Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-01 / 39. szám
I HELYZETJELENTÉS A JASLOVSKÉ BOHUNICE-I V-2-ES ATOMERŐMŰ ÉPÍTÉSÉRŐL Nem sokkal múlhatott el hét óra, de a nap már viszonylag magasan jár. A toronydaruk és a magasabb objektumok közt tűnik el néhány pillanatra, hogy ezután nyomban ismét teljes intenzitással a szemembe tűzzön. A távolság egy kicsit megtévesztett, de a helyszínre érkezve tapasztalom, ,,élnek" az erőgépek. Jobbra tőlem egy hatalmas vasbetonelemet továbbit az egyik daru, miközben a szemközti épület peremén valaki széttárt karokkal irányítja mozgását. A daru gémje, immár terhétől megszabadulva, fejem fölött ír le egy félkört. Igyekszem kijutni hatósugarából, nem akarom útját állni a folyamatos munkának. Biztonságos helyre húzódva, a kettes blokk reaktorházának tövéből figyelem magam körül a történést. Arról szeretnék minél pontosabb képet nyerni, hogyan épül ezekben a napokban egy párját ritkítóan érdekes beruházás Jaslovské Bohunicében, hogyan épül a V-2-es atomerőmű. Pillanatnyilag még a magas acélfalak nyújtanak némi árnyékot, de ahová már a nap odatűz. ott az acélt szabad kézzel nem lehet megfogni. Hatalmas fémedényekre emlékeztet a reaktorház, melynek közelében nyáron a hőmérséklet könnyen a negyven Celzius fok fölé szökik. Embér legyen a talpán, aki déltájban is dolgozni tud itt. Mondja is Simon éránk mérnök, építésvezető kísérőm a Hydrostavtól, hogy arra a néhány órára tüzes kemencévé változik át a reaktorház. Ezért is igyekeznek minél előbb tetőt vonni fölé. - Télen a kezünkhöz fagy az acél, nyáron meg süt - mondja panaszosan, s aki most az ismert blőd viccet akarná elsütni előtte, miszerint az építészek legnagyobb ellenfelei az évszakok, látom rajta, az megjárná.- Az embereim szerencsére nem szeretnek fölöslegesen panaszkodni, így mint látja, ma is a megszokott munkát végezzük. Vételeztünk színes kávéházi napernyőket, alattuk zajlik ilyenkor a kettes blokkon az élet. Nézze, ott éppen hegesztenek. Közben a védőburkot is építjük. Az ácsok most éppen az állványokat emelik, míg amazon az oldalon - mutat az „acéledény“ túlsó felére - a Kohóipari Szerelővállalat emberei a csarnok tartószerkezetét szerelik. Augustin Homolkához, a Hydrostav itteni üzemének egyik ügyes kezű hegesztő-szerelő szakemberéhez tartok. Az ő véleményét kérem ki az évszakokról.- Gondolom, többségében a nyarat jobban szeretjük a télnél. Hogy miért? Tudja, ilyenkor csupán a mi szívósságunktól függ, hogy mennyit dolgozunk. De télen, hiába öltözünk föl jó melegen, ha az acél nagyon hideg, az előírások szerint sem hegesztetünk. Olyankor aztán igyekszünk valamilyen más munkát keresni, amivel legtöbb esetben csak bajok vannak. Rendszerint csökkennek a teljesítmények, a tervben lemaradások mutatkoznak, s mi félve várjuk a hónap végét, mi lesz a borítékban.- Vagyis elismeri az időjárás döntő hatását?- Csak részben, mert azt én is tudom, hogy a dolgok menete mégiscsak elsősorban az emberektől függ. Azt vallom, hogy aki akar, az munkát is talál magának. Ilyen hatalmas építkezésen, persze, a vezetők feladata lenne, hogy jól megszervezzék a munkaidő kihasználását télen és nyáron egyaránt. Mi, fizikai dolgozók, amolyan sorkatonák vagyunk, s paraqpsra várunk, amit teljesíthetünk. Az egyéni kezdeményezésnek csak a munka kivitelezésének üteménél van helye. Egyébként túlbuzgósággal itt még árthatunk is.- Mennyi a napi átlagos teljesítmény nyáron? - fordulok ismét Srank mérnökhöz.