Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-08 / 1. szám
1- Este jó, este jó, este mindig jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó - mondja a vers, tanulták a cseperedő emberkék. A tankönyvek szemléltető képein még a közelmúltban Is fotelban üldögélve olvasott, vagy rádiót hallgatott a ház ura, a kisfia meséskönyvet böngészett, lánya asztalt terített, s a vacsorát, természetesen, a háziasszony készítette. A tankönyvben nyoma sem volt a családi munkamegosztásnak. Szerencsére, az élet egészen más volt már akkor is, mostanság pedig igazán fehér hollónak számít a kiszolgálásra igényt tartó fiatal családapa. Reggelenként ifjú édesapák sietnek gyermekeikkel a bölcsőde, az óvoda, az iskola felé. A boltokban ők állnak sorban a szombati csúcsidőben, erős vállukon nemcsak a szőnyeget cipelik tisztítóba, esténként a mamához is felugranak a kicsi pelenkájával, mert a mamának, szerencsére, már automata mosógépe van, megkímélik feleségüket a pelenkamosástól. Felnőtt egy nemzedék, az agyonhajszolt anyák gyermekei, akiket már megtanítottak arra, hogy nyugodt családi élet csak ott van, ahol az édesapa is részt vesz a háztartási mun kábán és gyermeknevelésben. Kell egy biztos pont Vajda Géza 31 éves, a 21 hónapos Endre édesapja. Próbál az Ifjú Szívek énekkara, de a szünetben jut idő beszélgetésre.- A hatvanas évektől állandó vitatéma a család. Sokszor megkérdőjelezték jövőjét, létjogosultságát a modern társadalomban. Mi az ön véleménye erről?- A családot akkor kezdték támadni, mikor a nyugati szexőrület elöntötte a világot. Ez a hullám apadóban van. Ma minden egészséges személyiségű ember tíz körömmel ragaszkodik a családjához. Rohanó, kavargó, ütközésekkel teli világunkban ez az egyetlen biztos pont. Nagyon sok barátom van, aki ide járt, velünk énekelt legénykorában. Most nem jön el, mert égész nap nem lehet a gyermekével, legalább az estét családi körben akarja tölteni. Megértem őket. Nem tudok olyan társadalmat elképzelni, amelyiknek ne az egészséges, harmonikus család lenne az alapja. Ha a sejt nincs rendben, ha beteg, beteg az egész szervezet.- Itt van a próbán. Ez azt jelenti, hogy önnek fontosabb a közös éneklés, mint a család?- Itt vagyok, de a feleségem is velem van. Szerencsések vagyunk, közel lakik a nagymama. Most ő vigyáz a kisfiúnkra. De ha választanom kellene, a fiam mellett maradok, bár már tizenegyedik éve vagyok az Ifjú Szívek segédkarnagya.- S a civil életben?- A televízió zenei osztályának dramaturgja vagyok.- Itt nőtt fel a városban?- Á, dehogy! Csicsón nőttem fel. Azt se hallottam gyermekkoromban, mi az, hogy dramaturg. A faluban én voltaim az első, aki konzervatóriumot végzett.- A mai értelmiségiek állandó időzavarral küszködnek. Jut ideje a családra is?- Ez szervezés kérdése. Nyugodt a lelkiismeretem, van időm a családomra. Igaz, nem mosok, nem főzök, viszont takarítok. Az én dolgom a lakás karbantartása. Most két szombatom ment rá az ajtók, ablakok szigetelésére. Ha szakembert hívok, legkevesebb 500 korona. Naponta 1 -2 órát sétálok a fiammal a parkban, vagy a lóversenypálya körül. Nem sportkocsiból szemléli a világot, gyalogolunk. Minden érdekes követ szemügyre vesz, megsimogatja a fák kérgét. Ismerkedik a természettel. Volt már velem 2-3 alkalommal hangversenyen is, de nagyon jól viselkedett. Ámulva figyelte a zenekart, az éneklő bácsikat. Szombatonként elvisszük a CSEMADOK mesedélutánjaira. Neki ez nagy élmény, ott gyermekközösségben lehet, otthon mindig felnőttek között van. Együtt járunk bevásárolni. A szerdai nagy bevásárlás ugyanis az én dolgom. Nagyon jó alkalom ez az együttlétre.