Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-30 / 17. szám
Vasárnap 1982. május 2. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.14, nyugszik 19.51 Közép-Sziovákia: - 5.24, nyugszik 19.57 Nyugat-Szlovákia: 5.30, nyugszik 20.07 órakor A HOLD kel - 13.43, nyugszik 3.29 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ZSIGMOND nevű kedves olvasóinkat • 1772-ben született Friedrich Leopold NOVALIS német költő, regényíró; a korai német romantika legjelentősebb lírikusa (f 1801) • 1857-ben halt meg Louis Charles Alfred de MUSSET francia köitó és regényíró (szül. 1810) • 1902-ben született Alan MARSHALL ausztrál regény- Aa drámairó. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZ UTOLSÓ FELVONÁS RÉSZLET a K. ZSUKOV EMLÉKEK, GONDOLATOK CÍMŰ MUNKÁJÁBÓL TAPASZTALATAIM A SZOVJETEK ORSZÁGÁBAN JÁN IŐTVANÖIN ÍRÁSA MEGKÉSETT (?) PANASZ GAZDAG JÓZSEF RIPORTJA ÉBRESZTŐTŐL TAKARODÓIG NÉMETH JÁNOS RIPORTJA A KOCSIRENDEZŐ SZASZÁK GYÖRGY RIPORTJA A TEREMTÉS IDEJE FEUKSZ KUZNYECOV CIKKE AKIK MUNKARUHAKÉNT HORDTÁK AZ EGYENRUHÁT VAGYIM KOZSEVNYIKOV ELBESZÉLÉSE VILÁGOT MEGVÁLTOZTATNI... (Folytatás az 1. oldalról) Az évszázados, évezredes küzdelem még nem fejeződött be, tart napjainkban is, de már végső szakaszában van. S e végső szakaszban, amely a múlt század elején nyílt meg a munkásság első önvédő harcaival, a nemzetközi munkásosztály már nagy történelmi győzelmeket aratott. Századunk elején a munkásosztály és szövetségesei megteremtették a kizsákmányolás és elnyomás felszámolásának reális feltételeit a világ egyhatodán s felépítették a munkások, a felszabadult dolgozók első országát. Századunk derekán kialakították az újabb felszabadult dolgozók országainak testvéri közösségét, amelyet kibővítettek a hatvanas és hetvenes évek folyamán. Ha a tizes évek végén a munkásosztály forradalmi pártjainak, a kommunista pártoknak a száma nem haladta meg még a tizet sem, napjainkban több mint kilencven ilyen párt működik. Az elnyomók és a kizsákmányolok ténykedési terét, lehetőségeit az is szűkítette, hogy e nagy eredmények hatására felszámolták a gyarmati rendszert, fellendült a nemzeti felszabadító mozgalom. Már az első világháborút megelőző években a legerélyesebben - ha nem teljesen egyedül - a szervezett munkásosztály hallatta hangját a háborús készülődések ellen, a háború kitörése után folytatta ellene a harcot. E harcban jött létre az első munkásállam, amelynek első tette a háborúból való kilépése és a békepolitika meghirdetése volt, s e békepolitikához máig is következetes hűséggel tartja magát. Az első munkásállam és a kommunisták vezette munkásmozgalom hívta fel elsőként a figyelmet az egész emberiséget fenyegető fasiszta veszélyre, az újabb, a második világháború előkészítésére is. És a legkövetkezetesebben harcolt a fasizmus és szekértolói ellen, a hódítók kiűzéséért a megszállt és leigázott országokból, a fasizmus teljes vereségéért, a népek felszabadításáért. Bár a kommunista mozgalom már az időkben erősödött, még korántsem állt lehetőségében, hogy megakadályozza a fenyegető veszélyt. S bár a kizsákmányolás és az elnyomás erői gyengültek, akkor lehetőségeik még nagyok voltak, érezhetően nagyobbak, mint az első munkásállamé és az akkori kommunista mozgalomé. így következhettek be a nagy szenvedések, mert a kizsákmányolok, hódítók, elnyomók akaratukat rá tudták kényszeríteni a világra. Vagyis még nagymértékben az ő kezükben volt a történelmi kezdeményezés, lényegében még ók, a visszahúzó erők döntöttek a világ alakulásáról, jövőjéről, sorsáról. De már azért kevésbé, mint az első világháborút megelőző években. A történelem kerekét - tudjuk - nem lehet megállítani, s ahogy múlnak az évek, az erőviszonyok is változnak. S változtak bizony annyira, mégpedig a haladó erők javára, hogy a visszahúzó erők kezéből véglegesen kicsúszott a történelmi kezdeményezés. A történelmi kezdeményezést véglegesen a haladó erők vették át! Igaz, a visszahúzóknak még mindig van erejük, ezért veszélyesek még most is. Arra azonban már nincs