Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-20 / 33. szám

T apasztalatból tudjuk, hogy egyik legfontosabb szervünk - a szív - megbetegedése végzetes következményekkel is járhat. Előfordul, hogy már a gyermekek is ennek az életfontosságú szervnek a meghibásodásával jönnek a világra. Az orvosi statisztika szerint ezer közül évente mintegy nyolc gyermek (a CSSZSZK-ban összesen mintegy 1500, néha több is) szenved ebben a veleszületett kórban, amely a fejlett országokban a csecsemőhalandóság leggyakoribb oka. A komolyan szívbeteg újszülöttek között akadnak olyanok is, akiknek a súlya az 1200 grammot sem haladja meg, mégis szükség esetén megmútik őket, mert orvosi beavatkozás nélkül egy évnél tovább nem élnének. A szív- és véredényrendszer-megbetegedésekben szenvedő gyermekek gyógykeze­lése hazánkban sok éves múltra tekint vissza. Ám a mai - világviszonylatban is kimagasló — eredmények csak a Prága—Motoli Egyetemi Kórház 1977 óta működő gyermekkardio- központjában, szívsebészetén és kardiopulmonális laboratóriumában kifejtett áldásos tevékenységnek köszönhetők. m ágya fölé hajolva pongyolás nö foglala­toskodik. Kérdő tekintetünkre kísérőnk, dr. Marie Viríéková, a kardiológiai osztály főnöke válaszol: - A kicsinyek lelkiállapo­tát a műtét előtt, de utána is kedvezően befolyásolja az édesanyjuk jelenléte. Az anyák ugyanis nemcsak az ápolásban vannak a nővérek segítségére, hanem a lábadozó gyermekek otthoni ellátását is megtanulják itt - mondja. A kisasztalon a teáscsésze és egy meséskönyv társaságában néhány játék­A SIKER FELTÉTELE A HELYES LELET A laboratórium vezetője, dr. Milan Őa- mánek docens, az orvostudományok doktora elmondja, hogy a veleszületett szívbajok túlnyomó többségének kísérő­jelenségei a tüdő működésében bekövet­kező zavarok. Viszont a légzőutak meg­betegedése is gyakran okoz tüdőmükö- dési és vérkeringési zavarokat. Megnyugtató azonban, hogy a rendel­kezésre álló korszerű kivizsgálási mód­szerek az egyes működési zavarok okai­ra és a zavarok közti összefüggésekre rámutatva, lényegesen megkönnyítik az orvosok helyzetét, akik komplex képet alkotva a beteg állapotáról, ma már az olyan gyakori betegségre is megtalálják a megfelelő magyarázatot, mint amilyen a magas vérnyomás. Ez pedig a legfon­tosabb, mert az okok ismerete, a helyes kórisme a megfelelő gyógykezeléshez vezető egyetlen járható út. PAVLÍK A MŰTŐASZTALON Erről meggyőződtünk a laboratórium egyik legfontosabb munkahelyén, ahol a katéterezési és angiográfiai vizsgálato­kat kísérhettük figyelemmel. - Ezek a vé­kony, ruganyos csővel a szívüregből min­tát vevő, illetve az erekbe fecskendezett kontrasztanyaggal az érrendszer vizsgá­latára szolgáló eljárások - beleértve az izotópmódszert is - a szív és a tüdő egyes részei működéséről, illetve zava­rairól nyújtanak megbízható tájékoztatást- mutat dr. Stanislav Tűma a katétere­zésre már előkészített, alig hat éves Pavlíkra. Az orvos elmondja, hogy mindkét, rendkívül igényes - a csecsemőknél még mindig nem teljesen kockázatmentes, de életfontosságú - eljárást naponta több­ször is alkalmazzák. A veleszületett tüdő­érszűkületben szenvedő kisfiú esetében azt vizsgálják, hogy milyen hatással van betegsége a szív és a tüdő működésére és hogy szükséges-, vagy egyáltalán lehetséges-e a műtét végrehajtása. A műtőasztalon nyugodtan fekvő Pav­lik láttán - nyilván nem tudja, mi vár rá- önkéntelenül is szorongó érzés keríti hatalmába az embert. Ám az orvos meg­nyugtat: - Az eljárás nem fájdalmas, csupán az eisö tűszúrás, az érzéstelenítő injekció kellemetlen. tLimmőK • D. Bartáková nővér az egyik nemrég operált csecsemő betegágyánál (Z. Humpálová felvétele) Mialatt a szakemberek