Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-10 / 36. szám
A világméretű energiahiány, illetve az energiahordozók megdrágulása a mezőgazdaság számára is napirendre tűzte az olajjal, szénnel, gázzal való takarékosságot, és ezzel egyidőben e hagyományos energiaforrások helyettesítését víz-, szél-, illetve napenergiával. Előtérbe került továbbá a biogáztermelés, valamint a nukleáris energiatermelésnél és a szivattyúállomások működtetésénél stb. keletkezett hulladékhö felhasználásának ügye. Hogy az ésszerű takarékoskodás mellett minden új és minden eddig elhanyagolt energianyerési mód bevezetésére, széles körű elterjesztésére a mezőgazdaságban is megtörténtek az első lépések, azt bizonyították a nyitrai Agrokomp- lex országos mezőgazdasági kiállítás P pavilonjában látottak is. A bejárat előtt egy érdekes, tejhütőbe- rendezéshez szerelhető vízmelegítő hívta fel a látogatók figyelmét. Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk fontosságát, tudni kell, hogy a tehenektől kifejt tej hűtése ma már alapvető követelmény. Meleg tejben ugyanis a baktériumok gyorsan szaporodnak és gyors savanyodást, romlást idéznek elő. Ezért tíz foknál melegebb tejet a tejgyárak eleve rosszabb minőségi osztályba sorolnak. A tejhütés viszont nagyon energiaigényes. A hűtés a tehénistálló összes energiaszükségletének a felét igényli. A Brno melletti Dőlni Herspice-i Gép- és Traktorállomás olyan vízmelegítő gyártását kezdte meg, amely a hűtőberendezés áramfejlesztőjének működése során keletkezett hőt hasznosítja. Mégpedig úgy, hogy azt a meleget, ami eddig elillant, vagy amelyet ventillátorokkal egyszerűen kihajtottak a helyiségből, most a vízmelegítő egyik tartozéka felfogja. így nem kell a hálózati áramA Jaslovské Bohu- nice-i Atomerőmű fűtőrendszerének kicsinyített mása a kiállításon. A fűtőrendszerben keletkezett hőhulladékot elsősorban korai zöldség termesztésénél hasznosítják majd. A háttérben két kisméretű napkollektor. Egyik az Elektrosvit nemzeti vállalat, a másik a Szlovák Technikai Üveggyárak bratislavai üzemének terméke Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit a D kiállítási térségben egy harminc négyzetméter gyűjtófelületű nap- kollektort is bemutatott. Tartozéka egy 1200 literes víztartály, amelynek tartalma egy nap alatt 50-60 fokra melegszik fel. A napkollektor sorozatgyártását jövőre kezdik meg, elsősorban mező- gazdasági üzemek részére > m ■ V : 1 ■ jelene és jövője a mezőgazdaságban .................................. _________________________ mai vizet melegíteni, az eddig vízmelegítésre használt energia tehát megtakarítható. Márpedig tőgymosáshoz, fejőbe-' rendezések tisztításához, szociális helyiségek melegvíz-ellátásához, helyiségek fűtéséhez ugyancsak sok meleg vízre, egyúttal villamos áramra van szükség. A kiállításon látott vízmelegítő ára a kihasználás módjától és mértékétől függően 3-11 hónap alatt megtérül. Továbbmenve a hulladékhö más felhasználási módozataival ismerkedhettünk meg. Mint kiderült, legtöbb hasznát a zöldségtermesztésben veszik, hiszen alig két évtizeddel ezelőtt a természetes éréskor jutott csak friss zöldség a fogyasztók asztalára. Az üvegházak előbbre hozták az érési időt, de költséges fenntartásuk miatt nem terjedhettek el nagy mértékben. A műanyagfóliás termesztés csökkentette a primőrfélék termesztési költségeit, éppen ezért nagy felületeken és az egész országban gyorsan ismertté és felhasználhatóvá lett. A fűtött fóliás termesztésnek azonban újabb akadálya jelentkezett. Az energia- hordozók árának emelése megtorpanásra késztette a termelőket, s a drága fűtés miatt emelkedett a primőr termények ára. Majd kiderült, hogy a hulladékhő is energia. A Nyitra-lvánkai (Ivánka pri Nitre) Egységes Földművesszövetkezet üvegházait például a Barátság Kőolajvezeték szivattyúállomásának hulladékhőjével fűtik. A kiállításon ott láthattuk e korszerű zöldségtermesztő részleg kicsinyített mását éppúgy, mint a majdani trnavai Ag- roprodukt makettjét. Ez utóbbi közös mezőgazdasági vállalat létesítése már folyamatban van, üzemelésének megkezdése után kertészete üvegházait, járulékos épületeit a Jaslovské Bohunicei Atomerőműből kapott hulladékhővel látják el. Az érsekújvári (Nővé Zámky) járás Podhajské községe közös gazdaságában p>edig a korai zöldség termesztésére geotermális energiát használnak fel. A kiállításon látottak alapján meggyőződhettünk róla, hogy az üvegházakon és fóliasátrakon kívül termálvíz melegével fűtik a kertészet irodaházát, szociális épületét, műhelyét... A szél, a Nap, a víz meg a többi Olcsóbb energiaforrások keresése közben a szakemberek életre keltették olyanok felhasználását is, amelyeket már azelőtt is eredményesen hasznosítottak, de alkalmazásuk a megváltozott gazdasági körülmények hatására időközben megszűnt. Újult szenvedéllyel igyekeznek feleleveníteni például a kis szélgépek használatát. Egy, a Voderadyi Efsz-ből származó ventillátor alá írt sorok szerint a szóban forgó közös gazdaságban a szénaszárító ventillátorokat szélmotorok hajtják. Másutt szél erejét felfogó készülékek által termelt villamos energiát használnak vízkiemelésre, vagy lakott telepektől távoli épületek villanyáram-ellátására. Mint kiderült, napenergiával szintén helyettesíthetők a hagyományos hőszolgáltató források. Az érsekújvári Elektrosvit nemzeti vállalat a P pavilonban és a D kiállítási térségben két darab - egy harminc és egy két négyzetméteres gyűjtőfelületű - napkollektort mutatott be. A harminc négyzetméter nagyságú berendezéshez egy 1200 literes, a kisebbikhez pedig 125 literes tartály tartozik. Az elsőnek főleg .mezőgazdasági üzemek állattartó telepein, a másiknak kerttulajdonosok és hétvégi házak gazdái veszik majd hasznát. Mégpedig azáltal, hogy a felületen összegyűjtött napsugarak erejének a tartályba vezetésével a benne levő víz A kiállítás egy részlege. Az előtérben csehszlovák gyártmányú mezőgazdasági gépek láthatók (Felvételek: Peter Rafaj 2 és ŐSTK) 50-60 fokra felmelegíthető. Az Elektrosvit uj gyártmányait jövő évben kezdi for- gaímazni az Ágra Prelouő mezőgazdasági gépiberendezés-ellátó vállalat. Mint a gyártó cég képviselői elmondották, jövőre tízezer, 1985-ben ötvenezer, 1990- ben pedig már 150 ezer négyzetméter napkollektort gyártanak. Van jövője A biogázgyártással történő energiaellátási módszer azonban már régóta ismert. Már századunk első felében építettek berendezéseket a szennyvíziszap gázosításához. Az ötvenes években, pedig több mezőgazdasági üzem sertés- és tehenészeti telepén nyert almos trágyát használták fel gáztermelésre. A kedvező tapasztalatok alapján több gazdaságban is tervezték biogáztermelő1 egységek megépítését. Időközben azonban megkezdődött az olcsó nyersolaj importja, s így szükségtelenné vált a