Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-26 / 8. szám

Az alap- és középiskoláktól eltérő­en a pártoktatási csoportokban nincs félévi bizonyítvány. Ha szakítanánk e hagyománnyal és osztályoznánk a végzett munkát, akkor a Nyugat­szlovákiai Baromfiüzemek dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) üzemé­ben a két pártoktatási csoportban tö­mörülő mintegy 110 hallgatónak jelest kellene adni. S velük együtt azonos érdemjegy járna azoknak is, akik a szervező, irányító munkát végzik, illetve az oktató és előadói szerepet vállalják. AZ ELŐZŐ ÉVINÉL MAGASABB SZÍNVONALON Hónapokkal ezelőtt szinte kivétel nélkül valamennyi pártalapszervezet- ben a fenti cím szellemében láttak hgzzá a pártoktatás szervezéséhez. Azt viszont, hogy az elhatározásból valóság lett, a félévi mérleggel és olyan konkrét tényekkel, mint a duna­szerdahelyi baromfifeldolgozóban, már lényegesen kevesebb helyen tudják bizonyítani.- A pártoktatásba dolgozóink közel kétharmadát vontuk be. Az egyes elő­adásokat a kommunisták és a tagje­löltek mellett a pártonkívüli vezető dolgozók, a tömegszervezetek veze­tőségének tagjai, a szocialista mun­kabrigádok vezetői, valamint a tagje­löltségre érdemes fiatalok látogatják. A két pártoktatási csoportban össze­sen kilenc szemináriumi alcsoport van. Semmi rendkívüli, mondhatná va­laki, s igaza van. Hiszen az, amit bevezetőként Steckler Borbála, a to­jásfeldolgozó részleg vezetője, a párt- bizottság tagja elmondott, a szemi­náriumi alcsoportokat leszámítva, va­lóban általános. De - s ez a lényeg -, épp ezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mivel rájuk épül a pártoktatás egész rendszere. Elsődlegesen a szemináriumi alcsoportokkal vég­zett munkában rejlik a magasabb szín­vonal titka, ez adja az általánostól eltérőt. Hogyan, miként, számtalan bevételi és kiadási okmány hitelesíté­se közben ez is kiderült, hiszen a köz­pontban az idén 90 millió tojás cserél gazdát. Ennyit vesznek át a termelők­től, s azt osztályozás után továbbítják az üzletekbe. S a gépkocsik termé­szetesen a pártoktatási mérlegkészí­tés közben is jöttek, mentek.- A pártoktatásnak szolgálnia kell a marxizmus-leninizmus alapjainak megismerését, a hazai és a nemzet­közi viszonyok, események közt való tájékozottságot, de úgy, hogy a szer­zett ismeretek a cselekvőkészség­ben, pontosabban a munkahelyi ma­gatartásban is lecsapódjanak. Törtük a fejünket, mit tegyünk, hogy az okta­tás szorosan kapcsolódjon az üzem mindennapjaihoz és a termelési fela­datokhoz. Úgy gondoltuk, hogy ennek lényeges feltétele olyan kis csoportok kialakítása, amelyekben az emberek bátran elmondják véleményüket, al­kotó vitaszellem uralkodik - hangsú­lyozta a pártoktatás felelőse. A célt elérték, a pártoktatás „egyi­rányú utca“ helyett olyan fórummá lett, amelyen nemcsak a hallgatók tanulnak, hanem a pártbizottság felé is áramlanak az információk, kérések és vélemények. Ennek köszönhetik például, hogy az elmúlt év végén a rendkívüli termelési feladatok telje­sítéséhez szükséges hosszabbított és szombati műszakokat is be tudták vezetni. Még akkor is, ha a dolgozóik többsége nő, feleség és édesanya. A gyár vezetősége megértette, hogy a rendkívüli műszakokat vállaló anyáknak, feleségeknek is el kell