Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-26 / 8. szám

ÚJ szú 17 1982.11.26. TUDOMÁNY TECHNIKA PROGRESSZÍV KOHÁSZATI TECHNOLÓGIA LEMEZGYÁRTÁS - KORSZERŰBBEN A hazai kohóművek hengereiéi­ben különösen nagy figyelmet for­dítanak mostanában a gyártmá­nyok minőségének javítására. Ugyanis csökkent a világpiacon a vaskohászati termékek iránti ér­deklődés, így gazdaságosan csak a kiváló termékek értékesíthetők. Hengerműveinkben komoly gondot okoz a lemezek felületé­nek megfelelőre alakítása. Az acél felületén hevítéskor, izzításkor, az izzó acél levegőn tartózkodásakor - pl. melegalakításkor - oxidréteg, reve keletkezik. Vannak ugyan a revésedést csökkentő hevítő el­járások, ezek alkalmazása azon­ban sokkal bonyolultabbá, kevés­bé gazdaságossá teszi a lemez­gyártást. A revésedést kizáró hő­kezelést védógázban vagy váku­umban kell végrehajtani, ami mű­szakilag is jelentős problémákat vet fel. Az oxidréteggel bevont lemez, huzal, acélcső többnyire csak a reve eltávolítása után használ­ható fel eredményesen. Ez hígított savakkal, lúgokkal, illetve sóolva­dékkal való pácolással, homokfú- vatással vagy sörétszórással tör­ténik. A hengerművekben évente sok tízezer tonna termék felületi keze­lését kell elvégezni évente, így a folyamatok gazdaságos lebo­nyolítása nemegyszer nagy nehé­zségekbe ütközik. A pácoló anyag megfelelő hőmérsékleten tartása, a technológiai berendezések vé­delme, a környezetvédelmi előírá­sok megtartása, a veszélyes gő­zök elszívatása mind jelentős be­ruházásokat igénylő teendőket je­lent. Napjainkban, amikor a kohá­szati termékek vásárlói egyre fino­mabb felületű hengereltárut igé­nyelnek, e problémák még a ré­gebbinél is erőteljesebben meg­nyilvánulnak. A Frydek-Místek-i Lemezhen- gerde dolgozóit is „szorítani“ kezdték a hatvanas évek végétől az igényesebbé vált piaci feltéte­lek. A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos igények megkövetel­ték, hogy egyre több elektrotech­nikai acélt gyártsunk, hogy elsajá­títsuk és bevezessük a króm-acél- félék, illetve a stroncium-nikkel- molibdén acélfélék gyártását. Ugyanakkor más acélötvözetekből készült hengereltáruk termelését is erőteljesen fel kellett lendíte­nünk. Sok tucatnyi probléma me­rült fel mindezzel kapcsolatban. A legfontosabb feladatok egyikét az jelentette, hogy minél gyorsab­ban meg kellett oldani egy új hi- deghengerde felületkezelő részle­ge megtervezésével és üzemelte­tésével kapcsolatos kérdéseket. Eléggé bonyolultak voltak a fel­tételeink. Az orientált transzformá­torlemez gyártásának technológi­áját licencvásárlással nem tudtuk megoldani. Terveink végrehajtása során kénytelenek voltunk saját tapasztalatainkra támaszkodni. Ez nem azt jelenti, persze, hogy nem rendelkeztünk elméleti alapokkal, hiszen kapcsolatba léphettünk a Frydek-Místek melletti Dobré- ban működő Vaskohászati Kutató- intézettel, amelynek kutatói és gyártmányfejlesztői értékes,gya­korlatban is hasznosítható ismere­tekkel rendelkeztek. A legnagyobb problémák egyikét a transzformá- torlemez-gyártás felületkezejéssel kapcsolatos kérdései jelentették. A feladat végrehajtása során meggyőződhettünk róla, hogy a műszaki szférában is milyen fon­tos az alapkutatások színvonalas, előrelátó megszervezése. Az alapkutatási szférában az előző időszakban nagy érdeklődést mu­tattak a tudományos dolgozók a nemesacélfélék felületi kezelé­sének tökéletesítése iránt. Arról volt itt szó, hogy egészen újszerű­én értelmezve a feladatot, a revét- lenítést hidrid-technológiával kí­vántuk megoldani. Régebben úgy­szólván csak az USA-ban alkal­mazták ezt az eljárást. Az eljárás nagyon progresszív, bevezetése azonban komoly nehézségekbe ütközött. Arra volt ugyanis szük­ség, hogy a pácolóanyagként al­kalmazott nátrium-hidroxidot (lúg- kő) olvasztott nátriumhidriddel kel­lett közvetlenül szintetizálni. Nem kívánom itt részletezni ezt a mű­szaki problémát, csak arra szeret­nék rámutatni, hogy a nátriummal és a hiderogénnel való manipulá­lás régebben sok szakembert elta­nácsolt a sokat ígérő, de nem éppen egyszerű módszer alkal­mazásától. Számos mérnök és kutató nem adta fel a harcot, noha látták, hogy a „fürdő“, a pácolóa­nyag elkészítése során számos komoly problémát kell megoldani. Vállalatunk