Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-09 / 14. szám
A szállítópad rendszeres időközökben viszi tovább a munkadarabokat, s mellette mindkét oldalon szerelő- és mérőberendezésekkel jól ellátott munkahelyek sorakoznak. így lehetne a legrövidebben és a legkifejezőbben jellemezni a Skoda 120-as személygépkocsikhoz gyártott fékrásegítők szerelési vonalát a Vráblei Autófékgyárban, amelyet az év elején helyeztek üzembe. Maga a szerelési vonal nem rendkívüli dolog, hiszen a kisebb méretű gépipari termékek gyártásánál más üzemekben is vannak már hasonló berendezések. Azonban még mindig nincs belőlük annyi, amennyire szükség lenne, hogy a szerelési munkák termelékenysége nemzetközileg is összehasonlítható színvonalra kerüljön, s hogy ezek a munkák ne kössenek le olyan rendkívül sok munkaerőt. A fékrásegítők szerelési vonala az Autófékgyárban inkább a keletkezése szempontjából érdekes. Ebben az esetben is a munkatermelékenység növelése volt a cél, s a feladat megoldását az üzem dolgozói saját maguk vállalták el. A szállítópadon kívül a vonal minden más szerelő- és mérőberendezését az üzemen belül fejlesztették ki és gyártották le. A próbaüzemeltetés során felülvizsgálták az egyes berendezések működését, összhangba hozták az egyes munkahelyek teljesítményét, s kiszámították a vonal műszaki és gazdasági paramétereit. Az eredmény kedvező: a szerelősorral évente 36 ezer normaórát takaríthatnak meg, s a fékrásegítök gyártását az évi 40 ezer darabról 120 ezerre növelhetik. Az Autófékgyár dolgozói tehát elégedettek lehetnek az új szerelősorral. Különösen a szerelési munkákat végző nők, akik korábban fizikailag is megterhelő munkákat végeztek a fékrásegítők szerelése közben. Ma munka közben kényelmesen ülnek, a szükséges alkatrészek karnyújtási távolságra vannak, s a szerelési munkáknál célszerűen kifejlesztett mechanikus eszközöket alkalmaznak. Munkahelyük a tisztaság és a rend példaképe, s a termelés is zavartalanul folyik ebben a kulturált környezetben. A tudományos-műszaki fejlesztés szempontjából tehát alapvető lépést tettek az Autófékgyárban a fékrásegítők szerelésénél. Azért írunk erről, mert ez az út vezet a szerelési munkák automatizálásának gyorsabb ütemű fejlesztéséhez, esetleg a robottechnika alkalmazásához is a szerelési munkáknál. Minél hamarább rá kell térni erre az útra, mert ez a belső szereléseknél mintegy 200 ezer dolgozó felszabadítását teszi lehetővé, s csak ezen az úton érhetjük el az iparilag legfejlettebb államok munkatermelékenységének a színvonalát. A fékrásegítők szerelősora azonban a vráblei gépgyártók kezdeményező munkájának nem az egyedüli eredménye. Alig néhány méterre van innen a 100 mm átmérőjű fékhengerek gyártósora, amelyek a tehergépkocsik légfékjeihez készülnek. Ez a termék jó kiviteli cikk, főleg a nem szocialista országokba. Ezeket a fékhengereket eredetileg csak a Kraslicei Autófékgyárban gyártották, ahol évente 300 ezer darabot tudnak készíteni. Az idei hazai és külföldi megrendelés azonban 460 ezer darabra szólt. Az elmúlt év folyamán ezért a Csehszlovák Autógyárak termelésigazdasági egységben úgy döntöttek, hogy a vráblei üzemet bízzák meg a hiányzó 160 ezer fékhenger legyártásával. De vajon mi volt ebben a rendkívüli, miért volt szükség a dolgozók fokozottabb kezdeményezésére a feladat végrehajtásához? Erre a kérdésre Vladimír ■*- Pavelka, a szerszámfejlesztö osztály vezetője adta meg a választ:- A hatáidő szempontjából rendkívül igényes feladatról volt szó, hiszen az elmúlt év utolsó negyedében el kellett készíteni 16 célberendezés és présgép műszaki dokumentációját, s ezeket le is kellett gyártani. A konstruktőrök és a szerszámkészítők nem kevés szabad idejüket áldozták fel arra, hogy mindez elkészüljön. Sikerünket egy 16 ezer koronás jutalom is tetézte, amit azok között osztottunk el, akik a legjobban hozzájárultak a feladat teljesítéséhez A 100 mm-es fékehngerek gyártása az év eleje óta teljes ütemben folyik, s az üzem dolgozói biztosak benne, hogy az előirányzott 160 ezer darabot az idén hiánytalanul elkészítik. Az innovációs program keretében további akciókat is megvalósítanak. Az elmúlt évben például tovább fejlesztették a tengelykapcsoló rásegítőjét, főleg a minőség, az üzembiztonság és az élettartam szempontjából. Egyúttal évi 286 normaórával csökkentették ezen a szakaszon a termelés munkaigényességét Az idén a Saviem olajszűrők és fékrásegítök innoválását tűzték célul. Októberben kezdik el a tengelykapcsoló-rásegítők kísérleti sorozatának a gyártását az új típusú Tatra 815-ös tehergépkocsikhoz. Egyúttal az 1983-as évre előkészítik az új fékrásegítök gyártását a Skoda 1203-as haszohjárművekhez. Egy ilyen új fékrásegítő két régi típusút helyettesít, ami minden gépkocsinál 249 korona értékű anyagmegtakarítást eredményez. A gyártmányfejlesztés mellett