Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-17 / 37. szám

- Eddig még nem szorultunk a köz­ponti takarmányalapra - állapítja meg elégedetten Csóka István, a szövetkezet elnöke- Nyereséggel zártuk a félévet- mondja Czajlik György mérnök, üzemgazdász \/éget ért a délutáni röpgyűlés. V A vezetőség tagjai eldöntötték, másnap hová kell összpontosítani a munkaerőt és gépeket, melyik sza­kaszon kell meggyorsítani a munkát. Évek óta bevált ez á munkaszervezé­si forma. A helyzet felmérése alapján naponta határozzák meg a másnapi teendőket. Csóka István, a pozsony- eperjesi (Jahodná) Haladás Efsz elnö­ke igy fogalmazza meg a vezetőség fő tevékenységét:- Mindig a gazdaság fejlesztése a fő szempont a határozatok megho­zatalakor. A termelés növelését a munkamódszerek tökéletesítésével akarjuk elérni. A szólamok helyett igyekszünk bizonyítani. Az elnök fejtegetése után Czajlik György mérnök, üzemgazdász né­hány adattal bizonyítja, hogy a veze­tőség az idén is jól forgatta a „kor­mánykereket“, és a tagokkal együtt már eddig is hasznos munkát végzett. Kedvezően alakult a szövetkezet fél­évi pénzügyi mérlege. Csökkentek a termelési költségek, lényegesen nö­vekedett a tiszta haszon. Említi, hogy az állattenyésztésben a normánál ke­vesebb abrakot használtak fel, így olcsóbbá vált a termelés, ugyanakkor azonban növekedett az állatok terme­lékenysége. A nagyobb súlyú hízó­sertések naponta átlagosan 67 de­kagrammot gyarapodtak. A gondozók kocánként kilenc malacot választottak el. A hízómarhák napi súlygyarapodá­sa átlagosan 97 dekagramm volt. tegetéséhez kapcsolódva takarmány­termesztési módszereikről beszélt:- Sikereink titka a termelési lehető­ségeknek szinte teljes mértékű ki­használása és az egyensúly megte­remtése a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A növényter­mesztést alárendeljük az állatte­nyésztés szükségleteinek. Szemes és tömegtakarmányból egyaránt ele­gendőt termelünk. Olyan növényeket állami gazdaságok közötti gabonater­mesztési versenyben a második hely­re kerültek. Az eladási szerződések teljesítése után jutott elég gabona a szemestakarmány-alapra is. Az agronómus elmondja, hogy a szántóföld 22 százalékán termelnek különböző tömegtakarmányt. Mind bő termést ad. A lucerna átlagos hektár­hozama több mint 11 tonna, a tarlóke­verékeké 20 tonna. A silókukorica Nem szorulnak a központi takarmányalapra Egyrészt a munkatermelékenység fokozására irányuló tevékenység, másrészt pedig a gazdaságos terme­lés jellemzi a szövetkezet vezetőinek és beosztottjainak munkáját. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az ága­zatirányítókkal. Mindannyian hozzá­értően válaszolnak és lassan kirajzo­lódik előttem a szövetkezet gazdálko­dásának iránya. Betekintést kapok a pár évvel ezelőtt hozott határozatok megvalósításába, és felhívják a fi­gyelmemet azokra a törekvésekre, amelyek az önellátás fokozására irá­nyulnak. A termeléshez a legjobb fel­tételeket teremtik meg, és saját erőből állítják elő a takarmányalapot, hogy ne kelljen az állami alapokból drágán vásárolniuk. A szövetkezet elnöke ez­zel kapcsolatban így foglalja össze tapasztalataikat.- Amióta a szövetkezet létezik, nem járunk a szomszédokba takar­mányt kunyerálni. Előre felmérjük, hogy mennyi szemes vagy tömegta­karmányra van szükségünk. Ha ked­vező volt az év és nagyok voltak a hektárhozamok, akkor az esetleges fölöslegből takarmánylisztet más me­zőgazdasági üzemeknek is eladtunk. Azt tartottuk, mindig jobb másoknak segíteni, mint támogatást várni. Nagy Ferenc agrármérnök, a közös gazdaság agronómusa az elnök fej­termesztünk, amelyek tápanyagtartal­ma megfelel az állattenyésztés összetételének. Szövetkezetükben elsősorban a gabonatermesztést emelték magas szintre. Tapasztalataik alapján min­den feltételt megteremtenek a nagy hozamokhoz. A szükséges műtrágya­mennyiség kétharmadát már ősszel a földbe dolgozzák. A növényvédelmi munkákat olyan szakszerűen végzik, hogy az idén még a búza álsó levelein sem volt lisztharmat. Más betegség sem fordult elő. Gyomos parcellák nem voltak a határban, ezért a gépek kevés veszteséggel takaríthatták be a gabonát.