a kisfiú körül foglalatoskodnak, a szomszédos helyi­ségben az EKG és a többi automata készülék a kis páciens vérnyomását, hő­mérsékletét, a szívzörejeket, a lélegzés ütemét és a többi nélkülözhetetlen tudni­valót jegyzi fel. A bevezetett vékony cső útját a két órás műtét folyamán két képer­nyőn és egy képmagnón kísérik figye­lemmel. Ezután az adatok matematikai értékelése következik, hogy az orvosok tisztában legyenek a pontos diagnózis­sal. De nemcsak azzal, mert ez az eljárás bizonyos esetekben a műtétet is helyet­tesítheti. A katéter végén lévő kis gömb gyors mozgatásával ugyanis a jobb és a bal pftvar közti válaszfal is többnyire áttörhető. A BETEGSZOBÁBAN Az eljárás végén megkönnyebbülten hagyjuk el a műtőt, hogy a betegszobák­ba is betérjünk. Az egyikben a kis Mirek szert is felfedezünk. Mirek mellkasán a kötéssel - két nappal a műtét után - némán szegezi ránk tekintetét. A ma­mája azonban szívesen elbeszélget ve­lünk. - Az orvosnőtől tudom - mondja hogy régebben a kisfiam szívbaja gyó­gyíthatatlan volt. A műtét előtt az egész teste kék volt, most már azonban - lát­hatja - normális a színe. Boldog vagyok, hogy sikerült a műtét. A LEGNAGYOBB JUTALOM Dr. Vorísková dolgozószobájában el­mondja, hogy a kis betegeknek a műtét után kb. három hétig kell itt tartózkodniuk. A legsúlyosabb szívbajok - tíz évvel ezelőtt még 80-90 százalékuk halálos kimenetelű volt - haladéktalan beavatko­zást igényelnek. A kevésbé sürgős ese­teket tehát a helyhiány miatt kénytelenek későbbi időpontra halasztani. Beszélgetésünket ezúttal kopogás szakítja félbe. Az ajtóban megjelenő há­zaspárnak azonban nincsenek kívánsá­gai. Csupán köszönetét akarnak monda­ni kislányuk gondos ápolásáért.- Higgye el, hogy a felelősségteljes munkáért ezt tekintjük a legnagyobb juta­lomnak - érzékenyedik el az orvosnő.- Olinka két év előtt, hat éves korában esett át a műtéten. Magatehetetlen volt, hordágyon hozták ide, csakúgy, mint a legtöbb gyereket. Fáj az ember szíve, még az orvosé is, ha látja, hogy ezek a gyerekek vidáman ugrándozó kortársa­ikkal ellentétben csüggedten, közömbö­sen tekintenek maguk elé. Legutóbb is nagy vol az örömünk, amikor a 12 éves Venca néhány héttel a műtét után felke=~ resett. Meghízott és lebarnult, alig ismer­tük meg. Ám a tapasztalatok szerint - a beteg és az orvos szempontjából is - előnyö­sebb, ha a veleszületett szívbajban szen­vedő gyerekek idejekorán, tehát még mielőtt iskolakötelesek, alávetik magukat az igényes, de egyre biztonságosabb műtétnek. Mondanunk sem kell, hogy a kis páci­ensek az operáció után is körültekintő gondozásban részesülnek. A szakosított nővérek türelmesek, megértők és ami ugyanilyen fontos, szeretik a gyerekeket. Távoztukkor csak nehezen válnak meg tőlük.- Úgy tűnik, nincsenek is különösebb problémáik? - tesszük fel hosszúra nyúlt beszélgetésünk után a kérdést. - Nem egészen ez a helyzet - hangzik a válasz.- A bonyolultabb műtétek nem izgalom­mentesek. De a ritkán előforduló, három napnál tovább meg nem őrizhető vércso­portok hiánya is sok gondot okoz. Egy- egy műtéthez 4-5 liter vérre, tehát leg­alább tíz véradóra van szükség. Igaz ugyan, hogy a vérátömlesztö állomásra, amely Prágában az egyedüli, nem lehet panasz. Többnyire a szülök is segítenek, akiknek a gyermekeiket megmentettük. Ám ez sem bizonyulna elegendőnek, ha nem késztetnék véradásra munkatársai­kat, az üzemek dolgozóit és vidéki isme­rőseiket. xxx Mondottuk már, hogy a motoli kardio­lógiai központ mindössze öt éve műkö­dik. A múlt évben a szakorvosok 450, ebből 171 tizenkét hónaposnál fiatalabb gyermeket gyógykezeltek. A sebészek 360 műtétet, ebből 142 súlyos operációt hajtottak végre. Lelkiismeretes, lelkes