Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-05 / 9. szám
A szerelési munkák a legnagyobb fagyok idején sem állnak le T öbb kilométernyi távolságból figyelem a látóhatárt kettészelő fehér páracsíkot. Hatalmas pipákként eregetik az ég felé a mesterséges felhőzetet a Jaslovs- ké Bohunice-i V-1-es Atomerőmű hűtőtornyai. Pár perc múlva a hűtőtornyok lábánál haladva egy pillanatra lenyűgöz a látvány, amit az alsó szellőzőnyílások nyújtanak. Tonnaszám fagyott rá az aláhulló víz a vasbeton lábakra, helyenként jégfüggönyt húzva a nyílás elé. Nem ritka a több méteres jégcsap sem, színeik a kristályos, csillámló fehértói egészen a sárgásbarnáig változnak. Gyönyörű ez a színorgia, de egyben gyanútkeltő is. Lehet, hogy csupán a torony gyomrában uralkodó félhomály teszi, lehet hogy a hűtővízbe szándékosan kevert vegyszerek színezik így, de az is lehet, hogy rozsda festi a jeget. A szakemberek dolga, hogy ezt kiderítsék. Az épülő V-2-es atomerőmű félig nyitott hatalmas csarnokában nem nagyon veszi észre az ember, hogy a feje fölött tető is van. Az egyik, még hiányzó oldalfal helyén nemcsak elegendő fény jut be a monstre terembe, de a fagy is. A hőmérő, amit valószínűleg az itt dolgozók akasztottak az egyik cső végére, mínusz nyolc fokot mutat. Előnyei és hátrányai is vannak az ezen az építkezésen első ízben alkalmazott ún. nyitott szerelési módszernek. A hideg téli napokban a hátrányait is tapasztalják. A szereléssel azonban nem álltak le. A sok helyütt átláthatatlan csőrengetegben hegesztőpisztolyok villantják a fényt, melegen öltözött emberek teszik a dolgukat. A terem több pontján elhelyezett nyitott fedelű kályhákból apró lángok csapnak föl, mel- letük rendszeres időközökben meggém- beredett végtagjaikat melegítik a szerelők. Pillanatnyilag főleg a gépi és technológiai berendezéseket szállító és szerelővállalatok dolgozói serénykednek. Kísérőmnek is ezért a főkivitelező itteni első számú képviselőjét választottam. Személy szerint Frantiáek Horky mérnököt, a plzeni Skoda Művek kihelyezett igazgatóját.- A V-2-es építkezésére mi a V-1- esról jöttünk át már 1978-ban, miután a modfanyi Sigma megkezdte a külső összekötő vezetékek szerelékét - mondja az igazgató. - Komolyabb feledatokhoz viszont csak 1979 másik felében jutottunk. Akkor szerveztük meg az itteni igázgatóságot is, ehhez ugyanis az kellett, hogy megfelelő számú dolgozóval rendelkezzünk. 1981 feléig viszont még ezek a munkák is csak a szükséges, ún. elkerülhetetlen szerelések közé tartoztak. A múlt év felétől kezdtünk ei intenzíven dolgozni a szekundér rendszer gépházán, és teljes ütemben ráálltunk a szivattyúállomás, a kompresszorok, s a hűtővízelőállító részleg szerelésére is. A felsorolás még így sem teljes, mert még több kisebb objektumon dolgozunk.- Mint főkivitelezőnek, nyilván a Skoda Müveknek kellett itt tavaly a legtöbb munkát is elvégeznie.- Valóban nagy feladat előtt álltunk. A szerelési munkáknál kereken 206,5 millió korona értéket kellett volna beépítenünk. Sajnos, csupán 80 millió korona értékű munkát végeztünk el.- Mi okozta ezt a hatalmas lemaradást?- Saját hibáinkkal kezdeném. Voltak olyan berendezések, amelyek nem érkeztek meg időre. Ezek elég nagy mértékben késleltették a munka menetét. A technológiai berendezések legfontosabb elemei ugyan már itt vannak, az építkezésen, azonban még mindig akadnak hiányzó, kiegészítő berendezések. Az első negyedév fő feladatainak egyike így a még hiányzó részek beszerzése. Néha szinte komikus, hogy csövek, szivattyúk, kábelek, vagy mérőműszerek hiánya miatt áll egy fontos részlegen a munka. A múlt évi lemaradás másik fő okozói az építők voltak. Ők ugyan a tavalyi tervet 100 százalékon felül teljesítették, de nem a megszabott ütemterv szerint. Márpedig akkor, hogy mi szerelni tudjunk egy adott szakaszon, az is kell, hogy ott minden minket megelőző munkát elvégezzenek. Ilyen szempontból nem tudtak az építők szerelésre előkészíteni idejében egyetlen objektumot sem a múlt évben. Bármennyire is megértő vagyok az építőkollégákkal szemben, és tudom azt is, hogy nekik is van éppen elég gondjuk, mégis azt vallom, hogy ők lemaradásunk első számú okozói. Meglehet, hogy ez a késés hat majd az első blokk átadásának terminusára, amit az év végére tűztek ki?