Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-09 / 14. szám
Bizony nagyon sok balesetet elkerülhetnénk, ha a közlekedési szabályok megtartásán vül arra is ügyelnénk, hogy az egyfolytában tartó hosszú vezetéssel ne terheljük túl magunkat. Az orvosok egyértelmű tanácsa, hogy 450-500 kilométernél senki se vezessen többet pihenés, alvás nélkül. A menetidő- szükséglet előrebecsüléséhez a szakemberek az első és a második órára: 80 km, a harmadik órára: 70 km, a negyedik órára: 60 km, majd a következő órákban az ennél kevesebb: 50-55 km megtételét javasolják. A fárasztó utazásokat 1-2 óránként okvetlenül meg kell szakítani. Erre senki se sajnálja az időt. A járművezető izmai országúti vezetés közben csaknem teljes egészében úgynevezett tartóműködést végeznek. A rögzítő (izometrikus) feszültség - különösen, ha nem tökéletes az ülés beállítása - egy idő után görcsös állapotot okoz. A tartó munkát végző izmokban a vérkeringés, s ennek megfelelően az oxigénellátás is rosszabb, mintha feszítő-lazító mozgást végeznének, vagyis tornáztatnánk őket. A menet közben tartósan összehúzódó hátizomzat pl. a csigolyák közötti porckorongokra egy tonna nyomást gyakorol, s hosszú út után ez heves váll- és hátfájdalmakat okozhat. Ehhez járul a gázpedál állandó nyomása közben megmerevedő - többnyire rosszul megtámasztott lábunk görcsös, megfeszített állapota is. Ilyen körülmények között hiába 360 km/ó- ra az idegpályákon terjedő ingerek sebessége - izomzatúnk esetleg csak késve tudja végrehajtani a szükségessé váló hirtelen mozgásokat. Tehát a hosszú utat időnként okvetlenül meg kell szakítanunk, s a balesetek elkerülése végett az izmok görcsös állapotát feloldó tornagyakorlatokat kell végeznünk. Ennek érdekében több külföldi országban próbaképpen az országúti pihenőhelyek némelyikén egyszerű sportszereket is elhelyeznek, hogy a gépkocsivezetők útjukat megszakítva tornáz- * hassanak.-PpAz amerikai Generál Motors mérnökei szénportüzelésű autógázturbinával végeznek kecsegtető kísérleteket. Az AGT-5 hajtómű leadott teljesítménye körülbelül akkora, mint egy sorozatgyártású V8 benzinmotoré, de jóval kisebb az önsúlya. Az új hajtóművet egy sorozatgyártású gépkocsiba építették be, parányi számítógéppel az égési folyamat megfigyelésére. A tüzelőanyagként felhasznált finom szénport a jobb első kerék felett,, a motortérben elhelyezett tartályban tárolják. A légsűrítővel segített szivattyú juttatja folyama21 ezer Lada gépkocsit rendelt 1982-re a szovjet Avtoexporttól. A túlnyomórészt VAZ-2121 és VAZ-21061 típusú modelleket olyan berendezéssel látják el, amely a kipufogó gáz toxikusságát a kanadai előírásoknak megfelelő mértékre csökkenti. Az 1978-ban alapított Lada Cars of Canada az első évben 6 ezer, tavaly már 17 ezer Ladát importált a Szovjetunióból. ■ Ausztriában a jövőben az eddiginél szigorúbban büntetik az alkohol hatása alatt levő gépkocsivezetőt. Még akkor is 5000 - 30 000 schilling pénzbüntetést szabhatnak ki, ha a gépkocsivezető nem hajlandó magát a „csőpróbának“ alávetni. A gépkocsivezetői jogosítványt ideiglenesen akkor is bevonhatják, ha a véralkoholtartalom nem haladja meg a 0,8 ezreléket. Ez a szabály a külföldi gépkocsivezetőkre is érvényes. ■ A Columbia Űrrepülőgép hóálló csempéhez hasonló kerámiabéléssel látták el a legújabb japán kísérleti gépkocsi dugattyúit. Aí Isuzu Motors és a Kyoto Ceramic által közösen kifejlesztett három- hengeres, 2000 köbcentiméteres dízelmotor 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot használ fel, mint a hagyományos fémmotorok. A nitrilszilikonból készült motor 1400 Celsiusfokos hőmérsékletet is kibír, és így nem igényel semmifajta hűtést. tos áramban a szénport a tartályból a motorba. A tartályban elhelyezett vibrátorok akadályozzák meg a szénpor összetapadását. Villamos gyújtógyertyával fellob- bantott gyújtóláng égeti el a szénport, amint bejutott az égéstérbe. A szénportüzelésű gázturbinából körülbelül annyi szénmonoxid és szénhidrogén jut a levegőbe, mint a hasonló folyékony üzemanyaggal működő hajtóművekből, de a nitrogénoxid és a füst mennyiségét még további kutatásokkal kell csökkenteni. (d) Szénportüzelésű Alkalmas hadiflotta