Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-15 / 2. szám
Vasárnap 1982. JANUÁR 17. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 7.21, nyugszik 16.09 Közép-Szlovákia: 7.29, nyugszik 16.17 Nyugat-szlovákia: 7.37, nyugszik 16.25 órakor A HOLD kel - 0.07, nyugszik 11.30 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ANTAL, ANTÓNIA ÉS NATASA nevű kedves olvasóinkat 1847-ben született Nyikolaj Jegorovics ZSUKOVSZKU orosz tudós, a modern hidro- és aerodinamika egyik megalapozója (t 1921) • 1912- ben született Jaroslav ZICH zeneszerző és pedagógus AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL LEONYID IUICS BREZSNYEV: VISSZAEMLÉKEZÉSEK (6.) TERRORISTÁK DIPLOMATÁK ELLEN VIKTOR PONOMARJOV CIKKE HfD A DUNA 1866,4-ES FOLYAMKILOMÉTERÉNÉL J. MÉSZÁROS KÁROLY RIPORTJA A Bratislavai Hegesztési Kutatóintézet bekapcsolódik a KGST-tagországok ilyen irányú tevékenységébe. A szocialista országok hegesztési kutatómunkáját a kijevi Paton Hegesztési Intézet koordinálja. Együttműködésük nyolc esztendeje alatt több közös problémára találtak megoldást. A felvételen Ivan HrivMk (az előtérben) a Szlovák és a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, Éva Babuéková technikus és Ján Boéansky mérnök elektronmikroszkóppal vizsgálja az acél hegeszthetőségét FOGADKOZÁSOK IDEJE A fogadkozások, a nagy elhatározások ideje rendszeresen, évenként megismétlődő jelenség. December utolsó napjaiban kezdődik s körülbelül január közepéig tart, alig egy hónapig. Kiváltója többnyire a karácsonyi megpróbáltatások mint például az ajándékvásárlás - kálváriája, a bevásárlás-főzés-moso- gatás-evés-ivás tévénézés gyötrelmei. E viszontagságok késztetnek az afféle komolyan gondolt esküdö- zésekre, hogy ez volt az utolsó eset, hogy ajándékot kaptál tőlem (ezt a férj mondja, ha a meglepetésnek szánt fél tucat zsebkendőt hálálkodás helyett ajkbiggyesztés fogadja), meg: utoljára történt, hogy az ünnepeket a konyhában töltöttem (ezt az ígéretet a feleség teszi, miközben frissen ondolált frizuráját átitatja a mosogatóból felszálló forró mosogatóié illata). Nem is igazi fogadkozások ezek, inkább fenyegetőzések, s mindkét fél tudja, hogy az elkövetkező karácsony ugyanígy zajlik le: a fa alatt további fél tucat zsebkendő, s a konyhában a mosogató fölé hajló feleség. .. Az igazi nagy fogadkozások a számvetéseket követően születnek. Az ismét eltelt egy év! -féle sóhajok sok mindent rejtenek, örömet és bánatot, sikert és kudarcot, megvalósult reményeket és nem várt csalódásokat. Jó volt-e vagy rossz az eltelt esztendő? Ki-ki elvégzi a számvetést, sokszor még önmagának is félve meri bevallani, hol követett el hibát, hány esetben érte sérelem, és mely kudarcokért felelős ö maga. Kit és hányszor bántott meg ok nélkül, kik és hányszor bántották meg őt - okkal vagy ok nélkül. Az ember, ha felidézi életének egy lezárult szakaszát - s egy év elég hosszú idő-, érdekes módon pontosan tudja, mit nem kellett volna tennie, illetve, hogy mit kellett volna másképp tennie. S a jövőre gondolva biztos benne: helyesen fog cselekedni) Tisztában van vele, min kell változtatnia, hogy élete ezentúl jobb, köny- nyebb legyen. Leszokom a dohányzásról (kávéról, italról, édességről)! - fo- gadkoznak sokan, és abban a pillanatban, amikor kimondják, valóban így érzik és hiszik. Új életet kezdek! - ez is közismert fogadalmi szöveg. Csak éppen sosem tisztázott és bővebben ki nem fejtett, hogy mit ért a