- öröm volt megkezdeni az aratást - emlékezik vissza. - Igaz, kezdetben. attól tartottunk, hogy a nagy forróság miatt alacsonyabbak lesznek a hek­tárhozamok, mint gondoltuk. Az első eredmények után azonban megnyu­godtunk. Sorolja az egyes búzafajták hektár­hozamát. A Solaris 5,8, az Istra 6,1, a Kosútka 6 tonna termést adott hek­táronként. Aratás után bekönyvelhet­ték, hogy a gabona hektárhozama 6,03 tonna volt, és ezzel az ered­ménnyel a dunaszerdahelyi (Dunaj- ská Streda) járásban az efsz-ek és az a becslések szerint 50-60 tonnás hektárhozamot ad. Szemes kukoricá­ból legalább 6-7 tonnát takarítanak be hektáronként. A nagy hozamoknak köszönhetően az idén is elegendő lesz a takarmány, lesz mit etetni az állatokkal a téli és a kora tavaszi időszakban is. A hosszúra nyúló beszélgetés vé­gén az elnök az egyes ágazatok érté­kelésével kapcsolatban még megálla­pítja:- Megvalósítottuk elgondolásain­kat. Egyensúlyba került a két fő ter­melési ágazat: a növénytermesztés és az állattenyésztés. Az eredmények alapján a jövőben még nagyobb erő­kifejtéseket teszünk, hogy ez az egyensúly kedvezőbb legyen. Keve­sebb abraktakarmány felhasználásá­val akarjuk előállítani az állattenyész­tési termékeket. Úgy gondolom, ha a tömegtakarmányok tápanyagtartal­ma megfelelő lesz, akkor az abrakta­karmány jelentős részét pótolhatjuk. Elképzelésekről, távlati tervekről beszélgetnek. Minden szavuk hitele­sen hangzik, mert eddigi céljaikat is elérték. Olyan emberek ezek, akik nem hisznek a csodákban. Szakisme­reteiket, tapasztalataikat latba vetve úgy irányítják a közös gazdaság sze­kerét, hogy az a legjobb úton ha­ladjon. BÁLLÁ JÓZSEF- Ezen a táblán legalább 6 ton­na szemes ku­koricát takarí­tunk be hektá­ronként - becsli Nagy Ferenc agrármérnök, a szövetkezet agronómusa (A szerző felvé­telei) Hogyan hatékonyabban? A számítástechnikában megszokottá vált, hogy az elvégzendő számítási művelet bonyolultsága, típusa és hosszúsága szerint választják meg a számítógép- típust. Ez érthető, hiszen minél nagyobb teljesítőképes­ségű, minél gyorsabb és nagyobb egy számítógép, annál drágább az óránkénti munkája. A számítógép üzemeltetésének költségeit az ún. gépi munkaórákban számolják, vagyis aszerint, hogy egy óra alatt végzett munka mennyibe kerül. Igy tehát mindenkinek, aki számítógépet akar igénybe venni, módja nyílik annak a megítélésére, hogy mi számára az előnyösebb: az olcsóbb, de hosszabb ideig tartó megoldás, vagy a gyorsabban, de drágábban végrehajtható. Mivel a számítógép nagyon önállóan dolgozik, ezért a gépi munkaóra árában a kiszolgáló személyzet bérének a részaránya elhanyagolható. Vegyük most szemügyre a gazdaságosság kérdését egy más terület, a gépipar szemszögéből.A prágai Gépi Technológiai és Üzemgazdasági Kutatóintézel tíz esztendővel ezelőtt kezdte figyelemmel kísérni gép­gyártásunk hatékonyságának alakulását. Az egyik vál­lalat, amelynek tevékenységét e szempontból elemez­ték, a brnói Zetor vállalat volt. A világ 12 élenjáró traktorgyár termékeivel és eredményeivel vetették össze a Zetor traktorok gyártását. Ez az összehasonlí­tás bebizonyította, hogy a különböző mutatók alapján megállapított hatékonyság a mi termelőink esetében négyszer alacsonyabb. Más szóval: a külföldi gyártók hasonló felszereltségű gyárban négyszeres nyereség­gel termelnek, mint mi. Tehát termékeik ezzel arányo­san olcsóbbak is, vagyis könnyebben éladják. A hetve­nes években végzett felmérések és kutatások bebizo­nyították, hogy a helyzet gépipari vállalataink többsé­gében hasonló. Milan Rabiska mérnök, a Prágai Gépi Technológiai és Üzemgazdasági Kutatóintézet dolgozója ezzel kap­csolatban a következőket mondja:- Az alacsony fokú hatékonyság fő oka a termelési folyamat irányításának és szervezésének alacsony színvonala.