszámgépgyártásnak kulcs- fontosságú szerepe van mind az egész csehszlovák népgazdaság általános műszaki színvonalának emelésében, mind pedig külgazdasági viszonyaink további alakulásában. Ez a kettős szerep nehéz feladatok elé állítja a Géptechnikai Gyárak (TST) konszern tizenkét vállalatát, hiszen a külföldi megrendelők és a hazai felhasználók igényeinek kielégítése rendkívül sokrétű munkát jelent. A vásárnak ezért nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében volt nagy jelentősége, hanem abból a szempontból is, hogy elősegítette a KGST-országok közötti gyártásszakosítási és integrációs együttműködés elmélyítését, valamint a jelenlegi irányzatok és az általános helyzet felmérését a szerszámgépek tőkés piacain. A szerszámgépek exportjával kapcsolatban Bohumil Úrban szövetségi külkereskedelmi miniszter a brnói vásár alkalmából tartott sajtótájékoztatón megemlítette, hogy évente mintegy húszezer szerszámgépet és alakító gépet szállítunk külfödre, s ebben a kiviteli szakágazatban a világranglista 8. helyét foglaljuk el. A kivitel kétharmada a szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba irányul. Ezeket a szállításokat hosszú távú kereskedelmi szerződések garantálják, valamint az is, hogy a kivitel növekvő hányada a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció keretében valósul meg. kimerülése következtében azonban a legdinamikusabban fejlődő olajexportáló államok is lefékezték a gazdasági növekedés ütemét, korlátozták beruházásaikat, s mindez kifejezően megnyilvánult a szerszámgépek iránti kereslet gyors visszaesésében. Ezekre a világ- gazdasági fejleményekre politikai tényezők és szempontok is hatnak, ami rendkívül megnehezíti a szerszámgép-kereskedelem várható fejlődésének előrejelzését a tőkés piacokon. Az érdekelt felek ezért A fejlesztés fő szempontjai Az említett körülmények elemzése alapján felmerülhet az a kérdés, hogy van-e egyáltalán esélye a csehszlovák szerszámgépgyártásnak a tőkés piacokon való érvényesüléshez, érde- mes-e ebben az irányban nem kevés költséggel járó erőfeszítéseket tenni. A kérdés ilyen értelmű feltevése azonban nagyon is sántít. A csehszlovák szerszámgépgyártástól, s az egész szocialisA csehszlovák szerszámgépgyártás az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben hozzájárult a kevésbé fejlett KGST- országok iparosítási programjainak megvalósításához, főleg gépipari termelésük kifejlesztéséhez, ami egyúttal a szocialista gazdasági integráció keretében jelenleg kibontakozó gépipari gyártásszakosítás feltételeit is megteremtette. Mindez minőségi fejlődést is eredményezett, hiszen amíg korábban a tömegesen gyártott hagyományos szerszámgépek kivitele döntő szerepet játszott, az utóbbi években már gyorsan nőtt a progresszív, számjegyvezérlésű, automatikus és félautomatikus gépek részaránya. A szerszámgépek kivitelének körülbelül az egyhanmada a Szovjetunióba irányul, aminek nagy jelentősége van az onnan származó nyersanyagok és energiahordozók megtérítése szempontjából. A csehszlovák szerszámgépgyártás magas műszaki színvonalú termékei egyaránt megtalálhatók a Togliatti Volgái Autógyárban, a KAMAZ autógyárban, a Tatra tehergépkocsik tyumeni javítóüzemében, s számos más gépipari vállalatban. A nemzetközi munkamegosztás keretében természetesen mi is vásárolunk szerszámgépeket a szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól, az NDK- tól, Magyarországtól, s újabban a lengyel és a jugoszláv szerszámgépek iránt is fokozódik az érdeklődés. Sokkal nehezebb a helyzet a tőkés