Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-29 / 4. szám

ÚJ szú 17 1982. I. 29. TUDOMÁNY TECHNIKA POPKONCERT SZÍNPADI FELSZERELÉSE (2) Felül egy 10 sávos sztereo equalizer, alatta pedig egy 1/3 oktávos mono változat látható ÓRIÁSI CSILLAGOT FEDEZTEK FEL Erről az égitestről eleinte csupán kósza hírek keringtek a csilla­gászok körében, de az l-U-E műhold (International Ultraviolet Explorer) segítségével végzett megfigyelések most már igazolták e hírek valódiságát: a Doradus-ködben, a Magellán-felhők részte­rületén, egy R 136 a elnevezésű objektum van, amelynek tömege mintegy kétezerszer nagyobb a Napénál. A tudósok természetesen régóta tudják, hogy központi égites­tünk, a Nap, az asztrofizikailag lehetséges csillagok palettáján nem tartozik éppenséggel az imponáló objektumok közé. Tömege, felszíni hőmérséklete és fényereje tekintetében inkább átlagos csillagnak mondható. Jóval fényesebb, forróbb és nagyobb tömegű csillagok is vannak. A csillagképződés teoretiku­sainak állítása szerint azonban még a szupercsillagok számára is világosan megszabott határok vannak, különösen ami a tömegü­ket illeti. Eddig például azt feltételezték, hogy a megfigyelhető galaktikában aligha fordulnak elő nagyobb csillagok, mint ame­lyeknek tömege a Napénak ötvenszerese. Kivételes esetben talán százszoros naptömegű csillagok is lehetségesek - ezeket azonban bizonyára már kuriózumként kellene értékelni. A Napnál lényegesen könnyebb, vagy nehezebb csillagok tehát százalékarányukat tekintve ritkábban fordulnak elő. Ehhez járul az is, hogy a nagy tömegű csillagok nukleáris tüzelőanyagu­kat igen pazarló módon használják fel, s ennek következtében nagyon rövid életűek. Az ilyen csillagok tehát nemcsak ritkábban születnek, hanem gyorsabban halnak is meg. Annál inkább meglepő, ha - ezzel az általános felfogással ellentétben - egyes csillagászok megfigyeléseik alapján most ahhoz a merész állításhoz jutnak el, hogy olyan sztellirás objektumot fedeztek fel, amelynek tömege a Napénak kétezerszerese, sót talán még nagyobb. Az egyetlen elfogadható magyarázat nyilván az, hogy az R136 a esetében szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező, egyedül­álló sztelláris objektumról van szó. Ha egy ilyen objektumnál azt a feltevést hívjuk segítségül, amely szerint felszínén a nehézségi gyorsulás és a sugárnyomás egyensúlyban van, akkor egy 2000 Nap-tömegnek megfelelő objektum keletkezik. (Die Presse) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Az eddig leírtakban megismer­kedhettünk a zenészek által kezelt berendezésekkel. Most áttérek azoknak az egységeknek az is­mertetésére, melyek kezelése már nem tartozik szorosan a zenészek hatáskörébe. Ezen egységek leg­fontosabb képviselője a keverő­pult. Ez ma már minden jobb zene­kar legféltettebb tulajdona. Leg­alább 12, de többnyire ennél több bemenettel rendelkezik. Vala­mennyi bemenethez egy csomó kézelőgomb tartozik. Hogy csak néhányat említsek: az elektromos kapcsolás sorrendjében az első kezelőszerv az érzékenység sza­bályzó, amivel a bemenetet hoz­záillesztjük a jelforráshoz. Ezután következik a tolópotenció-méteres hangerő szabályzó, illetve a pano­ráma potencióméter, amivel a jel­forrás helye határozható meg a