Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-16 / 15. szám
R ügyfakasztó, termőföldet melegítő tavaszi napsütés köszöntötte a Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferenciájának résztvevőit, amelyre március 27-én, szombaton került sor a Bősi (Gabcíkovo) Állami Gazdaság művelődési otthonában. Habár a melegebb időjárás késése miatt ezernyi tennivaló gyűlt össze a kertekben és a háztájiban, a szövetség alapszervezeteinek a küldöttei mégsem sajnálták az időt, hogy járási konferenciájukon felmérjék a legutóbbi évek eredményeit és tapasztalatait, s hogy a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatokból kiindulva részletesen megtárgyalják a szövetség előtt álló időszerű feladatokat. Közismert, hogy a kertbarátok és általában a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, valamint az állattenyésztéssel várhatók, amelyek javítani fogják a kistermelők ellátását a szükséges szerszámokból, gépekből, vetőmagvakból, facsemetékből és tenyészállatokból, hogy az megfeleljen az igényeknek és a kezdeményezési kedv további fejlesztésének. Azonban azt is szem előtt kell tartani, mondotta Vígh elvtárs, hogy a társadalmi szükségletek minél jobb kielégítésére irányuló törekvésekben nincs helye a hajszának, a kapzsiságnak és a hará- csolásnak. Kiemelte továbbá, hogy a kertbarátok tevékenységének a kikapcsolódás, a szellemi és a fizikai erőnlét, s az ismeretek szerzése szempontjából igen jelentős népművelési és egészségügyi vonatkozásai is vannak. Ezen a területen is érvényesülnek a tudományos-technikai forradalom vívmányai, ami ösztönzően hat a tagok önművelésére, s a közösségi gondolkozást fejlesztő közös rendezvények, tapasztalatcserék szervezésére. foglalkozó kistermelők egyre jelentősebb szerepet játszanak a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításában, különösen a nagyüzemi termelésben nem hasznosítható földterületek intenzív megművelésében. Az élelmiszerek világpiacán tapasztalható jelenségek, valamint az ésszerű táplálkozás feltételeinek megteremtése, s az élelmiszerekből való önellátás fokozása szempontjából ezért egyre nagyobb gazdasági és társadalmi jelentősége van a kertbarátok termelő tevékenységének is. Mindebből helyes következtetést vont le a konferencián elhangzott vitafelszólalásában Varga István, a nagymegyeri (Őalovo) alapszervezet elnöke: „függetlenül attól, hogy milyen körülmények és összefüggések emelték ki az utóbbi időben a kertbarátok szövetségének társadalmi jelentőségét, számunkra az a fontos, hogy ez nagyobb felelősséget jelent tevékenységünk további fejlesztésében.“ Ezt a szemléletet tükrözte egyébként a konferencia egész tárgyalása. A nemzetközi politikai helyzetből, valamint a további gazdasági és társadalmi fejlődésünk követelményeiből kiinduló beszámolók, amelyeket Belucz János mérnök, kandidátus, a kertbarátok szövetsége járási bizottságának az elnöke, valamint Mandák József, a bizottság titkára terjesztett elő, behatóan foglalkoztak a szövetség céljaival, lehetőségeivel, valamint a kertművelés, a gyümölcs- és zöldség- termesztés anyagi-műszaki ellátásának a kérdéseivel, s a szervezési és az értékesítési problémákkal. Gazdasági és társadalmi szempontok Nagy elismeréssel nyilatkoztak a járási kertbarátok munkájáról, a konferencia előkészítéséről és tárgyalásáról a járási politikai szervek és társadalmi szervezetek képviselői, a járási pártbizottság nevében Vígh József elvtárs, a járási szak- szervezeti tanács elnöke, valamint Anna Ferenceiová, a járási nemzeti bizottság alelnöke. Vígh elvtárs felszólalásában körültekintően értékelte a kertbarátok tevékenységének sokoldalú politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségét. Rámutatott, hogy a kistermelők tevékenységének rendeletekben is tapasztalható támogatása egyáltalán nem jelenti azt, hogy lemondunk a nagyüzemi termelés koncepciójáról. Arról van szó, hogy akistermelők tevékenysége főleg olyan területekre koncentrálódjon, ahol a nagyüzemi feltételek között nincs lehetőség a gépesítésre. Ezért ezen a területen a szakosításnak is nagy jövője lehet. Mint mondotta, az utóbbi időben sokat változott a szemlélet a kistermelők tevékenységével kapcsolatban. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása az új adózási rendszer, ami máris kedvezően hat a termelésre. A jövőben további intézkedések Mandák József, a járási bizottság titkára tartalmas beszámolóban értékelte a kertbarátok tevékenységét „Mi lesz akkor, ha többet termelünk?“ Amint a beszámolókból kitűnt, a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének jelenleg már 4958 tagja van a dunaszerdahe- lyi járásban, akik körülbelül 600 hektárnyi kertet művelnek meg. Ebből 408 hektár az a terület, amit gyümölcs- és zöldség- termelésre hasznosítanak. Az utóbbi négy év folyamán a szervezett kertbarátok saját szükségleteik fedezése mellett az árutermelést is gyors ütemben növelték, különösen a zöldségfélékből. Az elmúlt évben például a tervükben előirányzott 6200 tonna helyett 7652,9 tonna zöldséget termeltek eladásra, vagyis mintegy háromezer tonnával többet, mint négy évvel korábban. Az idei tervükben 8164 tonna szerepel. Azonban nagy tartalékok vannak még a járásban, hiszen a nem szervezett kertészkedök további 400 hektárnyi területet művelnek, s mintegy 1000 hektárra becsülik a nagyüzemi termelésből kimaradt, beépítésre váró, vagy egyéb okokból parlagon heverő területeket. A járás kertbarátai és kertészkedői tehát a természeti adottságok alapján többet is tudnának termelni az igényelt gyümölcs- és zöldségfélékből. A vitafelszólalások során azonban többször is felvetődött a kérdés: „mi lesz akkor, ha többet termelünk, hiszen eddig is problémák voltak az értékesítéssel, a friss áru felvásárlásával". Az értékesítés valóban központi problémává lépett elő, aminek több oka és összefüggése van. Ezeket azonban másként látja a termelő, és másként a felvásárló. Vida Imre mérnök például helyesen állapította meg, hogy „minden, a legcsekélyebb rendellenesség is főleg a felvásárlás terén messzemenő következményekkel jár, mert bizonytalanná teszi a kistermelőt, hogy munkája eredményes lesz, termését nem tudja értékesíteni, és ezáltal számítását nem éri el“. De vajon elfogadható-e az a követelmény, mely szerint “ biztosítani kell a folyamatos felvásárlást, úgy, hogy a felkínált áru maradéktalanul értékesítve legyen, ami Belucz János mérnök, a tudományok kandidátusa, a Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége központi bizottságának a tagja, a dunaszerdahelyi járási bizottság elnöke alapvető feltétele a kiskertészet további fejlesztésének“. A vita során többen is felvetették, hogy a felvásárlás területén érvényt kell szerezni az ide vonatkozó 123. számú hirdetménynek. Sokan panaszolták, hogy a felvásárló szervezetek nem tekintik egyenrangú partnereiknek a kertbarátok alapszervezeteit. Ezért nagy szükség lenne a jogi képviselet biztosítására. A legtöbb probléma abból származik, hogy a felvásárló szervezet a csúcsidő- szakban nem képes elszállítani az árut a termelőtől, holott ez az említett hirdetmény értelmében kötelessége lenne. Ilyenkor Vida mérnök szavai szerint „a rászorulás törvénye érvényesül“, annak minden kellemetlen következményével. A felvásárló üzenete: „ha el akarjátok adni az árut, hozzátok be“ A termelők válasza: „mi ugyan bevinnénk, de hogyan?