te­vékenységükkel a gyermekek százait ad­ják vissza az életnek, szüleiknek, a társa­dalomnak. Emellett értékes ismereteiket- kutatásaik eredményeivel bővítve- nem tartják meg önmaguknak. Tudo­mányos műveiken kívül szakelőadásokat is tartanak. Fáradhatatlan munkájukat az Egészségügyi Minisztérium és a Purkyné Orvostudományi Társaság indokoltan ré­szesíti elismerésben. De megérdemlik, hogy az egész társadalom is hálával adózzon nekik. KARDOS MÁRTA A TÖRVÉNYSZEGÉS TÖRVÉNYEI Tavaly - az SZSZK Legfelsőbb Ügyészségének adatai szerint - több mint negyvenezer elkövetőt állítottak bíróság elé bűncse­lekmény (bűntett, vagy a bűncselekmény társadalomra kevésbé veszélyes formája - vétség) elkövetésének vádjával. Ugyanak­kor 3 715 000 vétőképes (büntetőjogilag felelősségre vonható, tehát 15 évnél idősebb) lakos élt Szlovákia területén. Ha össze­hasonlítjuk ezt a két adatot, láthatjuk, hogy a 15 éven felüli lakosság alig másfél százaléka követ el évente többé-kevésbé súlyos bűncselekményt. Ez az arány önmagába véve - elte­kintve a latens, felderítetlen bűnözéstől - nem is annyira magas, mint vélné azt az a rendszeres újságolvasó, aki a lapok fekete krónikáit és tárgyalótermi tudósításait figyeli. Önkéntelenül felmerül hát a kérdés: miért foglalkozunk oly sokat a bűnö­zéssel? A BŰNMEGELŐZÉS FELTÉTELEI A marxizmus klasszikusai a múlt században több müvükben is elemezték a bűnözés létrejötté­nek okait, fejlődésének törvény­szerűségeit. Rámutattak a bűnö­zés és a kapitalizmus gazdasági és politikai viszonyai között fenn­álló törvényszerűségre, ti., hogy a bűnözés a kapitalizmus viszo­nyai közt állandóan növekszik. Ebből vonták le a logikus követ­keztetést, hogy a bűnözés elleni eredményes harc legfontosabb előfeltétele a társadalmi rendszer megváltoztatása, a kizsákmányo­lásnak, a munkanélküliségnek és a munkásság fokozódó nyomorá­nak, illetve a létbizonytalanságnak megszüntetése, az alapvető szük­ségletek kielégítése, az egyéni va­gyonok felhalmozódásának meg­akadályozása. A szocializmus építésének kez­deti szakaszában számos bünte­tőjogász - fent említett megállapí­tásokból és következtetésekből ki­indulva - tagadta a bűnözés léte­zésének törvényszerűségét a szo­cializmus társadalmi viszonyai kö­zött. A szocialista forradalom megszüntette az alapvető társa­dalmi egyenlőtlenségeket, hadat üzent a tudatlanságnak és a nyo­mornak, s így kiirtotta a bűnözés társadalmi gyökereit - vélték, s azt várták, hogy a bűnözés automati­kusan megszűnik. Mivel a bűnö­zés nem volt „tipikus“ társadalmi tömegjelenség, néhány kivételtől eltekintve elutasították a bűnözés okainak vizsgálatát. Ez összefüg­gött a személyi kultusz idején ural­kodó felfogással is, amely nem csupán a bűnözés létezésének törvényszerűségét tagadta, ha­nem a szocialista társadalomban is meglévő kriminogén (bűnözést kiváltó) társadalmi és gazdasági tényezőket is. A bűnözés kizáróla­gos okát a kapitalizmus tudati csö- kevényeiben látták. Ez valóban nem elhanyagolható, de semmi­képp sem az egyedüli kriminogén tényező. A káros társadalmi jelenségek elleni harc elképzelhetetlen a megelőzés nélkül. A bűnözés megelőzéséhez viszont ismer­nünk kell a kiváltó okokat és té­nyezőket is. Magyarán: csak a büntetőjog eszközeivel - a bün­tetésekkel - nem lehet felszámolni a bűnözést. MIT MONDANAK A SZÁMOK? . A bűnözés okaira elsősorban a statisztikai adatokból lehet kö­vetkeztetni. A számok azonban önmagukban nem mondanak so­kat. Ezért a statisztikai adatokat más országok hasonló adataival, a népesség alakulásával, a bünte­tőpolitika, illetve a felderítés haté­konyságával összevetve kell érté­kelni. így bizonyos javulás mutat­kozik a bűnözés alakulásában. Mind