a fejlesztés során a Prágai Vegyészeti-Technológiai Főiskolával is szorosan együttmü ködött, így végül is megoldottuk ELOREJELZETT FÖLDCSUSZAMLÁSOK Századunk egyik legsúlyosabb következményekkel járó föld­csuszamlása 1911 -ben következett be a Pamírban: ekkor több mint kétmilliárd köbméter szikla- és földtömeg zúdult le a Murgab folyó völgyébe. Az ilyen méretű földcsuszamlások azonban fölöttébb ritkák. A csuszamlások rendszerint észrevétlenül és csendben mennek végbe, s elég gyakoriak is. Tartós esőzések, a parti szakaszok kimosódásai és emberi tevékenységek (erdők kivágása stb) idézik elő őket. A földcsuszamlás okozta veszélyek elhárításának fő eszköze a megelőzés, ahhoz pedig jó előrejelzés kell: „mikor, hol és milyen erővel várhatók földcsuszamlások?" Az idevágó adatok ismeretében gátakkal, falakkal, talajszilárdítással, vízelvezetéssel stb. már viszonylag könnyű védekezni. A földcsuszamlások előrejelzésével a Szovjetunióban főként az össz-szövetségi Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai Intézet kutatói foglalkoznak. A Fekete-tenger partján, ahol a különféle laza talajok a csúszásveszély szempontjából többféle állapotban vannak, hosszú távú kutatásokat végeznek. Egyebek között régóta vizsgáják a lejtőket. Nagyon jól hasznosítják a múlt század óta gyűjtött meteorológiai adatokat is. Ezeket statisztikailag értékelték, s összevetették a bekövetkezett földcsuszamlásokkal. Megállapították, hogy a meteorológiai jelenségeknek nagy szere­pük van a földcsuszamlások megindításában. A következő lépés­ként a felismert törvényszerűségeket az elkövetkező időkre előrevetítették (extrapolálták). Előrejelzéseket készítettek arról, hogy a Fekete-tenger partján hol várhatók földcsuszamlások, s tiz éven át ellenőrizték, hogy mennyire váltak be ezek a „jóslatok“. Az előrejelzések helyesnek bizonyultak: földcsuszamlások a várt helyeken támadtak, s a méretük és erejük is megfelelt a számítá­soknak. A szovjet kutatók a Fekete-tenger partjára 2000-ig számították ki a földcsuszamlás várható folyamatait, s eredményeik alapján védelmi berendezéseket építenek. Hasonló hosszú távú előrejel­zéseket dolgoznak most ki a Bajkál-Amúr vasútvonalat övező területre, a Moldavai SZSZK-nak, a Kaukázusnak, Ukrajnának és a Kárpátoknak azokra az övezeteire, ahol földcsuszamlásra kell' számítani. (Nauka is Zsizny) a pácolóanyag elkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Nemcsak a nátriumhidrid-koncentrátum el­különített előkészítésének (tehát a nátrium és a hidrogén közös kezelése kiküszöbölésének) prob­lémáját oldottuk meg, hanem azt is, hogy a revétlenítós során mi­ként csökkenthető a pácolóanyag nátriumhidrid-tartalma, illetve hogy miként fokozható a másik alkotóelem - a nátriumoxid - ha­tása. Az új technológiát KORETAL néven vezettük be, a revétlenítő pácolóanyag pedig Feropur (R) néven került forgalomba. Körülbelül egy évig tartott az új eljárás bevezetésének előkészíté­se. Ez még a hetvenes évek ele­jén történt. 1974-ben egy további magas színvonalon gépesített és programozott revétlenítő gépsort is üzembe helyeztek króm, illetve króm-nikkel acélfajták felületi ke­zelésére, és más hengereltáruk kezelésére. Az elmúlt években egyértelműen meggyőződhettünk az új eljárás előnyeiről, pl. arról, hogy nagyon jó lehetőségeket te­remtettünk a lemezgyártás auto­matizálásához és programozásá­hoz, illetve a minőségi követelmé­nyek érvényesítésének szavatolá­sához. Az olvasót bizonyára érdekli, hogy milyen haszonnal járt a talál­mányok bevezetése, a tudomá­nyos-fejlesztési ismeretek gyakor­lati hasznosítása. Vállalatunk a két fejlesztési akció keretében 8, illet­ve 5 millió korona társadalmi hasznot tud kimutatni a találmá­nyok érvényesítésével kapcsolat­ban. Az eredmények újabb lendü­letet adtak a vállalat egész terme­lésének. Jelentősen tudtuk bővíte­ni a nemesacél hengerettáru vá­lasztékát, növekedett a munkater­melékenység, és gazdaságilag is sokkal hatékonyabbá vált a ter­melés. A Frydek-Místek-i Hengermű­ben szerzett tapasztalatok egyér­telműen bizonyítják, hogy nagy tartalékok rejlenek még a kutatási­fejlesztési bázisban, a szakembe­rek kockázatvállalásában. Az új eljárások minden előnyét nem le­het pénzben kifejezni. Mert ki