Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-06 / 31. szám
Vasárnap 1982. augusztus 8. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.18, nyugszik 20.03 Közép-Szlovákia. 5.26, nyugszik 20.11 Nyugat- Szlovákia: 5.34, nyugszik 20.19 óraikor A HOLD kel - 22.07, nyugszik 8.49 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LÁSZLÓ ÉS OSKÁR nevű kedves olvasóinkat • 1832-ben született Djura JAKSICS szerb költó (t 1878) • 1902-ben született Paul Adrien Maurice DIRAC No- bel-dijas angol fizikus és matematikus • 1937-ben halt meg Martin RÁZUS szlovák író (szül. 1888). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL „NEVÜK ISMERŐS VOLT SZÁMUNKRA...“ KISS JÓZSEF CIKKE EGY NAGYBERUHÁZÁS „KIS“ GONDJAI KESZELI BÉLA RIPORTJA A TERMÉSZET NEM ISMER ÁLLAMHATÁROKAT GAZDAG JÓZSEF RIPORTJA KRÓNIKÁT ÍR GÁLY IVÁN RIPORTJA IDÉNYMUNKÁS FIATALOK DEÁK TERÉZ RIPORTJA EGY OROSZTANÁR VISSZAEMLÉKEZÉSEI SÁGI TÓTH TIBOR ÍRÁSA HA KÉT EMBER MEGY AZ ÚTON FÁBRY ZOLTÁN ISMERETLEN LEVELEI A TŐKÉS GAZDASÁG A 80-AS ÉVEK ELEJÉN J. JERSOV CIKKÉNEK ELSŐ RÉSZE A Kozatex bratislavai kisipari szövetkezet a legnagyobbak közé tartozik az országban, s bőrdíszmű áruit külföldön is jól ismerik, termelésének kétharmadát ugyanis exportálja, főként a Szovjetunióba. Az első félévben az évi terv 58 százalékát teljesítették, s a somorjai (Samorín) részleg ehhez több mint 13 millió korona értékű árutermeléssel járult hozzá. A képen Kiss Erzsébet (balról) és Takács Irén munka közben. (Pavol Neubauer - CSTK - felvételei) Tejben- Minden reggel tejben fürdünk - mondja bosszúsan lakótelepünk élemiszerüzletének vezetője, miközben a lefolyóba söpri a nagy tejtócsákat. - így bizony nem leszünk - tejben-vajban fürdő ország -teszi hozzá. Az utcakép ma már szinte megszokottnak mondható. Nem először írunk erről. Ahol élemiszerbolt, ott reggel zacskós tejjel teli ládák. S ahol zacskós tejjel teli ládák, ott patakokban foly- dogál a tej. Túlontúl ismerjük a szokásos magyarázó mondatokat. Ameddig üvegben forgalmazták a tejet, jóval kevesebb pocsékolódott el. De amióta ezek a fránya zacskók vannak!... Van abban sok igazság, gyengék ezek a zacskók, ráadásul még ezeket is nem ritkán rosszul - felelötfürdünk » lenül? - ragasztják össze. A szakemberek törik is a fejüket jobb megoldáson. Ám nem csupán itt szorít a cipő, akarom mondani a zacskó. Lakótelepünkön és más élelmiszerboltok előtt nyilván nemcsak én néztem fejcsóválva a szállítók mutatványait, amint nehézatlétákat megszégyenítő erővel vágják oda a járdára a zacskós tejjel teli ládákat. Azt hiszem, az ilyen hajigá- lásban még az acél is meggörbülne. Csoda-e, ha e rakodó stílus következtében literszámra, országszerte pedig, naponta ki tudja hány hektoliterszámra folyik el a lefolyóba a tej. Amit sokan nem éreznek különösebb tékozlásnak, hiszen nálunk nagyon olcsó ez az ital. Ocsóbban adjuk, mint amennyiért termeljük, de ezt már sokan nem tudják vagy nem tudatosítják. Még így sem nagy ügy, mondhatnánk, több is elvész ebben az országban, tehetnék hozzá a cini- kusabbak. De a jó gazda kis dolgokra is odafigyel, és takarékos elődeinktől tudjuk, hogy sok kicsi sokra megy. A pénztárcánk, állami háztartásunk érzi meg. A mi pénzünk, a mi munkánk értéke folyik el értelmetlenül, s az egyáltalán nem vigasz, hogy nemcsak ebben az esetben. Az, amit javaslok, nem eget rengető. De: célravezető. Ennek érdekében ,,csak“ jobban kell dolgoznunk. Azoknak, akik a zacskókat gyártják, de azoknak is, akik a tejet szállítják. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Szocialista társadalmunk nagy vívmányainak egyike az emberek egészségéről való ingyenes és széles körű gondoskodás. Az elmúlt tiz esztendőben az egészségügyi kiadások megkétszereződtek, és 1980-ban meghaladták a 22 milliárd koronát. A szocialista állam, a nemzeti bizottságok, az egészségügyi dolgozók tartós figyelmének érdeme, hogy ez a gondoskodás az ország egész területén magas színvonalat ért el a városokban és a falvakban egyaránt. A vitathatatlan sikerek ellenére az egészségügyben egyrészt tartalékok, de problémák is vannak, amelyeket céltudatosan meg kell oldani. Egyes helyeken az emberek joggal panaszkodnak amiatt, hogy túl sokat kell várakozniuk a szakorvosi rendelésre, néha a kórházi kezelésre is. Rámutatnak arra, hogy egyes egészségügyi dolgozók érzéketlenül viszonyulnak a betegekhez, nehézségek vannak a gyógyszerellátásban és korrupciós esetek is előfordulnak, amelyek ártanak a szocialista egészségügy hírnevének, és a legtöbb egészségügyi dolgozó nevének is, akik áldozatkész és rendkívül érdemes munkát végeznek a nép egészsége