- Én egyre jobban meg vagyok győződve arról, hogy igen, hiszen tavaly nagy volt a kiesésünk. Az ütemterv pedig az idei évre ugyancsak hatalmas mennyiségű munka elvégzését kéri tőlünk számon. Lehetetlen, hogy mindezt a meglévő kapacitásokkal el tudjuk végezni az év végére. A kialakult helyzetről tájékoztattuk felettes szerveinket is. Megszületett egy kormányhatározat, aminek értelmében az első blokk átadásának időpontját fél évvel elhalasztanánk. Ez viszont a népgazdasági érdekkel s az energetika elvárásaival van szöges ellentétben. Pillanatnyilag tehát a legfelső szervek újraértékelik, összefüggéseiben is tanulmányozzák a mostani állapotot, ily módon is az optimális megoldást keresik. Ha e legfelsőbb szintű felülvizsgálat után valóban jóváhagynának egy módosított terminust, ez még mindig nem jelenthetné azt, hogy az építkezésen részt vevő vállalatok lazíthatnának. A kapacitások teljes kihasználása továbbra is első számú követelmény marad. A mindenkori szükség ezek után is a negatív helyzet minél előbbi felszámolását követeli, fgy tehát sokkal nagyobb mértékben, mint a múlt évben, az idén ügyelni kell az elvégzendő munkák összehangolására is. Ennek fontosságát fokozza, hogy az elkövetkező hónapokban egymás után készülnek el a szerelők olyan technológiai egységekkel, amelyeket önállóan kell tesztelni, még mielőtt összekapcsolnák őket a többi hasonló egységekkel.- Az előrelátások szerint az első tesztre kész egységek a második negyedévben készülnek el - mondja Lubomír Kap- licky mérnök, a Skoda Művek itteni igazgatósága szerelési részlegének vezetője. - Mivel abban az időben a továbbra is folyamatban levő szerelési munkák és a próbák keresztezik egymást, úgy határoztunk, hogy megalakítjuk a koordinációs bizottságokat. Ezek segítségével szeretnénk kizárni mindennemű keveredést, fejetlenséget, egyszóval azt szeretnénk elérni, hogy a terep áttekinthető maradjon. összesen 240 működősi próbát kell elvégezni ahhoz, hogy az erőműt biztonságosan indíthassuk be.- Ezeken kívül milyenek a főszállító idei feladatai?- Az első és második blokkon csaknem 500 millió korona értékű munkát kell elvégeznünk, össze kell szerelnünk és kipróbálnunk minden olyan egységet, amelyektől végső soron az első blokk komplex próbái függnek. Mondjuk ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű hűtővíz idejében itt legyen, el kell készülnie a pe- őenadyi szivattyúállomásnak stb...- Arról is szó volt már, a jelenlegi kapacitásokkal aligha lehet ennyi munkát elvégezni. Nem tervezik a munkáslétszám emelését?- Az arányok jobb érzékeltetésének kedvéért a figyelmébe ajánlom, hogy pillanatnyilag vállalatunknak és a velünk társszerződésben itt dolgozó többi vállalatnak összesen 1200 szakembere van az építkezésen. A szerelési munkák előrehaladtával nőni fog a dolgozók létszáma is. Az előrelátások szerint a harmadik-negyedik negyedévben úgy 2400-ra emeljük az összlétszámot. Azért mondtam ilyen nagy toleranciát, mert ma még nem tudjuk, mennyire sikerül javítani az építőkkel való együttműködésen. A gondok, persze, nemcsak a vállalatok közti együttműködésben gyakoriak, előfordulnak műszaki vonalon is. Jas- lovské Bohunicébe ugyan megérkeztek az első hazai gyártmányú gőzgenerátorok (a szükséges hat darabból négy készült el határidőre), de a minőségükkel baj volt. Kiderült ugyanis, hogy a fém felszínén nem kívánt vegyi lerakódások észlelhetők, amelyek még a gyártásnál keletkeztek. A helyszínre azonnal kiszálltak a szakemberek is, elsősorban a prágai Akimov Kutatóintézetből, valamint a legjobb szovjet specialisták. Közös erővel kidolgoztak egy olyan eljárást, amivel a lerakódás elhárítható, sőt a gőzgenerátorok eredeti harminc évre meghatározott élettartama sem változik meg. Nagyon leegyszerűsítve az eljárásról csak annyit, hogy a megtámadott felszínt le kell csiszolni. Ehhez viszont vissza kell ezeket a testeket szállítani a gyártóhoz, ami egyben növeli a költségeket is. Ezekről az összefüggésekről is ki szerettem volna