Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-04 / 22. szám
P rága nyugati peremén, a strahovi Spartakiád-stadi- on közelében korszerű épület- együttes fölött tölcsérszerü a szélrózsa különböző irányaiba nyitó parabolaantennákkal felszerelt torony vonja magára az arrajá- rók figyelmét Az épület homlokzatán ezüstösen csillogó fémtáblán négy betű: OIRT. A Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet székházában vagyunk. Ennek a létesítménynek nagyon fontos szerepe van abban, hogy a televíziónk képernyőjén gyors tájékoztatást kapjunk a világ eseményeiről, hogy közvetlenül, élő adásban élvezhessük például a nagy nemzetközi sporteseményeket, a színvonalas zenei vagy szórakoztató műsorokat. Ez a szervezet az ENSZ alapokmánya alapján 1946-ban alakult a rádiózással és a televíziózással kapcsolatos gyakorlati és tudományos problémák tanulmányozására és megoldására. Az OIRT-nek szerves része az Intervízió. Az OIRT főtitkárságának és az Inter- vízió programtervező és műszaki koordinációs központjának székhelye 1949-tól Prága A Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet jelenleg 23 ország rádió- és tévé- társaságát tömöríti Nö az érdeklődés E fontos nemzetközi szervezet munkájáról beszélgettünk dr. Milena Balasovával, az OIRT főtitkárával, illetve Benkő Ferenccel, az OIRT műszaki, szervezési és gazdasági vezetőjével.- Az OIRT a világ hét nemzetközi rádió és tévé-szervezetének egyike; tagjai közt elsősorban a szocialista, de más, Európán kívüli országok rádió- és tévétársaságai is megtalálhatók. Például Vietnam, Mongólia, Laosz, Kambodzsa, Japánból az ASAHI tévé- társaság, továbbá Algéria is Nemrég kérte felvételét a szervezetbe a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság rádió és tévészervezete is - tájékoztat bevezetőül a főtitkár Az amerikai földrészről Kuba volt az Intervízió szervezet első tagja. Most nyújtót-- ta be felvételi kérelmét az OIRT- be a nicaraguai tévé-szervezet. Ebből is látható, hogy az OIRT- tagság iránt egyre nagyobb az érdeklődés, főként azért, mert megnőttek az igények a teljesebb tájékozottság iránt, amit tudvalevőleg a tőkés irányítású tömegtájékoztatási eszközök nem elégítenek ki különösen akkor, ha a szocialista közösség országairól van szó Említhetne főtitkár elvtársnö példát9 . Amikor a Lengyel Népköztársaságban kihirdették a szükségállapotot. az ASAHI japán tévétársaság kéréssel fordult hozzánk: küldjük meg számukra a Lengyel- országgal kapcsolatos híranyagainkat Elsősorban szovjet, csehszlovák, lengyel és más Intervízió- ' tagszervezetek anyagait továbbítottuk Japánba. Ezek az autentikus híranyagok nagy feltűnést keltettek a japán közvéleményben, mivel'a valós helyzettel, az igazsággal ismertették meg a nézőt. Hírcsere mübolygók segítségével- Az OIRT munkájában nagy a szerepe a szocialista államok űrtávközlési szervezetének, az In- terszputnyik űrtávközlési rendszer segítségével valósul meg a szocialista államok közti hirátvétel. Ez jelentős hozzájárulás a képanyag minőségének javításához, a gyorsabb és bővebb híranyag- és mü- sorválasztékhoz. Az Interszput- nyík űrtávközlési rendszer tette lehetővé, hogy az Atlanti-óceán fölött 36 ezer km magasságban levő mübolygó segítségével a havannai televízió naponta részese lehet a hirátvételnek, illetve cserének. Ezt a rendszeres mübolygós hírcserét a jövőben ki szeretnénk terjeszteni más távoli országokra, például Mongóliára.