Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-20 / 33. szám
* ÍJ szú 21 .Vili. 20 Szovjet iparvasutak A Szovjetunió 282 ezer kilométeres vasúthálózatából 140 ezer kilométernyi közvetlenül az ipari termelést szolgálja. Az országban évente mintegy 600 kilométernyi vasúti fővonal és körülbelül 2 ezer kilométer iparvágány épül. A fővonalakhoz 34 ezer vállalat iparvasútja csatlakozik. Ezeken bonyolítják le az összes szállított áru- mennyiség berakásának 85, kirakásának pedig 75 százalékát. Tavaly a szovjet vasutak ugyan 35 millió tonnával több árut szállítottak, mint 1980- ban, de az iparvasutakon még mindig több mint 6 millió vagon kirakását nem végezték el idejében. Az ilyen jellegű késedelmek fokozatos megszüntetésére hozták létre négy évvel ezelőtt az össz-szövetségi Közlekedési Minisztériumban az iparvasutak főigazgatóságát és területi egyesüléseit. Azóta a szállítások nagyságrendje 20, a ki- és berakodás mennyisége 17 százalékkal növekedett meg. Emellett csökkent a munka önköltsége és nőtt a termelékenység. Ennek következtében a Szovjetunióban 1981 januárjától már csökkentették a szállítási tarifákat. Az ágazatok közötti szállítás most mintegy 5 ezer - különböző minisztériumokhoz tartozó - vállalatot szolgál ki. Az együttműködés érdekében szakosított szállítási vállalatokat szerveznek. A probléma megoldásához hozzájárulnak a helyi kezdeményezések is. Figyelemre méltó kísérletbe kezdett például a Lvovi Vas- útigazgatóság. A vasútiak normát állapítottak meg a vagonok be- és kirakodására. A norma bevezetése lehetővé teszi, hogy pontosan felbecsüljék a megtakarításokat és a veszteségeket. A túlteljesítésért a vállalatokat jutalomban részesítik. Az előírt normák teljesítése érdekében újabb iparvágányokat építenek és különféle technikai eszközöket szerelnek fel. A Lvovi Autóbuszgyárban például sajtológépet helyeztek üzembe a fémhulladék kötegeléséhez, s ez lehetővé tette, hogy 40 tonna helyett 60 tonnát rakodhassanak be egy-egy vagonba. Egy másik új módszer segítségével ma már három autóbuszt szállíthatnak két pőrekocsin, s így egy év alatt 400 vagont tehermentesíthetnek. Ma a lvovi módszert egyre szélesebb körbén alkalmazzák a Szovjetunióban. Bolgár atomerőművek Bulgária energiaforrásokban szegény ország. Vízi energiaforrás, szén és olaj csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A számítások szerint az egy lakosra jutó tüzelőanyag-tartalék mindössze 200 tonna, jóval kevesebb a világátlagnál. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között csakis az atomerőművek jelenthetik a megoldást, amit a kozloduji erőmű példája is bizonyít. A Duna partján 1974-ben szovjet segítséggel felépült atomerőmű kezdeti kapacitását, a 440 megawattot, már a következő esztendőben megkétszerezték. Rövidesen az erőmű negyedik blokkja is üzemelni kezd, s ezzel a kozloduji óriás teljesítménye eléri az 1760 megawattot. Jelenleg az egész világon megtermelt elektromos áram 4 százalékát az atomerőművek adják. Európában ez az arány 6,százalék, Bulgáriában pedig 20. Ezzel az európai országok sorában Svédország, Svájc és Belgium után Bulgária a negyedik helyet foglalja