Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-19 / 7. szám

A FELNŐTTEK FELELŐSSÉGE A gyermekek biztonságáért a felnőttekre nagy felelősség há­rul. S bár a gyermekek nem szere­tik, ha mindig ugyanazt ismétel­getjük, például azt, hogyan kell viselkedni az utakon, a szabályo­kat szüntelenül ismételnünk kell. Naponta kell a gyermekeket fe­gyelemre tanítani. Másrészt na­gyon fontos, hogy maguk a felnőt­tek mutassanak példát, akár jár­művezetőként, akár kerékpáros­ként vagy gyalogosként. Nem egyszer láthatjuk, hogy a felnőttek tilos jelzés ellenére gyermekeiket átvonszolják a kereszteződésen, s az úton keresztül-kasul halad­nak át, ahelyett, hogy a legrövi­debb úton mennének. Az átkelő­helynek nem a jobboldalán men­nek, és így akadályozzák a szem­bejövőket. Számos példával igazolhat­nánk, hogy a felnőttek egy perc alatt elronthatják mindazt, amit az iskolában a pedagógusok, és a közlekedési parkok dolgozói hó­napokon át sajátíttatnak el a gyer­mekekkel. A pedagógus és a szü­lő a gyermek szemében egyaránt tekintély. Vajon kire hallgasson? Hazánkban évente majdnem 150 gyermek veszíti életét közúti balesetek következtében. Ezen a téren Európában a legrosszabb helyek egyikén állunk. Pedig a tár­sadalom nagy gondot fordít a gyermekek közlekedési nevelé­sére, sok pénzzel támogatja a közlekedési parkok létesítését. Ezt a felnőtteknek is tudatosítani­uk kell és ehhez kell tartaniuk magukat. A gyermek gyakran nem mond véleményt a felnőttek visel­kedéséről, csak regisztrálja. Ha átveszi a rossz szokást, könnyen baj lehet, főként ami a közlekedési szabályok megsértését és az ag­resszivitást illeti. Ha megvizsgáljuk a gyermek­balesetek okait, az első helyre kerül az úttestre való váratlan lé­pés, a második helyre az, hogy a gyermek kifut az álló jármű elöl vagy mögül, rendszerint olyankor, amikor mögötte egy másik jármű jön és a balesetet már a legügye­sebb sofőr sem tudja megakadá­lyozni. Még egy érdekes tény: a legtöbb gyermekbaleset pénte­ken, elsősorban délután három és este hét óra között történik. Na­ponta ezek azok az órák, amikor a gyermekek már elkészülnek a házifeladattal és az utcára men­nek játszani. A szülök ilyenkor tér­nek haza a munkából, és gyerme­küket rendszerint már nem találják otthon. Mivel sok más kötelessé­gük is van, nem sokat törődnek azzal, hol, hogyan és kivel játszik gyermekük. Ami a pénteket illeti, ez az a nap, amikor a gyermekek az egész heti gondokat levetve már nem törődnek annyit a közle­kedéssel, pedig éppen ilyenkor több a gépkocsi az utakon. Mindebből az következik, hogy fokozni kell a gyermekek felügye­letét, gondoskodni kell biztonsá­gukról. Ellenőrizni kell játékaikat, s szüntelen tiltakozásuk ellenére ismételgetni kell nekik a közleke­dési szabályokat, a fegyelem fon­tosságát. Figyelemmel kell kísérni, hol kerékpároznak. A 100/75 sz. rendelet értelmében a közutakon csak 10 évnél idősebb gyermekek kerékpározhatnak, a rendőrségi ellenőrzések során gyakran meg­állapítják, hogy hat éves gyerme­kek is kerékpárra ülnek. Többen közúti baleset áldozatai lettek. A legfőbb ideje, hogy mi felnőttek ismét elgondolkozzunk a gyerme­kek közlekedésbiztonságáról. IVAN RAJECKY