Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-24 / 38. szám

Szeptember második vasárnapján a bősiek határozott céllal indulhattak dél­utáni sétájukra, hiszen már korábban híre terjedt, hogy az állami gazdaság kultúrházában megrendezett „Csallóköz gyümölcse - 82“ kiállítást érdemes meg­tekinteni. A környékbeli iskolák tanulói a természetrajzi órák és a növényter­mesztési gyakorlatok keretében már az előző napokban végignézték ezt a szín­pompás és Ínycsiklandozó bemutatót, s otthon is beszámoltak a látottakról, a fényes héjú almákról, a hamvas szil­vákról és őszibarackokról, a dús fürtű asztali és borszőlőkről, valamint a vita­mi ndús zöldségfélékről. De nemcsak a helybéliek jöttek el a Szlovák Kertbarátok Szövetségének dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottsága, a szövetség jaősi (Gabcíkovo) alapszervezete, a Bősi Állami Gazdaság, a nöszövetség járási bizottsága, a Duna­szerdahelyi Járási Népművelési Központ, valamint az SZKSZ Bratislavai Kertészeti Szolgáltató Üzeme által megrendezett kiállításra, hanem a járás kertbarátai is összesereglettek a közeli és a távolabbi falvakból. Régi ismerősök üdvözölték egymást, s a beszélgetések, a tapaszta­latcsere folyamán új ismeretségek is szö­vődtek mind a hivatásos nagyüzemi ker­tészek, mind a kiskertek szakavatott mű­velői között. A zöldség- és gyümölcsfélékkel, virá­gokkal és látogatókkal zsúfolásig megtelt teremben gyakran lehetett hallani ilyen szavakat:- Te Józsi, nem ismered ennek a díja­zott almának a termesztőjét? Ahogy a névcédulán látom, a te faludból való.- Dehogyisnem! Ehun van e! Mindjárt idehívom. Pista, gyere csak ide egy pilla­natra, Imre sógoromnak ugyancsak meg­tetszettek az almáid. Mondjad már meg neki, hogyan csinálod! Többnyire így kezdődnek az olyan kertbarát ismeretségek, amelyek aztán kölcsönös látogatásokban, helyszíni ta­pasztalatcserékben folytatódnak tovább. Mert bizony nagy szükség van az ilyen találkozásokra, hiszen a gyümölcs- és zöldségfélék sikeres termesztése nagy szakértelmet és gondoskodást, körülte­kintő figyelmet igényel. Az alattomos be­tegségek és kártevők gyorsan elterjed­nek, ha a termesztő nem ismeri a véde­kezés módját, vagy egy időre elhanya­golja az ápolási és a növényvédelmi munkákat. Ez a körültekintő gondoskodás a kiállí­tás rendezésében is megnyilvánult. Akik a szebbnél szebb gyümölcs- és zöldség­kollekciók ízléses elhelyezéséről ilyen nagy hozzáértéssel gondoskodtak, bizo­nyára a legjobban tudják értékelni, hogy mennyi türelmes és áldozatos munka- Ebből a fajtából én is ültettem az idén, nagyon jól bevált rejlik a bemutatott termések mögött. A munka szeretetét tükrözték azok a szép népi hímzések is, amelyeket a nő­szövetség bösi alapszervezetének tagjai mutattak be a kultúrház előcsarnokában, mintha azt jelképeznék, hogy a dolgos kezek akkor sem pihennek, amikor téli hótakaró borítja a kerteket. Az előcsarnokban elhelyezett falitáblá­kon pontos kimutatások számoltak be arról, hogy az elmúlt évek folyamán mi­ként fejlődött a kertbarátok által kitermelt gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlása a járásban, s hogy az idei első félévben mennyit sikerült teljesíteni az előirányzott tervből. A zöldségféléknek kedvező idei időjá­rás az utóbbi kimutatásban szintén meg­mutatkozott, hiszen a járás kertbarátai az első félévben már 74 százalékot teljesí­tettek a zöldségfélék egész évi felvásár­lási tervéből, jóllehet a szállítások zöme a legtöbb növénynél a második félévre esik. Különösen jól sikerült a retek, a fe­jes saláta, a hagyma, a salátauborka, a kelkáposzta és a káposzta felvásárlási feladatainak a teljesítése, amelyeknél jó­val 100 százalékon felüli volt az első félévi időterv teljesítése. A dunaszerdahelyi járás nagyüzemi kertészetei és kertbarátai 1973 óta ren­dezik meg a