Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-10 / 36. szám
I szú Harminc év telt el azoknak a jelentős kormányhatározatoknak a jóváhagyása óta, melyek alapján megkezdődhetett a népművelési intézmények.hálózatának céltudatos építése. Ennek az építésnek az alakulására döntő hatással volt és van ma is Csehszlovákia Kommunista Pártja. Neki köszönhetően, valamint az állami és társadalmi szervek, illetve szervezetek aktív közreműködésével fejlődött ki hazánkban a szocialista népművelés jelen rendszere, amely tartalmában, formáiban és módszereiben kultúrtörténetünk leghaladóbb hagyományait testesíti meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja a politikai nevelés fontos részének tekinti a kulturális-népművelő tevékenységet, amely a kommunista nevelés folyamatában a kultúra eszközeivel hat a dolgozók széles tömegeinek gondolkodására és munkájára, egyben segít, ösztönöz a művelődési otthonok (klubok, vörös sarkok). 1953-ban Bratislavában megalakult a Népművelési Központ és a művészetek háza. Ebben az időben kezdődött meg a kerületi, később a járási képtárak, múzeumok, szakszervezeti klubok és más kulturális központok építése, melyekre nagy összegeket fordítottunk és fordítunk az államkasszából. Sok új létesítmény született, sok régit pedig felújítottak, illetve az új szükségleteknek megfelelően alakítottak át, beleértve a műemlékeket is, melyeknek rendkívüli figyelmet szentel államunk. Ugyanakkor azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az ötvenes évek első felében aránylag szerény körülmények között folyt a népművelési munka Szlovákiában. A felszabadulás után csupán 388 faluban (az összesnek 15 százalékában) volt művelődési ház és ezeknek is csupán az egyharmada renÍRTA: JOZEF MR AVI K, AZ SZSZK KULTURÁLIS MINISZTERHELYETTESE NÉPMŰVELÉSÜNK Új koncepciók A további szakaszt az jelentette, hogy számos közművelődési dolgozó új koncepciók kialakítására törekedett, valamint arra, hogy a kulturális-népművelő munkát megtisztítsa az eszmei és politikai sallangtól. A CSKP KB 1968-as novemberi határozatát lényegében pozitívan fogadták és ekkor megkezdődik e területen is a differenciálódás. Szlovákiában a kulturális dolgozók, népművelők többsége, főként a falvakon, bekapcsolódik az időszerű gazdasági és társadalmi feladatok megoldását célzó konszolidációs folyamatba. A CSKP KB 1969-es áprilisi ülése után fordulat állt be a népművelésben. A népművelők 1969. október 23-24-én Bratislavában megtartott szlovákiai kongresz- szusa egybehangzóan támogatta a politikai és közélet konszolidálására irányuló törekvéseket,'- egyben újabb hozzájárulást jelentett a kimondottan szocialista tartalmú népművelői tevékenység fejlődéséhez, a CSKP KB 1969-es májusi plénumán elfogadott irányelvek szerint. Megvalósítjuk CSKP XVI. kongresszusának határozatát A CSKP XIV. kongresszusán meghatározott, majd a XV. és XVI. kongresszukony eszközének, a nemzeti bizottságok közreműködésével. Ezzel koordinálná vált a munka az államigazgatási intézmények, a társadalmi, szövetkezeti és gazdasági szervezetek között. Természetesen olyan folyamatról van szó, amely nem fejeződött be és valamennyi partnertől céltudatosabb és következetesebb magatartást követel meg. Fontos emellett, hogy tovább erősödött a kulturális- népművelő tevékenység politikai és eszmei-nevelői jellege, kötődése a marxiz- mushoz-leninizmushoz, valamint a szocialista társadalom szükségleteihez. A hetvenes években új közművelődési intézménytípus tűnik föl, megkezdődik a csehszlovák-szovjet barátság házainak létesítése, ami jelentős kultúrpolitikai tett. Ezeknek az intézményeknek a tevékenysége révén mélyebben megismerkedhetünk a szovjet politikai, gazdasági, kulturális élettel, egyáltalán a szovjet emberek életével. Az utóbbi tíz esztendőben 17 ilyen ház létesült. Változatos formákban végzik feladatukat - előadásokat, találkozókat, teaesteket, nyelvi tanfolyamokat, filmbemutatókat, irodalmi és zenés esteket, kiállításokat szerveznek. A dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséhez hozzájárulnak a nemzeti bizottságokhoz tartozó művelődési házak, továbbá a szakszervezeti, az ifjúsági, a szövetkezeti klubok, a különféle típusú könyvtárak. Kulturális örökségünk értékeinek közvetítésében ugyancsak nagy szerepük van a