tud­ná kifejezni, hogy mi az értéke az önbizalomnak, amely alaposan gyarapszik egy-egy ilyen ered­mény láttán? A Frydek-Místek-i Hengermű technikusainak kollektíváját és a Vegyészeti-Technológiai Főis­kola szakembereit Nemzeti Díjjal tüntették ki 1980-ban. BEDRICH KASPRÍK mérnök, a Frydek-Místek-i Hengermű igazgatóhelyettese SEGÉLYKÉRÉS NAPENERGIÁVAL Segélykérő rádiótelefonnal szerelik fel az osztrák és bajor Alpok mintegy 250 magashegyi menedékházát. Néhány menedékházat eddig vezetékes telefon kötött össze a völgyekkel, de a kábelösszeköttetést gyakran elszakították a lezuhanó fatörzsek, lavinák, földcsuszamlások. Ezért határozták el a rádiótelefon-hálózat kiépítését, s azt, hogy az eddigi benzinmotoros generátorokat naptelepekkel váltják fel. A napte­lep teljesítménye 16,5 watt, a kiegészítő akkumulátorával akár három borús héten át is elláthatja villamos energiával a segélykérő rádiótele­font. ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A FAHULLADÉK MEGMENTÉSE Svédországban évente mintegy 70 millió köbméter faárut termel­nek ki az erdőgazdaságokban és ennek során körülbelül 50 millió köbméter hulladék marad haszno- sítatlanul a fakitermelés színhe­lyén. Újfajta gépekkel e hulladék jelentős része is átalakítható jó fűtőértékű tüzelőanyaggá. Az idén helyezik üzembe az első üzemet, amely évente 70 ezer köbméter hulladékot dolgoz fel, s ezzel any- nyi fabrikettet állít elő, amennyivel nyolcezer köbméter importált fűtő­olaj pótolható. A törzseket, gallya­kat előbb különleges forgódobban gondosan megtisztítják, majd fa- köszörületet készítenek belőle. Ebből készül azután a fabrikett. A nagyobb tuskókat és a nagyobb gallyakat papírgyári nyersanyaggá dolgozzák fel. METÁNGÁZ MOSLÉKBÓL Hoppon maradnak a japán ser­tések, ha a Ryukyu egyetemen kidolgozott új eljárás elterjed. Ed­dig a japán szállodák, éttermek konyhai hulladékát a sertésekkel etették meg, most metángázt fej­lesztve belőle, csökkenthetik az egyre borsosabbá váló gázszám­lát. A kis szállodákat, éttermeket metángázzal ellátó berendezés térfogata mindössze egy köbmé­ter. Az egyetem munkatársai vé­letlenül bukkantak rá a metángáz- fejlesztő baktériumtörzsre. Erede­tileg alkoholgyártó baktériumokat kerestek; az volt a cél, hogy bakté­riumos erjesztéssel 13 liternyi al­koholt állítsanak elő 80 kilog- rammnyi édesburgonyából. A kí­sérletek során kiderült, hogy a baktériumtörzs két és félszer annyi metángázt fejleszt, mint az eddigi eljárásokban használt bak­tériumok. ULTRAHANGOS SEBÉSZKÉS Vérveszteség nélkül lehet ope­rálni olyan lágy szöveteket, ami­lyen a máj vagy az agy az ultra­hangos sebészkéssel. Az Egye­sült Államokban kifejlesztett ultra­hangos sebészkés golyóstoll nagyságú csúcsa másodpercen­ként 23 ezer rezgést végez - fél milliméternyit előre és hátra -, és ezzel a rezgő mozgással szétron­csolja a vele érintkezésbe kerülő szöveteket. De csak a puha, töré­keny szöveteket, s nem a rugal­mas vérereket - ezeket kiszaba­dítva, leköthetik, csipesszel lezár­hatják. Az ultrahangos sebészkés csúcsának közelében levő kis lyu­kon szövetrészeket szívhat el a sebész vizsgálatok céljára. De öblítöfolyadékot is lövellhet a friss vágásfelületre, hogy jól láthassa a műtéti területet. Az újfajta sebész­kés kisebb változatát a szemé­szetben használják a szürkehá­lyog műtéti eltávolítására. Sajnos, az új műszer nagyon drága (40 ezer dollár az ára) és naponta csak néhány műtétet lehet végez­ni vele. (d) / A Vítkoyicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár dolgozói új eljá­rást dolgoztak ki az atomerőművi gőzgenerátorok főegységét képező kollektorok megmunkálásához. A kollektor egy 140 mm vastag falú acélhenger, melynek falába a csö­vek csatlakoztatásához 5500 lyukat kell fúrni, amelyek átmérője 16,3 mm. Ezt a munkát japán gyártmá­nyú, számjegyvezérlésű fúrógé­pekkel végzik. A munkatermelé­kenység növelése érdekében a 3. számú üzem műszaki fejlesztési részlegének dolgozói olyan tech­nológiai folyamatot dolgoztak ki, amelyben két ilyen gép párhuza­mosan üzemeltethető. Ezzel a lyu­kak kifúrásához szükséges időt 45 százalékkal csökkentették. A felvé­telen Mojmír Vrbka marós a fúrógé­pek munkáját irányítja (CSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents