Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-20 / 33. szám

• Tomi László géplakatos az osztályozógépet javítja

Közvetlenül a Horthy-megszál- Iás előtt, 1938 októberében a kommunista pártot hivatalosan betiltották, írásbeli anyagát elko• Szabódózsa Zoltán géplakatos hegesztési varratokat ellenőriz az

egyik berendezés javítása után (Ivan Sestina felvételei) 1982. Vili.

Mit rejt a jövő?

Balázs István, a gyár igazgatója a termelésben elért eredményeket így foglalta össze:- Az első félév tervét 1 millió 400 ezer koronával túlteljesítettük. Az engedélyezett veszteséget 3 millió koronával csökkentettük, tehát kisebb lett az önköltség, növekedett a bevétel. Fokozatosan új termékek gyártását vezetjük be. Ez év augusztus elsejével három úi termék gyártását kezdjük meg, mégpedig hulladékanyagból. Azokat a szennyező anyagokat, melyek eddig a Sajóba kerültek, felfogjuk, s ezek képezik az új termékek alapanyagát. Kettős célt érünk el, csökkentjük a vízszennyeződést s növeljük a gazdaságos termelést. Ilyen termék például az úgynevezett „besűrített ablóg“, ezt kötőanyagként használják a kohászatban és a magnezitiparban. A másik a „Plasztifikátor S“, ezt az építőiparban, főképpen vízi erőművek építésénél használják, meghosszabbítja a cement kötését, így fokozatossá teszi az építőmunkát. Harmadik a „Vuszal“, útépítésnél, repülőterek kifutópályájának építésénél használják. Előnyös tulajdonsága, hogy rugalmas, nagy a víz- és fagyálló képessége.

E termékek gyártásával csökkentjük a behozatalt, tehát devizát takarítunk meg, s a termelés növelésével, a minőség javításával magunk is exportáló üzemmé válunk. Talán első hallásra merésznek tűnnek ezek a tervek, de Gö- mörhorka az elmúlt száz év alatt nagyobb nehézségeket is leküzdött. A tervek teljesítéséhez a legfontosabb alaptőke adva van: a szaktudás, a dolgozók akarása, és az összefogás. Nálunk az egyén célja mindig a gyár célkitűzéseiből indult ki eddig is, és így lesz a jövőben is.

FECSÓ PÁL

ÚJ szil

töl jelentősebb beruházások nélkül évente átlagosan 25 százalékkal növelték a termelést. Joggal mondta Mogyoródi István, az üzemi pártszervezet elnöke, hogy: „Aki itt dolgozik, annak ősei révén is köze van a gyárhoz, a gyár jövőjéhez, a jelen eredményeihez. Mi büszkék vagyunk apáink harcára, helytállására, azt szeretnénk, ha a mi gyermekeink, unokáink is büszkék lennének a mi munkánkra, helytállásunkra, eredményeinkre“.

VISSZATEKINTÉS ÉS ELŐREJELZÉS

100 éves a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár

Gazdag, de kemény földje van Gömörnek. Ez a kemény föld, kemény embereket nevelt, nehéz, de elszánt életre. Az itt élők élete évszázadokon keresztül harc volt a megélhetésért, harc a külső és, belső ellenséggel szemben, harc a természettel. Már a középkorban felfedezték ennek a tájnak a gazdagságát. Itt jöttek létre az

vasszükségletének a felét. A termelés tovább növekedett, a hatvanas években már 70 százalékát adta az Osztrák-Magyar Monarchia vasszükségletének. A vastermelés növekedésével a 19. században, a vegyipar fejlődésével párhuzamosan gyökeret ver a papírgyártás. Az ochtinai születésű Gyürky Johanna volt az első, aki

i Gyári nyugdíjasok az ipari vágány javítása közben

első vasércbányák, hámorok, vaskohók. innen szállították messzi vidékre a jó minőségű vasércet, acélt, mely alapját képezte az iparosodásnak. A föld felszínén, a dús füvű legelőkön hatalmas csordák és juhnyájak legeltek, a föld mélyén feltárására várt az arany, ezüst, antimon, kobalt, réz, nikkel, cin és ón. Jogosan nevezték a Sajó völgyét a „hámorok és vaskohók völgyének“. Nem csoda, hogy ez a vidék bölcsője volt a kézműves iparnak, az ötvösmesternek, a fazekasságnak. Ennek a he- gyes-völgyes, természeti szépségekben bővelkedő vidéknek volt egy, akkor még kihasználhatatlan kincse, mely a továbbiakban meg- v határozója lett az ipar fejlődésének: ez volt a fa, a hatalmas erdőségek gazdagsága. Gazdag és kemény föld á gömöri föld. Ez a táj kemény embereket is nevelt. Ott voltak a török elleni harcokban, a Habsburgok ellen, Rákóczi zászlaja alatt, 1848-ban fegyvert fogtak az elnyomás ellen, harcoltak az igazságért a burzsoá köztársaságban, részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben, majd pedig a munkásosztály győzelmében 1948-ban, részt kértek és kérnek ma is a szocialista társadalom építésében.