múzeumoknak, képtáraknak, műemlékeknek. Népünk kulturális aktivitásának, alkotó erejének bizonyítéka az, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban csaknem 11 ezer amatőr művészeti csoport működik, több mint 170 ezer taggal. A kulturális ünnepségeken, seregszemléken és fesztiválokon évről évre a dolgozók ezrei vesznek részt. Ezek az események, valamint az amatőr együttesek tevékenysége népünk tehetségének, tudásának, ízlésének és a szocialista valóságunk iránti viszonyának a kifejezői. vészi és műszaki alkotómunka fejlesztésében, az emberek kulturális és társadalmi aktivitásának fokozásában. A kommunista párt vezetésével létrejött a kulturális-népművelési dolgozók széles tábora, melynek tagjai jelentős szerepet játszottak a kulturális felemelkedésben, szem előtt tartva a kultúra és a nép kapcsolatáról Klement Gottwald által megfogalmazott szavakat. A közművelődési front öntudatos erői merítettek a múlt haladó hagyományaiból, gyarapították marxista-leninista fölkészültségüket, gazdagították a szocialista kultúrát, szorosan egybekapcsolva azt a társadalomépítő' feladatokkal és a kommunista párt politikájával. A népművelésnek aktív szerepe volt a forradalmi dekrétumok magyarázásában, elkötelezetten vett részt a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a tudományos-műszaki ismeretek, a kulturális-művészeti értékek terjesztésében, közkinccsé tételében, a világnézeti nevelésben, az iskolán kívüli művelődésben, az irodalom, a film népszerűsítésében, a klub- és amatőr művészeti mozgalom fejlesztésében. Mindez egyúttal dokumentálja a népművelés életképességét, azét a népművelését, amely hazánkban a szocialista kulturális forradalom sikeres megvalósításában a legjelentősebb tényezők között játszott szerepet. A szocialista kultúra intézményei Annak ellenére, hogy az ötvenes években a jobboldali opportunisták és az antiszocialista erők megpróbálták kétségessé tenni a kultúra fejlődését, tagadhatatlan tény marad, hogy éppen ebben az időszakban épült ki a szocialistá kulturális intézmények széles és egységes hálózata, amelyhez hasonló, a társadatomban betöltött szerepének nagyságát tekintve, nincs egyetlen országban sem. Már az 1954-es év végén 89 művelődési ház, 763 népművelési központ, 1536 közművelődési célokat szolgáló szoba és 966 könyvtár volt Szlovákiában. Emellett helyi, járási és kerületi könyvtárak is létesültek. Megkezdődött a művelődési és pihenőparkok építése, megalakultak az első csillagvizsgálók, továbbá a bajmóci (Boj- nice) Állatkert. Az üzemekben, gép- és traktorállomásokon, valamint az állami gazdaságokban is feltűnnek az első műdelkezett a nagytermen kívül más helyiségekkel. Miután a CSKP Központi Bizottsága 1958. április 22-én elfogadta a népművelés további fejlesztéséről és eszmei hatékonyságának elmélyítéséről szóló határozatot, intenzívebbé vált a szocialista népművelés rendszerének fejlődése. A határozat megszabta: terjeszteni a tudományos világnézetet, propagálni és érvényesíteni a párt politikáját, gyarapítani a dolgozók általános és szakműveltségét, nevelni a művészetekkel, gondoskodni arról, hogy a dolgozók gazdag társadalmi és kulturális életet éljenek. Mindezt 1959-ben törvénybe is iktatták. E törvények életbeléptetésével párhuzamosan bővült a népművelésben vezető szerepet játszó szervezetek és szövetségek tevékenységi köre: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomé, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségé, a Szlovákiai Nőszövetségé, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségé, a nemzetiségi kulturális szövetségeké, az egészségügyi szerveké, a Csehszlovák Testnevelési Szövetségé stb. A politikai nevelómunka színvonalának emeléséhez hozzájárult a politikai és tudományos ismeretek terjesztésére alakult csehszlovák társaság (1952), a mai Szocialista Akadémia elődje, továbbá a rádió, a televízió. A hatvanas évek közepe táján mind több bírálat érte a népművelés és a kulturális politika szocialista jellegét. Ezek összefüggtek az ellenséges ideológiai áramlatokkal, amelyek 1968-69-ben nyílt szocialistaellenes támadásba mentek át. A közművelődést szolgáló intézményekben kezdett teret nyerni az anyagias szemlélet, melynek nyomán nem az eszmei-politikai és kulturális célok voltak fontosak, hanem az anyagi