Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-18 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI KIADÁS 1982. június 18. XV. évfolyam 24. szám Ára 1 korona A nyitraivánkai (Ivánka pri Nitre) kompresszorál- ■» lomás dolgozói a bratis- lavai Hydrostav szakembereivel együtt a tranzit gázvezeték időszakos karbantartása során a napokban - két nappal a tervezett határidő előtt - nyolc elhasználódott gömbszelepet cseréltek ki. Az állási idő csökkentésével jelentősen hozzájárultak az európai országokba irányuló szovjet földgáz előírt mennyiségének egyenletes szállításához. A képen: Emil Hupka, a bratislavai Hydrostav dolgozója az új göihbsze- lep szerelése közben (Amand Absolon felvétele - CSTK) / valaki felmérné, kimutatná, hogy napjaink köznd gazdasági nyelvében mely kifejezéseket használják a leggyakrabban, az első helyek valamelyikén kétségkívül a tartalék szó szerepelne. Nem véletlenül, s nem is valamilyen divatszerűség eredményeként, hanem az élet kikényszerítette szükségből. A gazdálkodás mindig is igényelte, hogy az emberek okosan és ésszerűen hasznosítsák mindazt, ami az eredményesség feltétele; gondolkodjanak milyen újabb és újabb, addig nem alkalmazott módszerekkel és eszközökkel tudnák fejleszteni a termelést. Mindez napjainkban, a megváltozott hazai és világpiaci körülmények, a nehezebb gazdasági feltételek és a szigorúbb pénzügyi normák közepette kétszeresen érvényes. A lelemény, a kezdeményezőkészség és a jó ötletek, egyszóval a rejtett tartalékok feltárása és hasznosítása az egyetlen út, amelyen haladva napjaink közgazdasági jellegű intézkedései közepette is lehet fejlődni, egyre jobb eredményeket felmutatni. Bizonyítékként szolgáljon számos mezőgazdasági nagyüzemünk, ahol a növekvő pénzügyi terhek ellenére is fokozni tudják a termelést, évről- évre sikeresebben gazdálkodnak. A haladást eredményező jó példáknak se szeri se száma. A falvakat, üzemeket járva az ember lépten nyomon találkozik valamilyen újszerűvel, sajátossal. Az egyik helyen figyelemreméltó eredményeket érnek el az energiaköltségek csökkentésében. Gázzal helyettesítik a fűtőolajat, a talajmunkák során összekapcsolják az egyes műveleteket, havonta ellenőrzik és értékelik a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását, és tervszerűbb beosztással csökkentik a gépek üresjáratát. Másutt az istállókban az igényeknek megfelelően változtatják a megvilágítás intenzitását, korszerűsítik a világítótesteket. Több helyen napelemeket használnak, sőt a tej hőjét vízmelegítésre hasznosító hőcserélőket alkalmaznak. Az ésszerűsítések másik nagy csoportja a takarmányozással kapcsolatos, az állattenyésztés jövedelmezőbbé tételét célozza. Egyre több egységes földmüvesszövetke- zetben és állami gazdaságban hasznosítanak már az állatok takarmányozásában élelmiszeripari hulladékokat és szántóföldi melléktermékeket, s ha kissé megkésve is, de rátérnek az- intenzív legeltetésre. A legügyesebbek persze már ennél is előbbre tartanak. CCM-eljárással tartósítják a kukoricatermést, a zöldiét pedig kisajtolják a lucernaszecskából, amivel energiát takarítanak meg, közben már arra gondolnak, hogy még olcsóbb, lenne az egész, ha a kisajtolt lucernarost közvetlen tárolásának lehetőségét is megtalálnák. Az újszerűbb újdonságok, lehetőségek sorából az anyagi érdekeltség elmélyítését kell kiemelni. A megoldások sokfélék, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek, hiszen az önállóan gazdálkodó egységek, amelyek maguk szervezik meg munkájukat, gazdálkodnak a gondjaikra bízott gépekkel, anyagokkal, a teljesítmények alapján kapják a munkaTARTALÉKAINK díjat,'prémiumot, éppúgy részei az anyagi ösztönzésnek, mint például az üzemanyag takarékoskodásban