hangszórók közötti térben. Ezenkívül még egy sereg kapcso­ló is helyet foglal a pulton, melyek ismertetésére itt nincs lehetőség. Az egyes csatornák jelei legalább kettő, de sokszor 6 vonalba csat­lakoznak, ami azt jelenti, hogy 3 egymástól különböző sztereó ki­menete van a pultnak. A keverőpult bal oldalán vannak elhelyezve a kimenöjelszabályozók. Minden vonalnak és mellékkimenetnek saját kezelőszervei vannak, ismét csak hangerószabályzók, hang- szinszabályzók és nyomógombok tartoznak ide. Az olcsóbb pultokon csak a kimenőjelek szintjét mutat­ják a mérőműszerek, vagy a mo­dernebb félvezetős indiktátorok, míg a drágább pultokon valamennyi bemenőcsatornának is saját szint­jelzője van. A keverőpult hátlapján található valamennyi konnektor, amelyek segítségével a jelforrások és egyébb berendezések csatlakoz­tathatók a pulthoz. A modernebb keverék egy központi sokpólusú konnektorral is el vannak látva, amihez az ún. Multicore csatlako­zik. Ez nem más, mint egy vastag kábelköteg amiben egymás mel­lett futnak a bemenőcsatornákhoz tartozó vékony mikrofonkábelek. A multicore másik végén, ami a színpadon foglal helyet, egy fémdoboz van, amelynek a fede­lén található csatlakozókba kell az egyes mikrofon - és hangvezeté­keket bedugni, hogy innen aztán egy kábelen jussanak el a keverő­pultba. A keverőpult fő kimeneté­hez csatlakozik a sávos hangszín- szabályozó (Equalizer) természe­tesen sztereóban, majd innen jut el a jel a végerősítőkhöz. A keverőpulthoz csatlakoznak még egyéb berendezések is, ilyen a már említett analóg echó, amely itt főleg az énekhang visszhangosí- tására szolgál. Egyéb effektusok is csatlakozhatnak a mellékkime- netekhez, amelyekbe a keverőpul­ton keverhetjük a kívánt hangsze­reket. Hangjukat az effektusok módosítják és visszavezetik a pultba, ahol a fő kimenetbe ke­verhetők. A mellékkimenetek még egyéb célt is szolgálhatnak. Köz­tudott például, hogy a zenésznek hallania is kell saját magát, vagy a ritmuskíséretet. Ezt az ún. moni­tor hangdobozok sugározzák a zenészek felé. Ha viszont e do­bozokba a kimenőjelet vezetnénk, akkor bizony elég nagy hangzavar keletkezne a pódiumon, ezért az egyik (vagy több) mellékkimenet­be megfelelő hangszereket kever­nek, majd ezeket felerősítve juttat­ják el a monitorokhoz. Itt jutottunk el a végerősítőkhöz és a hangfalakhoz. Ma két rend­szer él békésen egymás mellett: az aktív és a passzív hangválasz­tás. Az előbbinél valamennyi hangszórónak saját erősítője van, és a hangsáv szétválasztása még az erősítés előtt kis szinten törté­nik 2—4 sávba. Ez azt jelenti, hogy sztereó verzióban 4-8 erősítőre és speciális hangfalra van szük­ség. A legnagyobb teljesítményű erősítőt és a legnagyobb méretű hangfalat a basszus hangsáv igényli, itt nem ritka a 400 W telje­sítmény sem hangszóróként. Már valamivel kisebb a középhang-su­gárzó és erősítője, míg a legki­sebb méreteket és teljesítményt a magas hangok igénylik. A másik rendszernél a komplett hangjelet nagy teljesítményű erősítők erősí­tik a kívánt szintre, majd a hang­szórókba épített sávszűrők vá­lasztják ki a jeleket megfelelően a beépített hangszórók átviteli sávjához. E rendszernek több hát­ránya is van egyetlen előnyéhez képest, ami az ára. A hátrányok közül íme