lehetőségük, erejük, hogy figyelmen kívül hagyják a haladás hatalmas erőit, azokat, akik ellenzik a kizsákmányolást, elnyomást, a hódító háborúkat, a dolgos emberek teremtő munkájának, békés életének bárminemű veszélyeztetését. Már nem mellőzhetik azokat, akik a túlnyomó többséget képezik és bátran kiállnak az emberségesebb holnapért. Mi is részesei vagyunk annak a nagy történelmi küzdelemnek, amely emberemlékezet óta tart az emberségesebb holnapért, a világ megváltoztatásáért. Tudjuk, hogy napjaink létfontosságú, felette legfontosabb feladata a béke megőrzése, az emberiség megvédése a teljes pusztulástól. A visszahúzó erőket meg kell fékeznünk abban, hogy ne taszíthassák az emberiséget egy újabb világégésbe csak azért, mert a történelem már harangozott nekik, de ók még nem hajlandók tudomásul venni, hogy idejük véglegesen lejárt. Tudjuk azt is, mint e küzdelem résztvevői, mivel, hogyan járulhatunk legjobban hozzá e létfontosságú feladat hiánytalan teljesítéséhez: öntudatos kiállásunkkal az emberségesebb holnapért mindennapi becsületes és fegyelmezett munkánkkal. Tegyünk úgy, mint a mesebeli hős, amikor sanyargatott embertársait meg akarja szabadítani az embertelen szörnytől: feladataink, munkánk teljesítésekor, magatartásunk kinyilatkoztatásakor ne riadjunk visz- sza a haladás ellenségeinek semmilyen fenyegetéseitől, ne hagyjuk magunkat félrevezetni semmilyen mézes szólásaikkal, cselszövéseikkel. Megbonthatatlan egységbe tömörülve - mint minden Május elsején - hazánk s a világ minden haladó, béke- szerető és dolgos, teremtő munkát végző emberével kényszeresük meghátrálásra azokat az erőket, amelyek az emberiség létét, békés életét, boldogabb jövőjét veszélyeztelik, változtassuk meg a világot! IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az igényesebb objektív feltételekkel és feladatokkal, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának feladataival nem tudunk megbirkózni úgy, hogy jajveszé- kelünk vagy kifogásokat keresünk, hanem csak úgy, ha igényesebb munkát végzünk. Népgazdaságunk számára adottak a kellő feltételek ahhoz, hogy az új helyzettel fokozatosan megbirkózzunk és a további előrehaladás útjára lépjünk. Ezért ma nagyon sok függ attól, mennyire vagyunk képesek gazdasági életünknek ezeket a belső tartalékait felhasználni és mozgósítani. Döntő jelentősége van e téren az irányító munka színvonala lényeges emelésének és hatékonysága növelésének minden szinten. Ezért a CSKP Központi Bizottsága minden irányító szervtől megköveteli, hogy sokkal energikusáéban és kezdeményezőbben valósítsák meg a párt gazdaságpolitikáját, gondoskodjanak a népgazdaság-fejlesztési tervek minden fontos mutatójának teljesítéséről és következetesen hajtsák végre a határozatokat és az intézkedéseket. Az irányító munkában határozottabban kell leküzdeni a rutinszerűséget, a kényelmességet, a dolgok leegyszerűsítését, az igényesség és a fegyelem hiányát. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az adott feltételek között nyomatékosan valósítsák meg a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedéseket, hogy a vállalatok és a kollektívák népgazdaságiiag nagyobb mértékben érdekeltek legyenek a jobb eredmények elérésében, nagyobb felelősséget vállaljanak gazdálkodásukért, és jobbak legyenek a lehetőségeik arra, hogy önállóan és kezdeményezóen döntsenek a termelési kérdésekről, hogy a jutalmazás, a fejlesztés és a szociális programok erőforrásai az eddiginél nagyobb mértékben függjenek attól, ahogyan dolgoznak. Még inkább, mint bármikor a múltban érvényes, hogy a népgazdaság továbbfejlesztéséért, a munkatermelékenység növeléséért, a gazdaságosság fokozásáért, az új technika érvényesítéséért folytatott küzdelemnek minden dolgozó, a kollektívák, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség ügyévé kell válnia. Az a cél, hogy mindenütt megtanulják minden korona megfontolt ráfordítását, megtanuljanak jól gazdálkodni minden tonna anyaggal és takarmánnyal, minden kilowattóra energiával, minden géppel, minden