faggatni a gyártó, vagyis a Vítkovi- cei Gépgyár képviselőjét, aki telefonon még megígérte jelenlétét, de a megbeszélt napokban a felelősök közül nem tartózkodott már senki Jaslovské Bohuni- cében. Sok tehát még a nyitott kérdés, de reméljük, hogy a koordinációs bizottságoknak hamarosan sikerül rátalálniuk az optimális megoldásra. KESZELI BÉLA Nagy érték a hulladék A takarékos nyersanyag-gazdálkodás világszerte időszerű, mondhatnánk sürgető feladattá vált. Kormányok, gazdasági szervezetek és kutatóintézetek foglalkoznak a nyersanyag-takarékosság módjaival, a drága alapanyagok olcsóbbal való helyettesítésével. A nyersanyag-takarékosság egyik ismert és könnyebben járható útja az ún. másodlagos nyersanyagok - azaz a hulladékok - nagyobb arányú újbóli felhasználása. A hulladék-nyersanyag felhasználásának gazdasági jelentősége az, hogy feldolgozásához négyszer kevesebb ráfordításra van szükség, mint az elsődleges, azaz a feldolgozatlan nyersanyagok esetében. Például egy- egy tonna műanyag vagy gumi előállításához 2,5 tonna kőolaj szükséges, egy tonna üvegcserép 330 köbméter generátorgázt, egy tonna hulladékpapír viszont 3,5 erdei köbméter faanyagot takarít meg. A hulladék-nyersanyag felhasználása tehát fontos energia- és deviza- forrás is, mivel drága importból származó alapanyagokat pótolnak, s egyben csökkentik a szállítási költségeket is. A gazdasági előnyök mellett a másodlagos nyersanyagok feldolgozása ökológiai haszonnal is jár, csökkenti a káros hatásokat a környezetre. Iparunk számára elsősorban a papír- a textil-, az üveg-, a bőripari és a műanyaghulladék, a használt ásványi olaj, a hulladék-faanyag és a vegyiipari hulladékanyag felhasználása jelent fontos nyersanyagforrást. Papír- és cellulóziparunk évente 3,9 millió köbméter faanyagot (a kitermelt faanyag 21 százalékát) használ fel, s a becslések szerint ez a mennyiség az ezredfordulóra megkétszereződik. Csehszlovákiában évente 410 ezer tonna hulladékpapírt gyűjtenek össze, s ennek a papírgyárak hozzávetőlegesen az egyharmadát dolgozzák fel újra, a további harmadát pedig külföldre szállítjuk. Külkereskedelmünk 1981-ben összesen százezer tonna hulladékpapírt adott el külföldön. Idehaza azért nem használhatjuk fel az egész hulladékpapír-mennyiséget, mert jelenleg még nincs kellő mennyiségű feldolgozó kapacitásunk. A másodlagos nyersanyagok észszerű felhasználása a textiliparban elsősorban a textilipari üzemek finomító berendezéseinek korszerűsítésétől függ. Amint arra nemrég a CSSZK Iparügyi Minisztériumának illetékesei rámutattak, ezen a téren a megoldás kulcsa a szocialista országokkal, elsősorban a textilhulla- dék-feldolgozó gépeket KGST-sza- kosításban gyártó Lengyel Népköz- társasággal való hatékonyabb koope- rálásban van. A gyapothulladékot közvetlenül a gyapotfeldolgozó üzemekben használják fel újból, s a hulladéknak csupán az 5 százaléka nem kerül újbóli felhasználásra. A lenfeldolgozó iparban jelenleg a lenpozdor- jának pozdorjalemez alapanyagként való felhasználására fordítja a figyelmet. Az üvegcserép újbóli felhasználása az üveggyártásban jelentős energia-, szóda-, és homokmegtakarítást jelent. A Csehszlovákiában gyártott öblös üvegáruknak 32 százalékát üvegcserépből állítják elő, s a szakemberek véleménye szerint ez az arány meg is kétszereződhetne. Az üvegiparban használható hulladéküveg forrásai részben az iparon, részben azon kívül vannak. Figyelemre méltó, hogy az üvegiparon kívüli hulladéküveg mennyisége eléri a 200 ezer tonnát, s ennek az egyik felét más iparágak és a szolgáltatások, másik felét pedig a háztartások szolgáltatják. Ennek a hulladéküvegnek az értéke - üvegipari alapanyag-árakban kifejezve - kb. 120 millió korona. A hulladékgyűjtő vállalat évente kb. 20-30 ezer tonna üvegcserepet gyújt össze, s ez, becslések szerint, a feltételezett hulladéküveg-mennyiségnek csupán a tíz százaléka. somogyi mátyás Frantisek Horky mérnök (balról) és Lubomír Kaplicky mérnök a Plzeni Skoda Müvek két vezető szakembere (A szerző felvételei) V új szú 6 1982. III. 5. Kivitelezési gondok a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű építésén