- A helyzet javítása nyilvánvalóan az elkövetkező időszak feladata, és szükség lesz ehhez némi beruhá­zásra is. De minden bizonnyal talál példát arra is, hogy azt gyorsabban és nagyobb költségek nélkül is megva­lósíthatjuk. ..- Itt van például a számjegyvezérlésű gépekkel való termelés költségeinek hibás kalkulációja. Az elektroni­kus irányítású automata gépek, például esztergák, köszörűk, fúrógépek és hasonlók, a klasszikus mecha­nikus gépekhez viszonyítva tízszer drágábbak. Na­gyobbak a karbantartási, üzemeltetési költségeik is. Vagyis egy ilyen korszerű gép egy óra alatt végzett munkája tízszer drágább, mint a hagyományos gépé. A termelési költségekbe azonban a mai napig csupán a munkások, a kiszolgáló személyzet bérét számítják be, de senki sem tudja, mibe kerül számunkra óránként az a bizonyos gép, akár működik, akár nem.- És ez mihez vezet?- A vállalati közgazdászok nem tudnak objektiven dönteni afelől, hogy az adott alkatrészt melyik gépen olcsóbb és kifizetődőbb előállítani: a számjegyvezérlé- sün, vagy a hagyományos típusún. Megtörténik ily módon, hogy azokat az alkatrészeket, amelyeket elő­nyösebb lenne automata berendezésen készíteni, a hagyományos gépeken gyártják és fordítva: a terme­lés lassúbb, drágább, az előállított alkatrészek pontat­lanok és sok a selejtes közöttük.- A megoldás?- Az egyre drágább automata gépek munkáját gépi munkaórákban kezdjék kalkulálni, ami például a számí­tógépek esetében már megszokott és bevett gyakorlat. Ez egyúttal arra is kényszerítené a termelőt, hogy a gépek a lehető legkevesebbet álljanak kihasználatla­nul és hogy három műszakban üzemeltesse azokat. Nálunk a gépek átlagosan 1,5 műszakot dolgoznak naponta.- A vállalatirányítók ennek a megoldásnak az érvé­nyesítésére saját maguk nem képesek. Ez ugyanis jelentős ugrást jelentene az eddigi gyakorlathoz viszo­nyítva. Hol kereshetnek tehát segítséget?- Nagyon sok szak- és tudományos irodalom áll a rendelkezésükre. Megismerkedhetnek a kutatóinté­zetek ilyen irányú kutatási eredményeivel. Mi például már tíz esztendeje foglalkozunk ezzel a tárgykörrel. Megismerkedhetnek a már működő új irányítási rend­szerekkel is. E tekintetben jó példaként ajánlhatom a celákovicei és a hostivafi megmunkálógépgyárat. Kihasználhatják a Műszaki és Beruházási Minisztérium ezzel kapcsolatos információit is. Nem használják ki eddig eléggé a kutatóintézeteket sem, amelyek felké­résre az új irányítási rendszer egész tervezetét kidol­gozzák.- Véleménye szerint mennyivel növekedne a haté­konyság, ha a gépi munkaóra alapján számolnának?- Tapasztalataink szerint a hatékonyság ugrássze­rűen megkétszereződik.- És mibe kerül mindez?- A gép árához viszonyítva az ezzel kapcsolatos költségek szinte minimálisak. így az ily módon befekte­tett eszközök is szinte néhány héten belül megtérülnek.- Még az utolsó kérdés: Milyen érdeklődést tanúsíta­nak a vállalatok az ilyen és hasonló akciók iránt?- Eddig nagyon kicsi volt az érdeklődés. Sőt, amint megállapítottuk, olyan irányító dolgozók is léteznek, akiknek sejtelmük sincs, hogy ilyesmi is van. A komplex intézkedésekben felölelt új gazdasági szabályzók azonban a vállalatokat fokozatosan arra kényszerítik, hogy keressék a nagyobb hatékonysághoz vezető utat, s így minden bizonnyal rövid időn belül fordulat követ­kezik be e téren is. MILAN ADÁMEK ÚJ szí 6 1982. IX. r,

Next

/
Thumbnails
Contents