Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-14 / 19. szám
;enits Géza felvétele cell jönnie a kisfiúnak iy ne jöjjön. :m jön el.“ ? volt ez a szép tükör?“ ' - Elmesélik együtt, Lares falubeli boszor3gy megáll az országút je fut. Kiáltja a nevét, sárga tovaillanó árnyék gát. Luis a szemétte- eltünik. Fékcsikorgás, s és a széteső test h elborítja agyát. Érzi, tt ajkán üvöltés jön ki. csak a kezével össze- árga árnyat, mely most a véres szörnyhöz haakar De nem tesz mozdulatlan marad, g ismét sűrűsödik. Már a látja, hogyan szedik igodt és fekete szemű itt testrészeit. Lassan 1, nem gondol és nem illadékdombokat rakva reméttelepet. Az órán- dürie, hol völgy, hol íullac.ékok között ritka ik: egyesek hosszúká- Ivegyülnek a földdel, jak, csillogó szeműek, imukra sötét nappali sápjaikkal tapogatózva leg rágcsálók, színből kezett víziók. A hulla- meggörnyedt ember rongyos nadrágot és eme a szemetet kutathat keres. Vizsgálódik 'esz, aztán visszadobni amit zsebre tesz és \ ICZ EMŐKE fordítása Pálszegi Tibor A MAJDNEM vmi$ ember István a nevem. Amikor betöltöttem a negyedik életévemet, a genetikai osztályozó fölbecsülte örökölt tulajdonságaimat. Kiderült, hogy intelligencia-hányadosom plusz öt százalék. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi statisztikai középértéknél öt százalékkal magasabb az intelligenciám. Eddig rendben volna. Viszont csillaggal is elláttak. Ilyen módon a beso- rolhatatlanokat jelölik. A besorolhatók Dontosan a képességeiknek megfelelő munkát kapnak. Testreszabott munkát nekem nem adhatnak, mert nem létezik. Nincsenek pontosan meghatározó képességeim, ugyanis a plusz ötön kívül bomlasztó hajlamaim is vannak. Nem tudom, vajon pozitív - netán negatív- bomlasztó hajlamok. Havonta járok a genetikai patológiai intézet által irányított ellenőrzésekre Az eredmények eddig negatívak voltak. Ha pozitívak lennének - genetikai operációra küldenének, ami még mindig életveszélyes. Átmenetileg az információs intézetben dolgozom mint laboráns. Fölbúgott az ébresztőóra. István fölébredt és a búgás abban a pillanatban megszűnt. Gyorsan megmosakodott és fölöltözködött. Tejeskávét és pirítóst reggelizett. Szerette a különleges régi ételeket, amelyeket már közönséges éttermekben nem lehetett kapni. Egyáltalán- szeretett mindent, ami régi. A munkába például metróval járt. Utastársai többnyire turisták voltak. Az út így ugyan tovább tartott, mint a közönséges közlekedési eszközökkel, de István nagyon élvezte a hangulatát. István az intézetben a szép- irodalmi információk osztályán dolgozott. Az információkat holográfiái módszerrel raktározták, három dimenzióban, műanyag lapocskákra. Egyszerű módszer volt, huszadik századi. Egyetlenegy lapocskára pontosan és megbízhatóan százmillió jelet lehetett beírni Bizonyos ideig a tudósok megpróbálták alkalmazni az új, sokkal finomabb módszert, mely aminosavakon alapult. A genetikai kódolás analógiája volt. A kísérleteket akkor hagyták abba, mikor néhány hónappal a földolgozás után az egyik regiszterben a tizenkilencedik századi romantikusok helyett különleges, három sejtmagos képződményeket találtak. Azóta a hasonló kísérletek szigorúan titkosak. 'A szépirodalmi információk osztályán a munka nagyon érdekes. Régi könyveket viszek rá a holográfiái lapocskákra, majd ezeket belehelyezem a fordítógépbe. Az először egyenként lefordítja a mondatokat, majd egész bekezdéseket, fejezeteket és végül az egész könyvet ülteti át formális-logikai nyelvre. Az így nyert szimbolikus könyvet egy másik lapocskára rögzítem. Ennek a sorsa már tőlem független. Elküldöm a központi számítógépbe, ahol szuperanalizátorral keresnek benne új információt, új gondolatot, amelyet még nem regisztráltunk. Lehet, hogy a laikust meglepi, miért nem gyártunk új gondolatokat formális jelekből kombinációs úton. Hiszen az új közmondás szerint is: „Egyszerű valami újat kitalálni, csak a megfelelő betűket kell hozzá kikeresni!