Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-26 / 8. szám
Papp Lászlóval az 1955-ös csehszlovák-magyar válogatott ökölvívó viadal előtt virágcsokrot cserélnek Ugyanazon a mérkőzésen a szorítóban Szilvássy ellen Nyugdíj előtt a „ring színésze“ Fél évszázada a szorítóban - és mellette • „Ingyenmeccs“ a gettó előtt • Zsiga bácsi legkedvesebb tanítványa • Bankett - tejbegrizzel • 13 magyar bajnoki arany, 10 csehszlovák • Papp ellen 2:1 • Mint apa a fiát... • „A maiak nem szívből csinálják...“ Budapest, valamikor 1944 vége, 1945 eleje. A gettó Wesselényi utcai, déli kapuja előtt húsz év körüli süvölvények ólálkodnak, nem éppen nagyvilági ölté- zékben. Ócska ruházatukon keresztül is sejteni, hogy nem afféle anyámasszony katonái. Sejtik ezt az őrök is, akiknek az elejétől fogva feltűnt ez a furcsa gyülekezet, és megesküdtek volna rá, hogy válogatott angyalföldi meg pesterzsébeti vagányok adtak itt „randevút“ egymásnak. Azt persze nem nagyon sejti bárki is, hogy egyi- kük-másikuk - csak úgy mellesleg - világklasszis ökölvívó, vagy az lesz nemsokára. Egyszer csak összekülönbözik a furcsa társaság, irtózatos verekedés tör ki. Az őrök egy ideig még élvezik is az „ingyenmecs- cset“, a nagy pofonokat, meg az ügyes elhajlásokat, majd - lévén ók a hatalom megtestesítői - közbelépnek. Ekkor kiválik a verekedők közül az egyik, egy katonaruhás, és besurran a kapun... Zubbonya alatt kis csomag. A „címzettet“ keresi: egy alacsony, sovány, negyvenöt év körüli emberkét... Kijönni már gyerekjáték, ha valaki katona, s ráadásul rendben vannak a papírjai is, hiszen akkor ö nem zsidó __ Azóta már eltelt jó harminchét év, s az egykori „gettópostás“ erzsébeti „vagánnyal" a prágai Lucerna folyosóján üldögélünk egy ökölvívó-mérkőzés kezdete előtt. Amikor ama, csaknem negyven évvel ezelőtti dolgokra terelődik a szó, szemében csibészes fények csillannak. Torma II. Gyula ugyan március 7-i 60. születésnapjának ünneplesére ké- | szül, de lélekben nem sokat változott. Időnként ugyan el-elkomorul, ha Zsiga bácsi súlyos egészségi állapota is szóba jön - hiszen a gettóbeli „címzett" nem más volt, mint Adler Zsigmond, akit szinte apjukként tiszteltek keményöklü „fiai“.- Tudja-e - kezdem a beszélgetést -, hogy Zsiga bácsi a kérdésre, ki volt legkedvesebb tanítványa, mindig azt mondja, hogy Torma II?! Pedig az már - eléggé régen volt... Csaknem elérzékenyül, majd a múltba réved, és emlékezik:- Nagyon szeretem az öreget, ő tanított meg arra, mi az a boksz... Mielőtt a lágerba került volna, előzőleg másfél évig nálunk bújtattuk. A spájzban lakott. Ezután a lágerba hordtuk neki a kaját, mert szegény akkoriban nagyon beteg volt, legyengült, féltünk, hogy nem éli túl... Elhallgat, a szemét dörzsöli, mintha füst ment volna belé...- Aztán fölszabadult a gettó, majd a város, az ország, s Torma II már nem sokáig maradt Adler Zsigmond tanítványa. A bensőséges apa-fiú viszony tehát jóval korábbi keletű...- Még 1932-ben volt egy tehetségkutató Újpesten, ott figyelt föl rám Adler, s hogy meg tudjon különböztetni, bekente az orrom tinktúrával... Ezt követően tizenkét évig egyetlenegy edzést sem hagytam ki! Az iskolából, ahol edzettünk, az iskolaszolga nádpálcával hajtott ki bennünket, mert csináltuk volna a végtelenségig.