Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-02 / 26. szám
ff O az, akivel legalább kétszer kell találkozni, ha bele akarunk látni, de lehet, hogy ez is kevés a megismeréséhez. Ö az, aki nehezen és nem szí» vesen tárja fel önmagát, de ha megnyílik, nincs nála őszintébb ember. lenn. Nem vagyok biztos magamban. Sem a magánéletemben, sem a hivatásomban. És tudom, nem vagyok egyedül az ilyen gondokkal. Élég, ha a szemébe nézek valakinek, máris látom, ha nevet is, a szemében szomorúság bujkál. Alapjában véve én is boldog vagyok. Azt csinálom, amit akarok és megvan a kellő hátországom is; a családomra bármikor számíthatok. A barátaim? Kevesen szeretnek, és én sem kedvelek mindenkit. Nagyon kevés embertől várom el, hogy mindig a közelemben legyen. Hogy barátom, tanítóm legyen. De ha kedvelek valakit, s az a maximumot várja el tőlem, akkor én is igényes vagyok vele szemben. Ha csalódást okoz, kész, vége, azonnal leírom öt. Ha egyszer- kétszer megbotlik, azt elnézem, azt még le tudom nyelni, de ha nem tartja be a szavát vagy komolyan megbánt, azt már nem tudom megbocsátani. Olyankor már akár térden állva is könyöröghet, az sem izgat. Szigorú vagyok, igaz? És még el sem mondtam mindent. Mert azt.sem szeretem, ha valaki első hallás után ítélkezik. Azt nem írom alá. És ki nem állhatom azt nem is olyan fontos, hiszen köny- nyen kinevetik az embert. És én nem szívesen változtatom meg a nézetemet. Ez volna a legnagyobb büntetés számomra. Az ön- marcangolásból meg elegem van. Különben eléggé zárkózott típus vagyok. Akárkit megkérdezhet az ismerőseim közül, mindenki hallgatag emberként tart számon. De azt már kevesen tudják rólam, hogy az éjszaka nagy részét ébren töltöm. Most miért csodálkozik? Igen, én éjjel jobban rezoná- lok a világgal, mert a sötétben könnyebben megfeledkezünk a gondjainkról és ledobjuk magunkról azokat a rossz tulajdonságokat, amelyeket az élet ránk kényszerít. Arról nem is szólva, hogy nappal alig van időnk egymásra; sietünk, kapkodunk, marakodunk, mert minden percünk ki van síámítva. De éjszaka csak egymással törődünk. A gyerekkorom? Olyan volt, mint másé. öten vagyunk testvérek, három fiú, két lány. Én vagyok a legfiatalabb, s ez nálunk is azt jelentette, hogy amit a bátyáim kinőttek, azt én hordtam el. Aztán egyszer csak meghíztam. Tizen„mindig oda jutok vissza“ (Sípos Géza felvétele) A neve: Juraj Durdiak. Színész. Első és legutóbbi filmjét itthon forgatta (Akiket megérintett az idő, Tiszta folyó); egyikhez sem fűzik valami szép emlékek. A sikert azonban így is jól ismeri. Magyar- országon és az NDK-ban többen megjegyezték a nevét, mint idehaza, mert a határon túl több lehetőséget kapott. Budapesten ö volt a Csillagszemei, Berlinben napjaink Rómeója. A legszebb, a legjobb, a legbátrabb fiú. Magánemberként ö is másnak látja magát.- Igényes vagyok. Egocentrikus. Kényelmes. És mindemellett boldog akarok lenni. Pedig lelkileg nagyon labilis vagyok. Mint egy kamasz. Egyszer fönn, máskor az embert, aki jön és összevissza fecseg, s azt hiszi, ezzel szét tud szakítani egy harmonikus kapcsolatot. A pletyka? Arra nagyon érzékeny vagyok. Tudom, mindig oda jutok vissza, ahonnét elindultam, az emberek közötti kapcsolathoz, de higgye el, nekem ez a legfontosabb. És ebben a pletyka ronthat a legtöbbet. Nem hiszi? Szerintem kevesen vannak annyira meggyőződve a másik magatartásáról, gondolatairól, érzelmeiről, hogy a pletyka még csak meg sem ingatja őket. Igaz, a szóbeszéd senkit sem vág fejbe, de ha a bizalmatlanság legapróbb magját hinti el valakiben, akkor nincs más hátra, mint a kínos magyarázkodás. A véleménynyilvánítást is ezért kerülöm. Rájöttem, hogy nyolc évesen már kimondottan kövér voltam. Tíz kilóval voltam több, mint az osztálytársaim. Komikus figura lehettem, hiszen mindig én voltam a céltábla. Aztán azt mondtam, elég a röhögésből, rajtam ne szórakozzanak! Hetekig alig ettem valamit, csakhogy lefogyjak. Aztán az életem mégis úgy alakult, hogy mások szórakoztatását vállaltam magamra. Az itthoni sikerbe még nem sikerült igazán belekóstolnom, csak a külföldibe. Lehet, ezért is távolodtam el sok kollégámtól. Idehaza ugyanis nehezen bocsátják meg, ha valaki külföldön szerez