Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-27 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1982. augusztus 27. XV. évfolyam Ára 1 korona A világgazdasági feltételek szüntelenül változnak, és az egyes nemzet- illetve népgazdaságok társadal­mi rendszerük érdekeinek megfelelően próbálnak igazodni hozzájuk. A kapitalista ország elsősorban a tőkés érdekeit védi. A szocialista társadalomra azonban az a jellemző, hogy a lakosság, a dolgozó nép érdekeit helyezi előtérbe, és úgy irányítja gazdaságát, hogy a szociálpolitikai szférá­ban a kedvezőtlen hatások lecsapódásának mértéke a lehető legkisebb legyen. A szocialista ország az elért életszínvonal megőrzésére, illetve a lehetőségekhez mért fejlesztésére, emelésére törekszik. Eleget tenni ezeknek a feladatoknak semmiképpen sem könnyű. Mégis, mi a haladás titka? Elsősorban a gyors helyzetfelismerés, az, hogy a gazdasági fejlesztésért fele­lős szakemberek megfelelő időelőnnyel ismerjék fel a vál­tozásokat. A hangsúly az időelőnyön van, hiszen a késve történő reagálás már korántsem olyan hatékony, mint az azonnali, a gyors kapcsolás. Amelyik ország eredménye­sebben akar jelen lenni a világpiac forgatagában, az nem engedheti meg magának a lazítást, szüntelenül figyelnie kell a világpiaci helyzet várható alakulását, és ehhez igazítani tevékenységét. A gazdasági életben csak kicsit is jártasak számára nyilvánvaló, hogy hazánk már túljutott az extenzív fejlesztés időszakán, amelyre szocialista építé­sünk bizonyos szakaszában nagy szükség volt, hiszen gyárakat, üzemeket kellett építenünk ahhoz, hogy kor­szerű ipart tudjunk teremteni. Korszerű nagyüzemi mező- gazdaságot teremtettünk a felszabadulás utáni években és nagy teljesítőképességű kutatási-fejlesztési bázist építet­tünk ki. Mindezek olyan tényezők, amelyek az intenzív gazdálkodás alapját jelentik. Jó eredmények elérését teszik lehetővé ott, ahol kihasználásuk párosul a rugalmas gyártmány-fejlesztéssel, termékszerkezet-váltással és nem utolsósorban a széleslátókörüséggel. Ahol az említet­tek hiányoznak, ott a legkorszerűbb gép, a legkiválóbb nyersanyag sem segít. A változó feltételekhez való igazodás úgy hazánk, mint a szocialista gazdasági közösség többi országa számára szükségessé teszi a szerkezetváltást, népgazdasági és vállalati szinten egyaránt. A népgazdasági szintű szerke­zetváltás hosszabb, nem máról holnapra megvalósítható folyamat, és hatékonysága sem nyilvánul meg egyik napról a másikra. A népgazdasági szerkezetváltást irányító kon­cepciók érvényesítéséhez szorosan kapcsolódnak az ala­csonyabb irányítási szinteken, a termelővállalatokon belüli szerkezetváltások. Míg a népgazdasági szintű szerkezet- váltás számos esetben az ötéves tervidőszak időtartamát is meghaladja, sőt, esetenként az évtizedet is, a mikroszfé- rában, vagyis vállalati szinteken végrehajtott szerkezeti módosítások már lényegesen rövidebb idő alatt valósítha­tók meg. Szükség van mind a kettőre, hiszen míg az előzőnek távlati fejlődésünk szempontjából van pótolhatat­lan szerepe, a vállalati szerkezetváltásnak napjaink gazda­sági fejlődése szempontjából van óriási jelentősége. És itt lép be a körbe a tudományos-műszaki fejlődés, amelyre mindenütt lehetőség nyílik, és hatékonyságának növelésé­vel lényegesen fokozható hazánknak a külföldi piacokon való versenyképessége is. # A gazdasági és a műszaki fejlesztésben a tüzelöanyag- és energiaellátás, a nyersanyag- és anyagellátás lehető­ségeiből kell kiindulnunk. Mindenekelőtt tudatosítani kell, hogy mennyiségük nem növelhető, a meglévőből kell többet, jobbat előállítaniuk. Féléves eredményeink is bizo­nyítják, hogy ennek a követelménynek még korántsem tesznek mindenütt eleget. Különösen nem a fafeldolgozó, valamint a cellulóz- és papíriparban. Nem alkalmazkodnak a változó feltételekhez eléggé rugalmasan az építőanyag- iparban sem, és általános gépiparunk sem dicsekedhet e szempontból kiváló eredményekkel. Ezeknek az ágaza­toknak még van jócskán tennivalójuk az anyag- és ener­giaigényesség csökkentése terén. A 6. ötéves tervidőszak eredményeit értékelve pártunk XVI. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs egyebek között a következőket mondotta: „Nem értük el minden kitűzött célunkat, s ennek egyik alapvető oka az a tény, hogy bizonyos eredmények ellenére sem került sor megfelelő fordulatra hosszú távú stratégiai irányvonalunk megvalósí­tásában, amelynek célja a termelés hatékonyságának növelése, a munka gazdaságosságának és minőségének javítása, a beruházások hatékonyabbá tétele, a tudomány és a kutatás következetes gyakorlati érvényesítése. Ennek a fordulatnak elérése nagyon sürgető feladatunk. Ez egyben a nép magas életszínvonala szavatolásának alap­vető feltétele is.“ Ahhoz, hogy ez a kívánt döntő fordulat bekövetkezhessen, minden ágazatnak, minden vállalatnak hozzá kell járulnia. Oly módon, hogy saját lehetőségeit a lehető legnagyobb mértékben kihasználva igazodik a változó feltételekhez. A világ nem vár ránk, és ezt mindenkinek tudatosítania kell. PÁKOZDI GERTRÚD

Next

/
Thumbnails
Contents