Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-17 / 37. szám
- Eddig még nem szorultunk a központi takarmányalapra - állapítja meg elégedetten Csóka István, a szövetkezet elnöke- Nyereséggel zártuk a félévet- mondja Czajlik György mérnök, üzemgazdász \/éget ért a délutáni röpgyűlés. V A vezetőség tagjai eldöntötték, másnap hová kell összpontosítani a munkaerőt és gépeket, melyik szakaszon kell meggyorsítani a munkát. Évek óta bevált ez á munkaszervezési forma. A helyzet felmérése alapján naponta határozzák meg a másnapi teendőket. Csóka István, a pozsony- eperjesi (Jahodná) Haladás Efsz elnöke igy fogalmazza meg a vezetőség fő tevékenységét:- Mindig a gazdaság fejlesztése a fő szempont a határozatok meghozatalakor. A termelés növelését a munkamódszerek tökéletesítésével akarjuk elérni. A szólamok helyett igyekszünk bizonyítani. Az elnök fejtegetése után Czajlik György mérnök, üzemgazdász néhány adattal bizonyítja, hogy a vezetőség az idén is jól forgatta a „kormánykereket“, és a tagokkal együtt már eddig is hasznos munkát végzett. Kedvezően alakult a szövetkezet félévi pénzügyi mérlege. Csökkentek a termelési költségek, lényegesen növekedett a tiszta haszon. Említi, hogy az állattenyésztésben a normánál kevesebb abrakot használtak fel, így olcsóbbá vált a termelés, ugyanakkor azonban növekedett az állatok termelékenysége. A nagyobb súlyú hízósertések naponta átlagosan 67 dekagrammot gyarapodtak. A gondozók kocánként kilenc malacot választottak el. A hízómarhák napi súlygyarapodása átlagosan 97 dekagramm volt. tegetéséhez kapcsolódva takarmánytermesztési módszereikről beszélt:- Sikereink titka a termelési lehetőségeknek szinte teljes mértékű kihasználása és az egyensúly megteremtése a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A növénytermesztést alárendeljük az állattenyésztés szükségleteinek. Szemes és tömegtakarmányból egyaránt elegendőt termelünk. Olyan növényeket állami gazdaságok közötti gabonatermesztési versenyben a második helyre kerültek. Az eladási szerződések teljesítése után jutott elég gabona a szemestakarmány-alapra is. Az agronómus elmondja, hogy a szántóföld 22 százalékán termelnek különböző tömegtakarmányt. Mind bő termést ad. A lucerna átlagos hektárhozama több mint 11 tonna, a tarlókeverékeké 20 tonna. A silókukorica Nem szorulnak a központi takarmányalapra Egyrészt a munkatermelékenység fokozására irányuló tevékenység, másrészt pedig a gazdaságos termelés jellemzi a szövetkezet vezetőinek és beosztottjainak munkáját. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az ágazatirányítókkal. Mindannyian hozzáértően válaszolnak és lassan kirajzolódik előttem a szövetkezet gazdálkodásának iránya. Betekintést kapok a pár évvel ezelőtt hozott határozatok megvalósításába, és felhívják a figyelmemet azokra a törekvésekre, amelyek az önellátás fokozására irányulnak. A termeléshez a legjobb feltételeket teremtik meg, és saját erőből állítják elő a takarmányalapot, hogy ne kelljen az állami alapokból drágán vásárolniuk. A szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban így foglalja össze tapasztalataikat.- Amióta a szövetkezet létezik, nem járunk a szomszédokba takarmányt kunyerálni. Előre felmérjük, hogy mennyi szemes vagy tömegtakarmányra van szükségünk. Ha kedvező volt az év és nagyok voltak a hektárhozamok, akkor az esetleges fölöslegből takarmánylisztet más mezőgazdasági üzemeknek is eladtunk. Azt tartottuk, mindig jobb másoknak segíteni, mint támogatást várni. Nagy Ferenc agrármérnök, a közös gazdaság agronómusa az elnök fejtermesztünk, amelyek tápanyagtartalma megfelel az állattenyésztés összetételének. Szövetkezetükben elsősorban a gabonatermesztést emelték magas szintre. Tapasztalataik alapján minden feltételt megteremtenek a nagy hozamokhoz. A szükséges műtrágyamennyiség kétharmadát már ősszel a földbe dolgozzák. A növényvédelmi munkákat olyan szakszerűen végzik, hogy az idén még a búza álsó levelein sem volt lisztharmat. Más betegség sem fordult elő. Gyomos parcellák nem voltak a határban, ezért a gépek kevés veszteséggel takaríthatták be a gabonát.