el. Előreláthatólag 1985-ben lép üzembe a kozloduji atomerőmű ötödik, immár 1000 megawattos blokkja, majd két évvel ezután az ugyanilyen teljesítményű hatodik blokk. Az új reaktorok turbógenerátorai háromszor nagyobb teljesítményűek, mint az eddigi WER—440-eseké. Ugyancsak a Duna mentén, Betene város környékén kezdik építeni Bulgária második nagyteljesítményű atomerőmüvét, amelyet az eddiginél is tökéletesebb szovjet berendezésekkel szerelnek fel. Jelenleg az előkészületi munkák folynak. Az atomerőművek üzemelése lehetővé teszi az energia- hordozók behozatalának csökkentését, s így megoldódhatnak Bulgária energiagondjai. A Tyikszi telepen, a Jakut ASZSZK-ban már több mint húsz éve működik a Szovjet Tudományos Akadémia Északi-sarki Obszervatóriuma. Ennek munkatársai figyelik és regisztrálják a napsugárzás intenzitását, a kozmikus sugárzást, a ■ földmágneses változásokat és a sarki fényt abból a célból, hogy az atmoszférában lejátszódó folyamatok kiértékelésével következtetéseket vonhassanak le az időjárás változásaira nézve. - A képen: Alek- szandr Popov (balról) és Nyikita Mologuskin a poláris sugárzást megfigyelő laboratóriumban Források: BUDAPRESS, VNA, PANORAMA, SOFIAPRESS, APN, ŐSTK Egy fejlődő ruházati szövetkezet A Than Xuan ruházati szövetkezet Ho Si Minh-város egyik legeredményesebben tevékenykedő és exportra is termelő üzeme. A szövetkezet 1978-ban alakult meg, s mindössze 22 nőt foglalkoztatott, akik helyi használatra készítettek ruházati cikkeket. Ekkor még csak 122 ezer dong értékű árut termeltek az üzemben. Ma már 120 asszony dolgozik a szövetkezetben és 98 korszerű gépen szabják-varrják a tetszetős ruhadarabokat, amelyeket szívesen vásárolnak külföldön, így a Szovjetunióban, Svédországban és Magyarországon is. Az üzemben 1980-ban már egymillió dong értékben termeltek árut. A tervek szerint 1982 végére a termelési érték eléri az 1,7 millió dongot. A Wieliczka bányamúzeum Lengyelország egyik különleges természeti nevezetessége a híres Wieliczka sóbánya, amely hosszú idő óta múzeum. A bányászmúzeum alapos felújításra szorult. Jelenleg már a vége felé közeledik az egykor kősóból faragott kupolák és más csodák, nevezetességek összeírása és felfrissítése. Több mint 50 helyiséget hoztak rendbe, köztük néhány régi kápolnát, ide értve az 1698-ból származó templo- mocskát is. A Wieliczka bányamúzeum a közeljövőben megújulva várja majd a turistákat. Vietnam Thanh Hoa tartományában 17, kacsanevelésre szakosított állami gazdaságot létesítettek. Mintegy 60 munkacsoport itt hárommillió kacsát gondoz. Az idei év első négy hónapjában 1,2 millió kiskacsa kelt ki itt. A kép a Dong Thieu farmon készült. A drezdai „üvegemberek“ A világ sok országában arattak sikereket a drezdai „üvegemberek.