Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-29 / 4. szám

f BÜ1 AUTÓSOK MOTOROSOK Szlovákiában jelenleg 7 műszaki járműellenőrző állomás működik, amelyek tevékenysége hozzájárni a közúti közlekedés biztonságo­sabbá tételéhez és a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentéséhez. Az egyik ilyen állomás Bojnicében található. 1979 elején nyitották meg s az állomás dolgozói tavaly 8572 ellenőrzést hajtottak végre. Egy műszak alatt 60 jármüvet ellenőriznek. Az első képen Eugen Pohl technikus a kipufogógázak szénmonoxid tartal­mát, a másik képen Pavol Báleá technikus a fékek működését ellenőrzi (Pavol Neubauer felvételei - ŐSTK) KEVESEBB LENNE A BALESET... ...ha jobban odafigyelnénk egy­másra. Mivel az utakon együtt közlekedünk, nemcsak az útviszo­nyokhoz, hanem egymáshoz is kell alkalmazkodnunk. Jó lenne, ha nemcsak a szabályokat oktat­nák, hanem az emberi magatar­tást is. A műszaki ellenőrzésen kívül ezt a magatartást is ellenő­rizni kellene a közutakon. Ahogy azf élet minden területén, a közle­kedésben is nélkülözhetetlen a jó emberi kapcsolat, a szívélyesség, a korrekt partneri viselkedés, az együtt gondolkodás, az együtt cselekvés, a segíteni akarás. A kölcsönös alkalmazkodás hiá­nya a közutakon azonnal balese­tekben nyilvánul meg. A mai for­galom által megkövetelt felelős­ségtudat hiánya, az elsőbbség­adás szabályának meg nem tartá­sa, a tilos jelzésen való áthajtás, a sebességkorlátozás semmibe­vevése már igen sok emberi életet követelt. A számtalan baleset azt igazolta, hogy nem mértük fel eléggé, s nem tudatosítottuk, hogy önmagunk és mások életének, testi épségének védelmére a leg­hatékonyabb védekezés: magun­kat formálni, alakítani tudatban és magatartásban. Megközelíteni azt a szintet, amit a századunk utóbbi évtizedeinek motorizációs színvo­nala megkövetel. Szerencsére biztató jelenség, hogy egyre nó azoknak a száma, akik tiszteletben tartják a közleke­dés írott - és főképp íratlan szabá­lyait, s személyes példájukkal bi­zonyítják, hogy a jelenlegi forgalmi körülmények között is lehet kultu­ráltan, biztonságosan, másokra is tekintettel, másokat is segítve - emberi módon - közlekedni.- P­TAKARÉKOSSÁGI VILÁGREKORD 3255 KILOMÉTER EGY TANKOLÁSSAL Különös rekordról tudósít a nyu­gatnémet „Auto, Motor und Sport“ című szaklap. A szerkesztőség munkatársai - az Audi, a VW, a Pirelli és a Shell cég támogatá­sával - egy tankolással 3255,2 kilométert autóztak. A szériakivite­lű és más módosításokon átesett Audi 80 LD, országúti forgalom­ban száz kilométerenként átlag­ban mindössze 2,27 (!) liter gáz­olajat fogyasztott. A hockenheimi versenypályán egy liter gázolajjal megtettek már több mint ezer kilo­métert is, igaz, hogy ez kísérleti jármű volt, de az Audi közforgalmú úton állította fel az új takarékossá­gi világrekordot. Milyen is az autó? Takarékos dízelmotor, kis össz­súly nagy üzemanyagtartály - e szempontok alapján esett egyértelműen az Audi 80-asra a választás. A gyári kísérletezők mérései alapján kiderült, hogy a motor 1500/min fordulatszámnál üzemel a legtakarékosabban, ami négyes fokozatban 57 km/h hala­dási sebességet jelent. Az Audi tartálya 68 liter üzema­nyagot lehet tölteni. Hogy felmele­gedéskor a gázolaj ki tudjon ter­jeszkedni, úgy szerkesztették a tankot, hogy annak a tényleges térfogata 73,821 liter lett. „Túltan­kolni“ úgy tudtak, hogy a kocsi jobb hátulját oldalirányban mege­melték. Plombával látták el a be­töltőnyílást, a külön beszerelt ta- chográfot, az üzemanyag-szint- mérőt és a kilométeróra bekötése­it. Az útvonal szinte kínálta magát a vállalkozáshoz. A hamburgi rajt­tól autópálya vezet 2640 km hosz- szan, a szicíliai Palermóig. Apróbb finomítások A szériakocsin a gyár mindössze annyit változtatott, hogy