Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-12 / 6. szám
7 ^ AUTÓSOK L-j MOTOROSOK Új gépkocsijavító üzemet nyitottak Bratislavában a Klincová utcában. Ez már a 12. szövetkezeti autószerviz a szlovák fővárosban. A Drutechna ipari szövetkezet itt a Skoda, a Lada, a Fiat, a Mercedes, a Simca és a Chrysler személyautók tulajdonosainak nyújt szervizszolgáltatásokat. Az üzem 27 millió korona ráfordítással épült. A képen Gustáv Váha művezető átveszi az első gépkocsit (Vlastimil Andor felvétele — ÖSTK) Közhasznú munkát végez Szlovákiában 52 közlekedési parkot üzemeltetnek, ahol a gyermekek számot adnak elméleti ismereteikről, amelyeket a közlekedésre nevelési órákon szereztek. Ezeknek a parkoknak a fele a nyugat-szlovákiai kerületben található, és közülük 18 a Nyugat-szlovákiai Kerületi Közlekedési Központ felügyelete alá tartozik. Egy közlekedési parkot Léván (Levice) is találhatunk. Vezetőjének, Horváth Ilonának egész nap ákad dolga. Egy kis helyiségben, amelyben csak egy asztal és egy szék fér el, készül fel az órákra. Mihelyt megérkezik az autóbusz valamelyik közeli községből, azonnal megkezdődik a közlekedésre nevelési óra.- A gyermekek ismeretei nagyon jók. Megmutatkozik, hogy ma már vidéken is sok gyermek szüleinek van autója - közli a fiatal vezetőnő. Aztán arról beszél, milyen súlyos közúti baleseteket szenvedtek járásukban a gyerekek, s hogyan használják fel e figyelmeztető példákat a további gyermekbalesetek elkerülésére. A lévai közlekedési park ma már nem felel meg a gyermekekkel való igényes munka feltételeinek. A járdák és az utak helyenként tönkrementek, az aszfalt állapota nem kielégítő, egyes jelzőtáblák is javításra, sőt cserére szorulnak. Léván tehát megérett a helyzet arra, hogy új, nagyobb és korszerűbb közlekedési parkot létesítsenek. Ezt a jnb meg is íqérte, de mindeddig semmi sem történt. Horváth Ilona e nehéz feltételek között is érdekes közlekedési nevelésben részesíti a gyermekeket. Nyáron állandóan kaszálnia kell a füvet, meg kell javítania a meghibásodott közlekedési eszközöket és jelzőtáblákat. Még szerencse, hogy férje megérti felesége munkáját, és a nehezebb munkákban segít. A lévai közlekedési parkban már a gyermekek ezrei tanultak. Elsajátították, hogyan kell jármüvet vezetni az előírások tiszteletben tartásával, megismerték a közlekedés szépségeit és buktatóit. Horváth Ilona munkáját nagyra értékelik a pedagógusok és a szülők, sőt maguk a gyerekek is. A lévai közlekedési park fiatal vezetője számára éppen a gyermekek mosolya és az a tudat a legnagyobb megbecsülés, hogy közhasznú munkát végez. (ir) AZ ITTAS VEZETÉS E két tény rendszerint összefügg, mert általában azok hagyják el segítségnyújtás nélkül a baleset színhelyét, akik ittasan ültek jármüvükben, és félnek a szigorú felelősségre vonástól. A közúti közlekedési bűncselekmények kb. 70 százalékát az alkohol számlájára lehet írni. Orvosi, tudományos vizsgálatok bizonyítják,-hogy az alkohol hatására növekszik a reakcióidő, romlik a látás, agresszívvé vagy éppen félénkké válnak az emberek, és nem teljes urai a járműnek. Éppen az ittasok lépik túl a sebességkorlátozást, és vállalkoznak életveszélyes előzésekre, hogy ezzel is bizonyítsák „bátorságukat“. Ezzel önmaguk - és amihez végképp nincs joguk - mások életét is veszélyeztetik. - A társadalmi elvárásokkal összhangban, szigorúbban kellene büntetni az ittasan vezető, áldozatát pedig felelőtlenül cserbenhagyó embert. A gyakorlat szerint leghatásosabb módnak a jogosítvány bevonása látszik. Ez minden pénzbüntetésnél eredményesebb, különösen a hivatásos gépkocsivezetők esetében. Persze a privát gépkocsitulajdonosok is nagyon ragaszkodnak jogosítványukhoz. Ha nem a józan meggondolás, akkor legalább ez a tény sokakat visszatart az ittas vezetéstől. Tehát közbiztonsági és társadalmi érdek, hogy minél gyakrabban és minél szigorúbban ellenőrizzék szondázással az alkoholszintet. - P. A készülék tavaly szerepelt a budapesti