“. Ez még sajnos nem megy. Tisztán kombinációs úton nem tudunk intuitív értelmet adni a formális kifejezéseknek. A matematikusok, az új gondolatok hagyományos termelői még mindig a klasszikus módszerrel dolgoznak. Ismert fogalmakból indulnak ki. Intuitív lépést alkalmaznak, az eredményeket formalizálják. Újból I intuitív lépés következik és igy, fokozatosan jutnak el új, formálisan kifejezhető gondolatokhoz, amelyet intuitív módon is értenek. Én arra a munkára nem vagyok alkalmas. Azt a maximális plusz ötven százalékos intelligenciájú emberek csinálják. Tehát csak laboráns vagyok és csak a gondolatok újrakeresésében veszek részt. István különleges anyaggal dolgozott. Régi regények és elbeszélések általában nem kerültek emberi kezekbe. Persze - többek között - az újkori klasszikusokat is kiadták. Megjelentek, de más formában, mint az eredeti. Úgy indokolták meg, hogy az eltelt évszázadok alatt a nyelv a fölismerhetetlenségig megváltozott. A könyveket tehát a kor nyelvére fordították. De nemcsak a régi, hanem az új szépirodalmat is átengedték a fordítón és a szuperanalizátoron - hasonlóan, mint az információintézetben tették - majd visszafordították emberi nyelvre. Ez a lépéssorozat kötelező volt. Az élő írók szintén alávetették neki müveiket. Nem bántotta őket, hogy ezalatt alkotásaik sterilekké váltak. István egy bizonyos, kávéval és pirí- tóssal kezdett munkanapján elromlott a fordítógép. Amíg a szerelők dolgoztak a javításán. István kézbe vette az egyik fordításra váró könyvet. A regény szerzője Gorkij volt. Borítóján ott állt a címe. Az „Anya“. Beleolvasott. A nyelv, amelyen íródott, szokatlan volt, de István értette. Véletlenül mepsgyezett az úgy-ahogy elsajátított anyanyelvével István a kevés, anyanyelvét ismerő fiatal közé tartozott. A regény értelmét viszont nem sikerült kibogoznia. Minden igyekezete ellenére. Amikor a szerelők befejezték a javítást, behelyezte a könyvet a gépbe és zavartalanul dolgozott tovább. A munkaidő végén átöltözött, indulni készült. Ráesett a tekintete a könyvrakásra, amelyet következő nap készült visszavinni az archívumba. A rakás tetején volt az emiített Gorkij-könyv. Távozáskor megmagyarázhatatlan okból bedugta a táskájába. Ettől a naptól kezdtve István nagyon megváltozott. Munkáján nem lehetett észrevenni a változást, de az estéi és éjszakái alapvetően megváltoztak. Az idő. amit nem töltött az intézetben, vagy pihenéssel, Gorkij regényével telt el. Eleinte nem értette az író gondolatainak értelmét. Háromhónapos tanulmányozás után rájött a lényegre. Rájött, miért volt távol tőle a régi idők szelleme. A jelenkor- steril, beprogramozott kor volt. A társadalom életéből mesterségesen kizártak valamit, amit már ő is képes volt megnevezni. A genetikai patológiai intézet következő ellenőrzésén István lelete pozitívnak bizonyult. Rögtön elszállították és megműtötték. BETTES ISTVÁN ZSUZSANNA EMLÉKIRATAIBÓL (Töredék) aztán megőszültem én is fene vigye az ősz hajtincseket az élet meg nem áll mint azelőtt talán ifjú volt a világ akkor: suttogások vallomások kiváncsi holdfény kíváncsi csillagok SZERELEMÉRT mertek és akartak mi is aztán vetésben bölcső ringott szavak: nélküled nem élhetek SZABADON mint a madarak nem falak között aztán telt munkával is az élet csókosan is újra és újra bűvös körben sültszerelmesek bolondos szerelem éhkoppot csitit unalmas napokon én is szerelemre riadtam tudatlan hozzá kegyetlenhez szerelemből mentem százszorszép-csokrait ajándékul vettem őrzöm még szivemben szélsebesen illan a szerelem az élet nemkülönben alkonyodik lassan a part alatt hajóroncs talán ami még megmaradt sorsára hagyatva idegen part alatt... KRAUSZ TIBOR MOSOLY Fehér magányom közepén áll egy vasoszlop. Repdes körötte egy madárka. Néha gyöngyöket pottyant. Amikor puha ágy vagyok, belém zuhan. Megfürdik bennem. Ilyenkor a vasoszlop lesüti szemét, és megáld bennünket. Aztán a madárka csattogva felröppen. Én a madárka fészkében lakom! így élünk: a vasoszlop, a madár meg én, a fehér magány közepén. szekeret, vigyázz - hamar rád fogják, hogy eggyel több a kereked! x A jó meteorológus csak beleszagol a levegőbe, s máris tudja, hogy honnan fúj a szél. x Heuréka! - megvan, amiről eddig csak ábrándoztam. Hónapokig itt hordtam a szívem alatt, benne élt minden mozdu- laíomban, s most végre itt van, teljesen az enyém, és már a levegőből is kiérzem testének illatát. Az anyák hagyják el ilyen boldog megelégedéssel a szülőszobát. x A futószalagot időnként le kell állítani, hadd nézelődjenek az emberek! Talán észreveszik majd, hogy az a bizonyos hajszál ott fenn a fejük tetején páradús időben megnyúlik, s duzzadtan terül ei, de ha csökken a levegő páratartalma. s száraz, Ínséges napok következnek, akkor megrövidül s összezsugorodik gör- nyedten. Jókai Lajos-i elbeszélő Julo Polák: Tavasz V
