Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-30 / 30. szám
NORVÉGIA TÁMASZPONTOK Bardufoss és Trondelag • öt NATO-parancsnokság A skandináviai történelemmel foglalkozó tudósok által talált Írásos feljegyzések tanúsága szerint österbyg- denben 1300 körül 190 viking porta állott fenn, Vesterbydenben 90 ház és 4 templom volt. Gyakran még ma is jól fel lehet ismerni a közel hét évszázada állott épületek eredeti körvonalait. Találtak ezenkívül vízvezetékeket - egy mesterséges öntözőrendszer részeként. Igalikónál még egy püspöki székhely nyomaira is rábukkantak, imponáló méretű épületekkel egyszerű települések korábban is voltak. A kutatók ezután ismét felvetik a vitás kérdést, vajon helytálló-e az az álláspont, hogy az utolsó vikingeket Grön- landon eszkimók pusztították el. Vagy pedig az történt, hogy a vikingek viszonylag meleg időjárási szakaszban érkeztek Grönlandra, amit nem tudtak elviselni... Atommentes zóna A tudósok vitája nyilván még hosz- szú ideig eltarthat, vannak azonban az északi iérség vonatkozásában kérdések, amelyek jellegzetesen maiak. Első ezek között: létrejöhet-e az atomfegyvermentes Észak-Európa. Legutóbb a norvég kormány foglalt állást a kérdésben: elutasította a Norvégiát is magában foglaló atommentes zóna gondolatát. A külügyminiszternek a parlament elé terjesztett jelentése Norvégia biztonsága és a NATO általános biztonsága kapcsolatát hangoztatja, és elzárkózik minden olyan lépéstől, amely ne lenne teljes összhangban a NATO stratégiájával. Norvégiában a legutóbbi választások során jobbratolódás következett be. Korábban Norvégia több fontos kérdésben nem követte maradéktalanul a NATO, illetve az Egyesült Államok vonalvezetését. Nem foglalt a washingtoni óhajnak megfelelően határozottan állást Afganisztán vonatkozásában; nem bojkottálta a moszkvai olimpiát. A fjordok országa azonban egy ideje más politikát folytat: gyorsuló iramban folynak a tárgyalások és az azokat követő akciók amerikai fegyverraktározásról Norvégiában, egyre nagyobb mértékben kiépítik a Bardu- fodd támaszpontot (ehhez tartozik a Bodo és Andoya bázis is), most pedig Közép-Norvégiában a Tronde- lag-körzetben is közös norvég-amerikai katonai raktárak építéséről tárgyalnak. Washingtoni katonai szakértők szerint ezen támaszpontoknak nagy jelentőségük van az észak-atlanti katonai tervekben. A légi támaszpontokon kívül Norvégiában elektronikus megfigyelő posztokat építettek ki. Ezek - állítják - ellenőrizhetik a szovjet radarhálózatot. Az említett lépések természetesen kiváltották a Szovjetunió helytelenítő állásfoglalását. Oslo ekkor csak akadémikus hangú választ adott, leszögezve: ,, Bennünket senki sem befolyásolhat vagy helyezhet nyomás alá“. Megszólalt Tonne Hu/ffe/df altábornagy, a NATO norvégiai szárnyának parancsnoka is. Kijelentette: ,,A fegyverzettárolás szükséges. Vissza kell állítani az egyensúlyt, mert a szovjet katonai rendszer bővítése a Kola-félszigeten minket kényszer- helyzetbe hozott“. A valóság kissé árnyaltabb: a fejlemények nem egyik pillanatról a másikra alakultak ki, több mint négy évig tartottak a tárgyalások az amerikai fegyverzettárolásról. Az ügyben hozott döntést Bemard Rogers tábornok NATO-föparancsnok jelentése sietette. Ő mondta: ,, Szükségeseiben még egy hétig is eltarthatna, amíg a megfelelő katonai erőket tengeri úton a norvég térségbe szállítanánk“. Az amerikai tengerészgyalogság magas rangú tisztjei hozzátették: fegyvertárolás nélkül a Szovjetuniónak szinte behozhatatlan előnye lenne. Nem egyhangú álláspont A problémakörrel kapcsolatban az északi országok álláspontja azonban nem egyhangú. Ezt tükrözte az Északi Tanács konferenciája is, melyen a külügyminiszterek és a miniszterelnökök is részt vettek. Itt hangzott el az az óhaj, hogy az atommenfes Skandináviai kérdésről rendezzenek széles körű konzultatív tanácskozást. Norvégiát akkor még Brundtland miniszter- elnök képviselte, aki rámutatott, hogy az atomfegyvermentes állapot fenntartása az északi területek vonatkozásában pozitív hatással lehet. A Palme-jelentés Az Északi Tanács elképzeléseinek nyilvánosságra kerülése idején készített egy jelentést Olof Palme, volt svéd miniszterelnök is. Palme, a ,.független leszerelési és biztonsági bizottság“ vezetője, javaslata szerint a Varsói Szerződésnek és a NATO- nak a két szövetségi rendszer választóvonala mentén 300 kilométeres szélességben Észak-Európától