Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-26 / 8. szám
7“X AUTÓSOK MOTOROSOK AMIRE KEVESEN GONDOLNAK Tél végén és kora tavasszal, amikor a szervezet ellenállóképessége a hosszú tél és a vitaminhiány miatt csökken, könnyebben megbetegszik az ember. Aki megszokta a gépkocsin való közlekedést vagy hivatásos gépkocsivezető, amint átvészelte a betegséget, igyekszik mielőbb volánhoz ülni. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a lábadozó beteg vagy az éppen csak meggyógyult ember nem biztos, hogy megerőltető vagy hosszabb úton helyt tud állni vezetés közben. A betegség csökkenti a teljesítőképességet akkor is, ha csupán fokozott fáradékonyságot hagy maga után. Ilyenkor az autóvezetésre a fokozatosság megtartása érvényes. Vagyis a vezető apránként szoktassa meg magát az igénybevételhez. Nagyobb veszélyt jelent közlekedés szempontjából az olyan állapot, amely újabb rosszullétekkel fenyeget. Az ilyen betegségből gyógyuló ember azonban ezt általában tudja magáról, és megfelelő önkontrollal megelőzheti a veszélyhelyzetet. - Előfordulhat olyan eset is, hogy a beteg nem tudja vagy nem is akarja maga eldönteni, vezethet-e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Az orvos feladata értékelni a beteg személyiségét, hogy rá lehet-e bízni teljesítőképessége mérlegelését. Ha úgy tapasztalja, hogy páciense lekicsinyli a veszélyt, kötelessége javasolni a gépjárművezetői alkalmatlanságot teljes felgyógyulásig. Ezzel megelőzhetők az előre nem látható veszélyek, balesetek. p NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁSSAL Az egyre szaporodó közúti balesetek arra késztették az egyes országok ezzel foglalkozó hatóságait, szervezeteit, hogy ne elszigetelten, külön-külön folytassák a küzdelmet ez ellen, hanem nemzetközi összefogással igyekezzenek megelőzni a közlekedési baleseteket. - Olvasóink közül talán kevesen tudják, e célból alakult meg 1957-ben Párizsban - 11 ország képviselőiből - a „Préven- tion Routiére Internationale“ (PRI), vagyis a Nemzetközi Közúti Balesetmegelőzési Szervezet, amelynek 1970-ben 31, ma pedig kb. 35 ország a tagja. E jelentős nemzetközi szervezethez tagállamként szocialista országok is csatiatkoztak. - A PRI nem állami, hanem tanácsadó, alapszabályos nemzetközi szervezet, amely tanácskozási joggal rendelkezik az ENSZ-ben és az Európa Tanácsban. A PRI célja: a nemzeti szervek összefogása a közúti biztonság növelése, a közlekedési balesetek megelőzése érdekében. Főbb feladatai: 1/ A tagállamok között információs és propagandaanyagok rendszeres cseréje. 2/ A közlekedésnevelés minden alkalmas eszközzel történő elősegítése, és a helyes közlekedési magatartás kialakítása. 3/ Közös akciók (kampányok) szervezése. 4/ Nemzetközi konferenciák szervezése. 5/ A baleseti statisztika központi feldolgozása és kiértékelése. 6/ Az ELALUDT A VOLÁN MÖGÖTT A járművezető alapvető kötelességeit a közúti forgalom szabályzata - a 100/175 Tt. rendelet - határozza meg. Stanislav Stefá- cek feltétele azonban egy oly tehergépkocsi roncsát mutatja, amelynek vezetője, mint megállapították, vezetés közben - mégpedig meglehetősen nagy sebességgel haladva - elaludt a volán mögött. A rendőri jelentés szerint épen megúszta a balesetet, de a járművön esett károsodást ötvenezer koronára becsülik. Elaludni emberi dolog, mondhatná valaki. Ha fáradt, kimerült az