babérokat. Olyankor furcsa mód, sorra megszakadnak a kapcsolatai. SZABÓ G. LÁSZLÓ Irina Akulova - filmen, színpadon fc fiikor nyolc évvel ezelőtt a Blokád forgaj j IVI tásán találkoztunk, úgy tűnt, ezt a szimpatikus arcot már láttam valahol. Ez minden esetben így van, ha az arc valóban a lélek tükre, ha a vonások ószintén vallanak a nyílt, őszinte természetről, valakiről, akit szeretni lehet, aki büszke magára“ - így nyilatkozott Jurij Szolomin, a hires színész Irina Akulová- ról, akit közönségünk a Katasztrófa földön-égen című Alekszandr Mfffa-filmben ismert meg Alja szerepében- A híres Szovremennyik Színház színpadán kezdtem - mesélte Akulova a Szovjetszkij Film munkatársának -, most pedig a Művész Színházban lépek színpadra. Rengeteg izgalmas feladatot kaptam. Játszottam Nyina Zarecsnaját A sirályban, Szásenykát az Ivanovban és Mihail Roscsin Valentyin és Valentyina, A konvoj és A férj és a feleség című drámáiban. Filmszerepeim közül leginkább a Blokádban alakított Vera áll közel hozzán, az a fiatal lány, aki hirtelen a nácik által megszánt területen találja magát. Különösen az izgatott, hogy megmutathassam, miként eszmél rá ez a tapasztalatlan, naiv teremtés arra, hogy mit is kell tennie, hogyan válik érett asszonnyá. A film nagy siker volt, és különös tapasztalatot jelentett számomra az, hogy láthattam, hogyan fogadja ugyanazt az alkotást a cseh, az indiai, az iráni, a japán vagy éppen a tanzániai közönség. Különleges munka volt részt venni Alekszandr Mitta szuperprodukciójában. Őszintén szólva, amikor elolvastam a forgatókönyvet, nem nagyon lelkesedtem Aljáért, mert túlságosan negatív figura. Bármennyire is szerettem volna ilyen ismert rendezővel dolgozni, mint Mitta, amikor felhívtam telefonon, mégis megmondtam neki aggályaimat. De ö meggyőzött. Hátha a többiek értik félre Alját, hiszen ö is szenved a megértés hiányától? Érdekelni kezdett Nyenarokov szerencsétlen felesége, és megpróbáltam a magam módján hitelessé tenni szenvedését, kétségbeesését. Most a Moszfiim stúdiójában A fehér fülemüle című filmben játszom, színpadon pedig Lenin anyját, Marija Uljanovát keltem életre A. Rémez Az út című drámájában. (n) Helyzetkép- A MEPHISTO UTÁN PILLANTÁS A MAGYAR FILM MŰHELYEIBE A tervek szerin évente tizenhat-húsz magyar játékfilm készül. A forgalmazói jelentések szerint mégis évente huszonöt-huszonhat magyar filmet mutatnak be, további öt-hat a régi sikeres filmek felújítása. Hogyan lesz a tizenhat—húsz készülő játékfilmből huszonöt-huszonhat bemutató? Egyszerűen. A dokumentum- és népszerű-tudományos filmek alkotói is évente több egész estés dokumentum-játékfilmet forgatnak. Azután ott van a Pannónia Filmstúdió egész estés rajz-játékfilmjeinek a sora. 1975 óta évente legalább egy készül, de most arra törekszenek, hogy kétévenként három ilyen filmet mutathassanak be. Aki ismeri a „műhelytitkokat“, és tudja, hány tízezer rajzból és fázisból készül egy-egy egész estés rajz-játékfilm, az megérti, milyen dolog kétévenként három ilyet produkálni... De mi foglalkoztatja mostanában a magyar filmalkotókat? A magyar filmművészet egyik sajátossága - az utóbbi mintegy két és fél évtizedben -, hogy néhány nagy témakörre koncentrálva tükrözi vissza a magyar társadalmat foglalkoztató konfliktusokat Néhány ilyen nagy témakör: az ellenforradalomhoz vezető út és következményei, a személyi kultusz születése, a fiatalok társadalmi beilleszkédésének problémái és így továüb. Az 50-es évekkel már a közelmúltban is számos magyar játékfilm foglalkozott. E témakörnek most újabb darabjai vannak születőben. A nemzetközi hírnevű Sándor Pál Szerencsés Dániel című filmjének két gimnazista főhőse, az ellenforradalmat követő napokban elhatározza, hogy illegálisan elhagyja Magyarországot. Fel is kerekednek, elindulnak az osztrák határ felé, de sok kaland után végül is itthon maradnak. Mi késztette őket indulásra? Miért és hogyan maradnak itthon? - ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a film. Szörény Rezső rendező Győző című alkotása folyamatában vizsgálja egy fiatalember sorsát, akinek gyermekkorát - és így későbbi életét - alapvetően befolyásolja az a tény, hogy szülei, akik a 40-es években voltak fiatalok, más-más