Nem egyformán csúsznak Minden tanulóvezetőt megtaní­tanak arra, hogy a hóval és jéggel borított utakon nem lehet ugyan­úgy vezetni, mint a hómentes utakon. Azt azonban többnyire nem ta­nulja meg, hogy a különböző konstrukciójú autók ilyen körülmé­nyek között nagyon eltérően visel­kednek, és csupán a gyakorlatban tapasztalja ki később, hogy mi a baj a kocsijával. Ezért a téli közlekedés biztonságával kapcso­latban a Svájci Touring Klub (TCS), az Általános Német Auto­mobil Klubbal (ADAC) együttmű­ködve 26 autómodell részvételé­vel rendkívüli téli tesztet rendezett, s ennek során a kocsikat 10-10 vezető, egységes terv szerint, a Silser-tó jéggel borított tükrén és az Albula-hágón át vezető út alsó szakaszán lelkiismeretesen kipró­bálta. Az eredmény röviden így foglalható össze:- A hátsókerék-meghajtású és kis hátsótengely-megterhelésú gépkocsik rossz hegymászók.- A hátsókerék-meghajtású és nagy hátsótengely-megterhelésú gépkocsik jó hegymászók.- Az elsökerék-meghajtású és jó súlyelosztású gépkocsik bizto­san veszik a kanyart.- Az automatikus sebességvál­tóval ellátott gépkocsik jól bírják az emelkedést, mert a forgónyoma­ték csak fokozatosan, azaz lassan erősödve vivődik át a kerekekre. Mindez csupán egynéhány, ál­talános érvényű következtetés, amelyet e próbautak során gyújtott megfigyelésekből vontak le. Meg­mutatják azonban, hogy ma is ér­vényes a következő: nem minden autó egyforma - különösen a ha­tárhelyzetekben nem. (ggy) Ez volt a szenzáció 1895-ben Hatschek Béla volt az első ma­gyarországi autós. Amikor szenzá­ciós modern gépkocsijával rágör­dült Budapest lovasforgalmához szokott utcáira, az emberek nem győztek csodálkozni. Amerre ment, szinte megállt a gyalogos forga­lom, úgy csodálták a szenzációt. Az emberiség történelmében 87 év igen rövid időnek számít, azon­ban a technika robbanásszerű fej­lődése mérföldes léptekkel halad előre. Ha ezt a „járgányt" össze­hasonlítjuk a mai áramvonalas, minden kényelemmel felszerelt gépkocsikkal, mosolyognunk kell. Viszont, ha ennek a haladásnak az úttörőire gondolunk, kalapot kell emelnünk igyekezetük előtt.- P. P. ­Az alkohollal hajtott jármüvek gondolata ma már senkit nem késztet mosolyra. Lassan közismertté válik, hogy az alkohol két típusa: a meta­nol és az etanol alkalmas gépjármű motorok hajtására. A metanol a földgázban és a Szénben, az etanol pedig a mezőgazdasági termékek­ben gazdag országokban jöhet számításba. A különféle kísérleti üzem­anyagok közül az első igazán használható anyag az M15 elnevezésű, 15 % metanolt tartalmazó benzin volt, amely a hagyományos motorok­hoz is alkalmazható, csupán a csöveket és a tömítéseket kell metanol­álló anyagból készíteni. Az. újabb, az M100, tisztán metanolt tartalmaz: speciális, e célra készített motorokat igényel, amelyeket benzinnel nem lehet üzemeltetni. Brazíliában, ebben a biomasszában (cukornád, manióka) gazdag országban törvényt hoztak, amely szerint az autók egy részét alkohollal kell üzemeltetni. A Volkswagen gyár brazíliai részlege ezért naponta ezer etanollal működő személygépkocsit gyárt. A hidegindításra a meta­nol nem különösebben alkalmas, a hideg motorokat tiszta benzinnel működő indító