- S otthon?- Az első hónapok óta én fürdetem. Ez a nap legszebb része. Eleinte nyugtalanul aludt, most már azonnal elalszik fürdés után. Velünk alszik, bár a lakás háromszobás. Nyugodtabbak vagyunk, ha ott szuszog a közelünkben.- Szeretné, ha a fia is értelmiségi pályát választana?- A feleségem igen, én nem. Igaz, az élete a zene jegyében telik, és szeretném, ha művelt ember lenne. De úgy látom, egy jó mesterember előnyösebb helyzetben van, mint az értelmiségiek. Több a szabad ideje, ha érdeklődő, sokat olvashat, festegethet, zenét hallgathat. Egy értelmiséginek, ha helyt akar állni, figyelemmel kell kísérnie az itthoni és külföldi szakirodalmat, állandó hajsza az élete. A kisfiam ügyes kezű. Már betudja kapcsolni a lemezjátszót, a tévét, a rádiót. Mindent szétszed, ami szétszedhető, s több-kevesebb sikerrel össze is rakja. Gondolom, megél a két keze után.- Fontosnak tartja, hogy sportoljon a gyerek? Belőle vajon jó apa lesz?- Nem akarok élsportolót nevelni belőle, de azzal törődöm, hogy edzett legyen. Ha esik, ha fúj, mi kint vagyunk a parkban. Beteg még nem volt. Nyúlánk, karcsú, ügyes, 12 kilós. Az életünk értelme Nem akarok diktálni Kotlár István 29 éves. Katika, a kislánya 23 hónapos. István az Ifjú Szívek énekkarában énekel.- ön most itt van a próbán, egész nap munkában volt, nem hiányzik a családjának?- Biztosan hiányzóm, de tudják, menynyire szeretem a közös éneklést, meg itt énekel az öcsém is, hát nem teszik szóvá, hogy ide járok. Ezenkívül minden szabad időm a családomé. Csak közös programjaink vannak. Én sokat utazom, kocsikísérő vagyok a Drobny tovar kereskedelmi vállalatnál. Mónika, a feleségem is a cégnél dolgozik, titkárnő. Májusig még otthon marad, akkor kap a kislány helyet a bölcsödében. Nagyon házias, sok a munkája, mert az anyósom rokkant. Mégis mindig csinos, szereti a rendet, tőlem is megköveteli, öten lakunk egy háromszobás lakásban az apósoméknál. Mi lenne ott, ha mindent széthagynánk magunk után!- Segít a háztartásban?- Persze, az ember elvégzi, amit tud, úgy nyugodtabb a családi légkör. Ha kellett, kimostam a pelenkákat is. Főzni viszont nem szeretek. Az én dolgom a porszívózás és rám vár a kerti munka. A repülőtér mellett, a tó közelében 18 áras kertünk van. Ott építünk egy 16 négyzetméteres hétvégi házat. Az apósommal kiástuk az alapokat, megvan az anyag is, tavasszal felhúzzuk a falakat. Ott akarjuk tölteni a nyarat, mert Katikát minél előbb meg akarom tanítani úszni.- Fontosnak tartja a családapai tekintélyt?- Harmonikusan élünk, sosem vitatkozunk azon, ki hordja a kalapot. Nem akarok diktálni, a közös megegyezés híve vagyok. Például még a jegyességünk idején megegyeztünk abban, hogy mindig csak addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér. Nem is volt kölcsönünk, ma sincs. Egymás ízlését és véleményét tiszteletben tartjuk. Takarékoskodunk. Kitanult szabó vagyok, de kevés volt a fizetés, ott kellett hagynom a szakmát. Kell a pénz, mert lassan megkapjuk a lakást, azt be is kell rendezni.- Szeretné, ha kislánya mindenben engedelmeskedne és felnézne az apjára?- Úgy élek, hogy tisztelhessen, de a dresszúrát nem akarom bevezetni. Nem szeretném, ha rettegne tőlem. Édesanyám négy fiút nevelt özvegyen, nem ütlegelt, csendes, komoly szóval irányított. Felnőttünk, tisztességes ember lett belőlünk. Sok barátom rettegett az apjától, az anyjuk meg nem bírt velük. Labilis idegzetű emberek lettek, igaz, már gyermekkorukban azok voltak.