“ Aztán valamilyen formában megoldódik a kérdés, de ekkor már az ár is megváltozott, lecsökkent, mert a termék értéke is leromlott. Mindennek aztán a fogyasztó látja a kárát. A rugalmasság feltételei Látni kell azonban a felvásárló szervezet helyzetét és lehetőségeit is, amint azokra Csöllei Lajos, a Zelenina nemzeti vállalat üzemigazgatója felszólalásában és az elhangzott bírálatokra adott válaszában rámutatott. A legtöbb probléma ugyanis abból származik, hogy rövid idő alatt nagy tömegű árut kínálnak fel a termelők. Ez főleg abból a téves felfogásból ered, hogy „amikor a szomszéd szedi a sárgarépát, hát nekem is szednem kell“. A kereskedelemben alaptörvény a rugalmasság, de ezt a termelők részéről is elő kell segíteni. Nagyon sokat segíthet például a szállítások idejében való előrejelzése, és az optimális felvásárlási ütemterv kidolgozása. Azonban ez az ütemterv is felborulhat, ha például éppen a tömeges felvásárlás idejére esik a behozatal, ami aztán megoldhatatlan problémákat okoz az áru elhelyezésében. A folyamatos felvásárlás biztosítása tehát nemcsak az illetékes járási tényezőktől függ, hanem felsőbb szinten is nagyobb körültekintésre lenne szükség a hazai termelés és a behozatal célszerűbb összehangolásában. A több mint 8000 tonna zöldség felvásárlása a kistermelőktől alig három hónap alatt az idén sem lesz könnyű feladat a járásban. Főleg a technikai felkészültség elégtelensége okozza a legnagyobb gondot. Ezért okvetlenül szükség lesz az illetékes járási szervek segítségére, hogy amikor a járásban megterem a zöldség, az ország más részeiben pedig nem lesz, meg legyen oldva a szállítás problémája. Nagyobb „terítéssel“ Belucz János, a járási bizottság elnöke már a beszámolójában rámutatott, hogy a felvásárlás problémáját komplex módon kell megoldani. Elsősorban nagyobb terítéssel, vagyis a termesztett fajok és fajták választékának, a kínálat skálájának a bővítésével, a leginkább keresett, közvetlen fogyasztásra szolgáló gyümölcsös zöldségfélék termesztésével. Mindez természetesen együtt jár a termesztés szakmai igényességének a fokozódásával, a további belterjesítéssel, különösen a fóliás hajtatás tapasztalatainak minél szélesebb körű hasznosításával. A konferencián jelenlevő Richard Ru- zovió mérnök, a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének az elnöke, tartalmas felszólalásában szintén rámutatott, hogy a tevékenység céltudatos fejlesztésében messzemenően figyelembe kell venni az új elvárásokat és az adott feltételeket. Energiatakarékossági szempontból például jelenleg az a törekvés érvényesül, hogy az egyes járások lehetőleg önellátók legyenek a helyben megtermelhető zöldségfélékből. Ezért a dunaszerdahelyi járásban is jobban ki kell használni a helyi természeti adottságokat, hogy a termelők kínálata összhangban legyen a reális igényekkel. A járás számára a helyi értékesítésen kívül főleg az ipari központok és a konzervgyárak képezhetnek előnyös piacot. Ki kell használni azonban a közvetlen helyi értékesítés lehetőségeit is, amint azt a bratislavai IV. városkerület kertbarátai már megszervezték. < A konferencián természetesen más szervezési és gazdasági kérdések is napirendre kerültek, amelyekre Ruzovic elvtárs kimerítő választ adott. A szervezeti élet további kibontakozása érdekében rendezni kell néhány gazdasági jellegű kérdést és problémát, például szükségesnek mutatkozik a járási bizottság pénzügyi gazdálkodásának a megerősítése az ide vonatkozó előírások és megállapodások érvényesítésével Fontolóra kell venni továbbá a nagy taglétszámú alap- szervezetek átszervezését, hogy a tagok létszáma lehetőleg ne haladja meg a kétszázat. Számos egyéb probléma vár még megoldásra, többek között az üzemanyag-keret biztosítása, kertészeti szaküzlet létesítése a járási központban, s olyan kérdések is, amelyek megoldásához nélkülözhetetlen a mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági nagyüzemek segítsége és támogatása. Nagy segítséget jelentene például a nagyüzemi palántanevelés, ahogy azt a szomszédos komáromi járásban már megszervezték, s aminek ott meg is mutatkozik az eredménye. A dunaszerdahelyi kertbarátok járási konferenciája mindenesetre jelentős lépés volt ahhoz, hogy a fennálló problémákat a járási szervek közreműködésével fokozatosan megoldják, s az idén és a legközelebbi években további személyes sikereket érjenek el egész szocialista társadalmunk javára. MAKRAI MIKLÓS V ÚJ szú 6 A résztvevők egy csoportja (N. Kovács István felvételei) 1982. IV. 16.