berendezés indítja el. Az üzemanyagfogyasztás kiszámí­tásába ezt a tényezőt is be kell kalkulálni: egy 62,5 kW-os (85 lóerős) etanolmotoros VW Passat által 100 km-en elhasznált 12,6 liter etanol energiatartalomban 7,8 liter benzinnek felel meg. Brazíliában mindennapossá vált az alkohollal való tankolás. Az országban sűrűn találhatók etanolt árusító tankoló állomások. Egy liter alkohol, azaz 48 Cruzeiro (kb. 9 korona). A brazil kormányzat rendeletbe hozta, hogy az etanol ára nem lehet nagyobb a benzin árának 65 százalékánál. MÉ A Novy Jiőíni Autopal vállalat hazánkban a gépkocsik világító- és hűtőberendezései­nek egyedüli gyártója, és sikeresen kooperál a Togliatti Szovjet Autógyárral a Lada személygépkocsik gyártása terén. Ter­mékeiből a szovjet ká- mai autógyárnak is szállít, amely a világ legnagyobb teherau­tógyára. A képen: Jit- ka Tóthová a VÁZ 2105 személygépko­csi kombinált fény­szórójának működé­sét ellenőrzi. (Petr Berger felv. ÖTK) SZÁNTÓ GYÖRGY A fej sérülései Az autósok és motorosok közúti balesetei során gyakran sérül meg a fej, amely az agyvelő ill. a központi idegrendszer székhelye és nehezen nélkülözhető szervek is helyezkednek el benne vagy rajta, a szem, a fül, az orr, a száj, és tartozékaik. E szervek sérüléseinek ellátásával azonban a későbbiek során foglalkozunk majd; ma az agysérülésekre irányul figyelmünk. A közúti balesetek számának kb. a fele koponyasérüléssel jár. Egyes statisztikákból az is kitűnik, hogy valamennyi koponya- töréses sérülés negyven százaléka közúti balesetből ered. A halálos kimenetelű balesetek túlnyomó többségét, kb. 2/3-át agysérülések teszik ki. Ehhez még tegyük hozzá, hogy ily súlyos fejsérülést átlag kétszer annyi motorkerékpáros és utasa szen­ved el, mint ahány gépkocsi­vezető. Összeütkö­zés, felborulás vagy a folyama­tos előrehaladás egyéb, baleset­okozta hirtelen erőhatás-válto­zás oly erőszak­nak teszi ki az embert, amely­nek nem képes ellenállni és esés, ütödés, vá- gódás által szen­ved sérülést. Fém, útburkoló anyag, kő, fa stb. azok a tárgyak, amelyek általá­ban a sérülés közvetlen eszkö­zeivé válnak. Ilyen baleset a puha fejtakaró és az arc sérülései mellett az orrcsontok, a koponyacsontok és a koponyaalap törésével járhat. Az agyvelő a koponyacsontok sérülése nélkül is károsodhat. Minden külső erőhatásnak helyrehozhatatlan következményei lehetnek. Ezért oly fontos a biztonsági rendeklezések megtartása, az óvatos közlekedés, a balesetelhárítás. A koponyacsontok védelmét élvező agyveló kényes anyaga fejsérülés esetén pl. összenyomódhat; más erőhatás következté­ben elszakadhat az agyszövet; a koponyacsontok sérülése az agy érhálózatának és az agyvelönek durva felsértésével jár. Koponyacsont sérülése nélkül is előállhat az agyerek szakadása; az agyhártyák alatt vagy közöttük vér gyülemlik fel, ami a kopo­nyaüregben nyomást okoz. A járművek baleseteinél többrendbeli sérülés is adódhat. Az összetett sérüléseket fontosságuk sorrendjében látjuk el. Ámde, ha a sérülésnek nincs látható külső jele, vagy ha pl. az elütött személy felült, esetleg felállt, hogy távozzék, akkor sem hagyjuk sorsára, hiszen lehet, hogy súlyosabb vagy könnyebb fokú