munkaórával. Nem engedhetjük meg sem a fecserlést, sem az átlagon aluliságot. Fokoznunk kell azt az erőfeszítésünket, amelynek célja, hogy az emberek helyesen megértsék és magukévá tegyék ezeket a követelményeket. Nem elegendő csak szavakkal csatlakozni hozzájuk. Mindenütt törődni kell azzal, hogy határozottan, huzavona nélkül megvalósuljanak. Annál nagyobb igényeket kell mindenütt támasztanunk a politikai, a szervező és az eszmeinevelő munkával szemben. Arra kell törekedni, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei helyesen megértsék az új feltételeket, okaikat, a belőlük eredő feladatokat, a megoldás módjait, és főként aktívan bekapcsolódjanak a feladatok valóra váltásába. (Részletek Gustáv Husák elvtársnak a szakszervezetek X. kongresszusán mondott beszédéből) A pelsöci (Plesivec) alapiskolában közel nyolcszáz gyerek készül a jövőre. Máté Lászlót, az iskola igazgatóhelyettesét keresem, akinek munkája, tenniakarása túlnőtt nemcsak az iskola falain, hanem a járás határain is. Nem véletlen, hogy felettesei felfigyeltek iskolán belüli és kívüli munkájára, s a Példás pedagógus kitüntető címre javasolták. ügy fogad, mintha régi ismerősök lennénk.- Iskolánk harminc osztályában folyik az oktatás - mondja. - Ebből tizenhárom magyar tanítási nyelvű. Negyvenegy padagógus és öt napközis nevelő dolgozik nálunk. A legnagyobb gondot a helyszűke okozza. A hatvanas években adták át ezt a épületet, de már akkor szűknek bizonyult. Jelenleg öt helyen folyik a tanítás. Még egy öreg magtárt is iskolának alakítottunk át. Egy osztályunk pedig Páskaházán van. Igaz, hogy épül az új iskola, de nagyon lassan. Ez a szétszórtság megnehezíti munkánkat, s a gyerekeknek sem tudunk megfelelő feltételeket teremteni. Eredményeink ennek ellenére jók. Különböző versenyek, a felvételi vizsgák eredményei igazolják, hogy tanulóink elérik a járási szintet, sőt esetenként jobbak is a járás átlagos színvonalánál. Növendékeink elhelyezésével nincsenek különösebb gondjaink. Az utóbbi években a szlovák nyelv tanításának a színvonala is emelkedett. Ezt a tanulók konverzációs készsége, szókincse, a járási kiejtési versenyeken elért eredményeik is tanúsítják. A természettudományi tantárgyak, különösen a matematika tanításában még hiányosságok vannak, de az új oktatási módszerek, reméljük, meghozzák a kívánt eredményt. Pedagógusaink tudnak és szeretnek dolgozni. Megértették az új oktatási tervezet jelentőségét és mindent elkövetnek, hogy növendékeinkkel könnyebben és alaposabban sajátíttassák el a tananyagot. Segédeszközökkel szerencsére jól el vagyunk látva. Tanulóinkat évente felkészítjük a szavaló- és kiejtési versenyekre. Nagyon örülünk, hogy az idén egyik növendékünk bekerült az országos kiejtési versenybe. Rendszeresen szervezünk irodalmi esteket, iró-olvasó találkozókat is. Iskolánk énekkara részt vesz a háromévenként Érsekújvárban megrendezett gyermek-énekkarok fesztiválján. Máté László ebben az iskolában kezdte pályafutását, huszonhat évvel ezelőtt. Magyar nyelvből és zenei nevelésből szerzett képesítést. 1973-tól igazgatóhelyettes. Emellett párt- és társadalmi munkát is végez.- A járásban kevés olyan irodalmi és zenei rendezvény van, amelyen ne lennék ott. Tagja vagyok a CSEMADOK járási bizottságának és a zenei tanácsadó testületnek. Évente megrendezzük a Barátság melódiái járási versenyt, amelynek nemcsak kulturális, hanem politikai jelentősége is van. A közeljövő legfőbb feladata a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalverseny előkészítése. A rendezvény mindig nagy érdeklődésnek örvend, ezért arra törekszünk, hogy színvonala évről évre emelkedjen, s minél többen gyarapítsák népdalkincseinket. Ebben az évben egy jelentős évfordulóról is megemlékeznek. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Sajóvölgye negyven tagú vegyes kórus, melynek megalakulása óta Máté László a karnagya. A kórus a járás minden rendezvényén fellép s állandó résztvevője a Ko- dály-napoknak is. FECSÓ PÁL Az iskolában és iskolán kívül a ÚJ szó" 2 1982. IV. 30.