a gyártóberendezések fejlesztésére is nagy gondot fordítanak. Két műszakban használják ki az új célgépeket. Az új berendezésekkel és a progresszív technológiai eljárásokkal az elmúlt évben a tervezett 17 dolgozó helyett 24-et takarítottak meg, s az anyagmegtakarítás értéke az előirányzott 254 ezer korona helyett elérte a 299 ezer koronát. Az elért eredmények azonban az üzem gazdasági igazgatóhelyettese, Jura/ Korenci mérnök szerint jobbak is lehetnének:- A tudományos-műszaki fejlesztés területén elég sok még a tartalékunk A nagyobb akciók azonban beruházásigényesek, s ezekhez először meg kell teremteni a szükséges eszközöket. Az elmúlt évben jó lehetőségeink voltak ebben az irányban, hiszen a terv minden mutatóját sikeresen teljesítettük. Sokat várunk azonban a komplex szocialista racionalizációtól és az újítók mozgalmától is, ezért az eddiginél nagyobb figyelmet szentelünk ezeknek a területeknek. A Vráblei Autófékgyár dolgozói a termelés minőségi oldalára is nagy gondot fordítanak. Kifejlesztettek és legyártottak W W JO BORNAK NEM KELL CÉGÉR (?) A reklám szerepe és helyzete népgazdaságunkban „A jó reklám - fél siker“, állítja sok szakember, ha a reklám fogalma gazdasági berkekben szóba kerül, ha szerepét, helyzetét próbálják megállapítani. A reklám ellenlábasai viszont azt mondják: a reklámköltségeknek legalább a fele teljesen felesleges, csak nem lehet tudni, melyik ez a fél. Tény, hogy a reklám „kapocs“ a gyártó, illetve szolgáltató és a fogyasztó között, igaz, hogy ez a „kapocs“ az előbbi kezében és irányítása alatt van. Mindenesetre csak akkor van értelme, ha mindkét fél javát szolgálja. A „business“ szolgálatában A nyugati tőkés gazdasági világban a reklám a kíméletlen, eszközökben nem válogató konkurrencia-harc egyik fegyvere. A nyugati reklám jellege: agresszív. Térben, időben, módszerekben nem válogat. Morális és etikai normáik alig vannak. Igaz, előfordul, hogy egy-egy reklám botrányt vált ki, de ennek a reklámozó titokban örül is, hiszen a botrány olykor kitűnő szolgálatot tesz, felhívja a figyelmet. Reklámoznak mindent és mindenütt, tekintet nélkül a termék, vagy a szolgáltatás minőségére. Ismert például a tény, hogy a nyugati tv-állomások gyakran és könyörtelenül filmeket és sportközvetítéseket szakítanak meg - reklámmal. Hogy ez mennyire nem tetszik mindenkinek, tehát a reklám címzettéinek, a fogyasztóknak, azt bizonyítja a főleg Kanadában és az Egyesült Államokban elterjedőben lévő kábeltelevízió esete. Mint ismeretes, a televíziózás e formája szerint a szignál kábelhálózaton jut el a nézőhöz, antennával nem fogható. Nos, ezeken a csatornákon nem közvetítenek reklámot, és ezért a néző, akinek elege van a tolakodó és idegesítő reklámból - külön fizet A nyugati reklámnak fő célja a fogyasztó manipulálása, tekintet nélkül a társadalmi érdekekre. A vásárlók kegyeiért tombol a harc. Kétségtelen, hogy ennek a tusának az első számú győztese a nevető harmadik: a relkámügynökség, a tv-társaság, a sajtó stb,. amely horribilis összegeket seper be, hirdetési díjként. Reklám - itthon Tény és való, hogy a reklám - legyen szó tókés vagy szocialista társadalomról - egy ország gazdasági életében, ha nem is a legfontosabb, de fontos szerepet tölt be A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején gazdaságunkban reklám szinte nem létezett, persze, a háború utáni években voltak ennél fontosabb tennivalók a gazdasági életben. A kezdet is rendkívül nehezen ment, hiányzott az egységes, koordinált program. Meg kellett teremteni a szocialista reklámot olyan tulajdonságokkal, amely a kereslet-kínálat közti összhangot volt hivatott életrehívni. Le kellett szögezni, mi is a reklám szerepe a szocialista viszonyok közepette. Röviden ez így foglalható össze: határozott tartalom, tájékoztatás az előnyös tulajdonságokról, Ján Brzác, az ERPO igazgatója (A szerző felvétele) szavahihetőség, konkrétság és szemléletesség, esztétikus kifejezés, változatosság. A szocializmusban a reklám célja az új áruk és szolgáltatások megismertetése, bevezetése és elterjesztése. A jó reklám a tudatos emberi cselekvést a racionális meggyőzés eszközeivel befolyásolja. A nem tudatos (tudat alatti) cselekvést pedig főleg érzelmi hatások elérésével irányítja. Csakhogy több mint 30 évvel ezelőtt sem elmélet, sem gyakorlat nem létezett, vagy csak minimális megnyilvánulásban. A reklám minősége a kezdeti stádiumban a „cipőt vásároljon a cipőboltban“ naiv reklámszleng színvonalán mozgott Nem voltak szakemberek, nem volt reklámipar. Sokan akkoriban - bizonyára a nyugati reklámhadviselés túlkapásai hatására - azt állították, hogy a szocialista népgazdaságnak nincs szüksége reklámra. ÚJSZlf 6 1982. IV. 9. A fékrásegítők szerelősorának egyik szakasza A fékhengerek minőségi ellenőrzését speciális célberendezésen végzik (A szerző felvételei)