Csallóköz gyümölcse kiállí­tást. Az előcsarnokban közszemlére tett fényképdokumentáció felevenítette az eddigi kiállítások emlékeit, s egyúttal e hasznos rendezvény fokozatos fejlődé­sét is szemléltette. A kívülálló aligha tudná megítélni, hogy az idei jubileumi kiállítás mennyivel volt gazdagabb az eddigieknél, tény azonban, hogy a láto­gatók pontos képet alkothattak maguk­nak a járás gyümölcs- és zöldségter­mesztésében elért dicséretes színvo- lalról. A Vásárúti (Trhové Myto) Efsz alma­kollekciója egy külön kiállításnak, pomo- lógiai szakbemutatónak is beillett volna. A Csilizradványi (Cilizské Radvany) Efsz paradicsom- és paprikafajtákból ízlése­sen összeállított zöldségkollekcióval re­mekelt. Sokan megcsodálták a Bősi Álla­mi Gazdaság, az Alistáli (Hrobonovo) Efsz, valamint a Dercsikai (Jurová) Efsz szőlőbemutatóját. Az almatermesztés magas színvonaláról tanúskodtak a Du- natőkési (Dunajsky Klatov) Állami Gaz­daság által bemutatott Ontárió, Starking, Golden Delicious és Starkrimson fajták, de a kertbarátok is nagyon szép kollekci­ókkal szerepeltek, számos első, második és harmadik dij, s díszoklevél dicsérte munkájuk eredményességét. A díjazott kollekciókat nehéz lenne itt felsorolni, bizonyára a zsűrinek is nagy gondot okozott, hogy különbséget tegyen a lát­szatra egyformán szép és egészséges gyümölcs- és zöldségfajták között. Di­cséretes dolog, hogy a kiállított zöldség­félék termesztői között iskolák is szere- I peltek, ami azt jelenti, hogy a kertbarátok sorai a jövőben további fiatalokkal bővül­nek. Az is jó ötlet volt, hogy a kiállításon helyet kapott az alistáli Farkas Miklós saját készítésű kézi vetőgépe. Bizonyára sok ilyen házilag gyártott segédeszköz van használatban a kertmüvelöknél, s hasznos lenne, ha ezek nagyobb szám­ban is szerepelnének a kiállításon. A jubileumi kiállítás alkalmat adott az elmúlt tíz év munkájának értékelésére, de arra is, hogy felmerüljön a hogyan tovább kérdése. Igaz ugyan, hogy a kert­barátok nem főfoglalkozásként gyakorol­ják a kertművelést, hanem főleg hasznos időtöltésből, s a járási bizottság tagjai­nak, az alapszervezetek vezetőinek ezernyi az egyéb gondja, azért el kellene gondolkozni azon, hogy a következő kiál­lításokat hogyan lehetne még gazdagab­bá, tartalmasabbá tenni. Jó lenne példá­ul, ha további kimutatások is szerepelné­nek a kiállításon az év folyamán elültetett gyümölcsfák mennyiségéről, faj- és fajta- jellegü összetételéről, s a látogatók bizo­nyára szívesen vennék, ha az SZKSZ Kertészeti Szolgáltató Üzeme alkalmi elárusítóhelyet is létesítene, megfelelő árukínálattal az időszerű vetőmagvakból, növényvédelmi vegyszerekből, esetleg más kellékekből is. Elképzelhető lehetne az is, hogy a járás tapasztalt kertészei szaktanácsadó szolgálatot tartsanak a ki­állítás idején, s a Príroda mezőgazdasági könyvkiadó a könyvkereskedő vállalattal együttműködve szintén bekapcsolódhat­na ezekbe a rendezvényekbe a kertésze­ti szakirodalom és a szakfolyóiratok ter­jesztésével és népszerűsítésével. MAKRAI MIKLÓS R ozsnyón (Roznava) és a járásban általában olyan ipari üzemek vannak, melyekben nagyon kevés munkalehetőség kínálkozik a lányok és családanyák részére. Ezért a járás vezetői és a lakosság örömmel fogadta egy új üzem létesítését, ahol főképpen ügyes női kezekre van szükség. 1975-ben helyezték el aTat- rasvit rozsnyói üzemének alapkövét, és a modern, szemre is tetszetős üzem 1978-ban megkezdhette a próbaüzemelést. Az indulás nem volt zökkenőmen­tes. Sok gondjuk, nehézségük volt a terv teljesítésével, nagy volt a lemaradás. A tavalyi évet már nyereséggel zárták, s ennek az évnek eddigi feladatait terven felül teljesítették. Anton Kazimir igazgatóval, aki alig egy éve vette át az üzem vezetését, beszélgetünk az üzem munkájáról.