ember, könnyen elnyomhatja az álom. Igen, ez természetes jelenség. Csakhogy a járművezetés az embernek nem magánügye, hanem társadalmi ügy, s éppen ezért dolgozták ki és emelték törvényerőre a közúti közlekedés szabályzatát. Mit olvashatunk ki e baleset kapcsán a rendelkezésekből? Elsősorban azt, hogy ,,A közúti közlekedés valamennyi résztvevője köteles fegyelmezetten, előzékenyen és kíméletesen viselkedni, nem veszélyeztetheti a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát vagy a közlekedés többi résztvevőjét és önmagát, sem pedig a vagonbiztonságot“, olvashatjuk az 1. paragrafus 2. bekezdésében, ha pedig csökkent testi vagy szellemi képessége következtében veszélyezteti - s az elalvás ténye erre enged következtetni, hogy kialvatlanul vagy fáradtan vezetett - az 5. bekezdés rendelkezése szerint,,akkor vehet részt a közúti közlekedésben, ha megfelelő gondoskosás történt a veszélyeztetés elkerülése érdekében“, tehát kialussza vagy kipiheni magát. Az általános rendelkezések 3. paragrafusának ' 1. bekezdése meghatározza: „Járművezető csak megfelelő testi és szellemi képességű személy lehet...“, aki a 4. paragrafus 1. bekezdésének b/ pontja értelmében „köteles figyelmét teljes mértékben a jármű vezetésére összpontosítani és alkalmazkodni a forgalmi helyzethez“. Erre persze nem képes, ha járművezetői képessége pl. szeszes ital fogyasztása következtében korlátozott, mint e paragrafus 2. bekezdése mondja, esetleg, ha alkalmassága „kábítószerek vagy gyógyszerek hatására, továbbá fáradtság, rosszullét, sérülés, betegség stb. következtében csökkent.“ A baleset megítélésekor, okaiHÍREK ■ A Toyota autógyár - látva több arab ország nemtetszését- elejtette azt a tervet, hogy az amerikai Forddal közös vállalatot alapít - jelentette az Egyesült Arab Emírségek hivatalos távirati irodája. Az egyik kormánytisztviselőt idézve arról írt, hogy a japán autókonszern, az Abu Dhabiban levő arab bojkottirodához benyújtott levelében hivatalosan is letett róla, hogy a Forddal együttműködve kis személyautókat és buszokat gyártson. A japán gyár döntésének háttere: három arab ország, Szaúd-Arábia, az Emírségek és Bahrein júniusban figyelmeztette a Toyotát, hogy bojkottálni fogják- azaz, nem vesznek tőle autót -, ha az általuk feketelistára tett Forddal lép együttműködésre. ■ Nyugat-Berlinben közlekedik a világ első olyan autóbusza, amely tiszta metilalkoholból készült üzemanyaggal működik. Ugyan kétszer annyi anyagot fogyaszt, mint a dízelolajjal üzemelő hasonló autóbuszok, a metilalko- hol ára azonban csak a fele a dízelolajénak. egyes tagországok szervezeteinek támogatása. - A PRI rendszeresen küldi tájékoztatóit, amelyeket a balesetmegelőzési munka során kiadtak. Részt vesz azokban a kampányokban, amelyeket nemzetközi méretekben a közlekedés biztonsága érdekében rendeznek. A különféle cimen indított akciói - mint pl. „Látni és láthatónak lenni“, az „Alkohol a volán mellett", a „Biztonsági öv fontossága“ stb. hatásosan szolgálták kitűzött céljait. Alkalmat ad a különböző tagországok tevékenységének megismerésére, az egyes közlekedésbiztonsági kampányok hatásosságának lemérésére és a kölcsönös tapasztalatok felhasználására. Eddigi működésünk igen eredményesnek bizonyult. -P. P.SZÁNTÓ GYÖRGY A GERINCOSZLOP SÉRÜLÉSEI Közúti balasetek sérültjeinek kimentése, vizsgálata és ellátása során szem előtt kell