- Ezt nagyon könnyű kiszámítani. Az előírt havi teljesítményünk úgy 25 millió korona érték körül mozog. Mivel megállás nélkül, szombaton és vasárnap is dolgozunk, így naponta csaknem egymillió koronát érő munkát hozunk létre, ami nagyon szép eredmény. Mert az atomerőmű sorsának alakulását viszonylag jól ismerem, azt is tudom, az elért eredményeket bizonyos feltételek között jobb munkaszervezéssel még fokozni is lehetne. Ezzel kapcsolatos jelentést készítettek az építők a közelmúltban, s ezt az egyik legutóbbi munkafelügyeleti napon a legfelső gazdasági irányító szervek elé rakták tudomásvétel céljából, valamint a hatékony segítség reményében. Ezt olvasom most figyelemmel, belőle szemezgetem az érdekesebb adatokat. A jelentésre jellemző, hogy már az első mondata is panaszt tartalmaz. A továbbiakban pozitív vonásokkal is gazdagodik a beszámoló, kiderül többek közt, hogy végre (!) javul a munkaeröellátás. Bizonyítékul itt van két számadat. Míg az első öt hónapban, januártól májusig csupán 104 részmunkát zártak le időben, júliusban ezek száma (vagyis egy hónap alatt) 101 volt. Az elért eredmény értékét még az is növeli, hogy júniusban rendszerint fontos munkák értek véget. Olyanok, amelyektől nagyban függ a gépi és technológiai részek szerelésének megkezdése. Persze, az is itt áll fehéren feketével, hogy a Hydrostavnak csaknem minden esetben többletmunkát kell elvégeznie, amivel az eredeti tervekben nem számoltak. Ezt a megállapítást az egyik vezető szakember toldotta meg sajátos véleményével. Szerinte itt legalább az alkalmazkodóképességük rugalmasságát gyakorolhatták Szavaiból, persze, más is kiérződött. A kritikus hangéi a tervek minőségére vonatkozott, mint a továbbiakban is kiderül, nem ok nélkül. Illusztris példaként szolgálhat az egyik helyiség utólagos hermetizálása. Ez esetben 800 furatot kellett elvégezni pluszmunkaként. Panaszra adott okot a rengeteg új nagyméretű nyílás elkészítése is. Ottjártamkor 200 további terven felüli nyílást „rendeltek“ a gépszerelők. Persze, prózaibb gondokkal is kénytelenek naponta megküzdeni. Állandó a pótalkatrészhiány, akadozik a rozsdamentes lemezek szállítása, hiányoznak köszörűk, s az ezekhez szükséges korongok. S az már szinte nevetséges, hogy egyszerű szalagméterből is hiányt szenvednek. Cáfolhatatlan tény az is, hogy a munkaerólétszám növekedése elszállásolási, higiéniai és egyéb nehézségeket is szült A buborékoltató toronynál Srank mérnök átad két új kísérőmnek, mondván, hadd ismerjem meg egy konkrét példán itteni feladataik nagyságát, és a kivitelezés háttérébe is betekintést nyerjek némiképp.- A buborékgltató torony az esetleges baleset elhárításánál tölt be komoly szerepet - mondja Ján Gejdos, a Hydrostav itteni főmérnöke. Mint megtudom, a most épülő az első blokkhoz tartozik, s ezáltal kivitelezése az építőknek az egyik fő feladata az idén. Kiderül, a legnagyobb erőpróbát itt a védóburok elkészítése jelentette, amit elöregyártott bevasazott elemekből, ún. armoblokkokból húznak fel. Amikor ezeket a hatalmas testeket a helyére illesztik és összehegesztik, jöhet a zsaluzás, majd a beton. Ilyen eljárást alkalmaztak a szerelés legelején, bár az eredeti szovjet tervekben az ún. kéregtechnológia szerepelt.