agyrázkódást szenvedett. Az agyrázkódás az agyvelönek a baleset folytán létrejött oly állapota, amelyben szünetelnek az agyműködés megnyilatkozá­sai. A tudatzavar lehet rövidtartamú, de több órás is. Rosszullét. hányinger, hányás, később főfájás jellemzi ezt az állapotot. Ha a sérült magához tér eszméletlenségéből, nem emlékszik a bale­setet megelőző vagy az azt követő körülményekre. A sérült általában rövid időn belül rendbejön, többnyire nem marad vissza tartós károsodás, de orvosi kezelésre szükség van. Mindezt elsősorban azért mondtuk el, hogy mindenki tudato­sítsa, mily fontos az agyvelő, a központi idegrendszer védelme szempontjából a sérült állapotának körültekintő elbírálása és a megfelelő, gyors segítség biztosítása. Mindenekelőtt a kérde­zés, rátekintés és tapintás módszerével állapítjuk meg, milyen jellegű az ellátandó személy sérülése. A fej vagy az ábrázat egyenlőtlen deformálását okozhatja az ütközés folytán keletkezett koponyaboltozat-benyomódás vagy a lágy fejrészek alatt létrejött vérömleny. Ha a sérült a füléből ill. füljáratából vérzik, valószínűleg koponyaalapi törésről van szó. A sérült vizsgálata során az orr vagy a száj vérzésével is törődünk, legfókép azért, mert a vér ugyanúgy mint a kitört fog vagy a műfogsor darabja, esetleg a hányadék „félrenyelve“, belélegezve lezárhatná a légzöutakat. A gyors vizsgálathoz hozzátartozik, hogy ujjaink tapintásával tájékozódjunk a fej (kopo­nya) sérülésének jellegéről, pl. nyílt törésről vagy benyomódásról van-e szó, de óvatosan, nehogy súlyosbítsunk állapotán. A vér­keringést a nyaki verőéren tapintjuk. Az elsősegély teendői: Ha a sérült nem lélegzik és nagy veröerein sem tapinthatjuk vérkeringését, haladéktalanul hozzá­látunk az újraélesztéshez. Az eszméletlen, de egyébként újra­élesztett sérültet - ha felújult a légzés és a vérkeringés - stabili­zált oldalhelyzetbe fektetjük. A nyílt sebek vérzését nyomókötés­sel esetleg a verőérnek ujjunkkal való elszorításával állítjuk el, amit tanfolyamunk további szakaszaiban veszünk át. Biztosítjuk a sérült helyzetét és ellenőrizzük állapotát (tudat, légzés, vérke­ringés). A füljáratból folyó vért kötszerrel fogjuk fel, sohase dugaszoljuk el a fület mint az orrot szokás orrvérzés esetén. A többi testrész helyi sérüléseit akkor látjuk el, ha már folyamatosnak látjuk a sérült létfontosságú szerveinek működé­sét, és állapota már viszonylag kielégítő. Közben azonban gondoskodnunk kell arról, hogy mielőbb - kísérettel, szak­szerűen elszállítva - kórházba kerüljön, ami minden fejsérü­lésnél elengedhetetlen. Az elszállításra váró koponyasérüléses embert, ha rendesen lélegzik, továbbra is szemmel tartjuk. A nyílt sérüléseket, pl. a homlok- vagy a hajzatbör felszakadását, steril kötszerrel védjük. Fejsérülésnél, ahol az agy károsodásának gyanúja áll fenn, nem adunk a sérültnek sem italt, sem ételt s ügyelünk, hogy az ellátás során ezt mások is megtartsák. Következik: A GERINCOSZLOP SÉRÜLÉSEI • A kép rajzolt része fent sérülés előtt, lent sérülés után mutatja a koponyabolto­zat csontját, amely ahelyett, hogy védené az agyvelőt, belenyomódik ÚJ SZÚ 16 1982. II. 19. Részeges autók

Next

/
Thumbnails
Contents