tartanunk a gerincoszlop és a belsejében elhelyezkedő gerincvelő károsodásának lehetőségét. A hátgerinc sérüléseit dinamikus és mechanikus erőhatások idézhetik elő többféle módon. A balesetest az ütközés ereje kirepíti a gépjármű üléséből vagy hirtelen elörehajlott helyzetbe hozza. Ha az ember pl. magasról esik a fejére vagy kinyújtot alsó végtagjaira, a csigolyákra és a gerincvelőre hosszanti irányban préselő erő hat. Autóbaleseteknél gyakoribb az előre- vay hátra- hajlásos gerinctörés, amely a gerincvelő szakadását is előidézheti. A gerincoszlop tengelyére merőlegesen, egymással ellentétes irányba ható erők találkozása helyén ollószerűen működő mechanizmus okoz károsodást; Így jöhet létre csigolyaelmozdulás, ficam, törés vagy a gerincvelő átmetszése. Hozzá kell tennünk, hogy a gerincoszlop ill. a gerincvelő sérülését okozhatja, vagy a létrejött sérülést súlyosbíthatja a helytelenül alkalmazót elsősegély, pl. a vigyázatlan kiemelés, fektetés, hordágyra helyezés vagy alkalmatlan eszközön való szállítás is. A gerincoszlop csigolyáinak töréses sérülése a károsult szakaszon fájdalommal és mozgásgátlással nyilvánul meg. Fel kell hívni az olvasó figyelmét arra, hogy fájdalmas tünetet többnyire csak tudatánál levő sérülten ismerhetünk fel; az eszméletlennél is gondolnunk kell a gerincoszlop sérülésének lehetőségére. Egyébként minden balesettel kapcsolatos gerincfájdalmat a gerincoszlop sérülésének gyanújával kezelünk. A hangyamászás érzete, az érzéktelenség vagy a mozgásgátoltság a gerincvelő károsodásának tünete. A gerincvelő sérülése következtében az alsó végtagok részleges vagy teljes bénulása, esetleg a felső és alsó végtagok egyidejű bénulása is felléphet. A gerincoszlopot nyaki, melikasi és derék- ill. ágyéki részén is érheti komoly sérülés. Legsúlyosabbaknak a nyakcsigolyák szakaszának sérüléseit tekintjük; ez a leghajlékonyabb része a gerincoszlop és a gerincvelő vonulatának, ezért van a legnagyobb mértékben kitéve a balesettel járó erőszakos, váratlan erőhatásoknak. A gerincoszlop nyaki szakaszán előállhat pl. az első és második nyakcsigolya elmozdulása ill. ficama vagy csigolyatörés. Erőteljesebb hatás a folyamatos gerincvelő részleges vagy teljes megszakadásával járhat. A nyakcsigolyák sérüléseinek tünetei jelentkezhetnek pl. a tarkótájon érzett tompa fájdalomban. Más esetben fájdalommal járhat még a legkisebb mozdulat megkísérlése is. A tünetektől eltekintve is azonban minden súlyosabb balesetnél gondolnunk kell a nyakcsigolyák sérülésére. Ebből a szempontból a gerincoszlop-sérüléses embert sohse emeljük kezénél és lábánál fogva. Fejét (nyakát) nem szabad hirtelen mozdítani, hajlítani. A legkisebb vigyázatlanság is helyrehozhatatlan következményekkel járhat. nak és következményeinek elemzése során a fennálló rendelkezésekből kell kiindulnunk. Ámde tekintetbe vesszük a köznapi gyakorlatot is. Ezúttal tekintsünk el a szeszeö italok fogyasztásától, amiről már mindenki tudja, hogy nem csak vezetés közben tilos, hanem a járművezetést megelőzően is. Szóljunk a paragrafusok s a baleset kapcsán olyan jelenségekről, amelyeket általában a járművezetők és szolgálati felettesei is felületesen kezelnek. Ha a gépkocsi vezetője késő éjszaka érkezik vissza hosszú, fáradságos túráról, és hajnalban újra útnak kell indulnia, egyrészt nem pihenhetett, másrészt járművét sem készíthette fel