néhány: elég nagy veszteségek keletkeznek a sáv­szűrőkben, felléphetnek torzítások is, az egyetlen (sztereóban 2) erő­sítőnek igen nagy teljesítményt kell leadnia, aminek a továbbítása is gyakran gond (vastag kábelek vezetik a hangjeleket a hangszó­rókhoz). Ezzel eljutottunk az akusztikai berendezések ismertetésének a végére. Nem tartozik közvetlenül ide, de egy valamire való műsor alapfeltétele a megfelelő színpadi világítás is. Ma ezt is maguk a ze­nekarok viszik magukkal, mert sok helyütt a helyi világítás nem tesz lehetővé különböző fényeffektuso­kat. A fényár is egy ún. fénykeve­rőpultban keletkezik, itt keverhe­tők az egyes fényforrások, azok ereje, villogása stb. A legjobb pul­tok lehetővé teszik a világítás programozását, de ilyennel ideha­za még nem nagyon találkozha­tunk. Sokkal gyakoribbak a félau­tomata pultok, amelyekben az egyes fényforrások előre megha­tározott rendben működnek, a fo­lyamat manuálisan vagy a zene hatására alakítható, így a legkü­lönbözőbb fények villannak fel. A pult egy kábellel van összekötve a teljesítményszabályzóval, ami egy elég nagy és nehéz doboz, valahol a színpad hátterében. Itt már közvetlenül a fényforrásokon átfolyó áram szabályozódik. Több­nyire tirisztoros szabályzók van­nak beépítve, minden lámpacso­porthoz egy ilyen szabályzó tarto­zik. Ezeken kívül vannak még egyenárammal működő berende­zések is, de ezek hátránya ma már egyre inkább nyilvánvaló (az, hogy sokkal rosszabb a hatásfo­kuk, míg a tirisztoros szabályzók a lehető legjobb hatásfokkal dol­goznak, csak a zavarszűrés okoz még itt-ott gondot). A szabályzók­ból már a vezetékek egyenesen a reflektorokhoz vezetnék, ame­lyekben ma már túlsúlyban halo­gén égők ontják a fényt. Ugyan­csak a fénykeverőpultról indítha­tók a sztroboszkópok, melyek fé­nyében a mozgás elemeire bom­lik, de innen kapcsolható a fekete fény is, a ködgép és egyéb beren­dezés, amely a produkciót telje­sebbé teszi. Ezzel el is jutottunk a popkon­cert végére. Noha sok minden ki­maradt az ismertetésből - például az egyes elektronikus hangszerek ismertetése, a lézerfény és még nagyon sok más - remélem, ízelí­tőt tudtam adni, hogy mi minden foglal helyet egy zenekar teherau­tójában, amikor az megérkezik a koncertre. A felszerelés nagyon sokrétű és ezek ismerete gyakran felülmúlja a lehetőségeket. A ha­zai viszonyaink között ritkán van lehetőség fél napnál korábban már a helyszínen dolgozni, és ezeknek az embereknek a száma is ritkán éri el a 10-et. Persze, így is minden együttes vágya, hogy minden fellépés a legjobban sike­rüljön. Sokszor a lehetetlen hatá­rát súrolják a koncertfellépések, mégis nagyon ritkán marad el mű­szaki okok miatt egy-egy koncert. TAKÁCS JENŐ Elektronika jelzi a hönf utást A mozgó vonatszerelvények felmelegedett (hönfutó) tengelyeit alkalmas önműködő készülékek­kel lehet felderíteni. A nyugatné­met Bundesban fővonalain 60 ilyen önműködő berendezés ellen­őrzi a hónfutást a nagy rendező- pályaudvarok közelében. Riaszt­ják a legközelebbi állomás forgal­mi szolgálattevőjét, így mellékvá­gányra terelhetik és megállíthatják a veszedelmesen felhevült kocsijú szerelvényt. A készülékek a vasúti kocsik tengelyeinek infrasugárzá- sát mérik. A hőnfutó (100 fok hő­mérsékletű) tengelyek