súlycsök­kentés végett a nehéz, laminált szélvédő üvegek helyett műa­nyagból készültet alkalmazott, és kiszerelte az összes kárpitot, meg a zajcsökkentő betéteket. Maradt viszont a négy fejtámla. A kocsi összsúlyából tehát lett volna még mit „lefaragni“, de nem ez volt az elsődleges cél. A lehető „legfino­mabbra“ állították, kerékagy csap­ágyait. A mellső kerekek össze­tartása „0“ lett, és gondosan megvizsgálták, hogy a fékbetétek nem érintkeznek-e a féktárcsák­kal. A keréktárcsára 5 mm-re le­koptatott Pirelli 175/70 SR 13 ab­roncsokat szereltek, mivel a gyár­tó cég szerint ezek az abroncsok a legkedvezőbbek, nem pedig a jóval „soványabb“ 165 SR 13- asok. A kocsi végig egyenletesen, 60 km/h sebességgel haladt. A kí­sérlet résztvevői nem hittek a sze­müknek, amikor a kísérő, a benzi­nes VW kempingbusznak már tan­kolni kellett, az Audi üzemanyag­jelzője pedig még jóformán meg se moccant. A Brenner-hágón vissza kellett kapcsolnia négyes fokozatba, s a sebesség lecsökkent 50 km- re, viszont az osztrák-olasz határ­tól a völgyben fekvő Bolzanóig a motort be sem kapcsolták. Fi­renzénél végre megmozdult az üzemanyag állását jelző mutató, jelezvén, hogy az Audi mégiscsak fogyaszt valamit. A kocsi megérkezett a távoli Palermóba, de az óra még ötliter­nyi üzemanyagot jelzett. A teszte- lők visszafordultak, ismét átkeltek a réven és folytatták az utat a Frascineto nevű olasz kisváro­sig. Ott már valóban égő gyufát dobhattak volna a tankba. A játék- szabályok azonban ezt nem en­gedték meg, sőt azt sem, hogy újra tankoljanak. A kocsit autó­mentővel szállították vissza a gyárba, ahol (további kísérletek céljából) tüzetesen átvizsgálták, hogy a „túlzott“ üzemanyagfo­gyasztás milyen mértékben hatott a motorra. A vizsgálat eredményét sajnos már nem közölte a népsze­rű autóslap. A kísérletről még any- nyit: a 2,27 literes fogyasztás való­ban fantasztikus, igaz, nem eszte­len száguldás következménye, de az ehhez hasonló eredmény a kö­zeljövőben a mai szériakocsikkal nemigen érhető el. SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM * .'í;> Jfe .*“• • •. 1 ____________________________________________ A VÉRKERINGÉS FELÚJÍTÁSA Az ember életének legelemibb szükséglete a szívműködés. Ennek egyik előfeltétele, hogy e szerv izomzata, amely a „szív­pumpa” összehúzódásáról és tágulásáról gondoskodik, vérellá­I tás útján megfelelő mennyiségű oxigénhez jusson. Ha a szív nem működik, megáll a vérkeringés, megszűnik a test valamennyi szövetének és sejtjének táplálása és oxigénellátása: beáll a halál. Előfordulhat - gépkocsivezetés közben is - a szívműködés leállása baleset nélkül, a szív károsodása, pl. szívizominfarktus vagy más zavar következtében. Legkésőbb egy percen belül ilyenkor megakad a légzés is. A légzés hiánya vagy az elégtelen légzés azonban rendszerint előtte jár a vérkeringés leállásának, vagy ennél mint alapvető körülmény szerepel. A szívműködés zavarának oka nagy vérveszteség is lehet. S A vérkeringés megszűntének legjellemzőbb tünetei: Az eszméletlen sérült nem lélegzik, vagy nehezen, kapkodva vesz lélegzetet. Az érverés a nyak és a comb verőerén nem tapintható. A szembogár az esetek nagy többségében kitágul, de ez a tünet hiányozhat is. A vérkeringés felújítása érdekében a leállástól számított négy perccen belül meg kell kezdeni a mentést; a tüdőből tüdőbe fúvás módszerével végzett mesterséges lélegeztetést a külső szívmasszázzsal kell egybekapcsolni. A mentésnek ez a hatékony módja a mesterséges lélegeztetés által oxigénnel látja el a sérült tüdejében levő vért, a szívműködés pótlásával pedig előmozdítja, hogy az oxigénnel dúsított vér a tüdőből szétáradjon a test minden részébe. A mellkas közepétől némileg balra helyezkedik el a szív. A