biogázgyártás. Napjainkban azonban már a megváltozott körülmények figyelembe vételével kell a témakört vizsgálni. A kiállításon olyan 800 férőhelyes tehénfarm modelljét láttuk, amely, ha felépül, bioenergiára, napenergiára és a tejhűtésnél keletkezett hulladékhőre alapozva megtermeli saját energiaszükségletének nagyobb hányadát. Bioenergia a mintafarmon hígtrágya kezelése során termelődik. A biogázt pedig fűtésre, vízmelegítésre használják fel. Sőt, a biogáz palackozható is, amivel tulajdonképpen a mezőgazdaság bekapcsolódhat az ország energiaellátásába. A hígtrágya kezelés nélkül elég veszélyes a környezetre, hiszen beszivároghat a felszíni és a földalatti vizekbe. Anaerob - oxigén jelenléte nélküli - kezeléssel viszont lényegesen csökkenthető környezetszennyező hatása. Ugyanakkor nitrogén-, foszfor-, káliumtartalma és ezek helyes aránya nem szenved csorbát. A kezelés során humuszban gazdag iszapszerű anyag képződik, és közben biogáz keletkezik. A maketten látható mintaüzem felépítésére nálunk is szükség van. Vannak már e területen bizonyos nemzetközi ismeretek, hiszen az anaerob hígtrágyakezelési módszer külföldön már elterjedt. Itthoni térhódításához azonban hazai tapasztalatokra is szükség van. A kiállítás a vízenergia hatékonyabb kihasználásának szükségességére is felhívta a figyelmet. Mert mint a terem falán levő feliratokból kiderült, vízforrásaink erejét nálunk csupán 38 százalékban hasznosítjuk. A mezőgazdaság energia- ellátását jól szolgálnák a törpe vízi erőművek, hiszen amíg 1938-ban 10 737 ilyen kis vízi erőmű volt hazánkban, addig ezek száma ma már alig haladja meg a kétszázat. Szlovákiában pedig mindössze hat szolgáltat villamos áramot. Tény azonban, hogy ezek is ékesen bizonyítják előnyüket: Kis ráfordítással, egyszerű karbantartással olcsón termelnek villamos áramot. A törpe vízi erőművek létszáma növelésének szándékát tükrözte egy könyökturbinának a bemutatása is. Sok ilyen berendezésre lesz szükség a törpe vízi erőművek újbóli üzembe helyezése céljából. Ezek sorozatos üzembe helyezésével elérhetjük, hogy vizeink energiáját 2000-ben már a jelenlegi 38 százalék helyett 77,5 százalékban hasznosítsuk, minden népgazdasági ágazat és a lakosság javára. A bemutatott új energiaforrások kihasználása amellett, hogy lehetővé teszi az olaj-, a szén- és a gázfelhasználás arányának csökkenését az energiamérlegben, a környezetvédelem szempontjából is jelentős, hiszen alkalmazásuk során nem termelődik füst, korom és egyéb környezetszennyező anyag. Kihasználásukkal egyidőben azonban gondokkal is szembe kell nézniök a szakembereknek. Nem találták még meg például a palackozott biogáz felhasználásának lehetőségét. Vagy az is gond, hogy az anaerob hígtrágyakezelő telepek létesítése nagyon költséges beruházást igényel, s reálisan 14-15 éves megtérülési idővel kell számolni. A napkollektorok ára is csak 8-12 év múlva térül meg. Tehát sok még a tennivaló a technológiák tökéletesítésében. A nehézségek abból adódnak, hogy az új energiaforrások felhasználásával számoló technológiák kutatása a mezőgazdaságban csak az utóbbi években kezdődött intenzívebben. Úgy látszik azonban, hogy a hagyományos és nagy energiaigényű eljárások helyettesítésére irányuló kutatás és élenjáró gyakorlat energetikai hatása 1985 után már jelentős mértékben érvényesülni fog. KOVÁCS ELVIRA ÚJ S3 6 1982. IX. ENERGIAFORRÁSOK
