Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-12 / 6. szám

TUDOMÁNY Sot TECHNIKA TURBOMODULÁCIÓS Miután sokak szerint a mai színes tv-képcső elérte fejlődésének a csúcsát, a kísérleti intézetek már lassan el is felejtik, hogy valamikor is létezett egy színesképcsö fejlesztési program. A japán SONY vállalat villámszerűén dobta a piacra a leg­újabb színes készüléket, amely az eddiginél jóval élesebb képet szolgáltat. Sokakat érintett váratlanul a hír a már fent említett okok miatt is, és persze azért is, mert éppen a SONY jelentkezett a találmánnyal. Hi­szen az nem volt titok, hogy a japánok már évtizedek óta dolgoznak egy lapos képernyőn (ez a kutatás rengeteg energiát emészt fel) és emel­lett jutott energiájuk meglevő képcső fejlesztésére is. De nézzük csak, hogyan is éri el a SONY a jobb képélességet. A megoldás elméletileg meglehetősen egyszerű. A kutatók rájöttek arra, hogy hirtelen fényerő-változáskor az elektronsu­gár ereje képtelen pillanatok alatt megszűnni, illetve teljes érövét sugározni. A tv szerkezetében azonban a sugár eltérítése (vízszintes) lineáris, azaz a megszűnő,illetve a keletkező elektronsu­gár nyomot hagy maga után. Ez a képernyőn úgy nyilvánul meg, hogy hirtelen fekete fehér átmenet szélei elmosódottak, és a szürke szín valamennyi árnyalatát veszik fel. A SONY mérnökei egy egyszerű megoldáshoz folyamodtak. A videószignálból kivonják azokat az összetevőket, amelyek az ilyen fényerő-ugrásokat határozzák meg. Ebből a jelből aztán elektronikus SZÍNES televízió úton olyan kitérítő jeleket alkotnak, amelyek a fény­erő-ugrások esetén lassítják, illetve gyorsítják az elektronsugár vízszintes mozgási sebességét, (gy jelentősen egyszerűsítve azt állíthatjuk, az elektronsugár egy pillanatra megáll, hogy ideje legyen kialudni, illetve jelentősen felgyorsul abban a pillanatban, ha az elektronsugár a legnagyobb intenzitását veszi fel. Ez a modulációs rendszer eddig csak egyes nagyon drága profimonitorok­ban volt alkalmazva, de a tavalyi év folyamán már a házi használatra készített SONY tv-ben is ilyen elektronika volt beépítve. A beépítés feltétele természetesen egy ilyen modulációra készített képcső használata, amelyben az élesítő elektróda diagonálisan osztott, így tulajdonképpen két elekt­róda veszi át az élesítés és a turbomoduláció feladatát. Egyelőre csak a TRINITRON rendszerű képcsövekben használható ez a rendszer, ami természetes is, hiszen a Trinitron-képcső megal­kotója szintén a SONY cég volt, és a mai napig is sikeresen konkurrál a nálunk jobban elterjedt IN-LINE képcsövei. Miután a Trinitron-képcső lehetővé teszi, hogy mind a 3 elektronsugárra egy pontban hasson, így nem keletkezik egyéb hiba a képrajzolásban. Az esetleges vízszintes konver- genciós hibát egy külön elektronika kompenzálja, ami a készülék bemelegedésének a függvényé­ben változtatja egyes paramétereit. TAKÁCS JENŐ KERÉKPÁROZÁS - FÜGGŐLEGESEN FÖLFELÉ! A Szovjetunióban Vitautas Gulbians szerkesztette a képünkön látható kerékpárt. Ezzel a szerelők a fárasztó kapaszkodás helyett fölkerékpározhatnak a távvezetékek vasbetonoszlopaira. (Hobby) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A videójel ,.előírja“ a szürke átmenetet, ezért nincs turbomoduláció (1.), a videójel ugrássze­rűen változik, ezért keletkezett a szürke átme­net-hiba (2.), ennek következménye a turbomo­duláció, amelynek jelalakja látható a 3. ábrán (A szerző rajzai) sötét világos sötét világos Ultrahangos számítógépes rétegfelvételek A számítógépes rétegröntgene- zés (komputertomográfia) mintá­jára megszületett a röntgensuga­rak helyett ultrahangokat haszno­sító számítógépes rétegfelvételi eljárás. Az ultrahangsugárnak az a fő előnye a röntgensugárral szemben, hogy mint nem ionizáló sugárzás, kis adagokban