Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-01 / 285. szám, szerda
SZLOVÁKIA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK 1983. ÉVI FŐ FELADATAI (Folytatás az 5. oldalról) zetek fogják anyagilag honorálni, mégpedig a megoldott feladatok hozama szerint. Ehhez hasonlóan jobban fogjuk jutalmazni azokat a dolgozókat, akik elősegítik a műszaki haladást. Ez egyformán vonatkozik az alkotó kutatási dolgozókra, valamint a termelésben dolgozó munkásokra és technikusokra. A tudományos-műszaki fejlődés eredményei gyorsabb alkalmazásának útját nyitja meg előttünk a dolgozók képesítési színvonalának szüntelen emelkedése, valamint a gazdaság jobb műszaki ellátottsága. A fiatal képesített emberek már a hetvenes években a munkaerők újratermelési forrásainak nagyobb hányadát tették ki. A következő évben az lesz a helyzet, hogy a dolgozók számának természetes megcsappanását és a foglalkoztatottak növekményét teljes egészében a munkafolyamatba első ízben lépő fiatal nemzedék fogja fedezni. Csaknem 13 ezer főiskolai, 23 ezer középiskolai végzettségű és több mint 40 ezer, középfokú szaktanintézetet elvégzett fiatalról van szó. Ez jelentősen emelni fogja a dolgozók képesítési szintjét. Ennek kiaknázásához valamennyi népgazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia azzal, hogy a fiatalokat tervszerűen széthelyezi a munkafolyamatban, és a gyakorlat szükségleteinek megfelelően megteremti gyors alkalmazkodásuk előfeltételeit. A munkaerő-források és -szükségletek közti feszültség enyhülését fel kell használnunk arra, hogy teljes mértékben betöltsük a munkahelyeket az olyan új termelési létesítményekben, amelyek nyersanyaggal ellátva hatékonyan termelnek értékesíthető gyártmányokat. Minden vállalatnál váljon szabállyá a nagy teljesítményű importált gépek és gépi berendezés üzemeltetése teljes három műszakban, akár a kisebb teljesítményű gépcsoportok kárára is. Ez nagyon időszerű feladat, mivel a termelésben a gépi állóeszközök 1981-1982. évi 28 milliárd korona értékű gyarapodását a jövő esztendőben tetézni fogja további 17 milliárd korona értékű gép és gépi berendezés. Ez annyit jelent, hogy a tervidőszak kezdetétől a gazdaság műszaki ellátottsága több mint egynegyedével fog növekedni. Hatásosabban kell felhasználnunk egy további intenzifikáló tényezőt is. El kell mélyítenünk gazdaságunk beilleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek nyomatékos hangsúlyt kölcsönöz, hogy a CSSZSZK tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és a rosszabbodó külgazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés valamennyi tagja számára fontos stabilizáló tényező. Ebben a vonatkozásban is néhány pozitív eredményt értünk el. Ezeket kívánjuk 1983-ban továbbfejleszteni. Az ötéves tervidőszak három éve alatt a KGST- országokba irányuló kivitelünknek 21 százalékkal kell növekednie, ennek keretében a Szovjetunióba irányulónak csaknem 30 százalékkal. Behozatalunk 23 százalékkal lesz nagyobb. A külkereskedelem fejlődési dinamikája tehát többszörösen meghaladja az ipari termelés növekedési ütemét. Ebben a gyorsan növekvő árucsere-forgalomban kifejezésre jut eddigi gazdasági együttműködésünk kibontakozása és kiterjedése további területekre. így például a szlovákiai termelőszervezetek részt vesznek a KGST tagállamai sokoldalú integrációs intézkedései feladatainak megvalósításában, valamint az energiaigényes gyártmányok és a kevésbé igényes vegyipari gyártmányok szakosításában. A hatásos, komplex együttműködésnek - a kutatástól a termelésig és a gyártmányok szállításáig - példája a vágsellyei (Šaľa) Dus- lo vállalatnál az