hanyattfektetett sérült szegycsontjának alsó részére nehezedve a szívet a hátgerinc felé nyomjuk, miáltal a vér kipréselődik belőle az erekbe. Ha ezt a nyomást megszüntetjük, a szív kitágul, és újra vér folyik az üregeibe. E művelet többszörös, lökésszerű ismétlése pótolja a szív vérpumpáló tevékenységét: az erekbe így juttathatjuk a kis vérkörön át a tüdőben oxigénnel dúsított vért, a tüdő kis vérkö­rébe pedig a nagy vérkör elhasznált, oxigénszegény vérét. Ha megszűnik a szívműködés és a vérkeringés, a szív a leg­több esetben tele van vérrel. A külső szívmasszázs sikere a szívre gyakorolt nyomás erejétől és mélységétől, valamint percenkénti gyakoriságától függ. A jól végzett művelet is csupán a rendes szívműködés percenkénti kapacitásának egy negyedét, esetleg harmadát képviseli, ezért rendkívül fontos, hogy hibátla­nul hajtsuk végre. Letérdelve a kemény alapon hanyatt fekvő sérült mellé mindenek előtt tapintsuk ki a helyes nyomáspontot. A szegycsonton, nagyjából a mellbimbók magasságában talál­ható a bemélyedés^ ebbe helyezzük - ha a sérült jobboldalán vagyunk - jobbkezünk tenyerének hüvelyk felöli párnás részét úgy, hogy zártan nyújtott ujjaink a fej felé irányuljanak. Bal kezünket nyújtott ujjakkal helyezzük keresztbe jobbunk fölé. A nyomást csak a szegycsont mélyedésébe fekvő tenyérpárna gyakorolja. Ha a sérült bal oldalán helyezkedünk el, a bal kéz tenyérpárnája fekszik a szegycsor Vállunkkal és kinyújtott karunk­kal a sérült mellkasa fölé hajolunk, fgy hat az erővel párosuló testsú­lyunk nyomása egyenest lefelé, a hátgerinc felé préselve a szívet anélkül, hogy idő előtt elfáradnánk. Ily helyzetben és oly sűrű egymás­utánban, hogy nagyjából minden másodpercre egy nyomás jusson, akkora lökésszerű erővel kell a mellkasra nehezedni, hogy a szegycsont 4-5 cm-nyire mozdul­jon le a gerinc irányába. Minden nyomás után hirtelen visszaen­gedjük a mellkast, de kezünket könnyedén a helyén hagyjuk, hogy el ne veszítsük a megfelelő nyomáspontot, melyet oly gondosan kellett kikeresnünk. A hibák a szívmasszázs alkalmazása során is sikertelenség­hez, sőt szövődményekhez vezethetnek. A rosszul megválasztott nyomáspont gyakori oka lehet pl. a máj károsodásának, a szegy­csont törésének, a sorozatos bordatörésnek. Idősebb emberek esetében a helyesen alkalmazott külső szívmasszázs is járhat bordatöréssel, ami azonban a létfontosságú szervek működésé­nek felújításához mérve nem tekinthető súlyos szövődménynek. Más műhiba pl. a tenyérpárna helytelen elhelyezése, vagy a mellkasra gyakorolt túl gyenge ill. sekély nyomás. Nem ritka azonban az olyan eset, hogy túlsoká tart, amíg I a sególynyújtó személy rájön, hogy a sérült nem csupán eszmé­letlen s nem lélegzik, hanem a vérkeringése is leállt, s későn indul meg a külső szívmasszázs. Í Van egy különleges és ugyancsak határozott fellépést igénylő eljárás, amelyet oly esetben alkalmazunk, ha tanúi vagyunk a szívműködés, III. vérkeringés leállásának és ha az ettől számított egy percen belül meg tudjuk tenni. Ez abból áll, hogy a mellkas szívtáji részére ütést mérünk, amellyel a szívben gyenge elektromos ingert válthatunk ki és ez néha elegendő a szívműködés újraindításához, a vérkeringés felújításához. Ez az eljárás azonban gyermekek újraéleszté­sére nem alkalmazható. Felnőtt emberen is csak olyan esetben, ha a nyaki verőér tapintásával nem állapítottunk meg érverést. Az eljárás alkalmazásának módja: A kéz kisujj felöli élét he­lyezzük a sérült szegycsontjának közepére. Majd ökölbe szorítva e kezünket és 20-30 cm-nyire a mellkas fölé emelve, hirtelen üssünk rá a szegycsonton kiválasztott helyre. Következik: ÚJRAÉLESZTÉS A GYAKORLATBAN ÚJ SZÚ 16 K. B. 1982. I. 29. Az Audi és a kísérőkocsija

Next

/
Thumbnails
Contents