Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-27 / 34. szám

IDŐSZERŰ GONDOLATOK ÚJSZ Az elmúlt időszakban, különösen a hetve­nes években mélyreható változások mentek végbe országunk életében. Gyorsan fejlődött a népgazdaság, nagy méreteket öltött a lakás­építés, a járulékos és az ipari beruházás, jelentősen emelkedett az életszínvonal és megváltozott az emberek életmódja. Ide soroljuk a lakosság szerkezetében végbement nagy változásokat is. Elegendő megemlíteni, hogy 1960-ban a lakosság több mint 40 százaléka 2000-nél kisebb lélekszá­mú községekben élt, 1980-ban már csak 30 százaléka. Ezzel szemben a városlakók szám­aránya 1960-ban még csak 50 százalék körül mozgott, ma viszont csaknem 67 szá­zalék. A települések szerkezetének ilyen alakulá­sa miatt növelni kell a szociális és a gazda­ságfejlesztés irányításának hatékonyságát az egyes területeken s ezzel párhuzamosan a nemzeti bizottságok szerepét is. Mindez szükségessé teszi, hogy további lépéseket tegyünk a különböző szintű nemzeti bizott­ságok szerepének meghatározására, tevé­kenységük demokratikus alapjainak erősíté­sére, munkamódszereik és stílusuk fejleszté­sére. A fejlett szocialista társadalom építésének szükségletei, a közigazgatás további demok­ratizálása és az emberekhez való közelítése szempontjából elsőrendű jelentősége van a nemzeti bizottságok alapfokozata, a városi és a helyi nemzeti bizottságok munkájának. Ebből kiindulva kell tökéletesíteni a nemzeti bizottságok egész rendszerét. Ezért a CSKP XVI. kongresszusa is kiemelte, hogy növelni kell a városok, a központi községek és a la­kótelepek nemzeti bizottságainak jogkörét. Az elmúlt években városaink sokat fejlőd­tek. Új lakótelepek, új ipari központok jöttek létre. A városok fejlesztésére és átépítésére a szocialista társadalom jelentős eszközöket fordított. A lakosság gyors áramlása a nagyváro­sokba és az iparvidékekre számos új kérdést vet fel, nemegyszer konfliktust idéz elő. Nagy igényeket támaszt a beruházások irányításá­val, a hő-, az energia- és a vízellátással, a közlekedés tökéletesítésével, a környezet- védelemmel, a lakótelepek ellátottságával, a városok életébe való beiktatásával, a vá­rosközpontok regenerálásával szemben. E problémák megoldásáért már sokat tet­tünk, értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk, de még mindig sok a fogyatékosság, a megol­datlan kérdés. Sok városban már az első pillantásra szembetűnik, hogyan gondos­kodnak a fejlesztésről, az ipari és az urba­nisztikai rendezésről, a környezet védelmé­ről. Másutt az emberek joggal panaszkodnak a lakásállomány karbantartásának fogyaté­kosságaira, a szolgáltatóipar és a kereskede­lem rossz munkájára, a városi közlekedés problémáira, a szennyezettségre. Ugyancsak előtérbe kerül, hogy a koncepciózus város- rendezési kérdéseket a társadalom reális lehetőségeivel összhangban dolgozzák ki. (A CSKP KB 6. ülésén elhangzott beszá­molójából). dolgozója. Mindkettő pártunk tagjelöltje.- Melyik örökli majd el a szakmát, az állatgondozó munkáját?