Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-09 / 292. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1982. XII. 9. A washingtoni képviselőház nem szavazta meg az MX rakéták gyártásához szükséges pénzösszeget Újabb bomba- merényleteket követtek el ked­den Libanon­ban. Tripoli észak-libanoni kikötővárosban a Haladó Szo­cialista Párt he­lyi székháza előtt robbant fel egy parkoló gép­kocsiban elhe­lyezett bomba. A merényletnek 10 halálos áldo­zata van. További há­rom személy vesztette életét a Bekaa-völgy- ben fekvő Bar Eliasz faluban, ahol szintén egy gépkocsi­ban elhelyezett bomba robbant fel. Az elmúlt na­pokban Bejrút Sijah külváro­sában 30 kiló- nyi dinamit tel­jesen tönkretett egy nyolcemeletes épületet (a felvételen), amely lakóinak többsége szegény muzulmán volt. A romokban 12 ember lelt$ halálát és további 15 súlysán megsebesült. A libanoni rendőrség szerint az ilyen és hasonló terrorakciók egyedüli célja, hogy a fővárosban, de az ország más részén is fokozzák a félelem és feszültség légkö­rét■ (Telefoto - ČSTK) Izraeli razziák Dél-Libanonban (ČSTK) - A washingtoni kép- viselöház tegnapra virradóan elvetette azt a javaslatot, hogy a jövö évi katonai költségvetést megtoldják 988 millió dollárral, melyet a Reagan-kormányzat kért az MX típusú stratégiai ra­kéták első darabjainak a gyártá­sához. Annak ellenére, hogy az ameri­kai elnök még a szavazást meg­előző utolsó pillanatokban is sze­mélyesen próbálta meggyőzni a képviselőket a javaslat elfogadá­sának fontosságáról, a kormány­tervezetet meglehetősen nagy szavazattöbbséggel, 245:176 arányban elutasították. A Ronald Reagan elnök által november vé­gén bejelentett MX-program rend­kívül költséges, mivel a 100 darab támadó célokat szolgáló nukleáris fegyver gyártása és telepítése elő­zetes számítások szerint mintegy 25-30 milliárd dollárba kerül és a gyártásukhoz jövő évre szüksé­ges pénzeszközök biztosítása je­lentette volna az MX-program rea­lizálásához vezető első lépést. Az amerikai törvényhozás alsó­házában lezajlott tegnapi szava­zás eredményét politikai megfi­gyelők Reagan súlyos szemé­lyes vereségének minősítik. Ez ugyanakkor érzékeny csapást jelent a Szovjetunióval szembe­(ČSTK) - Felipe González, a múlt héten beiktatott új szocialis­ta párti spanyol kormány elnöke a kabinet első ülésén hangsúlyoz­ta, hogy kormánya „nyílt kül- és szilárd belpolitikát“ kíván folytatni. Kijelentette, hogy kormánya le kívánja állítani Spanyolországnak a NATO-ba való integrálási folya­matát és felülvizsgálja a tömbhöz fűződő kapcsolatait. Másrészt vi­szont hangsúlyozta, hogy „a pár­beszéd és a NATO-országokkal való együttműködés fenntartásá­ra“ kíván törekedni. Ezzel össze­függésben Fernando Mórán kül­(ČSTK) - Nakaszone Jaszuhi­ro kormányfő a japán kabinet ked­di ülésén kijelentette, hogy Tokió és Washington kapcsolatainak fő problémája a két ország közti ke­reskedelemben mutatkozó ellen­tétek. Ezt bizonyították a kedden befejeződött, a gazdasági kérdé­seknek szentelt kétoldalú konzul­tációk eredményei is. Az amerikai küldöttség, amelyet Allen Wallis, a gazdasági ügyek­kel megbízott külügyminiszter-he­lyettes vezetett, erős nyomást ni katonai erőfölény megszerzé­sére irányuló lázas fegyverke­zési terveire. A kormány javasla­tának elvetése az egyre erősödő amerikai békemozgalom