tévé „Felkínálom“ című műsorában, mint újdonság. Minden bizonnyal a nagy nyilvánosság előtti bemutatónak volt köszönhető, hogy mindjárt gyártó is jelentkezett, fgy tehát egy kitűnő ötlet, igazán rövid idő alatt, kereskedelmi forgalomba is hozható valósággá érett. A készülék olyan áramkört tartalmaz, amely minden fékezéskor megméri a féklámpák felé folyó áram erősségét. Ha az áramerősség megfelel a gyárilag előírt 2 db. 12 V/21 W-os égő fogyasztásának (tehát a lámpák kigyulladtak), akkor a műszer jelzőfénye is folyamatosan ég, amíg a féklámpák világítanak. Ha az egyik féklámpa valamilyen oknál fogva nem gyullad ki, akkor az áram erőssége csupán a fele az előbbinek. Ezt az állapotot a műszer jelzőfénye úgy mutatja ki, hogy csak felvillan egy pillanatra, majd a továbbiakban egészen halványan „dereng“. Ez a fényerősség-csökkenés figyelmezteti tehát az autó vezetőjét arra, hogy a kocsi valamelyik féklámpája nem ég. Ha netán egyik féklámpa sem működik, a műszer egyáltalán nem reagál (egy kicsit sem világít) a fékpedál benyomására. Az általános ismertetőben ugyanakkor az is olvasható, hogy ugyanez a műszaki megoldás alkalmas a hátsó helyzetjelzö fények és a-,rendszámtábla-megvilágító lámpák hasonló ellenőrzésére is. A készüléket úgy alakították ki, hogy a „birtokba vétele“ az úgynevezett átlagautósnak se okozhasson gondot. Ennek megfelelően tehát különösebb szakértelem nélkül is elhelyezhető a műszerfal alsó részén; rögzítéséhez szerszámra nincs szükség; ugyanakkor a bekötéshez rajzos útmutatót is tartalmaz a csomagolás hátlapja. Külön említést érdemel, hogy nem csupán személyautókra, hanem teherautókra, autóbuszokra, sőt még motorkerékpárokra is fel lehet szerelni a kis jelzóműszert. A másik - az előzőhöz hasonló kialakítású - újdonság (a képen) az úgynevezett fékbetétkopás- ellenőrző műszer is. használatához azonban külön erre a célra kialakított - kopásérzékelővel ellátott - fékbetéteket kell az autóba beszerelni. Ha a fékbetétek mintegy 90 százalékban elkoptak, a műszer piros fénye figyullad. így jelzi, hogy a fékbetétek cserére szorulnak. Ez idő szerint a Lada, Wartburg és Skoda tárcsafékeihez gyártanak jelzős fékbetéteket. , _v SZÁNTÓ GYÖRGY A BALESETI SOKK A szervek és szövetek nagyobbfokú károsodására az emberi szervezet kisebb vagy nagyobb reakcióval - az idegrendszer, a vérkeringés és az anyagcsere rohamosan súlyosbodó zavaraival - válaszolhat. A sokk mindig valamilyen kiváltó ok nyomán lép fel. Ilyen a közlekedési baleset alkalmával elszenvedett sérülés, amely legtöbbször hirtelen, erőszakos beavatkozást jelent a szervezetben, megbontva annak egészét, szervrendszereinek folyamatos működését. A sokkot a sérülés nyomán fellépő második betegségként is felfoghatjuk, amély segítség híján gyorsan fejlődik ki és halállal is végződhet. Ezért fontos a sokkállapot megelőzése, ill. súlyosbodásának meggátlása. Szerepet játszik a baleseti sokk létrejöttében magán a sérülésen kívül a sérült személy általános egészségi állapota a balesetet megelőzően. Nagyobb valószínűséggel kerül sokkolt állapotba sérülés esetén a csökkent ellenállóképességú ember, amilyen pl. a kisgyermek vagy az idősebb korú, esetleg olyan személy, aki huzamosan szenved súlyos betegségben vagy műtéten, esetleg fertőző betegségen esett át. Jelentős sokktényező sérülés esetén a kialvatlanság, fáradtság, idegesség, izgalom, ijedtség és félelem; hozzájárul ehhez az éhség, szomjúság, izzadás, hőség, megfázás és más negatív jelenség. A sokk jellegzetes tünetei lehetővé teszik, hogy laikus szemmel is felmérhessük a sérült állapotát. A sokkolt ember arca sápadt, börfelülete - homloka, keze, lába - hideg és szinte ragad az izzadságtól, ajka kékes. Érverése szapora és alig tapintható, légzése gyorsult. Esetleg különböző fokú tudatzavar is megfigyelhető. Sok esetben a sérült eleinte nyugtalan, ingerült vagy túlérzékeny, ez az izgalmi állapot azonban legtöbbször tompult közönybe megy át; gyakoribb