- Nem tudom - mondja -, de szeretném, mert nekem tet­szik a munkám. Hajnali négy­kor kezdek dolgozni, az igaz, de amikor más munkához lát, én már kedvemre kertészked­hetek otthon. Nyulakat, barom­fit is tartok. Délután négykor megint sok a dolgom a marhák körül, estére el is fáradok. Ne­kem a szombat és a vasárnap is munkanap, mégis tetszik ez a munka. Ezt tudom, értem igazán. Akár másokat is tanít­hatok rá, mintahogy tanítom is a fiatalokat, amikor az iskolá­ból idejönnek gyakorlatra. így, ahogy mondom, szó szerint ér­tendő. Fél éve megkapta a Kiváló dolgozó címet, amire jogosan büszke. HAJDÚ ANDRÁS A senicai Kodreta járási iparvál­lalat myjavai üzeme 28 egység­ből áll, ezek lakossági szolgál­tatásokat nyújtanak s árut ter­melnek a hazai piacra és kivitel­re. A Kodreta dolgozói az első félévet sikerrel zárták: a teljesít­mények tervét 101,2 százalékra, a piaci termelését 106,9 száza­lékra, a forgalom tervét 101 szá­zalékra, export-tervüket pedig 108,7 százalékra teljesítették. A Štefanov üzemegység tűzoltó berendezéseket gyárt, s az első félévben 21 387 000 korona ér­tékű terméket állított elő. A felső képen: Štefan Klena az S-6 típu­sú tűzoltó berendezést tölti meg: középen Karol Vávra az S 1,5 készülék ventiljét csava­rozza, a lenti képen Jozefina Vŕbová az S 1,5 tűzoltókészülék fogantyúit szereli (Peter Šimončík felvétele ČSTK) Vasárnap 1982. augusztus 29. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.47, nyugszik 19.24 Közép-Szlovákia: 5.55, nyugszik 19.32 Nyugat-Szlovákia: 6.03, nyugszik 19.40 órakor A HOLD kel-16.56, nyug­szik 1.00 órakor A SZLOVÁK NEM­ZETI FELKELÉS ÉV­FORDULÓJA (1944) • 1862-ben született Maurice MAETERLINCK Nobel-díjas belga költő, drámaíró, esszé­ista (t 1949). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A TÁRSADALMI TULAJDON A FEJLETT SZOCIALIZMUSBAN Štefan Sdobnov írása AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK KOMMUNISTÁI ÉS A FELELŐSSÉG Štefan Pevný, Jaroslav Ka nský és Szombath Ambrus cikke GYÁRTÁS­FEJLESZTÉS - OKOSAN Keszeli Béla riportja ARANY HIDAK Lalo Károly riportja CSAK A NEVE A RÉGI Németh János riportja AZ ISKOLA ÉS A SZÜLÖK ÖSSZEFOGÁSÁVAL Fodor Zoltán írása KÜLÖNÖS ESET A TARTALÉKOKKAL Duba Gyula szatírája N em ok nélkül mondják a Lévai (Levice) Mező- gazdasági Szakközépiskola tanárai, hogy a gényei (Geňa) tangazdaságban dolgozó al­kalmazottak zöme úgynevezett munkástanár, mert a legtöbb­jük gyakorlatvezető. Ilyen Ben- kó László állatgondozó is.- A szakmai és politikai tu­dást, amit igyekszem megosz­tani a fiatalokkal, én szinte örö­költem - mondja. Persze, hiszen édesapja, aki már nyugdíjas, itt született, itt, ebben a gazdaságban volt állatgondozó, vagyis gulyás. Kommunista, akárcsak ö, a fia. Valóban szó szerint értendő hát, amit mond.- Az is, hogy a munkahe­lyemhez nincs hasonló a kör­nyéken. Itt megtanulhatják a fiatalok, milyen a marhahizlalás haté­kony módja.- A munka gépesített, nem kötjük láncra az állatokat, sza­badon mozognak, viszont a tisztaságra, a takarmányo­zásra ügyelni kell. Elmondja, hogy az épület átalakítását, a munka gépesí­tésének módját Jozef Kúdela mérnök irányításával valósítot­ták meg. A takarmányozást, az adagolás módját pedig heten­ként előre Kotra János mér­nökkel, a gazdaság zootechni- kusával együtt szokták megha­tározni. A „MUNKÁSTANÁR“ Több régi istállóból átalakí­tott épület a munkahelye, ahol 200 hízómarhát gondoz, egy­maga. Jelenleg, de már volt olyan hónap is, amikor 270 marhát hizlalt, és a napi súly- gyarapodásuk egyenként ak­kor sem volt kevesebb, mint most, vagyis közel egy kiló.- Kicsit más a mostani mun­ka - mondja, - mint édesapám korában volt. Szakszerűbb, tu­dományosabb, gépesített. Szóba kerül a család, öt gyermeke közül kettő már fel­nőtt. A legidősebb fiú bányász, a legidősebb lány a MILEX nemzeti vállalat tejüzemének 1982. Vili. 2

Next

/
Thumbnails
Contents