átütő si­kerét is jelenti, amely a fegyverke­zési hajsza leállítását és a nukleá­ris fegyverek befagyasztását szor­galmazza. Reagan elnök a szava­zás után csalódottan mindössze annyit mondott, hogy a képviselő­ház „súlyos hibát követett el“ és megbolygatta az „Egyesült Álla­mok biztonságának garantálásá­ra“ irányuló törekvéseit. Hozzá­fűzte azonban, hogy folytatja erő­feszítéseit az MX-program keresz­tülvitele érdekében. Miután a képviselőházban be­fejeződik a jövő évre szóló katonai költségvetés feletti vita, a szená­tusban is szavazásra kerül sor a jövő évre hadikiadásokra kért összesen 230 milliárd dolláros ke­retről, illetve az MX-ek gyártására kért tételről is. A demokrata több­ségű képviselőházzal szemben a szenátusban Reagan republiká­nusai vannak többségben. Ha a szenátus megszavazza a kért 988 millió dollárt, akkor a kérdés­ben a végszót a kongresszus mindkét házának együttes ülésén hozzák meg. xxx Az amerikai katonai légierő ve­ügyminiszter megerősítette, hogy részt vesz ugyan a NATO e héten megtartandó tanácsülésén, azon­ban nem írja alá az ott elfogadásra váró határozatot. González kormányfő egyúttal azt is bejelentette, hogy december 15-én megnyitják a Gibraltárral le­zárt határokat, és spanyol-brit tár­gyalások kezdődnek a gibraltári kérdés rendezéséről. A kormány előtt álló belpolitikai feladatokról elmondta, hogy az új kabinet hatá­rozottan fellép az erőszak és a ter­rorizmus visszaszorítása érde­kében. gyakorolt partnereire, hoyy loyau- janak el radikális intézkedéseket belföldi piacuk szélesebbre nyitá­sa érdekében. Az Egyesült Álla­mok így egyensúlyba hozhatná kereskedelmi mérlegét, melynek deficitje az idén 20 milliárd dollár. Az amerikaiak állítólag azzal fe­nyegetőztek, hogy ha nem tesz­nek eleget követeléseiknek, kiszo­rítják a japán árukat az amerikai piacról. Japán sajtóvélemények szerint Tokió nem tehet mást, mint hogy fejet hajt Washington köve­telései előtt. zérkara bejelentette, hogy a héten harci készültségbe helyezi a köze­pes hatótávolságú nukleáris raké­tákkal felszerelt B-52G típusú stratégiai bombázóinak egyik re­pülőegységét. Az ilyen típusú 16 repülőgépet a New York állambeli Griffits támasz­ponton helyezik el. A hírhedt B-52-es bombázó repülőgépek korszerűsí­tett, méghozzá az ún. szárnyas rakétákkal ellátott típusának beve­tése a korábbi Carter-kormányzat által megkezdett program megva­lósítását, ugyanakkor a fegyverke­zési verseny új veszélyes szaka­szát jelenti. A B-52G típusú bom­bázókon egyenként tizenkét köze­pes hatótávolságú rakéta helyez­hető el, ezek hatósugara '2400 kilométer. A Pentagonban azt ter­vezik, hogy összesen 201 ilyen típusú bombázót látnak el nukleá­ris robbanófejes szárnyas raké­tákkal. ÜLÉSEZIK A MONGOL PARLAMENT (ČSTK) - Ulánbátorban tegnap összeült a Nagy Népi Hurál, hogy megvitassa és jóváhagyja a jövő évi állami tervet és költségvetést, valamint néhány szervezési kér­dést. Az ülésszakon részt vesz Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, valamint más párt- és álla­mi tisztségviselők. Az ülésen megválasztották a Nagy Népi Hurál Elnökségének két új alelnökét: Dzsügderdemi- din Gürragcsa űrhajóst és Csoj- dogin Cerent, a Mongol Tudomá­nyos Akadémia elnökét. (ČSTK) - Az izraeli egységek tegnap reggel széles körű razziák­ba és letartóztatásokba kezdtek a