jobban leszűkül ugyanis az elkövetők köre bizonyos társadal­mi csoportokra (a fiatalkorúakra, a visszaesőkre és a cigányokra). Ez nem csupán azért értékelhető kedvezően, mert mind kevesebb állampolgár kerül „véletlenül“ és első ízben összetűzésbe a tör­vénnyel, hanem elsősorban a megelőzés szempontjából - egyszerűsíti feladatait és lehető­vé teszi erői összpontosítását. Érdekes törvényszerűségeket mutatnak például a bűnözés terü­leti megoszlásának adatai. Ezeket a kriminalitási arányszám fejezi ki (10 000 büntetőjogilag felelősség­re vonható lakosra eső elkövetők száma - a szlovákiai átlag a bűn­tetteknél 1981-ben 115:10000). Ez az arányszám Bratislavában a legmagasabb (199), sorban utá­na a kelet-szlovákiai kerület kö­vetkezik (131) és a nyugat-szlová­kia kerületben a legalacsonyabb (92). Az, hogy a kriminalitási arány­szám éppen Szlovákia legnépe­sebb városában, a fővárosban a legmagasabb, nem véletlen. Ez az iparosodás, a városiasodás és a bűnözés közötti évszázados összefüggés megnyilvánulása. A munkaerő vándorlásának iránya a nagyváros. Itt viszont fellazulnak a bűnözést akadályozó, hagyomá­nyosnak számító gátak: a magavi­selet ellenőrzése, amely főleg vi­déken, a kisebb községekben mű­ködik hatékonyan, a családi kap­csolatok. A nagyvarosba került dolgozók egy része elszakadva a korábban megszokott értékektől és együttélési szabályoktól, gyö- kértelenné válik. A másik oldalon nehezen illeszkedik be új környe­zetébe, főleg, ha munkásszállá­son, albérletben lakik, vagy na­ponta beutazik munkahelyére. A szabad idő hasznos és kulturált eltöltése - mondjuk ki nyíltan - gyakran vágyálom csupán. So­kan a legötletesebb és legérdeke­sebb rendezvényeket is csak ak­kor látogatnák, ha a kocsmákban rendeznék meg söröskancsó mel­lett. Itt kapcsolódik témánk az al­koholfogyasztáshoz. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy az ittas állapotban elkövetett bűncse­lekmények száma tavaly Szlováki­ában 12 691 -re emelkedett és ez a bűntetteknél 35,4 százalékot tesz ki. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi időben főleg a rablások és az erőszakos bűncselekmé­nyek száma emelkedett a főváros­ban, hiszen többségük mögött az ittasság, a kielégítetlen (kielé­gíthetetlen) szomjúság és az ide­iglenes pénzzavar „konfliktusa“ húzódik meg. ösztönző hatása van a városi életformára jellemző személytelenségnek, névtelen­ségnek is. A tettes általában ab­ban a reményben követi el a tettét, hogy nyomtalanul eltűnhet, mert a város csaknem négyszázezer lakosa között nem találják meg. így a rablások elsősorban alkalmi ismerősök, italozó társak ellen irá­nyulnak. VÉLEMÉNYEK ÉS ELLENÉRVEK A rablásokra és általában az erőszakos bűncselekményekre az alkohol jelenlétén és a városi kör­nyezeten kívül jellemző még az is, hogy elkövetőik többnyire fiatalko­rúak és a fiatal felnőttkornak (19-24 évesek) közül kerülnek ki. A szocialista kriminológia ta­gadja a polgári kriminológusok ál­lítását, hogy az ifjúkori bűnözés nagyarányú növekedése termé­szetes velejárója, kísérőjelensége lenne a társadalmi és gazdasági fejlődésnek, az iparosodásnak és a városiasodásnak. Egy felmérés megállapította, hogy az összes fi­atalkorú bűnös 62 százaléka élt százezer lakost meghaladó város­ban, míg az összes fiatalkorúnak csupán 31 százaléka élt ezekben a városokban. Egyes kriminológusok nem tart­ják meglepőnek, hogy a fiatalkorú tettesek általában olyan családok­ból kerülnek ki, amelyekben a szü­lők maguk is többször kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Né­zetüket főleg arra az állításra ala­pozzák, hogy a bűnözés is elsajá­tított magatartás. Őket igazolják új szil 8 1982. Vili

Next

/
Thumbnails
Contents