antioxidáns CD gumiipari vegyszert gyártó új részleg építése. Ez a létesítmény, amelyet a Szovjetunióval közösen végzett kutatás eredményei alapján építünk, lehetővé teszi, hogy 1985-től ebből a vegyszerből teljes mértékben fedezzük a hazai szükségletet és kitermelt mennyiségének egyharmadát huzamos ideig exportáljuk a Szovjetunióba. Ehhez hasonló jellegű a CSSZSZK és a Szovjetunió szerződéses együttműködése 150 ezer darab mosógépmotor, továbbá robotok, manipulátorok és alkatrészeik szállításában. A kommunális gazdálkodás szükségletei számára kipróbálunk egy rakodógépet. A kétségtelen előrelépés ellenére sürgető fontosságú, hogy a KGST-országokkal és főleg a Szovjetunióval folyó mind intenzívebb árucserét felhasználjuk a céltudatos és tervszerű szakosításra, ennek keretén belül a hatékony kooperációs kapcsolatok elmélyítésére. Ennek kötődnie kell a tudományos kutatás területén kifejtett együttműködéshez és célszerű munkamegosztáshoz. A SZEMÉLYI ÉS A TÁRSADALMI FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSE Az anyagi termelés fejlődése mozgósító feladatainak és minden ágazatban a szigorú gazdálkodás rendszerének célja végeredményben megvalósítani a CSKP gazdasági és szociális politikájának alapvető feladatát, megteremteni a lakosság magas életszínvonala megőrzésének és javításának, valamint szociális biztonságérzete növelésének előfeltételeit. A lakosság személyi fogyasztása növekedésének továbbra is döntő tényezője a kiskereskedelmi forgalom szintjének emelése, mégpedig 1983-ban 2,5 százalékkal, összesen 85,3 milliárd koronára. Ezt a dinamikus fejlődést teszi lehetővé a lakosság pénzjövedelmének alakulása, valamint a belföldi piac anyagi ellátottsága 87 milliárd korona értékű áruszállítmánnyal. A kiskereskedelmi forgalom növekményének hozzávetőleg a 35 százalékát érjük el az élelmiszer eladásával, 65 százalékát pedig ipari árucikkek értékesítésével. Az élelmiszeripari árucikkek belföldi piacra szállításában elsőrendű feladat a lakosság folyamatosabb ellátása alapvető élelmiszerrel. A mezőgazdasági termelés és az import tervezett szintje az ötéves tervvel összhangban szavatolja a lakossági húsfogyasztást. Számolunk azzal, hogy javulni fog a tej-, és a tejtermék-ellátás. Ezeknek lakossági szükséglete egy főre eléri a 223 kilogrammot, míg a növényi eredetű étolaj és zsiradék esetében 24, a liszt és a liszttermékek esetében 109 kilogramm fogyasztással számolunk. A cukorszállítmányok lehetővé teszik, hogy az ötéves tervidőszakban a feltételezettnél nagyobb legyen a fogyasztás. Amennyiben javul a kereskedelem szervező munkája és a fogyasztók megfontoltabban fognak vásárolni, akkor a tervezett élelmiszer-szállítás lehetővé teszi a belföldi piac rendszeres, zavartalan ellátását. Az élelmiszeripari vállalatok feladatai közé tartozik az is, hogy nagyobb előrelépést érjenek el a gyártmányok innovációjában, főleg a húsfeldolgozó, a baromfi-, a malom- és sütőiparban, valamint az édesipari termelési-gazdasági egységben. Feladatuk egyben bővíteni a félkész áru és az iparilag előállított ételek termelését. Számolunk azzal, hogy az ipari árucikkek értékesítése az idei szinthez képest 3 százalékkal lesz nagyobb, ami a szükségletek jobb kielégítése mellett hozzájárul az élelmiszer-vásárlással szembeni nyomás enyhítéséhez is. 24 ezer személygépkocsi, 3,1 milliárd korona értékű bútor, továbbá 89 ezer hűtőszekrény, 145 ezer rádiókészülék és 90 ezer tévékészülék eladását tervezzük. A lakosság szilárd tüzelőanyaggal történő ellátásában továbbra is számolunk a szigorú szabályozással. Ezért még az év folyamán felül kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az árualapokba nagyobb mennyiséget juttasunk belőlük. A belföldi piaci helyzet egyensúlyának megőrzése az elmúlt évek tapasztalatai szerint rendkívül igényes feladat, melynek teljesítése során a termelő és a kereskedelmi szervezeteknek a szélesebb, össztársadalmi szempontokhoz kell igazodniuk. A belkereskedelem a lakosság széles rétegeiben az a legérzékenyebb barométer, amelyen lemérik a gazdasági fejlődés eredményeit és végső soron a párt gazdaságpolitikája megvalósításának sikerességét is. Több intézkedés szolgálja a fogyasztói érdekek kielégítését. Főleg a kereskedelem hiánycikkekkel történő jobb ellátásáról, a fogyasztói kereslet strukturális változásaira való reagálásról és a kínált árucikkek választékának bővítéséről van szó. A termelés és a kereskedelem közti anyagi kötődés elmélyítése érdekében a terv árucsoportok szerint kötelezően határozza meg az élelmiszer-szállítás összértékének több mint 61 százalékát, az ipari árucikkeknek csaknem 50 százalékát. Növelnünk kell a szállító szervezetek aktivitását. Csak részben teljesítik a kiváló minőségű fogyasztási árucikkek termelésének fejlesztését, a hiánycikkek gyorsabb ütemű szállítását és egyes, az adott szervezetek által korábban nem gyártott fogyasztási árucikkek kiegészítő termelését előíró határozatokat. Ebbe nem törődhetünk bele. Az illetékes minisztériumok, termelési-gazdasági egységek és vállalatok kötelesek ismét foglalkozni ezeknek a feladatoknak teljesítésével és gondoskodni arról, hogy azok részeivé váljanak a szervezetek gazdasági terveinek. Koncepciózusabban és rugalmasabban kell dolgozniuk a kereskedelmi szervezeteknek is. Nagymértékben javítaniuk kell együttműködésüket a termelővállalatokkal, kereskedelmi és szervező tevékenységükkel cselek- vőbben kell hozzájárulniuk a lakossági szükségletek kielégítéséhez. Ez a követelmény annál sürgetőbb, mivel ezen a területen is vannak és lesznek korlátozások, akár a fogyasztói keresletnek a termelés által ki nem elégíthető gyors növekedése, akár olyan anyagi és devizajellegű körülmények hatására, amelyeket feltétlenül szem előtt kell tartani. Annál kevésbé engedhető meg olyan gyártmányok hiánya, amelyek előállításához biztosított a kapacitás, a nyersanyag és megoldott a technológia. S megengedhetetlen a helyi jellegű összhanghiány az árukészletek és a fogyasztói kereslet között, illetve a termelő- és a kereskedelmi szervezetek nem megfelelő együttműködése következtében a választék hiányosságai. Ismételten figyelmeztetünk a belföldi piac helyzetének különleges politikai érzékenységére s az e területet irányító kommunista gazdasági dolgozóktól elvárjuk feladataik példás teljesítését, azt, hogy rugalmasan reagáljanak a lakosság változó keresletére és jóval nagyobb mértékben hassanak az eladás kulturáltságának javulására. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a terv rögzíti a hatékonyabb irányításnak, valamint a fejlesztés rugalmasabb szavatolásának elveit, amelyeket a CSKP KB 6. ülése s az SZLKP KB azt követő ülése hagyott jóvá. A helyi gazdálkodási vállalatoknál és az ipari szövetkezetekben számolunk a szolgáltatások 3,7 százalékos növekedésével. Ez megkívánja a hiányolt szolgáltatások fejlesztését és anyagellátottságukat. Tekintettel több költséges szolgáltatás kedvezőtlen következményeire, a különböző szintű irányító nemzeti bizottságoknak és a szövetségi ipari szövetkezeti szerveknek elemezniük kell ennek okait s főleg a termelési, és az igazgatási rezsiköltségek csökkentésével keresniük kell egyes szolgáltatások jövedelmezősége kiegyenlítésének útját-módját. Továbbá feltételezzük, hogy