dél-libanoni Szidon kikötőváros­ban. A katonák lezárták a keres­kedelmi központot és a város régi negyedeit és fokozatosan átkutat­tak minden egyes házat, fegyvere­ket és „gyanús személyeket“ ke­restek. Az elmúlt szombaton már sor került hasonló akcióra Szidon- ban, s ebben a szeparatista Had­dad őrnagy egységei is részt vettek. Az Asz Szafir bejrúti napilap szerint Suf hegyvidéken és Alaj város körzetében az izraeli egysé­gek még mindig akadályozzák a li­banoni hadsereg alakulatait kijelölt állásaik elfoglalásában. A térség­be irányított libanoni egységek fel­adata, hogy megakadályozzák az összecsapásokat a jobboldali ke­resztény alakulatok és a drúz fegyveres erők között, amelyek­nek már nagyon sok halálos áldo­zata van. Bejrút délkeleti külvárosában tegnap tűzpárbajra került sor az izraeli katonák és a libanoni regu­láris hadsereg között. Az incidens­nek két halálos és egy sebesült áldozata van. Az összecsapásra azért került sor, mivel a libanoni hadügyminisztérium közelében két izraeli dzsipp személyzete nem volt hajlandó alávetni magát az ellenőrzésnek, inkább provoká­cióhoz folyamodott. Sáron Hondurasban (ČSTK) - Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter a hondurasi ve­zetőkkel tegnap kétoldalú katonai megállapodást kötött. A megálla­podás tartalmát titokban tartják, de megfigyelők véleménye megegye­zik abban, hogy az izraeli katonai szállítmányok fokozásához vezet majd, és Hondurasban ezután még több lesz az izraeli katonai „tanácsadó“. Sáron látogatása ellen hevesen tiltakoztak a hondurasi demokrati­kus szervezetek. Rámutattak arra, hogy Izrael az USA kérésére bővíti ^ együttműködését a hondurasi kor­mánykörökkel, s ennek az együtt­működésnek az a célja, hogy megállítsa a forradalmi fejlődést a szomszédos Nicaraguában. KGST-bizottságok tanácskozása (ČSTK) - Ulánbátorban tegnap megkezdődött a KGST közlekedé­si együttműködési állandó bizottsá­gának 67. ülésszaka, amelyen Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió küldöttsége, vala­mint a KGST moszkvai titkárságá­nak és a JSZSZK képviselői vesz­nek részt. A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottsága a havannai kong­resszusi palotában kedden kezdte meg ülését. A tanácskozás fő célja a tagállamok mezőgazdasági együttműködésének további el­mélyítése. Az ülésszakon a cseh­szlovák küldöttséget Josef Nágr szövetségi mezőgazdasági mi­niszter vezeti. Rómában a napokban nagyszabású tüntetést tartottak a nyugdíjasok, akik a múlt héten hivatalba lépett új Fanfani- kormány arra irányuló tervei ellen tiltakoztak, hogy tovább csökkentik az állami hozzájárulást az egészségügyi ellátás­hoz, valamint megkurtítják a nyugdíjakra szánt összeget. Felvételünk a római Piazza Venezián megtartott tüntetésen készült, melyen nemcsak fővárosi, hanem a környező váro­sokból és falvakból érkezett nyugdíjasok is r&szt vettek. (Telefoto - ČSTK) TENGERJOGI KONFERENCIA Visszautasítják az amerikai törekvéseket (ČSTK) - A jamaicai Montego Bayban folyó tengerjogi konferen­cián elhangzott eddigi felszólalá­sok azt tanúsítják, hogy a részt vevő országok határozottan visz- szautasítják az Egyesült Államok­nak a már aláírásra kész nemzet­közi tengerjogi szerződés elfoga­dásának megakadályozására irá­nyuló törekvéseit. A szónokok egyetértettek abban is, hogy egyetlen országnak sincs