- Képernyőinken láthatunk eu- rovíziós műsorokat is. Milyen a két szervezet közti együttműködés9- Együttműködésünk az Eurovízióval, amelynek székháza és tervező központja Genfben, műszaki részlege pedig Brüsszelben van, különösképpen a híranyagcsere terén széles körű. Az OIRT prágai központja naponta rendszeresen megkapja és rögzíti az Eurovízió híranyagát, amelyből tévészervezeteink igényeiknek megfelelően válogatnak. Viszonzásképpen mi is naponta felajánljuk az Eurovíziónak az In- tervízió híranyagát. De más nemzetközi és regionális tévészervezetekkel is jó kapcsolataink vannak Így például az afrikai URTNA tévészervezettel_ az arab országok ASBU tévészervezetével, a latinamerikai OTI-vel és az ázsiai ABU szervezettel Tévéfesztiválok, rádiójátékszemlék- Az OIRT legutóbbi közgyűlését Magyarországon, Balatonöszö- dön tartották. Milyen feladatokat tűzött ki a közgyűlés? Az OIRT keretében minden évben különböző televíziós és rádiópályázatot hirdetünk, fesztiválokat rendezünk. A tévészemlék és fesztiválok közt említeném meg az' Intervízió tagországok tévé-alkotásainak Telefórum nevű moszkvai szemléjét, az Arany Prága nemzetközi tévéfesztivált, a rigai Ember és tenger elnevezésű fesztivált. a lipcsei dokumentum- és rövidfilm-fesztivált, a sopoti és brassói táncdalfesztivált stb. Rádiós rendezvényeink közt megemlíteném a gyermekek számára készült rádiójátékok szemléjét, a fiatal ^zeneszerzők nemzetközi versenyét, a Concertino Praga nevű versenyt. A prágai OIRT-székházban a ..hivatalos nyelv" az orosz és a német, de a közgyűléseken érvényesül a munkatársak francia, angol vagy spanyol nyelvtudása is. Az OIRT egyik időszerű feladata a spanyolországi MUNDIAL -1982 labdarúgó világbajnokság. valamint az 1984. évi Los Angeles-i és szarajevói olimpiai játékok közvetítésének előkészítése. Az OIRT és a MUNDIAL- A labdarúgó világbajnokság közvetítésének jogát a FIFÁtól kell megvásárolni. Az OIRT további öt nemzetközi tévészervezettel konzorciumot alkotva vásárolta meg a MUNDIAL közvetítési jogát. Ezzel egyidejűleg megvásároltuk már a következő, az 1986 évi columbiai VB közvetítési jogát is. A közvetítési jogdíj magassága az egyes országok számára függ a tévéelöfizetők számától, a tévézés fejlettségétől, az időzónáktól, s természetesen attól, hány meccs közvetítését tűzik műsorra- tájékoztat Benkő Ferenc.- A jogdíjjal kapcsolatos tárgyalások legalább három évvel az esemény előtt elkezdődnek A közvetítési jogdijon kívül az egyes tévészervezeteknek meg kell vásárolniuk a közvetítés lebonyolításával kapcsolatos szolgáltatásokat. Például: a VB idejére egy iroda bérleti díja 8000 dollár, az irodában egy asztal bérlete 120 dollár: a kommentátor-fülke - monitorállás- bérlete 2,5 órára 2.200 dolíár. A tagországok igényeinek ismeretében és képviseletében tárgyalunk a rendező ország - ez esetben Spanyolország tévé- és rádiószervezetével és illetékes szerveivel. Eddigi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a MUNDIAL a rendezők számára elsősorban nagy üzlet, pénzszerzési lehetőség. Véleményünk szerint a sportnak, az olimpiai mozgatómnak elsősorban a népek közti barátság eszméjét, a sportszerű kajDcsola- tok erősítését, nem pedig üzleti célokat kell szolgálnia. A szocialista országok sokat tesznek a nagy nemzetközi versenyek és az olimpiai játékok színvonaláért; hiszen a legutóbbi olimpiai játékokon hét szocialista ország szerepelt a tíz, legtöbb érmet szerző ország között. . Kérdésemre, hogy milyen szerepet tölt be az OIRT-ben a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió?, ismét dr. Milena Balasová válaszol.