politikai párthoz tartoztak. Egyikük szociáldemokrata volt, másikuk kommunista. Ha valaki azt hiszi, egy család életében ennek nincs semmi szerepe, az nagyon téved. Győző esetében ugyanis a családi boldogságot a politikai nézetkülönbségek miatti feszültség zavarja meg és ennek még évtizedek múlva is súlyos következményei lesznek - az utód életére. A magyar filmművészet másik nagy témaköre, az ifjúság beilleszkedése a társadalomba, ugyancsak jelentős előzményekre tekinthet vissza. A készülő filmek között e témakörnek is számos folytatása van. Erdős Pál debütáns rendező Adj, király, katonát! című alkotásának főhőse, Jutka, miután édesanyja elhagyja, nevelőotthonba, - majd onnan egy textilüzembe kerül. Munkásnö lesz, munkásszálláson lakik. Szobatársa, barátnője - ki közben leányanya lesz - nehéz életét látva is kedvet kap, hogy maga is anya legyen. Szülni azonban nem hajlandó... Ez az alaphelyzet azután sok bonyodalomhoz vezet, míg Jutka megtalálja helyét... András Ferenc izgalmas krimibe ágyazott története egy sikertelen beilleszkedés kísérlet históriája. Egy fiatal mérnök nem találva megfelelő anyagi megbecsülést, taxisofőrnek megy. Egyik útján ellopják több napi bevételét és mert a törvény nem áll mellé, elhatározza, hogy maga szerzi majd vissza az ellopott összeget. És így egész sor törvénytelenségbe keveredik... A Kihívás című filmet fordulatos cselekménye, valamint a kitűnő színészi játék az őszi bemutatón bizonyosan az év egyik nagy sikerévé avatja. Ugyancsak egy beilleszkedés krónikája Böszörményi Géza Szívzűr című alkotása, melynek társszerzője és egyik főszereplője Jirí Menzel, az Oscar-díjas csehszlovák színész-rendező. A Szívzűr főhőse egy fiatal orvos, akit vidékre helyeznek, s akinek fiatal felesége - egy városi lány - nem talál sem megfelelő elfoglaltságot, sem megfelelő társaságot. Ezért mindenféle kalandokba keveredik, csakúgy, mint férje. Fábry Péter fiatal rendező Nyom nélkül értelmesen cimü alkotása is egy sikeres-sikertelen beilleszkedés parabolája. Péter, az igazi művészi ambíciókkal megáldott kirakatrendező valami nagy tettre vágyik és egy „tökéletes technikával és tökéletes módszerekkel“ dolgozó bünbanda vezére lesz, de úgy, hogy környezete nem is sejti, a szorgalmas és megnyerő fiút a törvény üldözi... Szólnunk kell néhány alkotásról is, mely nem tartozik szorosan e témakörhöz. Amerikai-nyugatnémet-magyar koprodukcióban forgatja Simó Sándor rendező A viadukt című alkotását, mely a 30-as évek egyik hírhedt politikai merényletének és a Horthy- rezsim kommunistákat üldöző akciójának krónikája. Matuska Szilveszter annak idején Biatorbágynál felrobbantotta a vasúti viaduktot és vele egy nemzetközi gyorsvonatot. Kosa Ferenc rendező Guernica címmel készít filmet, mely egy szobrásznak, a híres Picasso-mű ihletésére készült müve kapcsán korunk napi politikai problémáival, a fegyverkezés és a békeharc politikájával foglalkozik, eredeti módszerekkel. Több mint egy évvel ezelőtt A Pogány Madonna című bűnügyi kalandfilm (főszereplő és író Bujtor István) hatalmas sikert aratott. Eötvös Csöpi nyomozó és segítője most a Kánikula pánikban című alkotásban tér vissza a közönséghez. Az író és főszereplő ezúttal is Bujtor István, a rendező Szönyi G. Sándor. A történet középpontjában a második világháború idején eltűnt páratlanul értékes ékszerláda áll, melyről negyven évvel később derül ki, hogy egy lelőtt német vadászgép testében a Balaton mélyén lapul. A rendőrség azonban hamar rájön, hogy a kincset nemcsak a magyar hivatalos szervek igyekeznek megszerezni... Nem kisebb sikert ígér Gémes József rendező egész estés rajz-játékfilmje, a Daliás idők, mely a magyar klasszikus versesre- gény-trilógia, a Toldi filmváltozata. Arany János negyszerú költői műve ezúttal különleges olajfestmény-technikával készült rajzfilmben elevenedik meg, s benne mindent a képek mondanak el. Élőszó el nem hangzik a filmben, a cselekményt csak zörejek, zajok és az e célra' komponált zene kiséri. Persze, mindez csak kóstoló a most születőben levő magyar filmtermésből, melyet a hazai és külföldi nézők 1982 nyara és 1983 ősze között láthatnak... ÚJ SZÚ 14 FENYVES GYÖRGY 1982. VII. 2. JURAJ ÖURDIAK VALLOMÁSA