lát­niuk a családot,, ezért javaslatukra közvetlenül a központi raktárból bizto­sították azokat az árukat, amelyeket a műszak végeztével már csak nehe­zen tudtak volna megvásárolni. Ha­sonlóan került napirendre az aranyjel­vények odaítélésekor a szocialista munkabrigád tagjainak megítélt anya­gi jutalom és az üzemen, vállalaton belül alkalmazott chozraszcsot s a prémiumok kérdése. Mert ameny- nyire lényeges és fontos a feladatok ismerete, legalább annyira szükséges az is, hogy az emberek előre tudják, az elvégzett munkáért mi jár. A PÁRTOKTATÓK ÉS ISKOLAVEZETŐK FELELŐSSÉGE Molnár László, a konzervrészleg vezetője, a pártoktató csoport tagja. Mindenekelőtt a felkészülés és a fele­lősségérzet fontosságát hangsúlyoz­ta. Ők a pártoktatást, bár minden évben ismétlődő feladat, mégsem ve­szik sablonszerűén, az előadók mun­kájában pedig semmi nyoma a rutin­szerűségnek.- Most készülök az előadásomra, amelynek keretében megvitatjuk a szocialista demokrácia kérdéseit és a dolgozók részvételét a társadalom irányításában. Tudatosan mondtam, hogy megvitatjuk. Ugyanis már az előadást igyekszünk olyan fórummá alakítani, amelyen a tárgyalt kérdés kapcsán a munkahelyi helyzet is napi­rendre kerül. Ehhez feltétlenül szük­séges, hogy ismerjem az üzem irányí­tási rendszerét és a gazdasági kérdé­sekben is tájékozott legyek. Ezért, mint vezető dolgozó és pártoktató, a gazdasági jellegű tanácskozásokon mindenkor részt veszek, és a havonta kézhez kapott Írásbeli gazdasági tájé­koztató is a segítségemre van. Ami pedig a módszereket illeti, egymástól tanulunk. Nálunk ugyanis íratlan tör­vény, hogy a pártoktatók is járnak az előadásokra, s figyelik egymás mód­szereit. A szemináriumi alcsoportok mun­káját elemezve Miklós Sándor cso­portvezető világított rá a lényegre.- Az előadásokon és a szemináriu­mi foglalkozásokon 97 százalékos a részvétel. Ez bizonyítja, hogy a hall­gatók érzik, tudják, olyan fórumra hívjuk őket, ahol tanulnak, érdekes dolgokat tudnak meg, s ahol vélemé­nyüknek is hangot adhatnak. A szemi­náriumi foglalkozásokra a pártbizott­ság írásbeli útmutatókat is készít. Ezekben felsorolja, javasolja, hogy az adott nyolc-tíz tagú csoport milyen kérdéseket vitasson meg. Az útmu­tató összhangban van a pártgyűlések napirendjével, s fordítva, a pártgyúlé- seken foglalkozunk olyan témával, például az energiatakarékossággal, amit a soronlévö pártoktatás anyaga is tartalmaz. így aztán az általánostól mindig eljutunk a szemináriumi cso­port tagjait közvetlen érdeklő problé­mákhoz és a munkahelyi kérdé­sekhez. A csoportvezető külön szólt a sze­minárium alcsoportokról. Kiemelte, hogy a beosztáskor nem lehet, nem szabad a diplomák, oklevelek, tehát az iskolai végzettség szerint eljárni. Döntő az emberek politikai fejlettsége és azonos gondolkodásmódja. Az ilyen alapon összehozott közösség­ben minden feltétele adott a sokoldalú és kölcsönös eszmecseréKre. KÉT VÉLEMÉNY, BIZONYÍTÉKUL Nem a szavak hitelében kételke­dünk, csak a még nagyobb bizonyság kedvéért kérdeztük a pártoktatás két résztvevőjétől, hogy mit jelent min­dennapi munkájukban az előadáso­kon, szemináriumi munkában való részvétel. Navrátil Edit, a tojásosztá­lyozó szocialista munkabrigádjának ezüstjelvényes tagja mondta:- Nagyon sokat. A mi előadóink nem olvasnak könyvből, saját szava­ikkal és konkrét példákkal kiegészítve ismertetik a tananyagot. Lekötik az ember figyelmét és mindig eljutnak a mindenkit érdeklő problémákig. Wimmer József, a SZISZ üzemi alapszervezetének elnöke is hasonló­an értékelte a pártoktatást.