Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-17 / 37. szám
% A -j „isteni Marylin“ ismét láz- MZ ba hozta a szenzációkra éhes nyugati sajtót, augusztus elején volt húsz éve annak, hogy az akkori idők legnépszerűbb amerikai filmsztárját holtan találták a Los Angeles melletti luxusvillájában. A hivatalos vizsgálat öngyilkosságot állapított meg, amely szerint nagy adag altatótabletta okozta a halálát. Az azóta eltelt két évtized alatt többször is napvilágot láttak olyan feltételezések, hogy valójában nem ez történt. Most azonban hivatalosan is felújították az ügyészségi vizsgálatot: új tanúk jelentkeztek új bizonyítékokkal. KATONAFELESÉGBÖL VILÁGSZTÁR Ez a kép 1955- ben készült. Hosszú éveken keresztül ö volt a bálványozott szépségideál Norma Jean Baker, művésznevén: Marylin Monroe rövid idő alatt szédületes karriert futott be, pályája csúcsán bekövetkezett váratlan halála megdöbbentette a filmrajongók millióit. 1926-ban született, szülei egy filmstúdiónál voltak alkalmazásban. Szűkös HOGYAN HALT MEG MARILYN MONROE? anyagi körülmények között éltek, édesanyja gyógyíthatatlan agybe- tegségben szenvedett, így a kislány nevelőszülőkhöz s végül árvaházba került. Rendkívül fiatalon, 1941 -ben ment férjhez Jim Doughertyhez, aki a haditengerészetnél szolgált, ő maga egy hadiüzemben kapott munkát. A rendkívül szép fiatal- asszonyt egy katonai újság fotóriportere fedezte fel 1944-ben, illetve az akkor készült képek egy jónevü fényképész. Andre de Dienes kezébe kerültek. 1946-ban a húszéves fiatalasszonyt egyhónapos fotós körútra vitte. A negyvenes évek végén már az egyik legkeresettebb modell volt az országban. Neki sikerült mindaz, amiről más szegény lányok milliói csak álmodoztak: hogy egyszer felfedezik őket és világhírű filmcsillag lesz belőlük. Marylin szépségére azonnal felfigyeltek a filmszakmában, pontosabban a Twentieth Century Fox filmstúdió-ban és szerződést ajánlottak neki. Jó üz- v letet kötöttek, a siker nem váratott sokáig magára. A férfiak is körülrajongták; férjhez ment Joe Di Maggióhoz, a népszerű baseball- játékoshoz, majd Arthur Miller, az ünnepelt drámaíró jelent meg életében. Életrajzírói szerint a bálványozott filmsztár életében a problémák is sokasodtak, állandó kétségek gyötörték, talán a bukástól tartott, talán magánéletének konfliktusai sodorták sokszor depresz- szióba. Színésztársai szerint rendkívül nehéz volt vele a forgatásokon dolgozni Az 1962. augusztus 5-én bekövetkezett halála mégis váratlan volt. rés üvegecskékkel manipuláljanak. „Már az első pillanatban az volt a benyomásom, hogy valami hamis volt a képben, ami ott elém tárult. A holttestet elmozdították eredeti helyéről, a hálószoba különböző tárgyait szintúgy. Azokat a jól ismert elemeket véltém felfedezni, amelyekkel egy gyilkosságot utólag öngyilkosságnak próbálnak feltüntetni.“ Clemmonsnak főnökei megtiltották, hogy kétségeinek hangot adjon, mondván, ez az ügy nem a rendőrségre tartozik, s amikor nem engedelmeskedett, elbocsátották állásából. Lionel Grandison, a halottkémi hivatal helyettes vezetője írta alá Ted Jordan, aki állítólag megtalálta a naplót (Archív felvételek) sem véletlen, hogy Monroe éppen Kennedy elnöki beiktatásának napján vált el Arthur Millertől. Marylin megismerkedett az ifjabb Kennedyvel, Roberttel(akit ugyancsak meggyilkoltak), ő akkoriban igazságügyminiszter volt. Szintén nyílt titok, hogy bensőséges kapcsolat alakult ki kettőjük között. Milo Speriglio, egy magánnyomozó-iroda