- Az OIRT tevékenységéhez, ülések, konferenciák szervezéséhez jelentős segítséget nyújt a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió; új székházunk is a Csehszlovák Televízió beruházásaként épült. A műszaki épület felépítésében viszont a CSSZSZK távösszeköttetési minisztériuma adott nagy segítséget A Csehszlovák Televízió sokat segít egyes műsoraink összeállításában. A rendszeres tapasztalat- cseréken, műsortervek egybehangolásán kívül a csehszlovák Rádió és a Csehszlovák Televízió külföldi tudósítóinak gyakran mi teremtjük meg a legmegfelelőbb összeköttetést, azaz a legmegfelelőbb hírközlési vonalat és kapcsolást. SOMOGYI MÁTYÁS KAPCSOLATBAN AZ EGÉSZ VILÁGGAL LÁTOGATÓBAN A NEMZETKÖZI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZERVEZET SZÉKHÁZÁBAN (Oleg Homola felvétele) A kifejezetten zenei jellegű műsorok már évtizedek óta nem csupán egyedül a felíratok főhelyén szereplő rendező irányításával készülnek. Az utóbbi években már a jelentősebb drámai alkotások közvetítésekor is megjelenik a legfontosabb alkotótárs, a zenei rendező neve. Munkájának erkölcsi elismerését jelzi, hogy a rendező társaságában szerepel a feliratokon, azt azonban már csak a beavatottak tudják, hogy szinte minden műsor magán viseli munkájának nyomát. Természetesen a zenei rendező státuszát nem a televízió találta ki. A rádiótársaságok csakúgy alkalmazzák, mint a hanglemezgyárak, hiszen a jó minőségű zenei sugárzás vagy felvétel elkészítése szinte elképzelhetetlen nélküle. Azonban mint oly sok munkakör esetében, a televízió ezen a téren is teljesen új helyzetet teremtett, új követelményeket támasztott tevékenységüket illetően. Az alapveö különbség a tévé jellegéből adódik. Míg a hanglemezgyártásnál és a rádiózásnál csupán a felvett hang minőségére kell ügyelni, addig a televíziós műsor esetében a hang és a kép közötti összhangra, illetve a két információ együttes dramaturgiai alkalmazására. Ez a sajátosság kényszerítette ki a zenei rendező alkalmazását már szinte a televíziózás kezdetétől fogva. A televíziós gyártás jellegéből adódik, hogy a mozifilm forgatási idejének töredéke alatt (míg egy átlagos egész estét betöltő film gyártási ideje fél-egy év is lehet, addig egy ugyanilyen időtartamú tévéjátékot 3-4 hét alatt forgatnak) kell elkészíteni, így a műsor rendezőjének sem ideje, de lehetősége nincs zenei téren rendezői tevékenységet folytatnia. A főiskolákon sem követelik meg a rendezőktől a zenében való különösebb jártasságot, így a gyakorlatban sem lehet tőlük elvárni a zenei rendezést. Azonban a műsorok jellege és a minőségi követelmények igénylik a zenéhez értő szakember közreműködését, ami végül is a zenei rendező tevékenységében ölt testet. Munkája - a hangmérnökkel szoros összhangban - a zenei részek, effektusok montírozásában merül ki, ezért valójában ö a felvétel hangrészének rendezője a vezető operatőrökkel együttműködő „első" rendezőhöz hasonlóan, akit tulajdonképpen „képrendezönek" is nevezhetnénk. A televíziós műsorok forgatókönyvét a zenei rendező az elsők között olvassa el, hogy kialakíthassa elképzelését a kísérőzenéről, különféle zenei effektusokról, ezt követi a műsor rendezőjével való megbeszélés, amelyen elképzeléseiket egyeztetik. A televíziós műsorok forgatása elképzelhetetlen gyártási forgatókönyv nélkül, amely a rendezői utasításokat, kép és hangvágás módjait, pontos idejét rögzíti, szervezési és műszaki jellegű információkat tartalmaz, ezenkívül természetesen a zenebetétek bejátszásának összes jellemzőit is, így a zenei rendező aktiv részese a gyártási forgatókönyv