piacokon, ahol a gazdasági recesszió és a beruházások korlátozása következtében rendkívül kedvezőtlenné váltak a szerszámgépek értékesítési feltételei. Ez az ágazat ugyanis nagyon gyorsan reagál az iparilag fejlett országok konjunkturális viszonyaira. Emellett a tőkés országok és érdekeltségek közötti verseny ezen a területen is kiéleződött, melynek folyamán az amerikai szerszám- gépgyártás jelentős pozíciókat vesztett, Japán viszont előretört, ahol a szerszámgépek, főleg az elektronikával ellátott gépek gyártását egészen 1981-ig gyors ütemben növelték. ÍJ SZÚ 1982. X. 1. Az elmúlt időszakban a legfejlettebb tőkés gyártók között bizonyos mu nkameg- osztás is kialakult. Amíg az európai piacot főleg a japánok látták el aránylag olcsó, elektronizált gépekkel, s az amerikai piacra is betörtek, az európai szerszámgépgyártók figyelme inkább az iparosodó - olajtökével rendelkező - fejlődő országok felé irányult, ahová nagyobb beruházási komplexumok, autógyárak stb. keretében szállították a drágább szerszámgépeket. A tőkés világ pénzügyi és hitelrendszerének válságos állapota, a fejlődő országok egy részének mértéktelenül nagy eladósodása, a kamatlábak magassága, valamint az olajtökék fokozatos minden eshetőséggel számolnak, azzal is, hogy a válság mélyebb szakaszba kerül és sokáig elhúzódik, de ugyanakkor abban is bíznak, hogy a tudományosműszaki haladás legújabb vívmányainak érvényesítése - főleg a mikroelektronika területén - egy új fejlődési korszak kezdetét jelentheti, ami a gazdaság általános élénküléséhez vezet. A jelenlegi pénzügyi és egyéb válságokból való kilábolás azonban sokkal bonyolultabb probléma, hiszen az infláció és a munkanélküliség egyre fenyegetőbb méreteket ölt a legfejletteb tőkés országokban, s kormányok váltják egymást a gondok megoldásának reményében. Egyelőre az a helyzet, hogy 1982-ben a szerszámgépek piaca világszerte stagnál, s a gyártók kénytelenek a termelés korlátozásához, a munkások részleges elbocsájtásához folyamodni, különösen azokban az országokban, ahol a termelés nagyobb hányada exportra irányul. ta közösség gépiparától elsősorban az intenzív gazdaságfejlesztés, a hatékonyság és a termelékenység növelésének feladatai követelik meg a gyors ütemű műszaki fejlesztést, az elektronizálást, a mikroprocesszoros technika kihasználását, az automatizálás magasabb szintjeinek elérését, méghozzá a nemzetközi gyártásszakosításban és a kooperációban, valamint a tudományos-műszaki együttműködésben rejlő lehetőségek következetesebb és teljesebb kihasználása alapján. Az már más kérdés, hogy a gyártmányfejlesztés eredményeinek milyen visszhangja van a tőkés piacokon. A csehszlovák szerszámgépgyártásnak gazdag hagyományai vannak, több mint 6 százalékos arányt képvisel e termékek nemzetközi kereskedelmében, szakosított állami kutatóintézetek és vállalati fejlesztési intézmények gondoskodnak a gyártott gépek műszaki színvonalának 2. A Cottwaldovi Precíziós Gépgyár dolgozói részletes felvilágosítást nyújtottak az MCFH 32-es megmunkáló központ működéséről, amely a vásár egyik aranyérmét nyerte el állandó emeléséről, s számos hazai szabadalom érvényesül ezek szerkezeti felépítésében. A brnói vásár B pavilonjában a Strojimport külkereskedelmi vállalat 51 csúcs- színvonalú gépet mutatott be, ezek között 25 újdonságot. A bemutatott választék azt is bizonyította, hogy a csehszlovák szerszámgépgyártás rugalmasan alkalmazkodik a megrendelők különböző igényeihez, hiszen a választékban egyaránt voltak kis, közepes és nagyvállalatok számára alkalmas