tünet, hogy a sokkban levő sérült eszméleténél van ugyan, de bódult, alig reagál a körülötte zajló eseményekre, nem tudja, mi történt vele, a kérdésekre nem válaszol, s ha szól, inni kér. Felismerve a sokkállapotot, az elsősegély közvetlen teendői mellett (sebellátás, vérzés elállítása stb.) igyekezzünk azonnal enyhíteni a sérült helyzetét. Minden, amit a baleset színhelyén végzünk, a sokkolt sérültre nézve életmentő jelentőséggel bírhat, Haladéktalanul szabadítsuk ki abból a helyzetből, ami súlyosbíthatja állapotát, pl. autóroncs vagy alkatrészek nyomása alól, lángok közeléből stb. Lehetőleg tiszta, nyugodt és pormentes helyen részesítjük segítségben. A sokkban levő sérültnél előfordulhat pl. nagyerek sérülésénél, hogy annyi vért veszít, amennyinek hiánya már életveszélyes. Gondoskodjunk a sérült testrész verőerének elnyomásával a vérzés elállításáról, hogy a vérveszteséget megelőzzük. Nagyarányú vérzés következtében ugyanis a szív egyre kevesebb vért lök az agy felé. Ilyenkor helyes a sérültet úgy fektetni, hogy feje alacsonyabban legyen a lábánál, miáltal elősegítjük, hogy a szív és az agy felé az alsó testrészekből áramoljék a vér. A létfontosságú szervek vértelensége folytán szédülés léphet fel, eszméletlenség is beállhat. Az eszméletlen sérült ellátásánál tekintetbe kell venni a légutak átjárhatóságát, hogy esetleg hányás, nyálfelgyülemlés vagy szájüregi vérzés ne okozzon fulladást. Ha nem lélegzik, ismereteinknek megfelelően alkalmazzuk a tüdőből tüdőbe fúvás módszerét. Nagyméretű vérveszteség vagy belsövérzés gyanúja esetén az eszméletlen sérültet úgy fektetjük stabilizált oldalhelyzetbe, hogy alsó végtagjait az alaphoz viszonyítva kb. harminc centiméternyire emeljük, s támasztjuk meg. Az eszméleténél levő sokkolt sérültet lehetőleg kevés szóval, de biztató hangon nyugtassuk s tegyünk is meg mindent annak érdekében, hogy jól viselje el állapotát. A lehetőségekhez mérten iktassuk ki vagy csökkentsük a fájdalmakat okozó ingereket: rögzítsük a csonttörést, kötözzük be a sebeket. Oldjuk meg a ruházat szoros tartozékait, pl. a nadrágszíjat, melltartót stb. Helyezzük a sérültet a számára lehető legkényelmesebb hely-' zetbe. A sérült fájdalmait csillapíthatjuk bármely kéznél levő fájdalom- csillapító tablettával (pl. Acylpirin, Alnagon, Sedolor, Spasmove- ralgin vagy Neuralgen), ha nem kifejlett sokkállapotról van szó. Itatnunk csak a könnyebben sokkolt sérültet szabad - adhatunk vizet, teát, állott ásványvizet, de alkoholt, feketekávét, tejet, vagy szódavizes szörpöt ne! Súlyosabb sokkállapotban levő sérültet nem itatunk, esetleg csak kiöblíthetjük száját, esetleg nedves kötszerrel törüljük ki szájüregét vagy nedvesítjük meg ajkát. Folyadékveszteségét majd infúzióval az orvos pótolja. Miután elvégezzük a sebellátás feladatait, takaróba bugyoláljuk a sérültet, hogy át ne fázzék. Meg kell gátolnunk szervezetének lehűlését, ezért feleslegesen ne vetkőztessük s ne hagyjuk a földön feküdni. Kályhánál vagy villanypárnával ne igyekezzünk felmelegíteni. Midőn már testileg és lelkileg kipihente a sérülés megrázkódtatását, amihez teljes csendre és nyugalomra van szüksége, megfelelő szállítóeszközzel - ha csak lehet mentőautóval - juttatjuk el a legközelebbi kórházba. Kíméletesen kell történnie a szállításnak is. Ennek folyamán ellenőrizzük, kényelmesen fekszik-e, tart-e a törésrögzítés, nem vérzett-e át a kötés, mindenekelőtt azonban a sérült közérzetét és állapotát figyeljük, mert megnyugtató szavakra, szomjúsága enyhítésére és fájdalmai csillapítására továbbá is szükség van, ezért legyen vele valaki a kocsiban is. A baleseti sokk az olyan állapotok közé tartozik, amelyek tudással, gyakorlattal és céltudatos munkával megelőzhetők vagy meggátolhatók. A sokkolt sérült legjobb megnyugtatása a segélynyújtó személy higgadt magatartása oly esetben is, ha súlyosak a körülmények: éreznie kell, hogy jó kezekben van. Következik: A FEJ SÉRÜLÉSE ÚJ SZÚ 16 1982. II. 12.