- Határozott kézzel, céltudatosan akarja irányítani a kislánya jövőjét?- Nincsenek konkrét elképzeléseim a jövőről, csak azt szeretném, ha énekelne. Még pici, de ha zenét hall, már táncol. Én a gyerek fizikai létét akarom biztosítani, a szellemi irányítást átengedem az édesanyjának. Ha látom, hogy nincs kedve tanulni, nem fogom kényszeríteni. Jó lenne, ha a feleségemnek nem kellene visszamennie dolgozni, a családnak szentelhetné az életét. De ez csak olyan kívánság.- Mit tart fontosnak?- Most a kislányom a legfontosabb. Ha meglát, kiabál: tata, dede, tata. Ilyenkor az én szívemet olyan boldogság önti el, hogy szavakban kifejezni nem is tudom. Nagyon fontos nekem az is, hogy a feleségemben megtaláltam azt a nőt, akivel végig akarom élni az életemet. Sok fontos dolog van a világon, de a család, a béke a legfontosabb. Sportolót nevelek a fiamból Bertók János 27 éves, a 10 hónapos Janika édesapja. Havas eső szitál, de az óligeti bevásárlóközpont előtti teraszon nyüzsög a nép. Az egyik üzletből ki, a másikba be. Egy bajszos fiatal férfi hóna alá kapja a sportkocsit, kettesével veszi felfelé a lépcsőfokokat. Száraz helyet keres a teraszon. A bejárat fölött hosszan húzódik a kiugró eresz, alatta gyermekkocsik sora. A sietős édesapa lerakja a kocsit a sor végén, gondosan megigazgatja az esőköpenyt, megveregeti fia gömbölyű arcocskáját.- Légy jó, Janika! - és siet az üzletbe. Janika érdeklődve nézelődik, figyeli az esőben caplató, cipekedő sokaságot. Egyszer csak észreveszi, hogy körülötte mindenki idegen. Kis szája megrándul. Reménykedve körül-körül néz, de hogy senki sem törődik vele, zengő bömbölés- be kezd. Épp csitítani kezdem, amikor két megrakott táskával odaér az édesapja.' Köszöni a törődést, megtörli a fia orrát és megkér, ha ráérek, vigyázzak rá, ki ne másszon a latyakos aszfaltra, míg megveszi a narancsot. Jó tíz perc míg visszajön, de a fia tartja magát. Szemlélődik.- Dadadada, papapa - repes a rám bízott csöppség az apja felé. Beszélgetünk.- Mindig maga vásárol?- Gyakran. A gyereket úgyis levegőre kell vinni, közben megvan a bevásárlás is.- Esőben is kiviszik?- Természetesen. Edződjön. Mikor megtudtam, hogy fiam van, elhatároztam, hogy sportolót nevelek belőle.- És ha nem lesz hozzá kedve? Megütközve kapja fel a fejét.- Az én fiamnak? Tessél* megnézni, milyen kétnénykötésű legény. Lehet, hogy nem lesz élsportoló, de a rendszeres testedzés hozzásegíti, hogy edzett, kulturált ember váljon belőle.- Csak sétáltatja, vagy otthon is ellátja?- Hogy is mondjam csak. Eddig még elmondhatjuk, hogy családi életünkre a teljes nézetazonosság és a kölcsönös segítségnyújtás jellemző. A pelenkavasalás nekem kimondottan hobbim. A mosást automata mosógép végzi, de a tere- getés - ha otthon vagyok - az én privilégiumom. A főzőcske, passzírozás viszont az édesanyja hatáskörébe tartozik. De etetni nagyon szeretem, öröm nézni, ahogy nyeli az ételt. Nincs is vele baj, orvos még csak a tanácsadóban látta. Baktatunk a járdán, kerülgetjük.a tócsákat. - Délután alszik, mire felébred, hazaérek a gázgyárból. Lehasalok a járóka mellé, játszunk, dalolunk. Gögicsélve próbálgatja a hangját. Már körüljárja a járókát. Maholnap szalad. Tavasszal együtt rúghatjuk a labdát. Becsukódik a bejárati ajtó. Apa és fia sietnek a lift felé. Hány ilyen édesapa lakhat vajon körülöttem? És hány másmilyen. Jó lenne egyszer a tántorogva hazaérkezőket is szólásra bírni. TÖRÖK ZSUZSANNA (CSTK felvétele) ÚJ SZÚ 8 ft 1982.1.8.