- Mi volt a hajtóerő?- Szerettük csinálni. A sport szeretete, Torma Gyula a szorító sarkában a belőle fakadó öröm. Hogy ez állítólag áldozattal jár?! Akkor sose éreztük, hiszen mi kölykök nagyon szerettük. Akkor mi még igazi amatőrök voltunk. Egy-egy csapatbajnoki mérkőzés „bankettjének“ fő attrakciója a tejbegríz volt...- Mégis gyűltek szép számmal a trófeák. ..- Tizenháromszor voltam 1945-ig magyar bajnok, utoljára középsúlyban. Egyébként végigcsináltam az összes súlycsoportot pályafutásom során a légsúlytól a nehézsúlyig. Itt fejeztem be 37 éves koromban. A tizenhárom magyar bajnoki aranyéremhez tíz csehszlovák bajnokságot is szereztem!- Akadt azért közben egy és más. Olimpia, meg Európa-bajnokság nem is egy, például az 1947-es dublini EB, amelyről így ír az egykorú krónika: „Egy fantasztikusan érdekes mérkőzés. Középsúlyban: Papp László - Torma II Gyula. Két világklasszis, két angyalföldi fiú az ír szorítóban. Torma bűvöl, varázsol, technikázik, elhajol Laci rohamai elől és győz. Leesik a nagy kő a szívéről, úgy érzi, egyenesben van. Aztán a következő mérkőzést elszórakozza, és kikap a francia Escudiétől... “- Lepontoztak ...- mondja meggyőződéssel - Egyébként minden világversenyen az első fordulóban magyar versenyzővel hozott össze a sors. Londonban Bene I. Gusztávval kezdtem. Aztán egy kanadaival bokszoltam és eltört a kezem. Úgy nyertem meg az olimpiát...- Egy év múlva pedig sikerült az EB is, Oslóban!- Igen, nekem a váltósúly volt az igazi sikeres súlycsoportom. Az még a nyolc súlycsoportos korszak volt. Oslo után nem sikerült már nagy versenyt nyernem. Helsinkiben angol és amerikai ökölvívó legyőzése után a lengyel Chycla ellen lepontoztak. Sovány vigasz, hogy ő lett az olimpiai bajnok...- Egy Papp elleni mérkőzésről már esett szó, még kétszer találkoztak...- Először 1946-ban a csehszlovák bajnokságon! Ugyanis rossz volt a helyzet Magyarországon, a reggeli forint este semmit sem ért, munka sem akadt, így aztán átjöttem. Nem sokkal később Papp is. Lacival odahaza nem mérkőztem, azt mondták a vezetők, kár lenne elvenni a kedvét a boksztól... A csehszlovák bajnokságon Bratislavában, a 2. menetben erőfölénnyel győztem. Laci ezután egy csehszlovák-szovjet meccsen kikapott Ogurenkovtól, és hazament. 1951-ben Prágában találkoztunk harmadszor. Az első menetet Kurta (Papp László beceneve - a szerző megjegyzése) nyerte, a másik kettőt viszont én. Nem semleges bírák pontoztak... Vesztettem. Azt hiszem, Kurta jól emlékszik a meccsre és tudja, ki győzött...- A nemrégiben egy külföldi szaklap azt írta Ray „Sugár“ Leonard váltósúlyú profi világbajnok mérkőzése után, hogy Leonard az a váltósúlyú profi bokszban, aki Torma volt az amatőr váltósúlyban...- Engem Adler Zsiga arra tanított, hogy a boksz játék. Úgy kell megütni az ellenfelet, hogy ő ne tudjon engem. Tizenhárom éves koromban egy csapatbajnoki meccsen 27 éves ellenfelem nem tudott megütni. A második menetben azt mondta, hogy csináljak hülyét a nénikém- böl, és föladta. A mai boksz, sajnos, erőboksz: ki tud nagyobbat ütni. Azt viszont a kocsmában is lehet, és még csak edzésre se kell járni. Én 27 évig bokszoltam, amit ma aligha lehetne ilyen stílus mellett, mint a mostanság uralkodó... Adler nem ezt a bokszot