vezetője, aki tíz éve foglalkozik a színésznő halálának körülményeivel, nemrégiben kijelentette, több tanú azt állítja, Marylin számított rá, hogy Robert Kennedy elválik a feleségétől és őt veszi el. Mikor kiderült, hogy ez szóba sem jöhet, Monroe állítólag azzal fenyegetőzött, hogy kitálal mindent, amit az elnök öccsétől együttléteik során megtudott. Mindenekelőtt a CIA-nak azt a tervét, hogy meggyilkolja Fidel Castrót. A CIA embereinek tudomására jutott, hogy Marylin augusztus 6-ra sajtókonferenciát tervez, s attól félve, hogy kiszivárogtatja a Castro elleni merénylet tervét, azonnal akcióba léptek. Az ügy bonyolultsága vetekszik a legizgalmasabb krimivel is. Azonban szó sincs írói fantáziáról, a hivatalos vizsgálatok kiderítették: tényleg terveztek merényletet Fidel Castro ellen, s Kennedy elnök is tudott róla. Akiről azt írják, hogy röviddel szintén tragikus halála előtt elrendelte a CIA-akció megszüntetését, de a kémszervezet nem akart tudomást venni az elnöki utasításról. Milo Speriglio arról is tudomást szerzett, hogy a szövetségi nyomozóiroda szintén folytatott titkos nyomozást ez ügyben. Az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva kérte, hogy a teljes vizsgálati jegyzőkönyvet áttanulmányozhassa. A jelentésből azonban 18 oldalnyit nem kapott meg. Az FBI ezt azzal indokolta, hogy a 18 oldal fontos nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeket érint. Könnyű kitalálni, hogy Speriglio ebből milyen következtetéseket vont le. A NAPLÓ (ÖN)GYILKOSSÁG? ÚJ SZÚ 15 1982. IX. 17. Nemcsak váratlan, hanem rejtélyes is. Az orvosok akkor kimutatták, hogy rendkívül sok altató hatóanyaga van a vérében, legalább negyven kapszulát kellett bevennie az erősebb fajtából. George Carpozi New York-i riporter cikksorozatában ezt a tényt megkérdőjelezi. Sikerült megszereznie a boncolási jegyzőkönyvet és szakértőkkel elemeztette, akik szerint a halál okát nem altatótablettában kell keresni, mivel a holttest gyomrában nyomát sem találták. így a halálos dózis többszöröse injekcióval kerülhetett a vérbe. Olyan nyomokat pedig nem volt nehéz hátrahagyni, melyek azt a látszatot keltették, hogy Marylin gyógyszert vett be. Aki pedig az injekciót befecskendezte, tudta, hogy az adag halálos. Jack Clemmons detektív volt az első rendőrségi ember, aki a helyszínre érkezett. Ma azt mondja, azoknak, akiket ott talált, bőven volt idejük arra, hogy a gyógyszeMarylin Monroe halottkémi bizonyítványát. Nemrégiben a televízióban elmondta, hogy a vizsgálatot csírájában elfojtották. A helyszínen megtalálták Marylin naplóját, de az két nap múlva eltűnt Grandison irodájából. „Mivel úgy éreztem, jó lelkiismerettel nem írhatom alá, hogy öngyilkosság történt, huszonhárom napig húztam-halasz- tottam az aláírást. A főnököm ra- portra rendelt, s megfenyegetett, sajnálni fogom, hogyha nem írom alá. Akkor a kényszer nyomására aláírtam.“ A CIA TETTE EL LÁB ALÓL Kinek állhatott érdekében, hogy eltegye Marylin Monroe-t láb alól? Monroe Frank Sinatrán keresztül került kapcsolatba a vezető politikai körökkel. Sinatra jó barátságban volt Peter Lawforddal, a hajdani John F. Kennedy eInök sógorával. Már 1961-ben, amikor Kennedy 44. születésnapját ünnepelte, az összegyűlt húszezer vendég előtt Marylin énekelt. Állítólag az Ted Jordan filmszínész, aki valamikor a Century Fox filmstúdióban Monroe partnere volt, a közelmúltban bejelentette, hogy nála van Marylin naplója. Majd néhány napra elbujdosott valahová, bár már 160 ezer dollárt