fogadkozó új élet alatt. . A fogadkozók két nagy csoportra oszthatók. Az egyikbe sorolhatók a valamilyen káros szenvedélytől megszabadulni kívánók, a másikba pedig, akik valamilyen célt tűznek ki maguk elé (ebben az évben újra cserélem a bútort, a lakást, az autót, a férjemet)... Különös, de még sosem hallottam olyan fogadkozásokat, hogy ebben az évben jobban fogok dolgozni, becsületesebben, nem veszem félvállról a hivatásomat, figyelmeztetek a visz- szásságokra, és igyekszem nem elkövetni hibát... Január közepén tartunk, a fogadkozások ideje lassan lejár. De még nincs későn. Mi volna, ha ezúttal kivételesen nem fogadkoz- nánk, hanem nagyon erősen megfogadnánk (és meg is tartanánk), hogy legalább egy icipicit jobban odafigyelünk a munkánkra és egymásra? IDŐSZERŰ GONDOLATOK A többi, intenzív mezőgazdasággal rendelkező országhoz hasonlóan nálunk is emelkednek a termelés növelésének költségei. Ez az irányzat azzal párosul, hogy a mezőgazdasági terület csökkenését intenzifikációs beruházásokkal pótoljuk, miközben ezek hatékonysága csökken. Ebben szerepet játszik az is, hogy megváltozott az élelmiszergyártás struktúrája a nagyobb költségeket igénylő állattenyésztési termékek javára. Hiba lenne azonban, ha az említett gazdasági jelenségek és következmények okát csak az objektiv tényezőkben látnánk. Az igazság az, és ezt erősítik meg az élenjáró vállalatok tapasztalatai, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok jelentős része nem tud megbirkózni a termelés intenzív növelésének egyre igényesebb feladataival. Elsősorban nem érvényesítik következetesen azoknak az intézkedéseknek és anyagi ösztönzőknek a hatékony rendszerét, amelyek a munka és a növekvő költségek gazdaságos és hatékony felhasználására vonatkoznak. A termelés anyag- és munkaigényessége további növekedését, a költségek aránytalan növekedését elsősorban úgy akadályozhatjuk meg, ha fokozott figyelmet szentelünk a termelés minőségi oldalának. A nagy jövedelmezőségért folytatott harccal párhuzamosan erőnket arra kell koncentrálni, hogy elérjük a termelés hatékonyságát, egyes terményekből a nagy hektárhozamokat, az állattenyésztésben a nagy jövedelmezőséget és minimálisra csökkentsük a veszteségeket. A lehetőségek mérlegelése után olyan megoldást választottunk, amely megerősíti az árak szerepét a mezőgazdasági termékek társadalmilag szükséges termelési költségeinek fedezésében. A felvásárlási árak növelése nagymértékben fedezi a mezőgazdaságban az üzemanyagok, a fűtő- és motorolajak, egyes energetikai szempontból igényesebb anyagok magasabb ára, valamint a takarmánykeverékek magasabb ára miatti többlet- költségeket. Ez összevéve csaknem 7 milliárd koronát jelent. Ezenkívül a központi bizottság elnöksége és a szövetségi kormány úgy döntött, hogy csaknem 3 milliárd koronával növeli évente azt az összeget, amelyet a mezőgazdasági üzemek a társadalmi forrásokból kapnak termékeikért. Ezt az összeget a mezőgazdasági üzemek pénzügyi és gazdasági helyzetének megszilárdítására, valamint az eddig kevésbé hatékony és ezért mellőzött termelés bővítésére szánjuk. Semmiképpen sem pótolhatók azonban ezzel a termelés alacsony színvonalának következményei, amelyeket az irányítás fogyatékosságai, felelőtlenség, a rossz munkaerkölcs okoz, s ami egyes mezőgazdasági üzemekben még mindig előfordul. Ezért nem engedhetjük meg, hogy a költségek úgy alakuljanak, mint az előző években, s ez eredménytelenné tegye