anyagilag érdekeltté tett gépkezelők, vagy a tagoknak részes művelésre kiadott fóliasátrak, amikor szerződés rögzíti pontosan, hogy milyen feladatai vannak a földművesszövetkezetnek és milyenek a bérbevevő tagnak. Csupán szűk körét, néhány lehetőségét említettük, villantottuk meg a tartalékok hasznosításának, de már e kevés is érzékelteti, hogy mennyi számtalan módja, lehetősége van az ésszerűbb termelésnek. Arra, hogy a tucatnyi tényező közül melyik üzemben mit alkalmazzanak és hogyan, általános érvényű, mindenhol egyaránt használható recept nincs. Annál inkább érvényes viszont a követelmény, hogy legyen meg a szándék, .akarat a termelés fejlesztésére, és az új eljárások a gazdaságosabb, hatékonyabb termelést tegyék lehetővé. Ugyancsak általánosan érvényes törvényszerűség, hogy az előbbre lépés összetevői, feltételei között az első és legfontosabb tényező az ember. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a legkorszerűbb gépek, berendezések is csak az ember közreműködésével hozzák meg a fejlődést, az ember az, aki képes továbbfejleszteni azokat. Ezért fontos és lényeges megóvni a jobbat akaró emberi cselekvést, az egyre eredményesebb munkára törekvő, a közös célok megvalósításáért kezdeményezni tudó, akaró embertípust, dolgozót. Elsősorban hozzáértő vezetéssel, irányítással, olyan elnökökkel, igazgatókkal az élen, akik megfelelő szakemberek, de legeslegföképpen a dolgozókkal bánni tudó vezetők, akik a rájuk váró számtalan gond, nehézség és probléma közepette is a dolgozók közösségén belül tudnak maradni. Elriasztó példaként lebeg szemem előtt az az efsz- elnök, aki árnyékolt és ventillátorral is hűsített irodából, vasalt nadrágban és fehér ingben indult velem aratáskor határszemlére, ugyanakkor elismerően gondolok azokra az elnökökre, akikkel a határban, az aratók körében találkoztam. Egyik-másik elmondta, hogy néhány kört tett meg a kombájnosokkal, elkísérte a terményszállítókat, majd meglátogatta a szántó traktorosokat, a szalmával dolgozó csoportokat, hogy közvetlenül tájékozódjon a helyzetről. Az ilyen kapcsolat, ismeretek értékét ugyanis semmiféle tájékoztatás sem ellensúlyozza. És itt kell megemlíteni azt az elnököt is, akivel hónapokkal ezelőtt, az efsz-ben esedékes tavaszi nagytakarítás előtt beszélgettem. Részletezte, hogy hol és mit tettek a rend érdekében, s melyik telep van soron. A tagok kezdeményező készségének okait keresve kiemelte a vezetők példamutatásának jelentőségét. A vezetőség, az elnökkel, az élen nem szervezi a társadalmi munkát - ez a telepvezető feladata -, hanem részt vesz abban. Lapáttal és csákánnyal a kezében. A példák szintéziseként persze még csak vélétlenül sem vonható le a következtetés, hogy az elnöknek, igazgatónak a cséplés, terményszállítás, kazlalás a feladata. Nekik a gabona betakarítása idején is számtalan egyéb problémát kell megoldaniuk, esetleg olyan megbeszélésen részt venni, amely már az őszi terménybetakarítással van kapcsolatban. A példák igazi mondanivalóját beszélgetésünk során az egyik mezőgazdasági nagyüzem gépjavító központjának kommunista vezetője fogalmazta meg Elmondta, hogy sokéves vezetői gyakorlata során számtalanszor meggyőződött a dolgozók felelősségérzetéről. Az emberek tudják, hogy munkával, eredményekkel kell bizonyítani, s ha kell, ötleteikkel, javaslataikkal, sőt többletfeladatok vállalásával is hozzájárulnak a termelési sikerekhez. De cserébe elvárják, hogy velük a vezető kapcsolata közvetlen legyen, ha kell, a dolgozókért ő is vállalja a többletmunkát, bentröl, és ne kívülről vezessen. Ez, a vezető dolgozók megfelelő erkölcsi-politikai magatartása is tartalék. Feltétel, alap ahhoz, hogy ne maradjanak rejtettek a tartalékok. EG Rl FERENC