Dél- Európáig atomfegyvermentes övezetet kellene teremtenie a harcászati hadszíntéri nukleáris és vegyi fegyverek kivonásával. (A gondolatot Egon Bahr, a nyugatnémet szociáldemokrata politikus ismertette Bonnban.) Norvégia már korábban évi 1 milliárd 200 millió dollárt költött fegyverekre, így az ország egy főre jutó katonai kiadások tekintetében világviszonylatban az elsők között van. Sir Peter Whitleley brit tábornok, a NATO északi szárnyának főparancsnoka két évvel ezelőtt mégis leszögezte az oslói Aftenposten című lapnak adott interjújában: ,, Helytelen, hogy a norvég kormány és parlament csak a NATO washingtoni tanácsülésén elhatározott mértékben kívánja növelni katonai költségvetését __“ A TASZSZ nemrég állapította meg: ,,A probléma ott van, hogyan lehet összeegyeztetni a NATO-igények kielégítését Norvégia eredeti támaszpont-politikájával, amelynek lényege az, hogy területén békeidőben nem engedi meg a nukleáris fegyverek elhelyezését és idegen katonai támaszpontok működését“. Jog és kötelesség Norvégia azok közé a NATO-or- szágok közé tartozik, amelyeknek sok kötelességük és kevés joguk van. Ez inspirálta Gerhardsen egykori miniszterelnököt - 1955-63 között töltötte be ezt a tisztséget - annak idején, aki leszögezte: kifejezetten ellenzi a sokoldalú NATO-atomütőerö politikáját. Ellenvetései azonban nem változtattak azon, hogy éppen az ö kormányzása alatt nem kevesebb mint öt NATO-parancsnokság épült ki Norvégia területén. Washingtonban „feledésbe merült" az a norvég kikötés is, hogy az ország csak azzal a feltétellel csatlakozik a NATO-hoz, ha nemzeti hadseregét legfeljebb különleges esetekben rendelik alá a NATO-nak... (Magyarország) T ŐSI VÁROS: CESIS Cesis egyike Lettország legősibb városainak, amelyet a krónikák már 1206-ban említenek. A történelmi és az építészeti emlékek - amelyek közül kiemelkedik egy középkori vár a festői környék a Szovjetunió minden részéből vonzza a turistákat.- Ez azonban sok gondot is okoz - mondja Ausma Petersone, a cesisi városi tanács elnöke. - Hiszen a történelmi emlékek védelmét és a városi élet mai ritmusát össze kell hangolni. A város építészeti arculatának óvása nem akadályozhatja meg, hogy az ősi városnegyedek lakói a XX. század komfortjában részesüljenek. Cesis két hektárnyi területen fekvő történelmi magját védett övezetté nyilvánították. Természetesen a méretarányok és az utcában álló házak magasságának figyelembevételével új épületeket is lehet emelni. Ám ez minden esetben a város építészeinek összehangolt véleménye, elgondolása alapján történik. Cesisben számtalan példája van a sikeres új beépítésnek. Az egyik kis utcában egy régi ház lebontásakor XIIIXIV. századi erőd falai kerültek napvilágra. Az építők lehetőséget teremtettek arra, hogy az ősi falakat beépítsék egy lakóház és egy kávéház épületegyüttesébe, amely jól beilleszkedik a város panorámájába. A városfejlesztés problémáit a városi tanács komplex módon oidja meg. Ez annyit jelent, hogy egyidejűleg folynak a régészeti ásatások és a restaurációs munkák, a régi negyedek közművesítése és új városrészek építése. A régészeti ásatások és a restaurációs munkák most egy kastélyban folynak. Az egyik régi utcát hamarosan átadják a gyalogosoknak, a forgalom jonásutt is erősen csökken Új főútvonalakat építenek, az átmenő forgalmat pedig a városon kívüli gyorsforgalmi gyűrűre irányítják. A lakosság szaporodása természetesen új lakások építését követeli meg. Mindazonáltal Cesisben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az új lakótömbök is sajátos építészeti arculattal rendelkezzenek. A terepviszonyok adta lehetőségeket kihasználva Cesis nyugati részén háromszintes teraszos házakból álló lakónegyedet építettek. Az új házaknál előszeretettel használják fel a helyi anyagokat, az égetett vörös téglát és a tetőfedő cserepet. Az évszázadok színezetét megőrző ősi városok így egyre vonzóbbá válnak. Cesis is egyike azoknak a városoknak, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy érezze az évszázadok „leheletér. OLGERT PUMPA APN - LV A MOSZKVAI TANACS KÉPVISELŐJE Moszkva Kraszncgvargyejszkij-kerü/efében megkezdődött a 93. számú szakmunkásképző iskola új épületének építkezése. Erre a tanintézetre rendkívül nagy szükség van - állapították meg a szovjet főváros e kerületének lakosai. Véleményükhöz a „Raduga" ruhaipari termelési egyesülés vezetői is csatlakozlak. Kérelemmel fordultak