a jóváhagyott intézkedéseket. Az intézkedéseknek meg kell nyilvánulniuk a termelés növekedésében és nagyobb hatékonyságában. (A CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszámolóból) A SZOCIALISTA GAZDÁLKODÁS ALAPELVE: A GAZDASÁGOSSÁG IRTA: LEOPOLD LÉR SZÖVETSÉGI PÉNZÜGYMINISZTER EGY TARTALMAS ÉLETPÁLYA EMLÉKEZETE SZEBERÉNYI ZOLTÁN Írása sas Andorról A VILÁGÍTÓTORONY RÉSZLET VIRGINIA WOLF REGÉNYÉBŐL ÉLET A HALÁL UTÁN MIHAIL BERGER ÍRÁSA IILIIHdAIMIIR Mosolygós fiatalember lép be a Sókszelőcei (Selice) Egységes Földművesszövetkezet gépesítő részlegének az irodájába. Ó az, akit keresünk: Kubicsko István gépjavító. Látszik rajta, szintén örül a találkozásnak. Azonban - a felettesei szerint - a jóízű beszélgetésekre mindig kész alkalmazottjuk egyszerre szavát veszti, miután közöljük vele, azért keressük, mert azt hallottuk róla, hogy a közös gazdaság élenjáró dolgozói közé tartozik. Töpreng, mit is mondjon erről, dicsérje önmagát? Nem, az nem megy... A kezdetekről kérdezzük, arról, miért választotta ezt a szakmát. Tőmondatban felel:- Már gyermekkoromban szerettem a gépeket. Ezért is határozott úgy, hogy a Galántai Mezőgazdasági Szaktanintézet gépjavító szakára jelentkezik. Miután tizenkét évvel ezelőtt végzett, visz- szajött a szülőfalujába. Az iskolában tanultak, s a munkavégzés során szerzett értékes gyakorlati tapasztalatai egyre több hasznot hajtottak a szörészeit jól megjavította. S nemcsak úgy, hogy menjen egy darabig, aztán majd meglátjuk mi lesz vele... A gondjaira bízott gép tavaly nyáron mindössze két órát állt műszaki hiba miatt. Ottjártunkkor kaszálógépet javított. A tavaszon nem ő, hanem valaki más fog vele dolgozni. önérzetesen mondja: A TETTEK SZÁMÍTANAK vetkezetnek is, neki is. Egyre nagyobb teljesítményt nyújtott. Tavaly nyáron például egy E-516-os kombájnnal aratott. Szövetkezeti viszonylatban ő takarította be a legtöbb gabonát. Ősszel ugyanezzel a géppel a legtöbb kukoricát, de már járási viszonylatban.- Jó géppel dolgoztam - mondja. Arról szemérmesen hallgat, hogy ö készítette fel a masinát a nyári, majd az őszi csúcsmunkákra. Az a tény, pedig, hogy a kombájn jól dolgozik, az annak az érdeme, aki a hibás- A gazdája tudja, hogy télen az én gondjaimra volt bízva, mit szólna, ha néhány nap múlva kiesne a munkából. Szándékosan nem kerülhet ki rossz munka a kezünk alól. Többes számban mondja, hogy a „kezünk alól“. S ezzel véleményt mond munkatársairól is, akik hozzá hasonlóan törekvő emberek. Vele együtt több mint nyolc- vanan dolgoznak a gépesítő részlegen. A rendezett udvarban számos épület, garázs, gépszín, műhely. Ezekben sürgölődik most szinte mindenki. Amíg a határt hó borítja, fedél alatt ember és gép. De amint rá lehet menni a földekre, azonnal indulnak. Hogy milyen eséllyel dolgoznak majd, az most, ezekben a napokban, hetekben dől el. A tavaszi munkák sorsa a gépjavítók kezében van. Sókszelócén jó kezekben. Olyanokéban, mint Kubicskó István is. Akinek számokban kifejezhető teljesítménye magas, akiről a vezetők, munkatársak véleménye a legjobb. S aminek a titka valószínűleg az, amit így fogalmazott meg válaszában, amikor azt kérdeztük tőle:- Hogyhogy velünk szemben olyan szófukar?- A tettek számítanak - mondotta. Igaza van, láttuk be, hiszen már azt is tapasztaltuk, hogy sokan tele vannak megváltó elméletekkel, de a munkában nem tudnak bizonyítani. Ő az ilyen embereknek az ellentéte. KOVÁCS ELVIRA ÚJ SZÚ 2 1982.1.15