- öröm volt megkezdeni az aratást - emlékezik vissza. - Igaz, kezdetben. attól tartottunk, hogy a nagy forróság miatt alacsonyabbak lesznek a hektárhozamok, mint gondoltuk. Az első eredmények után azonban megnyugodtunk. Sorolja az egyes búzafajták hektárhozamát. A Solaris 5,8, az Istra 6,1, a Kosútka 6 tonna termést adott hektáronként. Aratás után bekönyvelhették, hogy a gabona hektárhozama 6,03 tonna volt, és ezzel az eredménnyel a dunaszerdahelyi (Dunaj- ská Streda) járásban az efsz-ek és az a becslések szerint 50-60 tonnás hektárhozamot ad. Szemes kukoricából legalább 6-7 tonnát takarítanak be hektáronként. A nagy hozamoknak köszönhetően az idén is elegendő lesz a takarmány, lesz mit etetni az állatokkal a téli és a kora tavaszi időszakban is. A hosszúra nyúló beszélgetés végén az elnök az egyes ágazatok értékelésével kapcsolatban még megállapítja:- Megvalósítottuk elgondolásainkat. Egyensúlyba került a két fő termelési ágazat: a növénytermesztés és az állattenyésztés. Az eredmények alapján a jövőben még nagyobb erőkifejtéseket teszünk, hogy ez az egyensúly kedvezőbb legyen. Kevesebb abraktakarmány felhasználásával akarjuk előállítani az állattenyésztési termékeket. Úgy gondolom, ha a tömegtakarmányok tápanyagtartalma megfelelő lesz, akkor az abraktakarmány jelentős részét pótolhatjuk. Elképzelésekről, távlati tervekről beszélgetnek. Minden szavuk hitelesen hangzik, mert eddigi céljaikat is elérték. Olyan emberek ezek, akik nem hisznek a csodákban. Szakismereteiket, tapasztalataikat latba vetve úgy irányítják a közös gazdaság szekerét, hogy az a legjobb úton haladjon. BÁLLÁ JÓZSEF- Ezen a táblán legalább 6 tonna szemes kukoricát takarítunk be hektáronként - becsli Nagy Ferenc agrármérnök, a szövetkezet agronómusa (A szerző felvételei) Hogyan hatékonyabban? A számítástechnikában megszokottá vált, hogy az elvégzendő számítási művelet bonyolultsága, típusa és hosszúsága szerint választják meg a számítógép- típust. Ez érthető, hiszen minél nagyobb teljesítőképességű, minél gyorsabb és nagyobb egy számítógép, annál drágább az óránkénti munkája. A számítógép üzemeltetésének költségeit az ún. gépi munkaórákban számolják, vagyis aszerint, hogy egy óra alatt végzett munka mennyibe kerül. Igy tehát mindenkinek, aki számítógépet akar igénybe venni, módja nyílik annak a megítélésére, hogy mi számára az előnyösebb: az olcsóbb, de hosszabb ideig tartó megoldás, vagy a gyorsabban, de drágábban végrehajtható. Mivel a számítógép nagyon önállóan dolgozik, ezért a gépi munkaóra árában a kiszolgáló személyzet bérének a részaránya elhanyagolható. Vegyük most szemügyre a gazdaságosság kérdését egy más terület, a gépipar szemszögéből.A prágai Gépi Technológiai és Üzemgazdasági Kutatóintézel tíz esztendővel ezelőtt kezdte figyelemmel kísérni gépgyártásunk hatékonyságának alakulását. Az egyik vállalat, amelynek tevékenységét e szempontból elemezték, a brnói Zetor vállalat volt. A világ 12 élenjáró traktorgyár termékeivel és eredményeivel vetették össze a Zetor traktorok gyártását. Ez az összehasonlítás bebizonyította, hogy a különböző mutatók alapján megállapított hatékonyság a mi termelőink esetében négyszer alacsonyabb. Más szóval: a külföldi gyártók hasonló felszereltségű gyárban négyszeres nyereséggel termelnek, mint mi. Tehát termékeik ezzel arányosan olcsóbbak is, vagyis könnyebben éladják. A hetvenes években végzett felmérések és kutatások bebizonyították, hogy a helyzet gépipari vállalataink többségében hasonló. Milan Rabiska mérnök, a Prágai Gépi Technológiai és Üzemgazdasági Kutatóintézet dolgozója ezzel kapcsolatban a következőket mondja:- Az alacsony fokú hatékonyság fő oka a termelési folyamat irányításának és szervezésének alacsony színvonala.