“ Az anatómia nagy hatású, háromdimenziós szemléltető eszközeiből eddig több mint százat készítettek a drezdai higiéniai múzeum munkatársai. Az „üvegemberek“ nemcsak a drezdai múzeumban láthatók, hanem számos külföldi vándorkiállításon is, sőt az egyik állandó otthont kapott az Egészségügyi Világ- szervezet genfi székházában. Az embernagyságú üvegfigurák átlátszó „bőre“ alatt ott lüktet az egész emberi szervezet belső rendszere. Csontvázuk alumíniumból áll, az egyes szerveket 40 lámpácska vilá- • gítja meg. A legfontosabb véredények és idegek 0,2 milliméter átmérőjű drótokból készülnek, hosszuk összesen 18 kilométert tesz ki. S bár „üvegembereknek“ nevezik őket, előállítóik alig használnak üveget a megformálásukhoz, még áttetsző „bőrük" is műanyag. Az üvegemberek“ beszélni is tudnak. Magnetofon segítségével 30 nyelven ismertetik az emberi szervezet működését. A drezdai üvegszobrászok az iskolai oktatás céljaira újabban állatokat is formáznak, például teheneket, lovakat. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Makszim GORKIJ, világhírű orosz iró egyik gondolatát rejtettük el; a gondolat első része. 13. A liszt értékét adó fehérje. 14. Város az NDK-ban. 15. Irány. 16. Állít. 17. Rag. 18. Város a Belorusz SZSZK-ban. 19. Boltban van! 20. Bátor teszi. 21. Hátvéd. 23. Kiütés a szorítóban. 24. Bantu néger törzs. 25. Határozói rag. 26. Talál. 27. Pakkban van! 29. Francia forradalmár. 31. A gondolat harmadik része. 35. Magyar filmrendező. 36. Mesterség. 37. Finn népmesekutató. 39. Nemez azonos hangzói. 40. Azonos betűk. 42. A szelén, a szén és a kén vegyjele. 44. Apró állatka. 46. Személyes névmás. 47. E. Á. M 49. Sikolt. 51. Névutó. 53. Vissza: európai főváros. 55. A gondolat befejező része. 58. A környező valóság. 60. Rag. 61. A szélsőséges francia gyarmattartók egykori szervezete. 62. Nagy Károly névjele. 63. Az amerikai munkások egyik szakszervezete. 64. Amerikai hírügynökség. 66. Osztrák író, 68. Hiányos edény. 69. Énekhang. 70. Származik. 72. Kérdöszó. 73. Tetőfedő. 74. Időegység. 76. Európai nép. 78. Ilyen akció is van. FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Eltávozási engedély. 3. Ilyen telefon is van. 4. Rag. 5. Ő - németül. 6. Ázsiai állam. 7. A szilícium vegyjele. 8. Vissza: lengyel író. 9. Hull a csapadék. 10. Város Lengyel- országban. 11. Latin elöljáró. 12. Francia költő. 13. A gondolat második része. 17. Jelfogó. 21 . Féltve őrzött. 22. Étel. 24. Ázsiai ország. 26. A szekéroldalt a tengellyel összekötő rúd. 28. Küzdősport (ék. f.). 30. Római pénznem. 32. Vágány eleje. 33. Német sakkozó. 34. Robbanóanyag. 38. P betűvel a végén mezőgazdasági eszköz része. 41. Mesebeszéd. Keresztrejtvény 43. Rang, 45. Franciaországi város. 48. Osztrák költő. 50. Nagyon. 52. Személyem. 54. Bácsi. 56. Becézett Róbert. 57. Indiai város. 59. Malomipari alkatrész. 65. Rágcsáló állat. 67. Mitesszer. 68. Vissza: fabula. 71. Némáin dobol. 73. Duplán pintyféle madár. 75. Anna, Éva. 77. Bizony. 78. Kétjegyű mássalhangzó. I rr 2 3 4 i JL 7 8 9 10 I 11 12 ú ■ 15 V“ 16 ■ 18 24 19 ■ 5 22 23 25 Ji 33 14 35 £ 36 ■ * 38 39 40 41 42 43 ■ 44 45 ■ 46 47 48 49 50 ■ 51 52 £ 5J 54 55 i r 57 58 Lo ■ 63 64 65 66 67 68 69 7.0 71 72 73 74 __v 76 77 78 D R T S Az augusztus 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Az emberiségnek békére van szüksége, a békének emberiségre. Könyvjutalomban részesülnek: Zsoldos Szabina, Vásárút (Trhové Myto), özv. Kosztra Árpádné, Balázsfalva (Blazov), Telek Péter, Banská Bystrica, Lessó Mária, Presov, Kovács Imre, Mladkov. v
