Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-09 / 14. szám
ÚJ szú 17 1982. IV. 9. TUDOMÁNY SH TECHNIKA KÜLÖNLEGES ERDŐGAZDASÁGI FELADATOK A HULLÁMTÉRI TERMELŐHELYEKEN Az elektronikai iparban fokozatosan behozzuk az e téren élenjáró országokhoz viszonyított hátrányunkat, ami főleg a Szovjetunióval való együttműködésünknek köszönhető. A mikroelektronika fejlesztésében a legjobb eredmények 1 egyike egy kulcsfontosságú berendezés - az elektronikus ] litográf - létrejötte. Ez a műszer lehetővé teszi az integrált I áramkörök bonyolult mikroszerkezetének kialakítását, ez i a szerkezet a korszerű elektrotechnikai termékek nélkülözhet tetlen részegysége. Az elektronikus litográfot a Csehszlovák Tudományos Akadémia Bmói Műszertechnikai Intézetének kollektívája fejlesztette ki, Armin Delong akadémikus vezeté- 1 sével. A szovjet fél az E-100-25 számítástechnikai rendszert I adta hozzá. Az első csehszlovák gyártmányú elektronikus l litográf - amelynek világpiaci ára a 2,5 millió dollárt is eléri - bizonyítja kutatóink ötletgazdagságát, tudományos felkészültségét. Fejlesztésében részt vettek a bmói Tesla, a technika jövendő gyártóvállalatának szakemberei is. A felvételen ' (balról) Jaromír Husták mérnök és Pavel Hlavác, a szóban 1 t forgó intézet két dolgozója Miroslav Flórián mérnökkel 1 i a bmói Tesla vállalat dolgozójával együtt az elektronikus I i litográf egyik kísérleti példáját helyezi üzembe. i L (Vit Koreák felvétele - CTK) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A folyók medre és a védőgátak között elterülő hullámtéri termelőhelyek a rendszeresen ismétlődő iszaplerakódásnak köszönhetően tápanyagokban gazdagok és így magas termőképességgel rendelkeznek. Ugyanakkor azonban a gyakori áradások következtében a mezőgazdasági növények termesztése ezeken a területeken bizonytalan és így főként fatermesztési célokat szolgálnak. Mivel az elmúlt évtizedek árvizei jelentős károkat okoztak, az árvízszintnek csökkentése, valamint a víz gyorsabb lefolyása érdekében a különböző műszaki munkák mellett szükségessé vált a hullámtér vízlevezető viszonyainak a javítása is. (gy jöttek létre a különböző vízügyi rendeletek, melyeknek értelmében a folyók mentén fás kultúráktól mentes, vízlevezető sávokat kell szabadon hagyni. Mivel a vízlevezető sávok létrehozása nagy kiterjedésű területeket von ki a fatermesztésből, célszerűnek mutatkozott a probléma kutatási szinten történő megoldása, egyrészt az Erdőgazdasági Kutatóintézet, másrészt pedig a Vízügyi Kutatóintézet részvételével. A kérdés megoldásakor a vízügyi szempontok mellett figyelembe kellett venni a társadalmi és gazdasági érdekeket, valamint a fatermesztési, biológiai, műszaki és természetvédelmi szempontokat is. A kutatás eredményei ilyen irányú ismereteinket lényegesen bővítették, s lehetővé tették új fatermesztési eljárások kidolgozását. Mivel a hullámtéri vízlevezető sávok fatermesztési lehetőségei csakis hidraulikai hatásuk alapján bírálhatók el, a vízügyi kutatás elsősorban a fás kultúrák vízellenállási törvényszerűségeit vizsgálta, főként nyárasokban. A kísérletek kimutatták, hogy az 1,5x1,5 méteres hálózatnál (ami a fák egymástól vaíó távolságát jelenti) - 2,5 méteres vízmélység és 15 cm törzsvastagság mellett - a vízsebesség körülbelül hatszor, a 3x3 méteres hálózatnál háromszor, míg 6x6 méteres hálózatnál már csak kétszer lett kisebb, mint az állomány nélküli hullámtérben. Figyelemre méltó továbbá az a felismerés, hogy 6x3 méteres hálózatnál (a vízáramlás irányában) a víz sebessége mindössze 15-20 százalékkal kisebb, mint a 6x6 méteres hálózat esetében. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy ilyen hálózatban nyárasokat telepítsünk a hullámtérben, elsősorban cellulóztermesztés céljaira. A kísérletek azt is bebizonyították, hogy sűrű állományok esetében oly nagy a fatörzsek ellenállása, hogy az meg nem engedhető mértékben csökkenti a hullámtér vízlevezető kapacitását. Éppen ezért vízügyi szempontból nem érthetünk egyet sűrű állományok telepítésével, illetve ilyeneknek a hullámtéren történő fenntartásával. Fokozott mértékben vonatkozik ez elsősorban az alsó cserjeszintre, amely a hullámtéri erdötársulá- soknál rendszeresen és törvényszerűen képződik. A cserjeszint jelenléte, ami a vízlevezető sávok elhanyagolásának a következménye, hidraulikai szempontból minden esetben negatív hatást vált ki. A víz lefolyási viszonyai tehát a hullámtérben megfelelő intézkedések bevezetésével jelentősen javíthatók. Az ilyen intézkedések közé tartozik elsősorban a vízlevezető sávok létesítése, amit a folyómeder közvetlen közelében levő erdőállományok eltávolításával valósíthatunk meg, a hidraulikai viszonyoknak megfelelően maximálisan 50 méter távolságig. Nagyon fontos továbbá a hullámtérben levő, de hidraulikailag nem megfelelő állományok hidraulikailag alkalmas állományokká történő átalakítása. Ennek keretében mindenekelőtt szükséges a megfelelő hálózat kialakítása, valamint a cserjeszint eltávolításával a talajfelület tisztán tartása. Végül azokban az állományokban, amelyeket véghasználat keretében teljesen kitermelünk, szükséges, hogy felújítással hidraulikailag alkalmas állományokat hozzunk létre. Amennyiben nem áll fenn erózió veszélye, abban az esetben az ültetés teljes talajelókészítés után, tág hálózatban (6x6 m, illetve 6x3 m) végezhető, rendszerint nemes nyárak ültetésével. A talaj rendszeres gépi művelése (rendszerint tárcsázással) kizárja az aljnövényzet és a cserjeszint keletkezését, ami az elkövetkező években biztosítja a víz lefolyási viszonyainak a javítását. Olyan területeken viszont, ahol fennálla vízerózió veszélye, a felújításnál nem lehet tuskózást és teljes talajelőkészítést végezni. Ebben az esetben a tuskókat a fakitermelésnél alacsonyra kell vágni, s a területet az ágaktól, hulladékoktól meg kell tisztítani. Az ültetésnél a termelőhelynek megfelelő, erős nyárfacsemetét, esetleg fűzkarót, vagy kőriscsemetét kell hidraulikailag megfelelő hálózatban alkalmazni. Megfelelő hálózat alatt nyárak esetében 6x3 méteres míg a füzek és a kőris alkalmazásánál 3x3, illetve 4x2 méteres távolságot értünk. Az aljnövényzetet és a cserjehajtásokat ebben az esetben évente legalább egyszer, a vegetációs időszakban el kell távolítani. Mivel a cserjék eltávolítása kézi erővel jelenlegi viszonyaink között nem oldható meg, az Erdőgazdasági Kutatóintézet munkatársai erre a célra egy vagdaló hengert fejlesztettek ki, melyre a henger tengelyével párhuzamosan kések vannak felszerelve, amelyek a cserjéket feldarabolják. Ugyancsak a vagdaló henger segítségével távolítjuk el a cserjeszintet a meglevő, de hidraulikailag meg nem felelő állományok esetében is. Ezekben azonban először a megfelelő hálózatot kell kialakítani, ami a gyérítések keretében valósítható meg. Fiatalabb állományokban a legkisebb hálózat 3x3 méter, középkorúakban 6x3 méter, míg idős állományokban 6x6 méter lehet. Ezek a hálózatok ugyanis lehetővé teszik a vagdaló henger alkalmazását anélkül, hogy a gyérítés után megmaradt fákat akár a henger, akár a vontatásához szükséges traktor megsértené. Ezen túlmenően a ritkább hálózat elősegíti a víz lefolyási viszonyainak javítását is. Hidraulikailag