A kezdet

A múlt század elején Gömör megye termelte a monarchia

ezen a vidéken lerakta a papír- gyártás alapjait. 1818-ban Slavo- Sovcén kezdtek csomagolópapírt gyártani a monarchia legjelentősebb és legmodernebb papírgyárában. A további beruházások által létrejött fejlődés az akkori viszonyok szerint „naggyá“ tette a gyárat. Az akkori tulajdonos, Hernbacher már nem győzte egyedül az irányítást, így 1873- ban egy részvénytársaság alakult „Nagyszlabosi Géppapírgyár Rt.“ néven. Ez a részvénytársaság megvásárolta a gömörhorkai vízimalmot, majd 1882-ben - ezt az évet tekintik a gyár magalapítása évének - fafeldolgozó üzem alakult, mely rövid idő alatt modern cellulózgyárrá fejlődött. Közben a társaság átszervezésére került sor, s egy új társaság vette át az irányítást: „Első Magyar Papíripari Rt.“ néven, Budapest székhellyel. A technikai fejlődés szempontjából nagy jelentőséggel bír a gyár megalakulása, már csak azért is, mert ez volt az akkori Magyarország első cellulóz- és papírgyára. Ekkor kezdődött a gömörhorkai gyár munkával, harccal, könnyel és sikerekkel teli száz éve.

Harc a munkáért, kenyérért, életért

Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásával, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával, új helyzet alakult ki a slavosovcei és

a gömörhorkai papírgyárban is. Eddig ugyanis új vásárlókat kellett keresni, ugyanakkor a fejlettebb, modernebb cseh papírgyárak nagy konkurrenciát jelentettek. Ezért a szlovákiai termelés korlátozódott, nőtt a dolgozók elégedetlensége. Ez a kritikus helyzet, mely elsősorban a dolgozókat sújtotta, osztályöntudatuk fejlődéséhez és egy győzelemmel végződő hathetes sztrájkhoz vezetett. Az 1921 -es sztrájkot megelőzően a gömörhorkai dolgozók csatlakoztak a III. Kommunista Interna- cionáléhoz s röviddel ezután Szkokan Sándor (1944-ben a da- chaui koncentrációs táborban megölték), Mogyoródi Lajos, Du- sza Lajos, Barna István szervezésével megalakították a kommunista pártot, amely az említett sztrájk alatt esett át a tűzkeresztségen. Ezekben az években egymás után alakultak meg a környéken a párt- szervezetek és a pártsejtek. A mozgalomhoz az agrárproletariátus nagy része is csatlakozott, Gömörhorkán a dolgozók 80 százaléka lépett át a szociáldemokrata pártból a kommunista pártba. A pártszervezetek megalakulása azonban csak a hosszú és nehéz harcok kezdetét jelentette.

A háború utáni válság némi késéssel érte el Csehszlovákiát. A „Moravská agrárná banka“, a gyár új tulajdonosa, elbocsátot• Balázs István, a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár igazgatója

bozták és megsemmisítették, a munkásokat elbocsátották. Ez az oka annak, hogy kevés írásos anyag van abból a korból a párt munkájáról, harcáról. A megszállás alatt a párt illegalitásba vonult, de nem szűnt meg. A szovjet hadsereg győzelmeivel nőtt a dolgozók reménye, fokozódott az illegális párt harca. Szabotázsakciókat szerveztek, különösen a frontra induló szállítmányok megakadályozása volt acél. Hidakat, síneket robbantottak. A Szlovák Nemzeti Felkelés hírére sokan csatlakoztak a felkelőkhöz. Fábry József szervezte a partizánokat, s Gö- mörhorkáról 15-en vettek részt a harcokban.

A felszabadulás után

A felszabadulás megteremtette a békés munka lehetőségeit. Új távlatok nyíltak a gyár és dolgozói előtt. A dolgozók már az első na• Cselényi István karbantartó a cellulózgyártó gépsor egyik hengerét javítja

ta a munkásokat azzal a céllal, hogy végleg beszünteti a gyár működését. A munkásság tiltakozott a szlovenszkói gyárak leszerelése és a gépek Csehországba szállítása ellen. A munkások sztrájkja bérköveteléssel fejeződött be 1923-ban, amikor a tulajdonosok kénytelenek voltak eleget tenni a munkásság jogos követelésének. A cseh burzsoázia azonban nem mondott le a gyárak megszüntetésének tervéről, s a kérdés 1926-ban ismét előtérbe került. A párt tüntetést, majd konferenciát rendezett Pelsőcön (Pleéivec) 1927 februárjában, melyen Kle- ment Gottwald is részt vett. A dolgozók harca most is eredményes volt, a burzsoázia itt nem érte el a célját. A krompachyi, zvoleni, lubeníki, zilinai, ruzomberoki gyárak leszerelése után itt erős falba, a kommunisták vezette dolgozók erős ellenállásába ütközött. A gyár termelése azonban nem volt folyamatos. 1928-tól minden évben több hónapra leállították a munkát. Voltak évek, amikor csak pár hetet dolgozott az üzem. Nőtt a munka- nélküliség, nőtt a nyomor. A legnehezebb évek közé tartozik az 1933-as, amikor a gyár dolgozóinak nagyrésze a szó szoros értelmében éhezett. Mégis ez az üldözött, munkanélküliséggel, nyomorral sújtott munkásság nyíltan kiállt a köztársaság mellett.

póktól kezdve magukénak érezték a gyárat, s 1948 februárjának viharos napjaiban Gömörhorka a kommunizmus eszméjének, a munkáshatalom győzelmének igazi védőbástyájává vált. 1948. február 24-én a kommunista párt helyi szervezete és a járási szervek vezetésével megalakult a népi milícia egysége, elsőnek Szlovákiában.

A felszabadulás óta eltelt időt és az elért eredményeket nehéz volna röviden elemezni. A dolgozók szorgalmas munkáját és gyáruk szeretetét magas kitüntetések sora bizonyítja, és az, hogy 1950-