gépek, s a legkorszerűbb CNC vezérlésű (Computer Numerical Control), vagyis memóriaegységgel ellátott, valamint a bevált NC rendszerű gépek mellett hagyományos kezelésű szerszámgépek is szerepeltek. A bemutatott gépek sokasága között a vásár látogatói nagy érdeklődéssel vették körül a Gottwaldovi Precíziós Gépgyárban készített MCFH 32-es új megmunkáló központot, amely a nagyobb méretű FGH 50 A megmunkáló központ továbbfejlesztett változata, s 400 kg-ig terjedő munkadarabok készítésére alkalmas. A bemutatott példány Sinumerik Sprint 8 CNC vezérlő- rendszerrel volt ellátva, de bármely más csehszlovák vagy külföldi CNC rendszer is csatlakoztatható hozzá. Ez a gép már a tavaszi düsseldorfi szerszámgépkiállításon is sikeresen szerepelt. A számjegyvezérlésú marógépek eddig gyártott választékát (FC 63 SCA és FC 63 NC) a TOS Kurim szerszámgép- gyár egy újabb típussal egészítette ki. Az FCVQ 63 NC automatikus szerszámcseréléssel működő marógép tulajdonképpen már a megmunkáló központok kategóriájába tartozik, hiszen dobtárolója 24 kódolt szerszámot tartalmaz, s a cserélé- si idő mindössze 7 másodperc. A gép NS 441 -es csehszlovák vezérlési rendszerrel van ellátva. Új termékekkel szerepeltek a számjegyvezérlésú esztergákat gyártó vállalatok is, a Kovosvit Sezimovo Ústí szerszámgépgyár a MAS védjegyű gépek közül az SPT 32 NC esztergát, a Gottwaldovi Precíziós Gépgyár az SPS2/25NC gépet, a TOS Trenőín szerszámgépgyár pedig a SUI 63 NC szerszámgépet mutatta be. Az utóbbi 1000 kg-ig terjedő munkadarabok, főleg tengelyrészek megmunkálására szolgál s csehszlovák NC510-es vezérléssel működik. Számos újdonságot mutattak be a TOS Őelákovice, a TOS Hostivar, a TOS Varnsdorf, a TOS Hulín szerszámgépgyárak is, valamint a 2d'ári Gépipari és Öntödei Müvek. A zcTári vállalat félautomatikus kovácsoló gépet CKW 1600-as hidraulikus sajtolóval és 12 tonna teherbírású QKK kovácsoló manipulátorral van ellátva, nagyon sokoldalúan felhasználható, s legfőbb előnye az alapanyag maximális hasznosítása. Nagy sikerrel szerepeltek a Brnói Smeral Művek, a Trnavai Smeral Gépgyár, valamint a Piesoki Gépgyár fémmegmunkáló és alakító berendezései is, amelyek közös jellemzője a nagy teljesítmény és a takarékos anyagfelhasználás. Az említett példák is bizonyítják, hogy a csehszlovák szerszámgépipar a jövőben is képes lesz a hazai és a külföldi igények kielégítésére. Ez a jelenlegi fejlődési irányzatok szempontjából nem is annyira a szerszámgépgyártókon múlik, mint inkább az elektronikai ipartól függ. A gépgyártók gazdasági okok miatt egyelőre csak a nagyobb és drágább gépeket képesek ellátni a kor követelményeinek megfelelő CNC vezérléssel. Ez azzal függ össze, hogy a hazai elektronikai ipar termékei egyelőre még túl drágák ahhoz, hogy az olcsóbb, tömegesen gyártott szerszámgépeknél is érvényesülhessenek. Márpedig elsősorban ebben az irányban kell gondoskodni a további fejlődésről. Amint azt a gépipari termelésben és külkereskedelemben érdekelt ágazatok minisztereinek sajtótájékoztatóján hallottuk, a hazai elektronikai ipar az alkatrészek 40 százalékos árcsökkentését készíti elő. Azonban ez még mindig kevés ahhoz, hogy automatikusan vezérelt szerszámgépeink eredményesen felvehessék a versenyt a legfejlettebb külföldi termékekkel, ehhez arra lenne szükség, hogy a KGST-országok együttműködése az elektronikai iparban is kibontakozzon, hogy a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció az elektronikai alkatrészek és részegységek nagy tömegű és olcsó gyártását eredményezze. MAKRAI MIKLÓS
