Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-17 / 37. szám
Íj szú 982. IX. 17. • A jövő korszerű növényvédelmi munkaeszköze a motoros mezógazdasagi sárkányrepülő • A veszteség- mentes sertésetetővel 1 kg súlygyarapodásnál 30 dkg abraktakarmány takarítható meg (A szerző felvételei) C sehország festői szépségű tájai, a susogó fenyőerdők, az áfonyás berkek, a tűzpiros gyümölcsű berkenyefák, a virágos rétek és a csobogó csermelyek évszázadokon át ihlették a képzőművészeket, az írókat és a zeneszerzőket. A cseh nép éltető földje azonban nem kényeztette el a földművelőket. A többnyire sekély termőrétegű, helyenként erősen kilúgozódott, máshol pedig kavicsos, rossz szerkezetű talajokon alaposan meg kellett küzdeni minden mázsa burgonyáért, rozsért, zabért vagy árpáért. Bizonyára az ilyen körülményekkel magyarázható, hogy a mezei munkák könnyítésére, ésszerűsítésére irányuló ezermesterségnek rendkívül gazdag, nemzetközi hírnévnek is örvendő hagyományai vannak Csehország mezőgazdaságában. Ennek egyik meggyőző bizonyítéka, hogy az 1824-1827-es években, a Pardubice melletti Rybitvíben, itt született meg a Veverka fivérek híres acél kormánylemezes ekéje - korábban csak faekéket használtak szerte a világon amely forgatta is, keverte is a talajt, s csakhamar elterjedt egész Európában. Bizonyára a világsikert aratott cseh eke is lelkesítette az autógyártás Mladá Boleslav-i úttörőit, akik 1914-ben elkészítették az Excelsior Laurin & Klement motoros ekét, amelyet az 1921-es spanyolországi nemzetközi kiállításon első díjban részesítettek. De napjainkban is szükség van olyan ezermesterekre, amilyenek 155 évvel vesszövetkezetek szakemberei egyre szorosabban együttműködnek az illetékes kutatóintézetek dolgozóival,^ így a tudomány és a gyakorlat közvetlen kapcsolata konkrét eredményekhez, speciális gépek és berendezésék kifejlesztéséhez, gyártásához vezet. • Nemcsak Csehországban, hanem Szlovákia magasabban fekvő területein is nagy problémát jelent például a kavicsos, köves szántóföldek megművelése. Valamikor régen kosarakban hordták ki az ekevasat tompító és csorbító köveket a parcella szélére. A korábbi újításairól, s a mostoha teltételek között is kimagaslóan jó termelési eredményeiről országszerte ismert Jílovéi Efsz a prágai Mező- gazdasági Technikai Kutatóintézettel együttműködve ezt a problémát is megoldotta. A szövetkezetben elkészített, forgó elemekkel és gyűjtökosárral ellátott köfel- szedő gép bizonyára nagyon hasznos eszköz lesz a talaj termőképességének további növeléséhez. A szövetkezet azonban aligha tudná kielégíteni a megrendelők országos igényeit ebből az elmés szerkezetű gépből, amely bizonyára külföldön is nagy sikert aratna. Ezért remélhetőleg valamelyik mezőgazdasági gépgyár rövidesen vállalkozni fog a gyártására. Az egyik legérdekesebb újítást a Kutná Hora-i járásban gazdálkodó Krchleby Efsz gépjavító kollektívája mutatta be. Olyan elmés megoldású, tüskés forgódobokkal egészítették ki az eketesteket, amelyek a felszántott hantokat azonnal EZERMESTEREK A MEZŐGAZDASÁGBAN • A jílovéi Posázaví Efsz-ben gyártott kőfelszedö gép a növénytermesztés belterje- sítését segíti elő a kavicsos termőtalajokon kezeti megoldása rendkívül egyszerű, ám a nagyüzemi termesztés szükségleteit teljes mértékben kielégíti. A fűmag vetéséhez viszont Karel Pácba, a Bruntá- li Állami Gazdaság újítója szerkesztett egy 6 m munkaszélességű, egy műszak alatt 20 ha teljesítményű vetőgépet, melynek gyártására az Orlické hory Állami Gazdaság vállalkozott. Václav Dotejsi és Jin' Novotny, a píseki járásban gazdálkodó Chyékyi Efsz tagjai a burgonyakiszántó gépet építették át 75 cm-es sorközökre. Antonín Túréin és társai a Gottwaldov-Kudlov-i Vörös Október Efsz-ben a Zetor 6545-ös traktor első kerekeit 1675 mm-es, hátsó kerekeit 1685 mm-es nyomtávra szélesítették, s mivel a kerekek kicserélésével a traktor súlypontja is alacsonyabbra került, így az lejtős területeken is biztonságosan üzemeltethető hidraulikus fűkaszával vagy 2TR 165-ös rotációs kaszálógéppel, rendforgatóval és szénaterelővei, s küezelött a Veverka fivérek voltak, habár sokan úgy gondolják, hogy a mai korszerű gépek korszakában már nem sok babér teremhet az újítók és a feltalálók számára. Ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhattuk a Őeské Budéjovice-i Éltető föld országos mezőgazdasági kiállításon. A mezőgazdasági gépgyártás ugyanis az elért fejlesztési eredmények, s a KGST-országok keretében kibontakozó szakosítási együttműködés ellenére nem tudja teljes mértékben kielégíteni a gyorsan fejlődő, a tudományos kutatás eredményeit, s az új technológiai eljárásokat egyre tömegesebben alkalmazó mezőgazdasági üzemek igényeit, így aztán egyes munkaszakaszokon, egyes speciális növények termesztésénél, vagy a helyi adottságok és feltételek szempontjából kimondottan hiány mutatkozik a megfelelő gépesítési eszközökből. Az újítók és feltalálók számára az ilyen hiányok pótlása mellett széles lehetőségek nyílnak a termelési folyamatok ésszerűsítésében, a rendelkezésre álló eszközök, az erő- és a munkagépek tökéletesen összehangolt, üzemanyag-takarékos alkalmazásában, a kiselejtezett gépek más célokra való átalakításában és felhasználásában, az új technológiai eljárások műszaki feltételeinek megteremtésében, valamint az olyan új energiaforrások kihasználásában is, amilyen a biogáz, a frissen kifejt tej melege, a szél és a napfény. Az Éltető föld kiállítás látogatói nem kevesebb mint 150 ilyen műszaki újítással ismerkedhettek meg az immár hagyományossá vált kiállítási „ötletbörze“ keretében. Ez a bemutató egyúttal azt is bizonyította, hogy a problémák megoldásában érdekelt mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok és egységes földműporhanyítják, s kiváló magágyat készítenek az őszi gabonafélék, s más növények vetéséhez. Ezzel a szerkezettel egy menetben végezhető el a szántás és a boronálás, ami nemcsak energiamegtakarítást jelent, hanem a talaj kialakított szerkezetét is kíméli, s meggyorsítja az őszi csúcsmunkák menetét. A szántóföldi évelő takarmánynövények termesztésében nemcsak a vetőmaghiány okoz problémákat, hanem az is, hogy hiányzanak a fü és a herefélék vetéséhez szükséges speciális vetőgépek. A Ceské Budéjovice-i járásban a jankovi Skalka Efsz tagjai, Zdenék Pis- , kac, Frantisek Ejbl, Vladimír Kucera és Václav Vocka ezért egy olyan heremagvető gépet szerkesztettek, melynek szer• A Krchleby Efsz gépesítói rögtörő tüskés forgódobokkal egészítették ki az eketesteket lönbözö növényápolási munkák is végezhetők vele. A kiállításon bemutatott újdonságok között főleg a takarmánytermesztés és -betakarítás, valamint az energiatakarékos talajmüvelés gépesítési eszközei szerepeltek. Nem hiányoztak azonban a különböző állattenyésztési berendezések sem. Nagy érdeklődés vette körül például a Dfevec-Kozlany-i Élcsapat Efsz gépesítójének, Václav Stanéknak, azt a veszteségmentes sertéstakarmá- nyozó berendezését, amellyel 1 kg súly- gyarapodásnál 0,30 kg abrak takarítható meg. „Gyakran elgondolkoztam azon - mondja a mechanikus etetöberendezés alkotója, - hogy milyen sok takarmány megy veszendőbe a nagyüzemi sertés- hizlaldák nem éppen tökéletes berendezései miatt. Ezért addig spekuláltam, amíg sikerült létrehoznom ezt az egyszerű megoldású etetőt, amely vályúból, tartályból és szabályozható adagoló berendezésből áll. Egy ilyen etető tíz, különböző súlycsoportba tartozó sertés számára elegendő, s 880 koronába kerül. Szövetkezetünk melléküzemági termelésben foglalkozik a gyártásával, de már ma sem tudjuk kielégíteni az állandóan növekvő igényeket. Már felkínáltuk a gyártását az illetékes mezőgazdasági gépgyárnak, ahol egyelőre még gondolkoznak a termelési program megváltoztatása felett.“ Az állattenyésztési gépújdonságok között nagy sikert aratott a villamos meghajtású, automatikus kábelcsévélő dobbal ellátott trágyakitoló traktor is, amelyet Jan Benísek és Karel Matejka, a Treboni Nagyhizlalda dolgozói hoztak létre. E csendes járású és állategészségügyi szempontból kifogástalan gép hatósugara 100 méter, s a nagyüzemi sertéshizlaldákban előnyösen alkalmazható. A bemutatott újdonságok között olyan érdekességek is voltak, mint például a Bmói Gép- és Traktorállomáson gyártott ZK-8-017-es vízmelegítő berendezés, amely a tej hűtésénél keletkező hulladékhöt hasznosítja. A leginkább érdekfeszítő látványosságról azonban a már említett Jílovéi Efsz gondoskodott, mégpedig a motoros mezőgazdasági sárkányrepülő bemutatásával. A szövetkezet vállalkozó szellemű újítói a Honvédelmi Szövetség prágai szervezetével együttműködve vezették be ezt a különleges munkamódszert, amely vetéshez, műtrágyázáshoz és növényvédelmi intézkedésekhez egyaránt alkalmas, s a nyövényzet állapota is gyorsan ellenőrizhető vele. A sárkányrepülő alkalmazása megfelel a műszaki normáknak és a biztonsági előírásoknak, de egyelőre még csak kísérleti stádiumban van. Rendkívüli előnyei közé tartozik az aránylag lassú, óránként 50 km-es haladási sebesség, az alacsony, mindössze 5 m-ig terjedő műveleti magasság, ami elősegíti, hogy az alkalmazott hatóanyagok ne tegyenek kárt a szomszédos parcellák növényzetében. A sárkányrepülő emellett olyan terepeken is alkalmazható, amelyek a mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek számára kevésbé hozzáférhetők, s az aránylag kisebb parcellákon is gazdaságos az üzemeltetése. A fentiekben említett néhány példa meggyőzően bizonyítja, hogy az újítók ötletei, az ezermesterek és az ésszerűsítő kollektívák műszaki megoldásai napjainkban is nagy segítséget jelenthetnek a mezőgazdasági termelés intenzitásának, hatékonyságának, gazdaságosságának és eredményességének további növelésében, s jelentős mértékben pótolhatják azt is, amivel a mezőgazdasági gépgyártás egyelőre még adós maradt. MAKRAI MIKLÓS