tanította. EgyébTiserrel, az egyik győztes mérkőzés után (Gyökeres György és archív-felvételek) ként az volt Papp nagy szerencséje, hogy Zsiga volt az edzője, mert a tehetség nagy tudású edző nélkül nem sokat ér. Adler Zsiga mindent tudott, még ha kicsire nőtt is! Torma II. Gyula szavaiból kitűnt egykori mestere iránti nagyrabecsülése, s hogy ez nem csupán póz, bizonyítja öccsének, Torma Bélának egy nyilatkozata: „Bátyámnak óriási technikai repertoárja volt, de törvényszerűen Pappnak kellett nagyobb karriert befutnia. Laci hallgatott Zsigára. Gyuszi is hallgatott, de ha a ringbe ment, elkezdett játszadozni. A ring színésze volt. Mellesleg egyetlen embert ismert el maga fölött: Adler Zsig- mondot“. A „ring színészéről“ talán még ennél is plasztikusabb leírást adott az egykori csapattárs, Bondi Miksa: „Tormát gyerekkora óta ismerem. Normál alapállású, jó szemű, jó érzékű ökölvívó volt. Sok bokszolóval találkoztam már, de olyannal, aki élvezte a versenyt, Torma kivételével még nem akadtam össze. Papp kiütötte ellenfeleit, Torma II. megverte. Mint apa a kisfiát. Akkor ütötte meg ellenfelét, amikor akarta. Sokat dolgozott a fejével, a lábával. És tele volt csibész- séggel“. E két kis kitérő után folytassuk a beszélgetést az egy hét múlva jubiláló 60 éves olimpiai bajnokkal:- Élete nagy pillanatairól sokan és elég sókat is tudnak. Nem így mindennapjairól...- Miután átjöttem Csehszlovákiába, azonnal edző lettem. Többek között Komáromban is eltöltöttem két évet, 1951-53 között. Ezután 57-ig a prágai Dukla edzője voltam, majd 1957-ben a Spartával csapatbajnoki címet is nyertünk. Most már egyfolytában 17 éve az US Praha edzője vagyok.- Azóta milyen jellemző változások álltak be a sportágban?- Mindenek előtt szomorú, hogy csökkent a boksz tömegbázisa. A sport kemény, kitartó embereket kíván. Olyanokat, akik nem félnek a nehéz fizikai megterheléstől. Ma heti két-három edzést sem bírnak el a fiatalok, vagy nem akarják elbírni... Valamikor itt Prágában nyolc ökölvívó csapat volt, most mindössze kettő! Ráadásul ma csak verekednek a srácok, technika és fizikai erő nélkül. Nem szívből csinálják, amit kell, anélkül pedig nem érdemes.- Tanítványok?!- A legkedvesebb tanítványom Kapín volt, nyolcszor nyert országos bajnokságot. A maiak közül talán TiSer... Megszólal a megafon, kezdődik az US Praha-Spartak Komárno csapatbajnoki mérkőzés. Még megegyezünk, hogy esetleg telefonon felhívom, majd pedig a február 28-i Csehszlovákia-Magyaror- szág mérkőzésen találkozunk. Aztán jött a szomorú hír: Zsiga bácsi meghalt. Telefon: - Parancsoljon! - szólal meg a vonal végén. - Hallotta?! Zsiga bácsi... - hosszú, néma csönd, majd alig hallhatóan: - Elnézést, majd máskor... Egy hét múlva ünnepel, de a 60. születésnapon nem ünnepelhet szokásához híven vidáman. Nem azért, mintha szomorú lenne, hogy elszaladt a hat évtized. Az örömét beárnyékolja egy friss sírhant. Egy kicsi, de mégis nagy emberé, aki két országnak is nevelt olimpiai bajnokot. MÉSZÁROS JÁNOS ■■■■■■■ # ÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes fős zerkesztö: Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távirő: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 577-10. 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo némestie 6. A