- A SZISZ-tagok fele jár pártokta­tásra. Politikai és eszmei téren ez nagy előny,Tagjaink tájékozottak, Ez is feltétele, hogy évenként két-három fiatalt tudunk párttagjelöltségre java­solni. Mit is mond mindez? Nagyon so­kat, s köztük a legfontosabbat, hogy ebben az üzemben a hallgatók nem érzik unalmas időtöltésnek a pártok­tatáson való részvételt. Persze, en­nek feltételei vannak. És nem is kevés - ami az elmondottakból egyértelmű­en következik. EGRI FERENC MUNKA A SZEMINÁRIUMI CSOPORTOKBAN A PÁRTOKTATÁS MÉRLEGE EGY ALAPSZERVEZETBEN A Roudnice nad Labem-i Gépgyárban mezőgazdasági gépek készülnek. Felvételünkön Bohumil Kusicka mér­nök és Milan Tichy azt méri, milyen hatással van a talaj ellenállása az anyagra, melyből a talajművelő eszköz készült. (A ÓSTK felv.) V. I. LENIN ÉS AZ SZKP AZ ELLENŐRZÉSRŐL A Szovjetunió Kommunista Pártja a feladatok teljesí­tésének ellenőrzését mindig a szervező munka fontos részének tekintette, amely segítséget nyújt a pártpoliti­ka megvalósításában és a pártirányítás színvonala emelésében. A párt fennállása óta tökéletesíti az ellenőrzés formáit és módszereit. Ebben látja ugyanis tömegkapcsolata megszilárdításának, a káderek he­lyes nevelésének, a nehézségek leküzdésének, a fo­gyatékosságok helyrehozásának és a szocialista társa­dalom fokozatos fejlődése biztosításának bevált esz­közét. V. I. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a szervező munkának, a tömegek meggyőzése és vezetése ké­pességének. Hangsúlyozta, a párt önerejéből, a dolgo­zók részvétele nélkül nem építheti fel a szocializmust és a kommunizmust. Annak érdekében, hogy a töme­gek tudatosan részt vállaljanak a feladatok teljesítésé­ből, kitartóan és következetesen meg kell nekik magya­ráznia politikai irányvonalának lényegét és célját s meg kell győznie őket megvalósításának múlhatatlan szük­ségéről. Lenin több művéből következik, hogy az ellenőrzés szélesebb értelmezésben magába foglalja a következő elemeket: a jóváhagyott határozat teljesítését szolgáló intézkedéseket, megvalósításának fő utait, a rendsze­res ellenőrzés jellegének és időpontjának meghatáro­zását, az alsóbb pártszerveket, a pártszervezeteket stb., amelyek részt vesznek a határozat megvalósítá­sában, a teljesítés eredményeit és nyilvánosságra hozásuk módját, az ellenőrzés eredményeinek elemzé­sét és ezek alapján a következtetéseket. Lenin azt igényelte, hogy az ellenőrzés a határozat jóváhagyásától a megvalósításáig rendszeres legyen. Nemcsak a fogyatékosságok leleplezése legyen a cél­ja, hanem a kiküszöbölésük is, a munka szervezése, az emberek oktatása és nevelése, az olyan megfontolt és becsületes szervezők keresése, akik képesek erélye­sen és forradalmi lendülettel megvalósítani a párt politikáját. Az ellenőrzés tekintélye és hatásfoka rend­kívül növekszik, ha közvetlenül részt vesznek benne a párt- és az állami szervek vezetői. Lenin szerint az ellenőrzés az irányító dolgozók fő kötelességeinek egyike. A kommunista