- A helyzet javítása nyilvánvalóan az elkövetkező időszak feladata, és szükség lesz ehhez némi beruházásra is. De minden bizonnyal talál példát arra is, hogy azt gyorsabban és nagyobb költségek nélkül is megvalósíthatjuk. ..- Itt van például a számjegyvezérlésű gépekkel való termelés költségeinek hibás kalkulációja. Az elektronikus irányítású automata gépek, például esztergák, köszörűk, fúrógépek és hasonlók, a klasszikus mechanikus gépekhez viszonyítva tízszer drágábbak. Nagyobbak a karbantartási, üzemeltetési költségeik is. Vagyis egy ilyen korszerű gép egy óra alatt végzett munkája tízszer drágább, mint a hagyományos gépé. A termelési költségekbe azonban a mai napig csupán a munkások, a kiszolgáló személyzet bérét számítják be, de senki sem tudja, mibe kerül számunkra óránként az a bizonyos gép, akár működik, akár nem.- És ez mihez vezet?- A vállalati közgazdászok nem tudnak objektiven dönteni afelől, hogy az adott alkatrészt melyik gépen olcsóbb és kifizetődőbb előállítani: a számjegyvezérlé- sün, vagy a hagyományos típusún. Megtörténik ily módon, hogy azokat az alkatrészeket, amelyeket előnyösebb lenne automata berendezésen készíteni, a hagyományos gépeken gyártják és fordítva: a termelés lassúbb, drágább, az előállított alkatrészek pontatlanok és sok a selejtes közöttük.- A megoldás?- Az egyre drágább automata gépek munkáját gépi munkaórákban kezdjék kalkulálni, ami például a számítógépek esetében már megszokott és bevett gyakorlat. Ez egyúttal arra is kényszerítené a termelőt, hogy a gépek a lehető legkevesebbet álljanak kihasználatlanul és hogy három műszakban üzemeltesse azokat. Nálunk a gépek átlagosan 1,5 műszakot dolgoznak naponta.- A vállalatirányítók ennek a megoldásnak az érvényesítésére saját maguk nem képesek. Ez ugyanis jelentős ugrást jelentene az eddigi gyakorlathoz viszonyítva. Hol kereshetnek tehát segítséget?- Nagyon sok szak- és tudományos irodalom áll a rendelkezésükre. Megismerkedhetnek a kutatóintézetek ilyen irányú kutatási eredményeivel. Mi például már tíz esztendeje foglalkozunk ezzel a tárgykörrel. Megismerkedhetnek a már működő új irányítási rendszerekkel is. E tekintetben jó példaként ajánlhatom a celákovicei és a hostivafi megmunkálógépgyárat. Kihasználhatják a Műszaki és Beruházási Minisztérium ezzel kapcsolatos információit is. Nem használják ki eddig eléggé a kutatóintézeteket sem, amelyek felkérésre az új irányítási rendszer egész tervezetét kidolgozzák.- Véleménye szerint mennyivel növekedne a hatékonyság, ha a gépi munkaóra alapján számolnának?- Tapasztalataink szerint a hatékonyság ugrásszerűen megkétszereződik.- És mibe kerül mindez?- A gép árához viszonyítva az ezzel kapcsolatos költségek szinte minimálisak. így az ily módon befektetett eszközök is szinte néhány héten belül megtérülnek.- Még az utolsó kérdés: Milyen érdeklődést tanúsítanak a vállalatok az ilyen és hasonló akciók iránt?- Eddig nagyon kicsi volt az érdeklődés. Sőt, amint megállapítottuk, olyan irányító dolgozók is léteznek, akiknek sejtelmük sincs, hogy ilyesmi is van. A komplex intézkedésekben felölelt új gazdasági szabályzók azonban a vállalatokat fokozatosan arra kényszerítik, hogy keressék a nagyobb hatékonysághoz vezető utat, s így minden bizonnyal rövid időn belül fordulat következik be e téren is. MILAN ADÁMEK ÚJ szí 6 1982. IX. r,