infravörös sugárzása tízszer erősebb a vizs­gált hullámtartományban, ijiint a normális hőfokú (27 fokos) ten­gelyeké. A még 250 km/óra vonat­sebesség esetében is kifogástala­nul működő készülékek arról is felvilágosítást adnak, hogy a két tengelyvég közül melyiké a rend­ellenesen nagy hőmérsékletű. Gyorsan érő rizs Két rövidített érésidejű rizsfajtát nemesítettek ki az indiai mező- gazdasági kutatóintézetben. Az ültetéstől az aratásig csak 125 napra van szükség -15 nappal kevesebbre, mint az Indiában ter­mesztett többi rizsfajta esetében. A rövidített termésidő ellenére a termés jó minőségű, a hektáron­kénti maximális terméshozam elé­ri a hat tonnát. Az érésidő lerövidí­tése azért nagy jelentőségű, mert a rizs beérésének elhúzódása ed­dig gyakran akadályozta a búza­vetést. A rövid érésidejú rizsfajták általános elterjesztésével hatéko­nyabbá tehetik a rizs-búza ciklust Indiában. Beszélő hőmérő vakoknak A Német Szövetségi Köztársa­ságban a vakok használatára for­galomba hozott beszélő hőmérő­vel lázat, szoba- és fürdővíz hő­mérsékletet lehet mérni. Gomb­nyomásra a készülék szintetikus hangon közli a hőmérsékletet. A mérés a nulla és 42 fok közötti tartományban tizedfokos pontos­ságú, a skála azonban 60 fokig terjed. Az áramellátást telepek ad­ják. Ha 60 foknál nagyobb hőmér­sékletet kellene mérni, vagy a te­lepek már kimerültek, a készülék hangosan közli világtalan haszná­lójával: üzemzavar. Táguló világegyetem A látható univerzum határait tol­ták ki jelentősen amerikai csillagá­szok: óriás galaxisokat felfedezve tízmilliárd fényévnyire a Földtől. Néhány évvel ezelőtt még nyolc- milliárd fényévnyi távolságban si­került megfigyelni a legtávolabbi galaxisokat. A Kitt Peak-i obszer­vatórium kutatói meghatározták e távoli galaxisok helyzetét és ele­mezték fényük tulajdonságait. Ezeknek a galaxisoknak van az eddig megfigyelt legnagyobb vö­röseltolódásuk. A legújabb megfi­gyelések alátámasztják azt a véle­ményt, hogy az ősrobbanás lega­lább 18 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. 1200 méter mély barlang A Grúz SZSZK barlangkutatói rekordmélységet értek el: a köz­társaság nyugati részén levő Tov- liani-barlang feltárása közben 1190 méteres mélységbe hatoltak le. Ez a Szovjetunió legmélyebb sztalaktit-barlangja és a világ har­madik legmélyebb barlangja. (Volksstimme) Digitális beszélgetés Egy edinburghi feltaláló egy­szerű segédeszközt szabadal- maztatott a siket és néma embe­rek közötti ,,párbeszéd" elősegí­tésére. (A találmánynak a nagyon zajos üzemekben is hasznát ve­hetik). Az ötlet lényege: kesztyű, amelyen az ábécé valamennyi be­tűje megtalálható az ujjakon és a tenyéren szétszórva. „Beszél­getéskor“ rá kell mutatni a megfe­lelő betűkre, a megfelelő sorrend­ben. A feltaláló tervei szerint az egész ábécét és a számjegyeket 0-tól 9-ig elhelyezhetik egyetlen kesztyű tenyerén és ujjain. Az ötlet a világtalanok beszélgetését is megkönnyítheti, ha a betűjeleket Braille-írással alakítják ki a kesz­tyű felületén. A feltaláló szerint legcélszerűbb a betűket az írógé­pek billentyűzetén megszokott sorrendben elhelyezni. (D) 2 x 400 Wattos sztereó végerősítő a színpadi hangszórók meghaj­tására szolgál (Gyári fotók)

Next

/
Thumbnails
Contents