hiányában Napóleon egy alagút megépítésének a tervét mérlegelte, hogy valahogy eljuttathassa hadseregét Angliába. Mint tudjuk, a tervből, nem lett semmi, sőt az angolok alagút nélkül is el tudtak jutni Waterloohoz. Az eltelt közel két évszázad alatt többször is színre léptek az alagútpárti generációk, azonban a szép terveknél nem jutottak tovább. Az alagútnak van egy nagy baja - ez az építkezés legfőbb akadálya: - a pénz. Mert ehhez a hatalmas vállalkozáshoz sok, nagyon sok pénz kell. Utolsó döntés- és végleges el- lendöntés-sorozat után is készülnek a tervek. A brit közlekedési minisztérium tervei között szerepel híd és alagút, autós és vasúti összeköttetés, és ezek kombinációi is. A legolcsóbb a brit vasúttársaság terve, amely egy 6 m átmérőjű vasúti \ alagút építését irányozza elő. Az autósok azonban, nem szívesen mondanak le a régi álmukról, a kontinensre gurulósról. Az angol Autocar című lap az egyik érdekes, autósok kedvében is járó tervet ismertette. A terv sem nem alagút, sem nem híd, hanem mindkettő. A kombinált megoldáshoz két mesterséges szigetre is szükség van, ezeket az északi-tengeri olajkitermelő szigeteken megszokott technológiával készítenék el. A mesterséges szigetek között vezet át a háromrészes, 11 mér- földes (17,7 km) alagút. A szélső alagútrészek a közúti forgalmat, a középső pedig a vasúti közlekedést szolgálná, egyben a közúti alagutak szellőzőjeként is működne. A vasúti alagút a két partot kötné össze, míg a közúti alagút a mesterséges szigeteken bukkan a felszínre. A tervezők szerint ez a megoldás lehetővé teszi, hogy jó kiinduló állomást létesítsenek, ahol az átkelők útlevél- és vám- vizsgálatát, és az alagútdíjfizetést is kényelmesen elintézhetik. Ezzel meg lehet takarítani a szárazföldi fogadóállomások létesítését. Az alagút-híd kombináció a terv készítői szerint sem a legolcsóbb megoldás, 1980-as áron számolva 3800 millió font. Ha mégis sikerül elfogadtatni az elképzelést (ehhez még a franciákat is meg kell nyerni), 1983-as kezdéssel számolva 1989-re ígérik, az alagút átadását, és azt, hogy Dover és Calais között száraz kerékkel kelhetünk át. Természetesen, nem ingyen, úgy számolnak, hogy az alagúthasználati díj a kompár 90 százaléka lesz. A kérdéses kérdés továbbra sem az, melyik tervet fogadják el, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e valami ebből a csaknem 200 éve húzódó beruházásból. (am) SZÁNTÓ GYÖRGY BELSŐ ÉS TESTÜREGI VÉRZÉS A belső vérzést nem árulják el közvetlenül megjelenő tünetek. Külső jelei néha csak lassan alakulnak ki s ezért közlekedési balesetnél sokan nem is gondolnak erre a lehetőségre. A testüregi vérzés létrejöhet a test üreges szerveinek vérrel való elárasztásával pl. baleseti belső vérzés során, de valamely üreges szerv vérzéséről is szó lehet. Testüregi vérzés alakjában mutatkozhat összetett külső és belső vérzés is. A belső vérzés, a testüregek és lágyrészek bevérzése életveszélyes állapotnak tekintendő. Felismerése azért nehéz, mert nem látunk vért, amellett a vérveszteség egyre növekszik. Azonnali elsősegélyt igényel, mert hamarosan eszméletlenség, sokkállapot és halál is bekövetkezhet. Nagyfokú hirtelen vérveszteség a belső vérzés eseteiben az általános állapot rosszabbodásával, gyakran az érintett tájék fájdalmasságával jár, ami a sokk kifejlődését vpnja magával. Hasonló tünetekkel járhatnak a heveny hasi katasztrófák is, amelyek ugyancsak sürgős kórházi beavatkozást igényelnek. Ennek ellenére minden balesetnél, amelyiket sokkállapot kifejlődésének jelei kísérnek - különösen, ha nem látható külső sérülés nyoma - gondoljunk a belső vérzés lehetőségére. Eszméletleneknél esetleg meg sem állapítható, hogy bale'setet szenvedtek-e el vagy rosszul lettek-e. De a tudatánál levő sérültnél is nehézségbe ütközhet a tényállás megállapítása. A külső vérzés vagy a sérülés más látható jelének hiányában csak általános tünetekből következtethetünk belső vérzésre: gyengeség, bágyadtság, gyakori ásítás, sápadtság, a test végrészei hűvösek, a bőrön hideg verejték ül, az érverés egyre gyorsul, de nehezebben tapintható, gyorsul a lélegzet; ezt az állapotot eszméletlenség és görcsállapot váltja fel. Belső vérzésnél a vér például a mellkasba vagy a hasüregbe árad a vérrendszerből elfolyva. Két-három liter vér ilymódon való elvesztése már életveszélyes, s ez pl. a medence bevérzésénél könnyen beállhat. Felnőtt ember ereiben testsúlya 5-7 százalékának megfelelő, 3 1/2-5 liternyi vér kering: érthető, hogy a belső vérzéssel járó hatalmas vérveszteség következtében fokozatosan csökken a létfontosságú szervek, elsősorban az agy sejtjeinek vérellátása. Ebből indul ki a belső vérzésnél alkalmazandó elsősegély, az autotranszfúzió (önáttömlesztés) módszererA sérültet ill. beteget úgy fektetjük hanyatt, hogy törzsének alsó része a fejénél valamivel magasabbra kerüljön. Végtagjait a törzsre merőlegesen tartva bepólyáljuk vagy legalábbis elkötjük a gyors kórházba szállítás idejére. Ne feledkezzünk meg a sokkellenes teendőkről se! Ha belső vérzés általános jeleit véljük felfedezni oly sérültön, aki tudatánál van s pl. csonttörést szenvedett, körültekintően, de gyorsan elvégezzük a sebellátást, a sokkellenes teendőket s az önátömlesztés helyzetében fektetve szállítást. Eszméletleneknél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a légutak biztosítását. A test nyílásaiból, üregieból csorgó vért néha elállíthatjuk, egyes esetekben azonban az elsősegély csak a sérültnek gyors kórházba juttatásából áll. Az általános irányelv: észlelhető tünetek alapján ellátni a sérültet és szabályszerűen elszállítani az orvosi segélyhelyre. A fülből vérzést a fejet, koponyát ért sérülés, a külső füljárat sérülése, a dobhártya sérülése (pl. robbanásnál) okozhatja, legtöbbször azonban közúti baleseteknél, koponyaalapi törésnél fordul elő. A vérző fül külső hallójáratába steril gézt és fölé nagyobb réteg vattát helyezünk, s ezt könnyedén pólyával rögzítjük. Ehhez a sérültet oldalt, sértetlen fülére fektetjük, fejét kissé megtámasztva, öntudatnál levő sérültet félülő helyzetben látunk el. Mielőbbi elszállítás szükséges. Orrvérzésnél megoldjuk a sérült nyakát és mellét szorító ruházatot. Ha eszméletén van, előrehajtott, megtámasztott fejjel üljön, lélegezzék szájon át; orrlikait zsebkendővel vagy hideg vízbe mártott kendővel fogja össze. Tarkójára hideg borogatást teszünk. Az elsősegély során sohase tamponozzunk - ne tegyünk az orrba vattát vagy gézdarabkát. Ha öt-tíz percen belül nem áll el a vérzés, küldjük el a sérültet szakellátásra. Ugyanezt tesszük, ha kitűnik, hogy a sérültnél nincs rendben a véralvadás. Ha az orrcsontok vagy a koponya agyalapi töréséről van szó, csak vérfelszívó kötszert helyezünk a vérző orrhoz, a vérzést szakszerű beavatkozás nélkül úgysem állíthatjuk el. Eszméletlent stabilizált oldalhelyzetben, a sértetlen oldalra fordított fejjel szállítunk kórházba. Szájüregből vérzést okozhat kiütött fog, állcsonttörés, vagy a lágyrészek közvetlen sérülése. Koponyaalapi sérülés esetén együttesen jelenik meg az orr- és szájvérzés. A tudatánál levő sérültet fektessük hasra vállmagasságban alátámasztott fejjel, géz vagy vattacsomót helyezve elé; esetleg ültethetjük is előretartott fejjel Tarkójára hideg borogatást teszünk. Mielőbb szakorvosi elszállításáról gondoskodunk. Ne öblíttessük.a víz lemosná az alvadt vért s a seb tovább vérezne. Hasüregből vérzésnél a szájon át hányással távozó vér sötétvörös, sötétbarna vagy fekete; kátrányos színű a széklettel távozó vér is. Baleseti sérülés is lehet okozója és nagy vérveszteséggel járhat. A sérültet félülő helyzetben, térd alatt megtámasztva nyugtatjuk; nem itatjuk, s a hastájra hideg borogatást helyezünk. Hányás esetén oldalhelyzetben fektetjük. Mielőbbi szakellátást igényel! Tüdőből vérzést okozhat pl. a mellkasra gyakorolt erőteljes ütés vagy nyomás. A sérölt élénkpiros, habzó, olykor váladékkal vegyes vért köhög fel, nehezen lélegzik. Az orvos megérkezéséig a sérültet félülőhelyzetben, megtámasztott fejjel és háttal nyugtatjuk, a sokkellenes teendők során eltiltjuk a mozgástól, beszédtől. A mellkasára rakott hideg borogatást tíz percenként váltjuk. Ha erős a vérzés, úgy fektetjük, hogy a légutakból szabadon távozhasson a vér (oldaltfekvő helyzet, a mellkas alsó részének megtámasztásával). Következik: A SEBELLÁTÁS > ÚJ SZÚ > 16 1982. IV. 9.