teljes­séggel veszélytelen. Az eljárás abból áll, hogy ultra­hanghullámokat bocsátanak át a vizsgálandó testrész egy-egy keresztmetszeti rétegén. Ellentét­ben a röntgenfelvétellel, itt nem­csak a jelek tompulásának, hanem sebességének a megoszlása és a rövid hangimpulzusok torzulása is leképezhető. Minden felvételnek és ezek kombinációinak nagy a di­agnosztikai értéke, főként a szövet jellemzése szempontjából. Az eljárásnak az a hátránya, hogy mivel a csontok és a levegő­vel telt testrészek nem engedik át, hanem visszaverik az ultrahangje­leket, a nem egyöntetű biológiai szövetekben a jelek nem egyenes vonalúan terjednek. (Igaz: ez utóbbi hiba a komputer végezte számításokkal részben kijavít­ható.) A kontrasztanyagban gazdag Az alkarról transzmissziós szá­mitógépes tomográfiái készített rétegfelvétel szöveteknek a leképezésére- ilyenek például a csontok- a visszaverődő ultrahangokat hasznosító számítógépes tomog- ráf alkalmas. így röntgensugár­zással el nem végezhető vizsgála­tokra is sor kerülhet (például a jö­vőben várhatóan így vizsgálják majd a csípőficamos betegeket.) Ellenben a kontrasztokban külö­nösképp szegény szöveteket olyan (transzmissziós) tomográfiái „világítják“ majd át, amelynek a vevőegysége a hangkibocsátó egységgel szemben, a vizsgált metszet túlsó oldalán van. Az ultrahangos számítógépes tomográfiát elsősorban ott javall- ják, ahol nem tanácsos röntgensu­gárzást alkalmazni. Például fontos szerepe lehet az egyébként igen nehezen diagnosztizálható here­daganatok korai kimutatásában. (Umschau) CSISZOLÓSZERSZÁMOK GAZDASÁGOS GYÁRTÁSA ÚJ SZÚ 17 1982. II. 12. Kemények, törékenyek, drágák: így jellemezhetők a csiszolószer­számok, amelyek nélkül elképzel­hetetlen a gépgyártás számos be­fejező művelete. Az ilyen csiszoló­eszközök anyaga nikkelbe ágya­zott gyémánt-, korund-, kvarc- stb. szemcsék. A csiszolószerszám munkafelületén különböző szem­csenagyságú ilyen anyagok van­nak, amelyek a munka folyamán elvásnak és lehullanak. A szak­emberek világszerte fáradhatat­lanul kutatják, hogyan lehet a csi­szolószerszámok élettartamát meghosszabbítani. A szófiai Lenin Műszaki Egye­tem kollektívája, Dmitr Bucskov professzor vezetésével, eredeti módszert dolgozott ki a csiszoló­szerszámok gyártására. Ez a módszer egyidejűleg biztosítja a pontosságot, az egyenletessé­get és a szilárdságot. Csupán egy egyszerű szerkezet szükséges hozzá, és elkészítése nem igényel sok időt. A munkafelület változat­lanul nikkel és a beleágyazott dörzsrészecskék. Az eddig alkal­mazott technológiáktól eltérően azonban a részecskék Frontosán meghatározott időközökben lép­nek érintkezésbe a csiszolt felület­tel. Ezt úgy érik el, hogy a gyártás során a percenként 200-300 for­dulatot végző keverő a szerszám fajtájától függően 0,5-4 percig ka­varja a szemcsékkel elkevert elekt­rolitot, majd 3-15 percig áll. Ennek eredményeképpen a csiszoló szemcsék lerakódása egyenletes eloszlásban megy végbe. Az így kapott bevonatot egy másik kád­ban edzik. A gyémánt-, bórnitrid, bórkarbid szemcsék; vagy ezek keveréke 20-120 mikron nagysá­gú részecskéket tartalmaz. A módszer alkalmazásához kettős falú kád és villamos hevítés szükséges. A galváneljárással végzett nikkelezéskor az oldat megfelelő hőmérsékletét hösza- bályozóval kell fenntartani, miköz­ben a keverő szakaszosan üze­mel. A különböző szerszámokhoz más és más oldatpt használnak, és a keverési periódus is változik. Az új szabadalmazott bolgár technológiának nagy a gazdasági hatékonysága, mert jelentősen csökkenti a csiszolószerszámok gyártási költségét. (Sofiapress) OLVASZTÁS FOLYADÉKFÜRDÖBEN Nagy termelékenységű és ugyanakkor a környezetet csak kevéssé szennyező folyadék- fürdös eljárást dolgoztak ki a moszkvai acélipari kutatóin­tézetben a színesfémek