a városi tanácsnak ebben a kerületben megválasztott képviselőjéhez. Larisza Mironova, aki a Moszkvai -Fizikus mérnöki Főiskola hallgatója, elismerte, hogy az új épület lehetőséget nyújt majd a ruhagyáriaknak, hogy megjavítsák az üzemükbe kerülő fiatal munkásnók szakmai képzését, növeljék a tanulók számát, és ezáltal kielégítsék a vállalat káderszükségletét. Ez az ifjúság egyre növekedő igényeinek is megfelel, amely az iskola 8. osztályának elvégzése után idejön tanulni: a lányok a szakképzettség mellett itt középfokú végzettséget is szereznek. Szüleik különösen érdekeltek ebben: az új épület ugyanis a lakónegyed középpontjában létesül: sportterem, könyvtár lesz itt, a tantermek modem technikai felszerelést kapnak, ifjúsági estek rendezésére alkalmas terem is épül. Larisza Mironova képviselőnő választóinak kérelmét az ifjúságügyi állandó bizottság elé terjesztette. Indokaival a bizottság valamennyi tagja egyetértett. A Moszkvai Tanács Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy megépíti az új szakmunkásképző iskolát. Amikor Larisza Mironova a házkezelőség helyiségében legközelebb fogadóórát tartott választói számára (ezt havonta egyszer szokta tenni) látogatói között ott voltak a kerület lakói, akik azért jöttek el, hogy köszönetét mondjanak képviselőjüknek. Larisza Mironova a képviselő fontos kötelességének tekinti, hogy tevékenyen részt vegyen az állandó bizottság munkájában. A Moszkvai Városi Tanácsnak 18 ilyen bizottsága, több mint ezer képviselője van. A kereskedelem, a kommunális gazdaság,' az egészségügy, a közoktatás és a városi élet más területei megjavításával összefüggő problémák megoldásával foglalkoznak. Az Ifjúságügyi Bizottság tagjai pedagógusok, orvosok, munkások - a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, akik közösen oldanak meg egyes problémákat. Larisza Mironovát most először választották a Városi Tanács képviselőjévé. És ez a húszéves lány a képviselői teendők ellátásával is először foglalkozik. A képviselői munka Lariszának sok idejét veszi el. De nem mond le kedvteléseiről, a zenéről, a sportról. Eredményesen tanul a főiskolán, és a város környéki kirándulásokra és a távoli utazásokra is időt szakit. Ahol az atom a békét szolgálja Roszlavl ősi várostól 45 kilométerre, a Gyeszna folyó partján - a Szovjetunió európai részének közepén - megkezdődött a Szmolenszki Atomerőmű építkezése. Az egymillió kilowatt kapacitású első blokk építésének munkálatai befejezésükhöz közelednek. A Szmolenszki Atomerőműre nagy jövő vár. Az építkezés első részlege két, egyenként egymillió kilowattos teljesítményű blokk építését irányozza elő. A második részlegbe is két ,.milliós blokkot“ terveztek. A harmadik részlegben pedig további két, egyenként másfél millió kilowattos blokk létesítése szerepel. Az atomerőmű egész teljesítménye ily módon hétmillió kilowattra emelkedik. Energiája sok új ipari üzemnek ad majd életet, a szovjetország európai része Nemfeketeföld-övezet néven ismert, nagy kiterjedésű központi vidékének gyorsított ütemű gazdasági és szociális fejlesztését szolgálja. A tüzelőanyag-energetikai komplexum sikeres fejlesztése: a szovjet nép egyik fő feladata, amelyet a párt elébe tűz. Az SZKP XXVI. kongresszusa többek között határozatot hozott arról, hogy a Szmolenszki Atomerőműnél már a folyó ötéves időszakban (1981-1985) üzembe kell helyezni az első kapacitásokat. Ennek a feladatnak a megoldásától a szovjetország egész népgazdaságának sikere függ. Huszonhét évvel ezelőtt a Moszkva környéki Obnyinszkban üzembe lépett a világon és az emberség történelmében az első atomerőmű, amelynek kapacitása 5000 kilowatt volt. A szovjet atomenergetika azóta rohamos ütemben fejlődik. Az ország különböző vidékein atomerőművek épültek, közöttük olyan nagy teljesítményűek, mint a leningrádi, novovoronyezsszkiji, a csernobili, kurszki. Számos új erőmű épül. A tizenegyedik ötéves tervben 24-25 millió kilowatt új kapacitást szándékoznak üzembe állítani az atomerőművekben. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy szavatolják a szovjet atomerőművek biztonságos működését a környezetvédelem szempontjából. A kilövellt hulladékanyagok mennyisége a megállapított nemzetközi normáknál sokkal kisebb. A gyakorlati szakemberek véleménye szerint az atomenergetikai berendezések ugyanolyan biztonságosan üzemelnek, mint egy közönséges kazánház. Norvégiái NATO-támaszpontok