a nemzeti bizottságok döntései alapján az eddiginél nagyobb mértékben biztosítsák majd a helyi szükségletek tekintetbe vételével a fizetett szolgáltatásokat, mégpedig néhány kiegészítő formájuk, főleg a nemzeti bizottságok szolgáltató részlegei s az egyének engedélyezett tevékenysége stb. útján. A társadalmi fogyasztás fejlesztésére ehhez az esztendőhöz képest 3,1 százalékkal több eszközt kívánunk fordítani. Az iskolaügyben folytatjuk a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztése programja feladatainak teljesítését. Nagyon igényesek a középfokú szaktanintézetekben a munkás ifjúság oktatásának feladatai. Szükséges, hogy a munkásutánpótlásról gondoskodó valamennyi szerv és szervezet rendkívüli figyelmet szenteljen a középfokú szaktanintézetek hálózata teljes anyagi kiépítésének és káderellátottságának. A szolgáltatások arányos növekedését tervezzük a gyermekintézmények hálózatában és az iskolán kívüli gondoskodás szférájában is. Lehetővé válik, hogy az óvodákban elhelyezzük a 3-5 éves gyermekek több mint 87 százalékát. Az iskolai éttermekben 30 ezerrel, vagyis 3,9 százalékkal fog növekedni az étkezők száma. A napközi otthonokban és az ifjúsági klubokban a diákok száma hozzávetőleg 4 százalékkal lesz nagyobb. A terv megteremti az egészség- ügyi szolgáltatás további fejlesztésének előfeltételeit is. Az egészségügyi létesítményekben mintegy 600-al növeljük az ágyak számát, az orvosok száma pedig a munkába álló végzett orvostanhallgatók számától függ majd. A bölcsődék hálózatának fejlesztése lehetővé teszi, hogy 1983- ban elhelyezzük a három éven aluli gyerekeknek mintegy 22 százalékát, amivel már elérjük a kongresszus által meghatározott szintet. Az idős és a rokkant emberekről történő gondoskodás javítása érdekében bővítjük a szociális intézeteket, amelyekben 1983-ban 13 500 személyt helyezhetünk el. Továbbá bővül a nyugdíjas házak kapacitása és létrehozzuk annak előfeltételeit, hogy javuljanak az idősebb korosztályok lakásviszonyai. A következő esztendőben csaknem 7 milliárd koronát, vagyis az előző évhez képest majdnem 300 millió koronával többet fordítunk a komplex lakásépítésre. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitelező szervezetek befejezzék 26,4 ezer lakás építését és további 13 ezer lakás épüljön a magánerős házépítés keretében. A munka és a szállítások nagyobb volumenjét ugyanakkor elsősorban a befejezetlen járulékos beruházások és a közművesítés gyors befejezésére összpontosítjuk, hogy az új lakótelepeken javuljanak az életfeltételek. Az 1983. évi tervben továbbra is a figyelem homlokterében áll a lakosság ivóvízellátását szolgáló vízgazdasági létesítmények előnyben részesített fejlesztése. A vízvezeték- és a csatornahálózat tervszerű fejlesztésének köszönhetően Szlovákia lakosságának csaknem 67 százaléka lesz rákapcsolva a vízvezetékre és 43,5 százaléka a csatornarendszerre. Erre a célra a következő évben hozzávetőleg 1,6 milliárd korona beruházást fordítunk. Számolunk azzal, hogy időelőnnyel kezdjük meg a starinái mesterséges víztárolóból a vízvezeték építését, ami lehetővé teszi Prešovban a vízellátás helyzetének megoldását. A lakosság ivóvízellátásában több járásban problémákat tapasztalunk. Ezeknek oka nagyrészt az, hogy nagyon elégtelenül teljesítik az építési terveket. Ennek következtében az előző ötéves tervidőszakban 1,8 milliárd korona értékű eszközt, az utóbbi évben pedig 400 millió koronát nem használtak fel, s így a tervezett másodpercenkénti kétezer liter ivóvíz helyett csak ezer litert nyertünk. A helyzet rendezésére több jó határozat született. Ezzel a problémakörrel e napokban foglalkozott az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya. Elsősorban az illetékes építőipari szervezeteknek kell felülvizsgálniuk ezeknek a határozatoknak a teljesítését, felelősségteljesebben biztosítaniuk a feladatok megvalósítását és rövid időn belül jelentős javulást elérniük a vízgazdálkodási létesítmények építésében. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a vízgazdálkodás nem megfelelő módját sem. A 62 kiválasztott község közül 27 vá-' rosban a vízfogyasztás a kitűzött normánál jóval nagyobb, például Považská Bystricán, Losoncon (Lučenec), Zvolenban, Humenné- ban, de Trnaván és Léván (Levice) is 100-150 százalékkal haladja meg. Bírálatot érdemlő tény az is, hogy az ipar aránytalanul sok ivóvizet fogyaszt. Szükséges, hogy az illetékes nemzeti bizottságok elemezzék a helyzetet, megtegyék a szükséges lépéseket a létesítmények karbantartásának javítására, hatásosabban erre vezessék a lakosságot is és ezen a területen jobban gazdálkodjanak. Ez annál is fontosabb, mivel a vízforrások kihasználtságának adott szintjén a további ivóvízforrások építésének beruházásai rohamosan növekednek. Jelenleg másodpercenként egy liter ivóvíz nyerése 1,5-2 millió korona beruházást követel. A jövő évben 175 millió korona költséggel megkezdődik 8 víz- és levegőtisztító létesítmény építése, és be kell fejezni 11 ilyen építkezést. A feladatok megkívánják a figyelem összpontosítását az ivóvízforrások védelmét szolgáló és a levegő szennyezettségét csökkentő építkezések gyors befejezésére az SZSZK leginkább sújtott területein, valamint az olyan építkezések idejében történő előkészítésére, amelyeken az építőmunkálatok a jóváhagyott 7. ötéves terv szerint az 1984-1985. években kezdődnek. Az SZLKP kongresszusa határozatával összhangban az 1983. évi terv szavatolja az SZSZK fővárosának, Bratislavának további gazdasági és szociális fejlődését. Nagy súlyt helyez a járulékos beruházások és a közművesítés lemaradásának behozására, különös tekintettel Petržalkára. Erre a célra az ötéves terv előirányzatához képest 71 millió koronával többet szabadít fel a komplex lakásépítésre. Intenzíven folytatjuk az olyan közlekedési és egészségügyi létesítmények építését, amelyek a városi hálózat működése szempontjából a legsürgetőbbek. A víztisztító állomás felépítésével és a Slovnaft gazifikálá- sával javulni fognak a környezet- védelmi feltételek. A Bratislavai Autógyár termelési orientációjával kapcsolatban jóváhagyott döntés fontos abból a szempontból, hogy a jövőben növelni fogja a város ipari jellegét. A tervben arra is törekszünk, hogy jobban kihasználjuk a keletszlovákiai kerület fejlesztésének lehetőségeit. Ebből a szemszögből nagy jelentősége van főleg az ipari létesítmények építése befejezésének, valamint Szlovákiá többi kerülete arányos fejlesztésének is. A létszükségletek és a szociális biztonság kérdésének olyan komplex, kiegyensúlyozott rendezésére törekszünk, amilyet megkövetelnek a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának dokumentumai. Ezeknek része az is, hogy tovább kell emelnünk a lakosság képzettségi és műveltségi színvonalát és meg kell teremtenünk a fiatal nemzedék teljes érvényesülésének előfeltételeit. Ezeket a szándékokat nehéz gazdasági feltételek között valósítjuk meg, anyagi ellátottságuk teljes mértékben függ a népgazdaság fejlesztésének eredményeitől, mindannyiunk munkájának színvonalától és minőségétől. AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A PÁRTMUNKA FELADATAI A kellős közepén tartunk annak a harcnak, amelyet a CSKP XVI. (Folytatás a 7. oldalon) DJ SZÓ 6 1982. XII. 1.