alkalmas állományok kialakítása, illetve telepítése jelenleg elsősorban a kelet-szlovákiai síkság folyóinak - nevezetesen a Bodrog, Latorca, Labore - hullámterében időszerű. Az említett folyók szabályozása, valamint a védögátak megépítése következtében hullámterük jelentősen leszűkült. Ez a tény, valamint az ott levő erdők sűrű állása és cserjeszintje csökkenti a folyómeder vízszállító kapacitását, és egyidejűleg növeli az árvízveszély lehetőségét. A kutatási eredmények, gyakorlati tapasztalatok, valamint az új termelési eljárások lehetővé teszik, hogy folyóink hullámterének hidraulikus funkcióját a talaj termőképességének maximális kihasználása mellett maradéktalanul biztosítsuk, aminek nagy jelentősége van mind erdőgazdasági, mind pedig társadalmi szempontból. KOHÁN ISTVÁN Föld alatti szénelgázosítás Romániában azzal kísérleteznek, hogy a föld alatt gázosítsák el a kis (kilogrammonként 5000-5500 kilojoule) fűtőértékű barnaszenet. A craiovai bányászati intézet munkatársainak irányításával végzett kísérletek igazolták a laboratóriumi adatokat, és igazolták a lehetőséget, hogy a föld alatti elgázosítás eljárása megvalósítható a romániai szénlelőhelyek viszonyai közepette. Jelenleg olyan félüzemi kísérleti berendezés építésén is dolgoznak, amely szénporral keverve gázosit- ja el az olajpalát. A kísérleteket a brassói egyetem kutatói irányítják. Műanyaghártya a vetőmagon Üzbég tudósok új módszerével vékony műanyaghártyát visznek fel a vetőmagvakra. A hártya olyan vegyszereket tartalmaz, amelyek serkentik a növény fejlődését és megvédik a betegségektől. Az így kezelt vetőmag a kezeletlennél gyorsabban kikel és a készítmény növeli a terméshozamot is. A mü- anyaghártya nem mérgező, nem szennyezi a környezetet, idővel teljesen leoldódik a magvakról és felszívódik a talajban. Mágneses pillangók A pillangók a mágneses anyagot tartalmazó állatok családjának legújabb tagjai. A delfinekhez, a méhekhez, a galambokhoz és bizonyos baktériumokhoz hasonlóan a Danaidapillangók szervezetében is vasoxid-szemcsék, magnetit-szemcsék vannak. A floridai egyetem kutatói végeztek velük kísérleteket. Arra gyanakszanak, hogy a mágneses anyag egyfajta belső iránytű - ez vezeti a pillangókat éves vándorlásuk során Észak-Amerika keleti területeiről Mexikó középső vidékére, (d) K özeledik Jurij Gagarin űrrepülésének 21. évfordulója. Ennek küszöbén különleges érdeklődésre tarthatnak számot mai kollégáinak két kérdésre adott válaszai. Az első: Milyen benyomást tett rájuk 1961. április 12-én annak a híre, hogy az első ember elindult a világűrbe? És a második kérdés: Hogyan képzelik el az űrhajózás legközelebbi jövőjét? Andrijan Nyikolajev, Georgij Berego- voj, Anatolij Filipcsenko, Vitalij Sze- vasztyjanov - jól ismerték a legendás Jurij Gagarint és vele együtt készültek az Űrrepülésre. Amikor Gagarin útját köszöntötték, már maguk is tapasztalt pilóták voltak, vagy pedig annak a szakember-kollektívának a tagjai, amely Gagarin számára utat vágott a világűrbe.- Én nemcsak tevékenyen részt vettem e történelmi jelentőségű repülésre való felkészülésben, hanem el is búcsúztam Jurij Gagarintól, amikor ó a világűrbe indult - meséli Andrijan Nyikolajev. - Amikor megöleltük egymást, ő pilótaruhájának éles szélével véletlenül súrolta az arcomat. Mennyire szerettem volna örök időre megőrizni ezt a „jelet“, amelyet az első űrhajós hagyott rajtam! Miután a „Vosztok“ pályára állt, mi azonnal a földetérés körzetébe repültünk. Útközben hallottuk, amint a rádió közölte, hogy Jurij szerencsésen leszállt. Mi volt akkor a repülőgépen! Úgy ugráltunk, mint a