Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-25 / 25. szám
Mozinagyságú tévé Amerika kulturális kasz- szandráinak újabb támadási célpontjuk van: a mozivászon nagyságúra növelt képernyős televíziókészülék. Amióta már 900 dollártól kaphatók a színes tévé- készülékek, egyre több magánházban jelennek meg. A nagy képernyő állítólag új minőséggel gazdagítja a tévét, mert a sex szexi- sebb, az erőszak erőszakosabb hatást kelt. - A kép olyan nagy lehet - mondja egy tömegtájékoztatási kutató -, hogy elnyeli a nézőt, s a néző ilyenkor a képernyőt már nem készüléknek, hanem a külvilág egy darabkájának érzi.- Semmiképpen sem vásárolok óriás képernyős tévét - mondta egy autógyári munkás. - Kis képernyői i is elég lelkierö kellett végignéznem a II. világháború óta itt-ott, Koreától Vietnamig a világban kitört csatározásokat. Nem volt, és remélem, nem is lesz III. világháború, mégis 30 millió ember pusztult el öldöklés által csak „kisebb csatározásokban." (i\z rtv nyomán) LISZT - EZÚTTAL TÉVÉFILMEN Tizenkét évvel a Szerelmi álmok bemutatása után most másodszor is filmszalagra került Liszt Ferenc élete. Az előbbit Keleti Márton rendezte szovjet-magyar koprodukcióban, a' mostani, tizenhat részes televíziós produkció Szinetár Miklós rendezésében magyar-olasz-nyugatnémet-francia és angol összefogásban készült. A főszerepet két magyar színész játssza; a fiatal Lisztet Hegedűs D. Géza, az idősebbet pedig Darvas Iván.- Hányadik részben váltják egymást?. — kérdezem Hegedűs D. Gézától.- A kilencedikben. Akkor amikor Liszt és Wagner barátságot kötnek. Az első részben • „Sikerült megfejtenem élete titkát“ (Máté Magda felvétele) tizenhét éves leszek, a kilencedikben pedig negyvennégy.- Tehát eljátssza a kamaszt és az érett művészt is. Könnyen azonosult a szereppel?- Szerencsére idejében rájöttem, hogy Lisztet csak a zenéjén keresztül lehet igazán megismerni és innen próbáltam a közelébe férkőzni. Liszt autodidakta volt és bármivel került is kapcsolatba, irodalommal, zenével vagy képzőművészettel, mindent magába szívott, amit értékesnek talált. Már kamaszként, amikor Paganinit játszott, rádöbbent mennyire értelmetlen a hangjegyekhez való merev ragaszkodás. Chopin az érzelmi skála telítettségét jelentette számára, de nagy hatással volt az egyéniségére Hugo, Heine, George Sand és Musett is. A magánéletében az volt az érdekes, hogy bár családja volt, mindenütt jelen volt, ahol történt valami. Forradalmak jöttek, forradalmak buktak meg, de egynek sem volt cselekvő részese. A forgatás során tudtam meg azt is, hogy a fiatal Bartók Béla nem ismerte el Liszt valódi nagyságát, de később rájött, hogy felületesen ítélkezett, korrigálta magát és tanulmányt írt róla, amelyben beismerte, tévedett. Mert Liszt egyszerre volt úttörő és szintézist teremtő művész, kinek zenéjében korunk legmodernebb zenei motívumai is fellel-, hetök.- Végül is mi segítette Liszt pontos megformálásában?- Az, hogy sikerült megfejtenem élete titkát, megismertem emberi vonásait, hibáit és jó tulajdonságait. Bár gyenge pontja csupán egy volt: hiú volt ő is, mint minden művész. És ez nem is olyan nagy hiba.- A Liszt-filmről már a forgatás idején olyan hírek terjengtek, hogy ez lesz a Magyar Televízió eddigi legköltségesebb s egyben leglátványosabb vállalkozása.- Bizonyára azért, mert a nagy zeneszerző életútját végigjárva forgattunk Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, az NDK-ban, Nyugat-Németországban, Franciaországban és Olaszországban. És bárhol dolgoztunk is, mindenütt akadt néhány külföldi kolléga, aki elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy én játszom Lisztet. Ez is megsokszorozta bennem azt az érzést, hogy bebizonyítsam, méltó vagyok a szerepre. Fél éven keresztül hordtam a vállamon a felelősség terhét, mindennapos munkámmá vált a felkészülés, a szövegtanulás és a zongorázás.