kidolgozásának. Minden televíziós állomás általában több tízezer darabból álló hangtárral (ún. fonotékával) rendelkezik, amelyben ELŐTÉRBEN AZ „ÁRNYÉKRENDEZÓ11 ■ az addig felhasznált összes zenedarabot (részletet, zörejt) tartják elraktározva, hogy szükség esetén újra felhasználhassák. A zenei rendező katalógusból választja ki a megfelelő szalagokat; amennyiben a kívánt zene vagy zörej nincs meg a tárlóban, azt rendelésre a tévé erre szakosodott munkatársai elkészítik. Felhasználás után természetesen a frissen feljátszott szalagok a zenei archívumot gazdagítják. A kiválasztott szalagokról a műsor gyártása során a hangmérnök a zenei rendező irányításával montírozza össze a szereplők hangjával a kész hangot. A zene és a különféle hanghatások a drámai műsorok egyik legfontosabb hatáseszközei, rendkívüli emotiv hatást gyakorolhatnak a nézőre. Prózai műsorok készítésénél a legfontosabb aranyszabály, hogy csak kivételes esetekben, komoly indokkal szabad általánosan ismert dallamokat alkalmazni, tekintve, hogy ezek hallatára a nézőben a műsortól a legtöbbször eltérő érzelmi hatást váltanak ki, ami elvonja a néző figyelmét az alkotás egészéről, és a hang- és képinformáció ütközésének veszélyét hordozza magában. Olykor dramaturgiai szempontból épp az ilyen asszociáció előidézése a kívánatos, például szökőkutakat bemutató kisfilmnél Respighi Róma kútjai, valamelyik évszakhoz konkrétan kötődő műsornál Vivaldi Négy évszakja vagy Haydn Évszakok stb. című művé egy-egy részletének bejátszása. Legegyszerűbb a helyzet a publicisztikai műsorok esetében. A szignálok, kísérőzene az adás színesebbé, pergőbbé tételét szolgálja Dokumentumfilmek készítésénél már komolyabb szerep vár rá. A kísérőzene a film hangulatát, a vágás ritmusát, a műsor egészét befolyásolhatja, ezért a zenei rendező részéről érzékeny hozzáállást kíván meg, tekintve, hogy a túlburjánzó effektusok az összhatást teljesen tönkretehetik. Hangmérnökök és zenei rendezők legszebb álmaikban a külföldi tévéjátékok hanganyagát három szalagon kapják kézhez: külön-külön a szereplők hangját, zörejeket és effektusokat, valamint a háttérzenét. E két utóbbi szalag felhasználásával készíthető el a műsor szinkronja hazai szereplők közreműködésével. Csakhogy mint általában, a szép álmok nagyon is elütnek a valóságtól, a gyakorlatban a külföldön megvásárolt műsorok ún. kombinált hangot tartalmaznak, tehát egyetlen magnósávon (vagy szalagon) van valamennyi hanginformáció. Ilyen esetben a zenei rendező feladata a tévé zenei archívumának felhasználásával elkészíteni a hang hazai verzióját. Tevékenysége a restaurátoréhoz hasonlítható, akinek az eredeti műalkotás alapján létre kell hoznia annak pontos mását. Fáradságos, idegölő, de nagyon izgalmas alkotómunka. Azonban a legérdekesebb tevékenység a régi filmek hangjának „restaurálása". A néhány évtizeddel ezelőtti hangfelvételek a technika akkori szintje miatt már új korukban sem voltak túlságosan jó minőségűek, az eltelt idő alatt nem egy esetben olyan nagymértékű károsodást szenvedett a legtöbb film hangcsíkja, hogy szükségessé válik az új „utószinkron“ elkészítése. Ilyen esetben a zenei rendező feladata: szereplők segítségével „felújítani“ a film hangját. A zenei rendező neve méltán szerepel a műsorok feliratának egyik legelőkelőbb helyén, tekintve, hogy munkája nemcsak rendkívül felelősségteljes, de a hangmérnökkel együtt új művészi alkotás létrehozásán fáradozik, tehát vérbeli alkotó egyéniség. OZOGÁNY ERNŐ ÚJ SZÚ 14 1982. VI. 4. Az OIRT székháza Prágában