- Azért tértünk el az ajánlott eljárástól, mert vállalatunk jól föl van szerelve nagyelemes zsaluzó berendezésekkel - mondja Gejdos mérnök. - Ezeket használtuk sikerrel már a V-1-es atomerőmű építésénél, s részben itt is, a V-2-n. Csakhogy a buborékoltató toronynál már a kivitelezés elején lemaradtunk a tervtől. Az igazsághoz tartozik, hogy későn kezdtünk, és nem volt elég szakemberünk a sok munka elvégzésére. Kiszámítottuk, hogy behozni a késést csak a kéregtechnológiával tudjuk így tértünk vissza a szovjet elképzeléshez.- Ennek mi a lényege?- Annyiban különbözik a hagyományos zsaluzástól, hogy míg az előbbit munkaigényes módszerrel csupán kint az építkezésen lehet elvégezni, a kéregtechnológiát az erre a célra létesített csarnokban alkalmazhatjuk a helyszíntől távolabb is. A szovjet módszer lehetővé teszi, hogy a külső félre speciális vibrátoros módszerrel néhány centiméter vastag kemény betonkérget vonjunk, ami a zsaluzás pótlására szolgál. így az építkezésen nem marad más hátra, csupán az acél- és betonkéreg közé beönteni a friss betont. Érdemes néhány szót ejteni az eljárás előnyeiről is, amelyek főleg a munkaerő megtakarításában jelentkeznek. Kiszámították, hogy általa átlagosan 6 ácsot és 4 állványszerelőt takarítottak meg. Az eljárás a zárt csarnokokban télen is végezhető, így tavaszra hatalmas mennyiségű armoblokk készíthető elő. Ily módon behozható a fagyok okozta rendszeres téli lemaradás is. Annak, hogy eredetileg mégsem ezt az eljárást választották a Hydrostavban, volt a korábban említetten kívül még egy oka. Mint az már előre sejthető, a kéreg előállítása többe kerül a hagyományos zsalunál. Vitathatatlan előnyei miatt azonban - s ezt már a Hydrostavban is tudják - megéri alkalmazni Ezért szavaztak mellette a paksi atomerőmű építésén is Magyarországon. Miután beindult a kéreg sorozatgyártása, világossá vált, hogy az eredeti lemaradást a buborékoltató toronynál rövid időn belül a felére csökkenthetik. Azóta megnőtt a toronyrudak kihasználása is, hiszen betonozni is fokozatosabban lehet, mint azelőtt.- Úgy döntöttünk - mondja Jozef Markovié mérnök, ugyancsak a Hydrostavból -, hogy a buborékoltató torony befejezése után sem állunk le a kéreg gyártásával. Alkalmazni fogjuk a fő termelőegység központi részének építésénél is. Sőt, már most is termelünk erre az objektumra, hiszen a gyártórészleg győzi szusszal Jelenleg 1500 négyzetméter készült el, ebből mi már 300 négyzetmétert föl is szereltünk. Remémyekkel tölt el minket az a tény, hogy a fő termelőegység szerelése télen is folytatódik, s nekünk erre az időre sem kell majd leállnunk, szünetelni csak a betonozásnál fogunk. Akár érdekességként is fölhasználhatja azt a tényt, hogy rekordot az eddigi kéreggyártásban is éppen ez év januárjában, tehát télen állítottunk föl. Abban a hónapban mintegy 700 négyzetméternyi volt a teljesítmény, míg az átlag 500 négyzetméter körül mozog. Ügy látom, ezek után fölösleges bármiféle kommentár. Röviden talán még ennyit: megnyugtató, hogy a kéregtechnológiával kapcsolatban már távlati elképzeléseik is vannak. Mint megtudtam, a Hydrostavban föltett szándékuk alkalmazni az eljárást majd a mochov- cei atomerőmű építésénél is, így hát ez a döntés is hatékonyan hozzájárulhat a kitűzött cél eléréséhez, miszerint csupán a hazai atomerőmüveknek 1986-ban 15 milliárd kilowattóra villamos energiát kell termelniük. Ez csaknem annyi, mint amennyit egész energetikai rendszerünk nyújtott 1955-ben. KESZELI BÉLA Járt Gejdos mérnök Jozef Markovié mérnök Sok a módosttanivaló - méltatlankodik Jozef éibravy csővezeték-szerelő Ladislav Vanco hegesztő munkaközben ' (A szerző felvételei)