ércei­nek olvasztására. Új eljárásuk­nak az a lényege, hogy oxigént fúvatnak be az olvasztóke­mencébe, ami lényegesen meggyorsítja a fémek kiolvasz­tásának folyamatát. Több re­zet, nikkelt és más fémeket vonhatnak ki az ércből és a környezetbe jutó ártalmas szennyezőanyagok mennyisé­ge lényegesen kisebb. Az új fémolvasztási eljárás előnyeit már a norilszki fémkombinát­ban végzett üzemi kísérletek is igazolják. HOLOGRÁFIA AZ ŰRKUTATÁSBAN Az űrrepülőgéppel felbocsá­tandó új készülékek között van egy hélium-neon gázlézerrel működő holografikus berende­zés is. Először a kristálynö- vesztési kísérletekben alkal­mazzák majd. A súlytalanság állapotában végzett minden egyes kristálynövesztési folya­matról 300-300 holografikus felvétel készül. A visszatérés után ezek révén a kristálynö­vekedés folyamata nemcsak mikroszkóp alatt, hanem sza­bad szemmel is nyomon követ­hető lesz. A holografikus felvé­telek azt is lehetővé teszik, hogy ne csupán egy előre kije­lölt oldalról, hanem tetszés szerinti irányból vizsgálhassák a kristálynövekedés menetét. (É.T.) TERVSZERŰ BEAVATKOZÁS AZ IMMUNRENDSZERBE Egy norvégiai talajpróbában föllelt Trychoderma polyspo- rum nevű gombának egy tör­zséről megállapították, hogy annak anyagcseretermékei gátolják az emberi immunvá­laszt. Ezek a termékek ciklikus oligopeptidek, s a szakiroda- lomban a Cyclosporin A, B, C és D nevet kapták. A kísérle­tek azt mutatták, hogy ez a gombatermék leghatásosab­ban az embernek az immun­szabályozásába avatkozik be­le, mégpedig a sejthez kötött immunválaszra hat, vagyis az immunsejteknek, a limfociták- nak a termelődését gátolja. Ha szervátültetés után - a kilökő­dést megakadályozandó- Cyclosporin A-t alkalmaznak, jóval kevesebb elhárító reakció lép fel, mint a hasonló célú egyéb szerek hatására. Az is előnye, hogy alig hat károsan a csontvelő vérképző sejtjeire, míg ugyanez a többi szerről, sajnos, nem mondható el. No­ha a Cyclosporin A-nak is van káros mellékhatása, az eddigi tapasztalatok szerint fontos tagja a szerek azon csoportjá­nak, amellyel csökkenthető az ember immunválasza. (Urania) SZELÍD ROBBANÁS Bristar a neve egy újfajta robbantóanyagnak. A jelenték­telen, szürke port Japánban fejlesztették ki és immár Euró­pában is árusítják. Ha egy nagy sziklatömböt kell felrob­bantani, először 35-51 milli­méter átmérőjű lyukat fúrnak a sziklába. Ót kilogrammnyi Bristar-port másfél liter vízzel összekevernek és a keveréket tíz perc elteltével a lyukba töl­tik. Azután először semmi sem történik. Ám néhány óra alatt annyira kitágul a szürke por, hogy csaknem hangtalanul da­rabokra repeszti a kózettöm- böt. A hangtalan és szétrepülö töredékek nélküli robbantással a lakóépületek közvetlen köze­lében is végezhetnek robban­tást. Egyébként az ötlet nem új: már az ókorban is alkalmaz­tak hasonló célokra víztől meg­dagadó faékeket. GÁZKEVERÉK VÉDI A FRISS HÚST Alkalmas védőgázzal jelen­tősen megnövelhetik a friss hús eltarthatóságát. Ha a húst 20 százalék széndioxidból és 80 százalék oxigénből álló gázkeveréket tartalmazó műa- nyagfóliazacskóba hegesztik, több mint egy hétig késleltet­hetik a baktériumok növekedé­sét és a hús barnás elszínező­dését. A széndioxid feloldódik a hús felületének nedvében, szénsav keletkezik - kedve­zőtlen környezet a fehérje- és zsíroldó baktériumok számára. A szén-dioxid elősegíti ugyan a hús barnás elszíneződését, de a nagy oxigéntartalom eredményesen gátolja ezt a nem kívánatos folyamatot. A csomagolás fajtájától függő­en negyed- vagy harmadliter- nyi védőgázra van szükség. A Német Szövetségi Köztársa­ságban kifejlesztett új mód­szernek főként az ábécé-áru­házakban és önkiszolgáló üz­letekben vehetik hasznát, mert több nappal meghosszabbít­hatja a hús eltarthatóságát. (D)

Next

/
Thumbnails
Contents