javára, amiért nagy elismerés illeti őket. Az egészségügy színvonalának további emelése érdekében a nemzeti bizottságnak jobb megelőző gyógyászati és rehabilitációs munkát kell megkövetelniük az egészség- ügyi intézetektől. Törődni kell azzal, hogy jól gazdálkodjanak a reájuk bízott értékekkel és az egészségügyi dolgozók humánusan viszonyuljanak az emberekhez. Az egészség- ügyi létesítmények hálózatának bővítése és a szakkáderek elosztása során le kell küzdeni a szűk helyi érdekeket, a korszerű egészségügyi eszközöket a szakmunkahelyekre kell koncentrálni. Nagy összegeket fordít államunk a szociális ellátásra. Ennek tökéletesítése során folytatni kell a megkezdett utat: a nemzeti bizottságok, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek pénzeszközeinek és erőinek összevonásával szociális egészségügyi létesítmények, gyermekintézmények és más létesítmények közös építését, esetleg közös üzemeltetését. A városi és a helyi nemzeti bizottságoknak a szociális ellátás területén aktívan kell eljárniuk, s a polgári bizottságokkal, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve kezdeményezöen kell segíteniük a többgyermekes családokat, az idős és beteg embereket, segítséget kell nyújtaniuk mindenütt, ahol erre szükség van. (A CSKP KB 6. ülésén elhangzott beszámolóból) ★★★ iimMr Tűzoltásról tért vissza. Arca, keze kormos, ruháján érezni a füstszagot, de a fáradságnak nyoma sincs rajta. Jozef Husák harminc évi szolgálat alatt megszokta már a megterhelést, annál is inkább, mert negyedszázadon keresztül eredményesen képviselte Szlovákia fővárosát a különböző tűzoltó versenyeken. — Iskoláskoromban a limba- chi diák-tüzoltórajnak voltam a tagja. A középiskola elvégzése után a kelmefestő mesterséget tanultam ki. Egy alkalommal tűzrendészeti tanfolyamra küldtek. Megtetszett a tűzoltóság, s mivel hívtak is maguk közé, magamra öltöttem a hivatásos tűzoltók egyenruháját. Szorgalomból, kötelességtudatból mindig kitett magáért. Egyszerű tűzoltóként kezdte, s végigjárta a ranglétra minden fokát, öt évvel ezelőtt, miután elvégezte a belügyminisztérium tűzoltó iskoláját, szakaszparancsnoknak nevezték ki. Arra a legbüszkébb, hogy a gondjaira bízott alegység eddig még minden esetben helyt tudott állni. t hívták őket, ahol hegesztéshez szükséges palackokat tároltak, a lehűtés után maga fogta meg az első palackot, hogy biztonságos helyre vigye.- Nemcsak tűzesetekhez hívnak ki bennünket, - mondja némi szünet után.- Ott vagyunk a különböző baleseteknél is. Szabadítottam már ki embert égő gépjárműből, ott voltam egy repülőszerencsétlenségnél, az ötvenes években A tűzoltó- Riadó esetén nappal 30 másodperc, éjszaka egy perc alatt elhagyjuk a laktanyát, - folytatja. - A helyszínre érkezve felmérem a helyzetet, azután határozom meg teendőinket, a tűzoltás módját. Eddig több mint ezer tűzoltásnál vettem már részt. A közelmúltban történt, hogy egy villanymozdony lángba borult. A helyszínen elmondták, hogy már áramtala- nították. Ennek ellenére maga vette kézbe a tömlőt, hogy meggyőződjön róla, s csak aztán bízta az oltást beosztottjaira. Amikor egy olyan helyre a nagy árvíz idején három hétig egyhuzamban szolgáltam. A második műszak első szakasza - enr^k ő a parancsnoka - újításként átalakította a habképző szórófejet, amelynek teljesítőképessége ezáltal négyről negyven négyzetméterre növekedett. A parancsnok annak örül, hogy a 18 tagú szocialista munkabrigád bronzjelvényt viselő tagjai atüz- oltó technika tökéletesítésére törekednek. Kollektívájukban a fegyelem az öntudatosságra épül.- A laktanya fölött lakom - jegyzi meg - mindig tudom, mi történik a városban. Ha szükség van rám, az ügyeletes csak felszól, s máris megyek. Ha tűzoltásról van szó, kész vagyok a nap bármelyik órájában hivatásom teljesítésére. Szeretem a munkám, s ha újra kezdeném, csakis tűzoltó lennék. Szabad idejében a kertben foglalatoskodik, vagy három gyermekével foglalkozik, akik ott nőttek fel a laktanya udvarán. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egyik fia, miután leszerelt, hivatásos tűzoltó lett. Ősztől a Szovjetunióban kezdi meg tanulmányait a tűzoltó főiskolán. Jozef Husák hadnagy víg- kedélyü, rendszeretö ember. A CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöke, a pártszervezet alelnöke. Nem kenyere a dicsekvés, s hangsúlyozza, hogy bár ö a parancsnok, csak a kollektíva egyik láncszemét képezi. Mindig igyekszik jó példával élen járni. Ez történt az egyik nagyobb tűzoltásnál is. Hősies helytállásáért a közelmúltban állami kitüntetést kapott. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZ 2 1982. Vili