haszon. Egyre több ponyvairodalom került a könyvtárakba. A mozikban és színpadokon olyan müvek, műsorok tűntek föl, amelyek deformálták a szocialista esztétikai alapelveket. A kulturális-népművelő munkát negatívan befolyásolták az olyan irányzatok, amelyek az úgynevezett elitelméletre épültek, vagyis arra a tézisre, hogy a kultúra a „társadalom magasabb rétegei“ számára van. Ezeknek az erőknek azonban nem sikerült szétbomlasztani a népművelés struktúráját, mint egészet. Azonban e negatív irányzatok ellenére is - sok marxista műveltségű népművelő tántoríthatatlan magatartásának köszönhetőn - sok pozitív eredmény született a kulturális-népművelő munka során. Csótó László: Kincskereső son tovább épített program szellemében megkezdődött a kulturális-népművelő munka társadalmi hatékonyságának növelése, valamint e munka egybekapcsolása az élettel oly módon, hogy céljaival, tartalmával és módszereivel megfeleljen a fejlett szocialista társadalom szükségleteinek. Az SZSZK Kulturális Minisztériuma és a nemzeti bizottságok tevékenységének jellemzőjévé vált az alapkoncepciók megteremtése az egyes közművelődési ágazatokban - az amatőr művészeti mozgalomban, a könyvtári hálózatban, az iskolán kívüli nevelésben és művelődésben, a polgári ügyek testületének munkájában, a műemlék- és természetvédelemben, a múzeumokkal és képtárakkal kapcsolatban, a népművelési intézmények anyagi-műszaki feltételeinek biztosítását illetően, valamint a nemzetiségek kulturális életében és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységében. A nemzeti bizottságok irányítási gyakorlatában fokozatosan érvényesült a tervezés módszere (öt évre szóló tervek kidolgozása), ami által céltudatosabbá vált az irányítás, lehetővé téve e tervek összekapcsolását a Nemzeti Front választási programjával. Megnövekedett a szerepe a tervezésnek, mint az állami irányítás és a célok egységesítése hatéAmint már jeleztük, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában megnövekszik a kultúra társadalmi jelentősége: alkotó erő a szocialista építés és nevelés folyamatában. Manapság nem véletlenül beszélünk mind többet a műszaki müvelstégröl, a környezetkultúráról, a fogyasztási kultúráról, a korszerű gondolkodás, munka és vezetés kultúrájáról stb. A kultúra integrálódik a társadalmigazdasági folyamatba. A CSKP XVI. kongresszusa éppen ezért sorolta be a kultúrát a társadalom építésének szélesebb összefüggéseibe, egyéges egésznek tekintve a fejlett szocialista társadalom építésének folyamatát, amely magába foglalja az élet minden területét. Ennek alapján és egészen 2000-ig gondolva a kultúra fejlődésére, teljesítjük a 7. ötéves terv feladatait. Ma az intézmények széles hálózatával rendelkezünk a kulturális szférában. Célunk, hogy a kultúra, a népművelés mind hatékonyabban gyarapítsa új értékekkel az ember életét, hogy szüntelenül növekedjék szerepe a csehszlovák szocialista hazafiságra, a prolétár és szocialista internacionalizmusra nevelésben, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő baráti kapcsolatunk, együttműködésünk megszilárdításában, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának propagálásában és érvényesítésében, az elkötelezett magatartás és a szocialista életmód formálásában. E cél érdekében össze kell hangolni a központi állami szervek, a nemzeti bizottságok, a társadalmi és gazdasági szervek, illetve szervezetek tevékenységét. Úgy gondolom, amint azt annak idején Miroslav Válek elvtárs, az SZSZK kulturális minisztere mondotta találóan, „hogy a jövőben egy kicsit másképp kellene kinézniük a kulturális központoknak és nemcsak az olyanoknak, mint a népművelési központok és művelődési házak, hanem a képtáraknak, múzeumoknak és másoknak is. A több funkciót betöltő művelődési központoké a jövő. A mozikban is lehetnének kisebb könyvtárak, zeneterem, árulhatnának könyveket, lemezeket és még számos más lehetőség van, amelyek kihasználásával valóban érdekesen és hasznosan tölthetnék szabad idejüket az emberek. Persze, ez nem egy évre szóló feladat, még csak nem is egy vagy két ötéves tervidőszakra. Külföldi tapasztalatok és néhány hazai kísérlet mondatják velünk, hogy körülbelül ezeké a kulturális-népművelési intézményeké a jövő“. I. IX. 10. mm hí*i tllMMÄliUcU U LAJ fíWTO|fí _ _._fl _____M___LÜD ill Í