megfelelően. Előfordul, hogy a járművezető pl. építkezésen dolgozott szabadnapján, és indulásig nem aludhat- ta ki a szokatlan fáradalmat. Némely sofőr lábon hordja pl. meghűléses betegségét, nem fordul orvoshoz, és végkimerülésig dolgozik. Van eset, hogy az orvos oly gyógyszert ír fel betegének, nem tudván, hogy az gépkocsit vagy motorkerékpárt vezet, amelyet járművezető éppen az összpontosító képességét csökkentő vagy tompító mellékhatása miatt nem használhat e tevékenység során. S így folytathatnánk, de eddig is eleget mondtunk ahhoz, hogy kitűnjék: járművezetői alkalmassága, képessége fenntartásáért, pi- hentségéért, munkája és magatartása egészéért teljes mértékben az ember maga felelős. Ha úgy érzi, hogy egészségi állapota, fáradtsága, idegkimerültsége vagy esetleg más körülmények miatt nem képes következetesen eleget tenni a járművezetéssel járó kötelezettségeknek és igényeknek, beszéljen felettesével vagy orvosával. Könnyebb s a társadalom és család szempontjából is előnyösebb a munkabeosztás indokolt megváltoztatása, átszervezése, mint az esetleges baleset következményeinek helyrehozása és az anyagi terhek viselése. nt A nyakcsigolya-töréses sérült helyes ellátásának első követelménye a lapos, nem hajló alátéten való vízszintes fektetés; így történjék majd elszállítása is. Rázódás, hajlás ellen a fejet lekötött homokzacskókkal, táskákkal vagy ruhadarabokba bugyo- lált kövekkel rögzítjük. Ha eszméletlen sérültnél feltételezzük, hogy nyakcsigolyasérülést szenvedett, hátonfekvő állapotban biztosítjuk légzőutai átjárhatóságát fejének óvatos hátrahajtásával, szája feltárásával s alsó állcsontja előremozdításával, amint azt tanfolyamunk „A légzés pótlása" c. fejezetében tárgyaltuk. Ha a sérült nem lélegzik, vigyázva ellenőrizzük, nem mutatkozik-e rendellenes lazulás a gerinc nyaki szakaszán. A gerincoszlop és a gerincvelő mellkas-, derék- ill. ágyéktáji sérüléseit a legtöbb esetben a balesetes ülőhelyzetbe, kinyújtott alsó végtagjaira, esetleg a hátára esése okozza; közlekedési baleseteknél a test hirtelen nagyerejű előrehajlítása is. Ily sérülés tünete a gerincoszlop megfelelő szakaszán mutatkozó tompa fájdalom. Olykor némi egyenetlenséget, esetleg kipúposodást tapintunk vagy látunk a hátgerincen. A gerincvelő egyidejű károsodása mozgásképtelenséggel és érzéketlenséggel járhat. A járműből nagy körültekintéssel szabadítsuk ki a feltételezett gerincoszlop-sérülést szenvedett embert. A legelőnyösebb, ha ketten ketten emelik ki fejénél és combjainál fogva, miközben a harmadik alulról biztosítja a törzsét meghajlás ellen. Kemény, vízszintes alapon, háton fektetve rögzítjük. Ha közönséges hordágyra kell helyeznünk, fektessük inkább hasára, kissé megemelve és megtámasztva derékrészét és felsőtestét. A törött gerincet nem lehet a szó mindennapi értelmében sínbe tenni s úgy rögzíteni. A leírt módon való fektetés az a módszer, amely a gerincet övező izomat segítségével mégis kielégíthető helyzetet biztosít a törött csigolyának s megbízhatóan csillapítja a fájdalmat a sérült első ellátásának és kórházba szállításának időtartarfiára. Emellett ne feledkezzünk meg a baleseti sokkról, kifejlődésének meggátlásáról ill. következményeinek elhárításáról, valamint a nyílt sérülések haladéktalan, steril kötszerrel való ellátásáról sem. KsA/otUo->iLr- CPRI'll KFK A NIVÁKON ÚJ szú 16 1982.11.26.