párt alkotó módon továbbfejleszti és határozottan megvalósítja Lenin gondolatait. Az utóbbi években, főleg az SZKP XXIII. kongresszusa óta, jelentősen növekedett a pártszervezetek aktivitása az ellenőrzés formáinak tökéletesítésében, a párt és a kormány irányelvei teljesítéséért folytatott harcban. Ezekkel a kérdésekkel gyakrabban kezdtek foglalkozni a pártbizottságok plénum- és irodaülésein, a pártaktíva tanácskozásain, a tudományos konferenciáikon és a szemináriumokon. A párt minden láncszemében kialakultak a feladatok teljesítése ellenőrzése megszervezésének bizonyos formái és módszerei, (gy például rendszeresen elemzik az ellenőrzés helyzetét, ami lehetővé teszi a tapaszta­latok jobb általánosítását, a fogyatékosságok rugalmas kiküszöbölését, a tudományosan megalapozott pers­pektíva kidolgozását. Az ellenőrzés kérdéseit rendsze­rint az időszerű gazdasági és társadalompolitikai fela­datokkal szoros összefüggésben tanulmányozzák. En­nek előkészítése a pártbizottsági dolgozók emelkedő színvonaláról tanúskodik. Jellemző, hogy a pártellenőr­zést egyeztetik a népi ellenőrzés és az egyéb ellenőrző szervek tevékenységével. A pártbizottságok és a szer­vezetek gyakorlatában szabállyá vált, hogy a kérdések megtárgyalása az ellenőrzés javítása eljárásának meg­határozásával, leghatásosabb formáinak és módszere­inek jóváhagyásával ér véget. Lenin Napjaink legfontosabb feladata című cikkében ezt írta: .....dolgozzunk fáradhatatlanul, hogy megte­remtsük a fegyelmet és az önfegyelmet, hogy megszi­lárdítsuk mindenütt a szervezettséget, a rendet, a gya­korlatiasságot, az egész nép erőinek harmonikus együttműködését, a termelés és a termékelosztás általános nyilvántartását és ellenőrzését - ez a katonai erő és a szocialista erő megteremtésének útja." A népi ellenőrzés ma a szovjet demokrácia szerves része. Szerveiben csaknem tízmillió dolgozó végzi tisztjét. Elvszerű, szigorú emberek, akik, Lenin szavai­val élve, egyetlen szót sem mondanak ki lelkiismeretük ellenére, ha az állami és a társadalmi érdek védelme a tét. Az SZKP Központi Bizottsága arra ösztönzi a párt- szervezeteket, hogy sokoldalúan javítsák a népi ellen­őrzés szerveinek irányítását, megismerkedjenek tevé­kenységük lényegével, és munkájukban nagyobb se­gítséget nyújtsanak. Az SZKP a feladatok teljesítése ellenőrzésében a káderek nevelésének és a doigozók rájuk bízott üggyel kapcsolatos személyi felelőssége fokozásának fontos eszközét látja. A párt fejleszti a kollektív vezetést és a gyakorlatban megvalósítja az irányítás egyik alapvető lenini elvét, miszerint bizonyos munka irányí­tásáért teljes mértékben bizonyos személy felel. A Szovjetúnió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusa megállapította, a központi bizottság az egyes szakaszok személyes felelősséggel tartozó vezető dol­gozóitól elvárja, hogy gyakrabban tájékoztassák mun­kájukról. Erre ösztönzi a Szovjetunió Minisztertanácsát, az egyes minisztériumokat és reszortokat, a köztársa­ságok, a kerületek és a területek párt- és tanácsi szerveit. Az SZKP arra törekszik, hogy a párt-, a tanácsi és a gazdasági káderek munkájában szervesen egybeöt­vöződjön a lelkiismeretesség és a fegyelmezettség. B. IVANOV 1982.11.26. UJ szó I

Next

/
Thumbnails
Contents