gyerekek, hurráztunk... De hirtelen elcsendesedtünk. Abban a percben ébredtünk először tudatára, milyen nagy esemény történt. Az űrhajózás távlatai a közelövőben? - Nyikolajev így folytatja: - A következő tíz évben még dinamikusabban fejlődik. A világűr már most szolgálja az embereket, a jövőben pedig az űrhajózás valójában a népgazdaság egyik ága lesz. Nehézségek mindig előfordulnak. De az, ami a kozmikus térség kutatása terén ma még problémának látszik, holnap túlhaladott szakasszá válik. Én azon a napon a repülőtéren voltam- emlékszik vissza Georgij Beregovoj.- A következő próbarepülésre készültem. Akkor jött a hír: az első ember a világűrben! Ez az esemény már érlelődött. De amikor megtörtént - mégis elképesztő hatást tett. Az űrhajózás fejlődésének legközelebbi szakasza összefügg az igen fejlett technikai felszereléssel ellátott, hosszú ideig működő laboratórium-űrállomásokkal, amelyeken szakemberekből álló személyzet dolgozik, valamint a legközelebbi bolygónak automatikus állomások segítségével történő alapos tanulmányozásával. A kozmonauták többszö- ru útra alkalmas űrhajókat használnak majd. Anatolij Filipcsenko: - Gagarin űrrepülésének híre a katonai repülőakadémián ért. Az előadás félbeszakadt, mindannyian a hangszóró köré tódultunk. Hallgattuk - és hittük is, meg nem is. Nehéz pontosan megmondani, hogyan fejlődik majd az űrrepülés. Húsz évvel ezelőtt meg tudtuk-e jósolni hogy a nyolcvanas évekre mit érünk el? A súlytalanság hatásával állandóan találkozni fogunk, és mindenkor le kell küzdenünk. Ennek a feladatnak a megoldása egyértelmű: az űrhajó fedélzetén mesterséges gravitációt kell létrehozni.- Nekem az a szerencsém volt - közli Vitalij Szevasztyjanov -, hogy hallhattam az indulás előkészületeinek rádióközvetítését és magát az indulást is, amikor a tervezőiroda képviselőjeként Moszkvában voltam az irányítóközpontban. A jövő? Az űrhajózás kifizetődik. Megtérülnek azok az óriási összegek, amelyeket e célra fordítanak. A Föld erőforrásainak tanulmányozása a világűrből az emberiség javára: ez az űrhajózás első hatalmas anyagi hozzájárulása.- Mit várunk az űrhajózás fejlődésétől a legközelebbi húsz esztendőben? - gondolkodik fennhangon Jurij Romanyenko. - Úgy vélem, elsősorban a világűrből szerzett tudományos információk hatékonyságának növekedését. Minél gyorsabban a legnagyobb eredményt kell kapnunk a Földnek a világűrből történő kutatásától. - A mi feladatunk az, hogy egyre aktívabb segítséget nyújtsunk a mezőgazdaság, a geológia, a glacioló- gia, az oceanológia szakembereinek. Számomra igen érdekesek voltak a „Szplav-01 “ és a „Krisztall“ olvasztó- kemencékkel végzett sikeres kísérletek. Az üveg- és fémötvözetek igen sokat ígérnek. A problémák bizonyára ugyanazok maradnak; ilyen a repülős időtartama, a személyzet tagjainak lélektani összeférhetösége. Hiszen az ilyen állomásokon nagy kollektíva dolgozik majd. Vlagyimir Satalov altáboragy, a szovjet és a szocialista közösség országaiból való űrhajósok felkészülésének vezetője:- Ami a legközelebbi húsz évet illeti - munkaprogramunk világos. Leonyid II- jics Brezsnyev világosan megfogalmazta ennek távlatait, s ennek során a hosszú ideig működő űrállomásokat nevezte az űrhajózás fejlődése fő útjának. Merő fantázia? Nem! - mondja Vlagyimir Satalov. - Ha figyelemmel kísérjük az űrhajózás fejlődését, akkor észrevehetjük, hogy fokról fokra közeledünk a „fantasztikus“ tervek megvalósításához. Ater- vezök és a mérnökök pedig már most új kozmikus szerkezetek kidolgozásán munkálkodnak jurij DOKUCSAJEV (Fordította: Gellért György) // AZ ŰRHAJÓSOK MONDJAK