kínálnak a sokat emlegetett piros bőrbe kötött könyvecskéért. Legutóbb pedig azt közölte Jordan, hogy a napló csak verseket, címeket és telefonszámokat tartalmaz. Az ügyészségen kihallgatták Jordánt, s közölték róla: tanúként egyáltalán nem megbízható. A helyi megfigyelők, valamint a nyomozóiroda-vezető Milo Speriglio is úgy véli, hogy Jordánt megfélemlítették... Az újabb tanúk, bizonyítékok felkutatása tovább folyik. Egy bizonyos: nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik fényt akarnak deríteni az igazságra. Hiszen olyan ellenféllel állnak szemben, amely már számtalan piszkos (így főszereplője volt, s nagy gyakorlata van abban, hogyan kell a dolgokat eltussolni, a kellemetlen tanúkat elhallgattatni. (Feldolgozta:-nák) Érdekességek az NDK-ból NÉMETÜL „BESZÉLŐ“ SZÁMÍTÓGÉP A világ sok más országának tudósaihoz hasonlóan az NDK kutatói is arra törekednek, hogy nyelvi kapcsolatot hozzanak létre az ember és a bonyolult géprendszerek között. Erre elsősorban azért van nagy szükség, mert veszélyhelyzetben a műszaki ellenőrző mechanizmusok emberi nyelven közölt figyelmeztetése minden más jelzésnél hatásosabb. A Drezdai Műszaki Egyetem és a Robotron gyár kutatói a közelmúltban szintetizátorral összekötött kisméretű beszélő számítógépet szerkesztettek, amely a gyakorlatban is jelesre vizsgázott. A különleges szerkezet működési elve igen egyszerű: a számítógépbe lyukszalagon továbbítják az információt tartalmazó hangok fonetikus írásmódjának kódját. A gép a fonetikai jeleket elraktározza és lehívásukkor a szintetizátor segítségével hanghullámokká alakítja át. A „beszélő“ számítógép különböző hangmagasságokat és hangerőt képes produkálni, a nyelve éppen ezért kitűnően érthető, bár a kiejtése nem felel meg az élőbeszéd metodikájának, hanghordozásának. Ennek egyik oka az, hogy a számítógép több fokozatban alakítja beszéddé a szavak fonetikus jeleit, a másik pedig az, hogy a német nyelv számos idegen szót használ, amelyeknek kiejtése nem követi a német hangtan szabályait. A betáplált program 60 ezer szó felhasználásával készült, tehát a teljes német alapszókincset tartalmazza. Az eddigi próbák eredményesek voltak: a beszéd - már említett - „akcentusától“ eltekintve a számítógép kifogástalanul működik. A MEZŐGAZDASÁGI HOZAMOK NÖVELÉSÉÉRT A Német Demokratikus Köztársaságban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapítása óta eltelt három évtized alatt jelentősen megnövekedtek az állattenyésztési és a növénytermesztési hozamok. Az NDK-ban az egy főre jutó hústermelés jelenleg a háromszorosa, a tejtermelés pedig ötszöröse a világátlagnak. A hústermelés erőteljesebb növekedése, az állatállomány gyarapodása fokozza a takarmánytermelés jelentőségét. Mivel a mezőgazdaságilag hasznosítható terület nem nagy - egy lakosra egyharmad hektárnyi jut belőle -, a mezőgazdasági szakemberek a hozamok növelésében látják a növénytermesztés fejlődésének lehetőségét. Ezt a célt új, bőtermő fajták kinemesítésével segítik a kutatóintézetek, amelyeknek dolgozói tavaly 22 újabb fajtát vizsgáztattak és adtak át a gazdaságoknak. A legújabban kinemesített őszi árpának például hektáronként öt mázsával nagyobb a hozama, mint a korábbinak. A kutatók most olyan gabonafajták kinemesítésére törekszenek, amelyeknek nem törik és nem dől meg a szára, a kalászuk nem pereg ki, az érési idejük pedig fokozatosan rövidül. Nem kisebb feladatuk ennél, hogy megtalálják a különféle növénybetegségeknek jól ellenálló fajtákat