- Az utóbbi, gondolom, nagyobb gondot jelentett.- Jól emlékszem, elsőként a Rákóczi indulót kellett eljátszanom. Rettegtem tőle. Olyan volt, mint megállni és elindulni egy lóval a kamera előtt, de úgy, hogy a ló engedelmeskedjen. És egyszercsak mindenki megdöbbent a zongorajátékom hallatán. Aki előbb még kételkedett bennem, a vállam veregette, mások meg azt mondták, ha zongoráznék, biztosan nagyon jól játszanék. Vagyis megváltoztak az emberek és megnőtt az önbizalmam.- A forgatás hangulatáról is ilyen szép emlékei vannak?- Igen, mert Szinetár Miklós úgy válogatta össze a stábot, hogy mindenki a lehető legmagasabb szinten képviselje a munkát. A jelenetek nagy részét külföldön vettük fel; három hónapig jártuk Európa országait, mécsem került sor nézeteltérésre, s mondhatom, a legjobb barátságban fejeztük be a forgatást. SZABÓ G. LÁSZLÓ A televízióban hosszú időn keresztül filmgyári eszközökkel rögzítették a műsorokat: egy kamera segítségével kerültek filmszalagra a közvetítendő adások. Ezért is illették az egész estét betöltő drámai alkotásokat a tévéfilm névvel, ahol a megnevezés egyben a felvételi módszerek jelölésére is szolgált. A tévézés egyik legfontosabb mérföldkövét kétségtelenül a mágneses képrögzítés megjelenése jelentette, ami új felvételtechnika elterjedését hozta magával. A stúdiókban megjelentek az elektronikus kamerák, amelyekből általában négyet használnak egyszerre, ami gyökeresen megváltoztatta a tévés stáb munkastílusát: míg addig a világítást kegyetlen „kamerairányba“ állították be, a színészek szintén egy kamerának játszottak, ennek megfelelően a felvételt minden egyes jelenet (kép) elkészülte után le kellett állítani, a világítást átrendezni, a kamerát új helyre költöztetni, a műsor aztán a vágószobában állt össze vetíthető egésszé, majd utószinkron segítségével játszották fel rá a hangot, most a többkamerás elektronikus felvételnél a világítás „többkamera irányú", a színészek az épp üzemben levő kamerának játszanak, azalatt az operatőrök a többi kamerát a forgatókönyv által meghatározott, a következő képnek megfelelő állásba hozzák, így a felvétel sokkal folyamatosabb. Ennek megfelelően megszületett az új elnevezés is, tévéjátéknak titulálva az elektronikus kamerákkal képmagnóra felvett müveket. Mivel az elektronikus technika lehetővé teszi, hogy a képpel egy- idöben játsszák fel, valamint a vágás is felvétel közben történik az egyes kamerák közötti kapcsolás útján, a tévéjáték forgatási ideje lényegesen rövidebb, előállítási költsége kisebb a filménél. Ezzel szemben a filmstábéhoz viszonyítva két- háromszor nagyobb stábbal kell a rendezőnek elképzeléseit megvalósítania. Míg egykamerás felvételnél az egész stáb hallótávolságon belül tartózkodik, így a munka összehangolása, megszervezése aránylag egyszerű (leszámítva természetesen a monumentális történelmi jellegű filmeket), addig a tévéfelvételnél négy-öt helyiségben elosztva találhatjuk a felvevő stáb tagjait. Ennek megfelelően minden egyes munkahelyen szükség van egy-egy vezetőre, „szobafőnökre“ aki az érintett munkahely munkájáért felel. A stúdióban felvett hang és kép a rendezői részlegbe kerülve áll össze műsorrá különféle vágások, montírozások és A jó felvétel őre trükkeverések nyomán. Az így kompleti- zált műsor speciális kábeleken keresztül jut a képmagnórészlegbe, ahol azt mágneses szalagon rögzítik. A 'képmagnórészleg technikusainak, manipulátorainak főnöke a rögzítésvezető (felvételve- zetö), aki a rendezővel hangosbeszélön tartva a kapcsolatot szervezi meg a felvételt. A mai legmodernebb képmagnók indításuk pillanatától kezdve feljátszásra alkalmasak, állóképek fel- és lejátszása sem okoz gondot, azonban napjaink tévéstúdióiban jórészt még ritka vendégnek számítanak. Tévéfelvételek