joga a tengerek és óceánok ásványkin­cseinek önző kitermelésére a nemzetközi vizeken. Hangsú­lyozták ezen kívül, hogy a nemzet­közi tengerjogi szerződés nagy szerepet játszik a víz felszíne alatt található nyersanyagok kiaknázá­sa terén az országok közötti köl­csönösen előnyös együttműködés fejlesztésében. Az Egyesült Államok a konfe­rencián elszigetelődött, mivel to­vábbra is ellenzi a szerződés elfo­gadását. Eddig mindössze a japán delegátus jelezte, hogy országa még nem kész a konvenció aláírá­sára, ezt azonban a közelmúltban lezajlott tokiói kormányváltással indokolta. Viszont valójában Ja­pán és az Egyesült Államok szem­pontjából egyaránt megfelelőbb Reagan-Hak találkozó (ČSTK) - Az egyesült államok­beli hivatalos látogatáson tartóz­kodó Ziaul Hak pakisztáni elnököt a Fehér Házban fogadta Ronald Reagan. A találkozón jelen volt Bush alelnök és Weinberger had­ügyminiszter, valamint további magas beosztású kormánytiszt­ségviselők. A pakisztáni-amerikai csúcs­szintű megbeszélések központi témája a két ország közötti katonai lenne, ha monopóliumaik továbbra is korlátlanul garázdálkodhatná­nak a világóceánokon a vízfelszín alatt levő nyersanyagkincsek kiak­názásában. Még olyan országok is, amelyek általában kiállnak az Egyesült Államok mellett - mint például Brazília vagy Ausztrália - Montego Bayban sürgették a nemzetközi tengerjogi megálla­podás elfogadását és intettek an­nak megszegésétől. Az ENSZ-ben a múlt héten sza­vaztak arról a határozatról, amely szorgalmazta a konvenció kidol­gozott szövegének az elfogadá­sát. A határozat ellen csak az Egyesült Államok, Izrael, Törökor­szág és Venezuela szavazott. A tengerjogi szerződés egy év­vel azután lép életbe, hogy azt legalább 60 ország aláírja. Az ere­deti tervek szerint a jamaicai ten­gerparti városban folyó konferen­cia pénteken fejeződik be a ten­gerjogi szerződés aláírásával. Azt tervezik, hogy jövő év márciusától a jamaicai Ingstonban ül össze az a nemzetközi bizottság, amely ki­dolgozza a tengerek nyersanyag­kincsének kiaknázására vonatko­zó részletes előírásokat, illetve azok megtartásának ellenőrzését. együttműködés fokozasa. a ren- tagon stratégái ugyanis az Egye­sült Államok közép-keleti érdekei­nek megvalósítása szempontjából fontos szerepet tulajdonítanak Pa­kisztánnak, és ezért szorgalmaz­zák a szövetségi szálak szoro­sabbra fűzését. Reagan amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy a kö­vetkező öt évben mintegy két­milliárd dolláros katonai támo­gatásra számíthat az iszlamaba- di rezsim. Az új kormány első ülése Spanyolország nem írja alá a NATO-határozatot JAPÁN-AMERIKAI GAZDASÁGI KONZULTÁCIÓK Tiltakozás az USA beavatkozása ellen (ČSTK) - Havannában közzé­tették a Guatemalai Nemzeti For­radalmi Egység (URNG) nyilatko­zatát, amely az amerikai imperia­lizmus közép-amerikai intervenci­ós tervei elítélésére szólít fel. A dokumentum megállapítja, hogy Reagan elnök hondurasi és Costa Rica-i látogatásának világos célja volt előkészíteni az agressziót Ni­caragua ellen es koordinálni az akciókat Salvador és Guatemala harcoló népe ellen. Az URNG fel­szólítja a világ közvéleményét, hogy ítélje el ezeket az amerikai terveket és az amerikai néphez fordul, hogy akadályozza meg a guatemalai rezsimnek nyújtott katonai támogatás felújítását.

Next

/
Thumbnails
Contents