és kidolgozzák a leghatásosabb növényvédelmi eljárásokat is. Mindebben a molekuláris biológia, a mikrobiológia, a biokémia, a géntechnika, a vegyészet, az izotópkutatás legújabb eredményei segítik az NDK mezőgazdasági kutatóit. ÉVENTE TÖBB MINT 16 MILLIÓ LÁTOGATÓ Alig több mint három évtizede még mindössze három állatkert működött az NDK-ban: a legrégebben, 1861-ben megalapított drezdai, az 1878-ban létesített lipcsei és az 1901-ben megnyitott hallei. Azóta állami támogatással és társadalmi összefogással nemcsak a híres állatkerteket hozták rendbe, hanem több új intézményt is létesítettek. Jelenleg kilenc nagy állatkert várja az NDK-ban a látogatókat. Az említetteken kívül az 1950 óta üzemelő magdeburgi, az 1954- ben megnyílt cottbusi, az 1955-ben alapított berlini, az 1956-ban létrehozott rostocki, az 1958-ban létesült erfurti és a legújabb, az 1974 óta nyitva tartó schwerini. A legnagyobb és a legnépszerűbb ezek sorában a berlini ZOO, amelynek tavaly 2,5 millió látogatója volt. Az NDK-ban tavaly több mint 16 millióan nézték meg az állatkerteket. Ma az NDK állatkertjeiben 14 ezer emlőst, 20 ezer madarat, 13 ezer hüllőt, kétéltüt, halat gondoznak és mutatnak be. A nagyvadak sorában minden földrész legszebb fajtái láthatók. Az állatállomány mindegyik állatkertben más-más képet mutat, mindegyik zoo-park sajátos profillal rendelkezik. Rostockban például a sarkvidéki és a tengeri állatvilág egyedeit őrzik, híres az itteni jegesmedve-tenyészet is. Halléban a hegyvidéki fauna példányaival ismerkedhet meg a közönség. A drezdai állatkertben az emberszabású majmok, a lipcseiben a nagy macskafélék és a papagályok, a cottbusiban pedig elsősorban a vízimadarak vonzzák a közönséget. A berlini állatkert mintaszerű kiépítése, sok-sok látnivalója mellett nagyszabású kutatómunka színhelye is. Ritka, kihalóban lévő nagyvadak tenyésztésével foglalkoznak az itteni kutatók. Megtalálható itt az orrszarvú mindhárom fajtája, a taki-vádló, a törpevíziló, az antilop és az ősvadló is. Az NDK volt egyébként a világ első olyan állama, ahol bevezették az állatápolók egységes szakoktatását. így elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek segítik a kutatók munkáját. Az elmúlt évben több mint 600 fiatal szerzett állatápolói szakképesítést. Az NDK-beli állatkertek tudományos munkatársai a nemzetközi kutatómunkában is részt vesznek. Á berlini, a lipcsei és a rostocki zoológusok például úgynevezett „nemzetközi tenyésztési könyveket“ adnak ki, amelyekben időről időre közzéteszik tudományos eredményeiket. NDK-SZUDÁNI KÖZÖS KUTATÁSOK Húsz éve szerezte meg doktori címét az NDK-ban a Szudánból érkezett El-Tigani, aki a rostocki egyetem mezőgazdasági karának első afrikai hallgatója volt. Az egykori rostocki diák ma egy jelentős szudáni mezőgazda- sági kutatóintézet, az Agriculture Research Corporation igazgatója. El-Tigani tevékenysége nyomán szoros együttműködés alakult ki a szudáni kutatóintézet és a rostocki mezőgazdasági kar között. Közös munkájuk eredményeként eddig 20 tudományos kiadványt jelentettek meg a különböző növényi kártevőkről és az ellenük való védekezés módszereiről. Szudánban régebben mindössze tizenegy növényi kártevőt ismertek, most mintegy kilenc- venröl van tudomásuk, köztük jó néhány olyan fajtáról is, amely korábban ismeretlen volt a tudományos világ előtt. így nemcsak a növényi kártevők elleni védekezés vált hatékonyabbá, hanem a tudományt is új felfedezésekkel gazdagították. (PANORAMA) * * >