- A kezdeti nehézségeknek több oka volt - mondja - A termelés magán viselte a kezdő üzem minden hibáját. Nagyrészt betanított munkásokkal dolgozunk. Az anyagellátással is bajok voltak, felmerültek szerve­zési nehézségek is. Most már azt hiszem, túljutottunk a kezdeti nehézségeken, a termelés folyamatos. Az első félév tervét 116 százalékra teljesítettük. Nehézsé­geink most is vannak, különösen az anyaghiány okoz­za a legnagyobb gondot. Az értékesebb alapanyago­kat, mint a moher, a gyapjú s több más alapanyag, tőkés országokból importáljuk, s ezek kemény valutába kerülnek. A hazai alapanyagok egy részének minősége bizony gyakran nem üti meg az előírt szintet. Nincs olyan művésze a szakmának, aki hibás alapanyagból is kiváló terméket tud létrehozni. A minőség pedig elsőd­leges szempont üzemünkben, hiszen termékeink 38 százalékát exportáljuk, főleg a Szovjetunióba. A kifo­gástalan, jó minőségű alapanyagra azért is szüksé­günk van, mert a vásárlók jó minőségű, modern termé­keket várnak, még ha azok drágábbak is.- Melyek a fő termékeik?- Női, férfi- és gyermekfehérneműt gyártunk, napon­ta mintegy 14 ezer darabot. Továbbá különböző puló­verek, szvetterek, kardigánok készülnek üzemünkben, TÚL A KEZDETI NEHÉZSÉGEKEN naponta mintegy 3 ezer darab. A jövőben ezek skálája bővül, s növekszik dolgozóink száma is. Jelenleg 650- en dolgoznak itt, a tervezett teljes létszám 767. Az utánpótlás is fontos, ezért Kassán képezik ki számunk­ra is a jövő szakmunkásait. Üzemünk dolgozóinak 87 százaléka nő. A munka nem nehéz, a kereset is jó, átlagban közel kétezer korona a havi fizetés, örülünk annak is, hogy a város és a környék ennyi lányának, asszonyának munkalehetőséget tudunk nyújtani. Az üzemet, munkacsarnokokat, a csomagolót Éva Krivciková, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke mutatja be. A hatalmas tiszta, légkondicionált csarnok­ban nagyon sok nő serénykedik. A munkafolyamatok megkönnyítésére új futószalagot szereltek be, melye­ket a közeljövőben helyeznek üzembe. Három szak­képzett dolgozó végzi a kész termékek minőségi ellen­őrzését, mely szigorú feltételekhez van kötve A minő­ségi munkáért a dolgozók is és az ellenőrök is anyagi­lag felelősek.- Igyekszünk minden feltételt megteremteni, hogy dolgozóink a legnyugodtabb körülmények között dol­gozhassanak - mondja Krivciková. - A mi munkánkat is befolyásolja az, hogy legtöbb dolgozónk nő. Ezt a tényt a tervek előkészítésénél és a munkaszervezés­nél is figyelembe kell venni. Jelenleg is 109 dolgozónk van anyasági szabadságon. Ezzel számolnunk kell, és nem szabad, hogy ez a termelés rovására menjen. Az anyák nyugalmát biztosítja a 30 férőhelyes bölcsőde és a 105 férőhelyes üzemi óvoda is. Mindkét intézmé­nyünk az üzem közelében van. Dolgozóink lakásigé­nyét is a legrövidebb időn belül ki tudjuk elégíteni és kamatmentes kölcsönt is folyósítunk az igénylőknek. A munkásszállónk negyven ágyas, de ez nem teljesen kihasznált. Lényeges a dolgozóink egészségvédelme is. Üzemünkben egészségügyi központ működik, egy általános orvossal, egy nőgyógyásszal és egy fogor­vossal. A közeljövőben egy gyógytornász is dolgozik majd az üzemben, mert bizony a varrástól a kéz megfájdul. Az üzemben kilenc szocialista munkabrigád verse­nyez a jobb eredményekért. Harmincnyolcán részesül­tek tavaly különböző kitüntetésekben. Katarina Marko- vá 1981 -ben kormánykitüntetést kapott. A dolgozók üdültetése is biztosított. Az idén 22-en nyaralhattak családostól Bulgáriában. A dolgozókról való gondoskodás, a jó munkakörülmények megterem­tése természetesen a teljesítményben is megmutatko­zik, s ez nemcsak az üzem célja, hanem társadalmi érdek is. FECSÓ PÁL ÚJ szí 6 1982. IX. 2 TELT HÁZ A JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSON- Anyu, vigyük haza azt a nagy dinnyét! (A szerző felvé­telei)

Next

/
Thumbnails
Contents