készítéséhez legtöbbször a régi jó VR 2000-et használják, amely kvalitásaira jellemző hogy csaknem két évtizeddel ezelőtti konstrukció. Rendkívül jó képminőségét azóta sem sikerült túlszárnyalni - az új gépek elsősorban kisebb súlyukkal, egyszerűbb mechanikájukkal és nagyfokú intelligenciájukkal tűnnek ki -, azonban van egy számottevő fogyatékossága: csupán tíz másodperc üzemelés után alkalmas felvételre, a felvétel lejátszására, ill. vágására (szinkronizálási időtartam). Ennek megfelelően ha két egymást követő jelenetet egymás mellé akarunk feljátszani, ez csak megfelelő „visszaszámlálás" után lehetséges, vagyis eny- nyivel vissza kell állítani a szalagot, elindítani a gépet, a rendezővel és a színészekkel tudatni a vágás idejét, tehát az újabb felvétel kezdetét, ami szintén a fel- vételvezetö hatáskörébe tartozik. Az egész stáb munkájának eredménye a kész „müsorkonzerv", így a felvételvezető legfőbb tevékenysége nem a munka megszervezése és a rendezővel való kapcsolattartás, hanem a feljátszott mű sor műszaki minősége feletti őrködés. Több heti munka és milliós értékek mehetnek veszendőbe, ha a műsor műszaki színvonala nem üti meg a megkövetelt értéket, esetleg valamilyen rejtett hiba csak közvetlenül adásba kerülés elő' derül ki. A stúdióban felvett jelenetek utóvágása (esetleg montírozás) után kerülhetnek képernyőre, amikor a feleslegesen hosz- szúra nyúlt jeleneteket lerövidítik, egyes részeket kihagynak stb. E fontos és kényes munkában a rendező, a vágó és természetesen a rögzítésvezető vesz részt. Tevékenysége ezúttal is elsősorban műszaki jellegű, azonban azzal, hogy biztosítja a műsor kifogástalan műszaki színvonalát, nagy szerepet játszik a művészi mondanivaló hatásos tolmácsolásában. így bár közvetlenül nem folytat alkotó tevékenységet, de munkájának rendkívüli jelentősége okán teljesen megérdemelten szerepel neve a tévéjátékok és a többi elektronikus technikával készült műsor feliratain. „ OZOGÁNY ERNŐ Irodalmunk a képernyőn Az idén mind a Csehszlovák, mind a Magyar Televízió képernyőjén már több olyan műsor szerepelt, mely a csehszlovákiai magyar nemzetiség kulturális-művészeti életéből adott ízelítőt, mutatott meg értékeket. Személyesen is, müveikkel is szerepeltek töobek között íróink, költőink. Legutóbb a Csehszlovák Televízió egyik irodalmi adásában. Koncsol László kritikussal, mül ordító val, költővel, valamint Vojtech Kondrót szlovák költővel, költészetünk legaktívabb szlovák tolmácsoló- jával beszélgetett a szerkesztő néhány percben. Szó volt a csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről, irodalmunk és a szlovák irodalom kapcsolatáról, ezen belül a műfordításokról. A beszélgetés elején Tőzsér Árpád-versek hangzottak el Vojtech Kondrót fordításában, televíziós felvételekkel illusztrálva. Örülünk annak, hogy a korábbi évekhez képest mindkét Televízió gyakrabban szentel mái figyelmet kulturális-művészeti életünknek; a legmodernebb és legtöbb emberhez szóló tömegkommunikációs eszköz által ismertetve és népszerűsítve értékeinket, segítve egyúttal a kölcsönös megismerés és közeledés ügyét. Reméljük, hogy a folyamat nem szakad meg, sőt, a lehetőségek kihasználásával elmélyültebbé és gazdagabbá válik.-bor A történelmi nevet viselő Jane Seymour (képünkön) Golden Globe-díjat kapott az Édentöl keletre c. regény tévéfilmváltozatában nyújtott alakításáért. Jane Seymour valószínű^ több nézőnek is ismerős. Játszott az Ó, az a csodálatos háború című filmben, majd Az Onedin család tévéfilmsorozatban szegény James életét keserítette meg, Emma Callon, a kemény üzletasszony szerepében. Megemlítjük még az Élni és halni hagyni című kalandfilmet, amelyben Roger Moore- ral játszott, a Négy toll, a Valahol az időben és a Las Vegas-i emberek című produkciókat ÚJ szú 14 í 1982. VI. 25.
