Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-01 / 285. szám, szerda

SZLOVÁKIA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK 1983. ÉVI FÓ FELADATAI ÚJ szú 7 1982. XII. 1. (Folytatás a 6. oldalról) kongresszusán kitűzött rendkívül igényes gazdasági és szociálpoli­tikai program megvalósításáért ví­vunk. Ezt a programot bonyolul­tabb feltételek között valósítjuk meg, harcolva saját gyöngéink és a fogyatékosságok leküzdéséért. Az 1983. évi tervben kifejezésre jut e program adott időszakban történő megvalósításának, konk­retizálásának, a 7. ötéves tervidő­szakról szóló SZNT-törvényben rögzített feladatok névre szóló lebontásának és teljesítésük tárgyszerű biztosításának igyeke­zete. Ez a terv a felhasználásra kerülő anyag és a végtermékek, a kivitel és a behozatal közti na­gyon mozgósító összefüggésekre és arányokra, a munkatermelé­kenység és az átlagkeresetek di­namikus növekedésének arányai­ra és a létesítmények építése be­fejezésének alakulására épül. A terv céljainaik elérése és fel­adatainak teljesítése nem lesz ma­gától értetődő dolog, hanem mun­kaigényes alkotó folyamat, amely megköveteli, minden erő összpon­tosítását már a terv kimunkálásá­nak ebben az előkészítő szaka­szában, valamint megvalósításá­ban is, azonnal a jövő év kezde­tétől. A minisztériumoknak, az irányí­tás középső láncszemeinek és a vállalati vezetőségeknek a jövő hónapban kell konkretizálniuk, majd érthető formában a munka­helyekre lebontaniuk az 1983. évi tervfeladatokat. Biztosítaniuk kell összehangoltságukat a kapacitás­sal, az anyagi erőforrásokkal, vilá­gosabban meg kell fogalmazniuk hatásosabb felhasználásuk igé­nyeit, s a tárca keretében, illetve azon kívül is intézkedéseket kell tenniük a kitűzött feladatok teljesí­tésének biztosítására és egyezte­tésére. A terv lebontása nem lehet csak adminisztratív feladat vagy csu­pán gazdasági elemzés. Ez egy­ben felelősségteljes politikai mun­ka is, amelynek célja a társadalom minden tagját meggyőzni a kitű­zött feladatok fontosságáról és tel­jesítésük módjáról, a társadalmi érdekek feltétlen prioritásáról, a munka eredményei és a növek­vő szükségletek közti összefüggé­sekről, hogy így érdekeltté tegyék őket a kitűzött célok elérésében. Csak a terv ilyen átfogó lebon­tása, valamint a gazdasági elem­zés összehangolása a politikai munkával teszi lehetővé a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok ren­dezését, válhat a gazdasági ter­vek és a kollektív szerződések kidolgozása jó alapjává. Ezek a tervek és szerződések a kollektí­vák feladatainak és szociális prog­ramjának dialektikus egységét ké­pezik. Az említett közvetlen feladatok­tól eltekintve, az egész gazdasági szférával szemben azt az igényes követelményt támasztjuk, hogy fő­leg két irányban javítsa a gazda­ság irányítását: Először: a komplex intézkedé­seket - eddigi érvényesítésük po­zitív vonatkozásaival összefüg­gésben - hatásosabban kell érvé­nyesíteni úgy, hogy a gyakorlati munka valóban megfeleljen ezek­nek az intézkedéseknek. Ez első­sorban attól függ, hogy a vállala­toknál és a szervezetekben elsa­játítsák a komplex intézkedések alapelveit, a műszaki és a terme­lési dolgozókat megnyerjék gya­korlati alkalmazásuknak. Csak így szüntethető meg a szabványalap lassú építése, s a komplex intéz­kedések csak így alakulnak át olyan mutatókká, összefüggések­ké, amelyek minden munkás szá­mára érthetőek. Csak így teremt­hetők meg a feltételek, hogy min­den dolgozó lássa a munkája és a jutalmazása közti összefüggést. A cipő- és a vegyipar példája arról tanúskodik, hogy ez lehetséges és megvalósítható. Ez egyidejűleg megkívánja, hogy a gyakorlatban következete­sebben érvényesüljön az érdemek szerinti díjazás, amely a komplex intézkedések tartóoszlopainak egyike, s amelynek híján a többi szabályozó könnyen hatástalan ügyintézkedéssé válna. Bizonyos pozitív eredményeket érünk el a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok viszony­latában, amelyeknek pénzügyi helyzete jobban differenciálódik a tényleges eredmények szerint. Jóval kevésbé lehetünk azon­ban elégedettek az érdemek sze­rinti jutalmazással a kollektívák és az egyének viszonylatában. Csak az első lépést tettük meg a prémi­umrendszerek módosításában, ál­talában azonban továbbra is túl­súlyban van a fizetések, a prémiu­mok és a jutalmak nivellálása. Tudjuk, hogy ez nagyon érzékeny és konfliktusos kérdés, de követ­kezetes és gyors megoldása min­den munkahelyen a gazdasági dolgozók sürgető fontosságú fel­adata, amelynekteljesítésében ter­mészetesen hatásos segítséget kell kapniuk a párt- és a szakszer­vezeti szervezetektől. A tervszerű irányítási rendszer elvei érvényesítésének ezek az időszerű feladatai annál sürgetőb­bek, mivel a gépiparban és az ipari minisztérium tárcájában a követ­kező évtől kezdve számos intéz­kedést foganatosítunk a műszaki haladás meggyorsítására, a beru­házások és a saját erőforrások kapcsolatának szorosabbá tételé­re, s egyes kiválasztott termelési­gazdasági egységekben a külke­reskedelem új irányítási rendsze­rének bevezetésére is, amely arra a gondolatra épül, hogy a termelő teljes mértékben felel az eredmé­nyekért. A komplex intézkedések elvei­nek hatásosabb felhasználása egyet jelent a kezdeményező ter­vezés elmélyítésével is, ami a leg­hatékonyabb megoldások keresé­sében az érdekek egyeztetésének eszköze. Le kell vonni a tanulsá­gokat az idei tapasztalatokból, amikor egyrészt a vállalatoknak több mint a fele mozgósító felada­tokat javasolt, ez azonban még nem nyilvánult meg a tervkészí­téshez való viszonyulás minőségi fordulatában. Ez főleg az exportfel­adatok teljesítésére és az import­igények csökkentésére vonatkozik. Ezeket a fogyatékosságokat el kell kerülni az 1984. évi gazdasági tervjavaslatok kidolgozása szaka­szában a kezdeményezőtervek szervezése során. Ezeknek alapját képezik a 7. ötéves terv feladatai, amelyek a munkahelyeken ismer­tek. Ez pedig lehetővé teszi, hogy több idő maradjon a javaslatok kidolgozására. Tudjuk, hogy egyetlen gazdasági mechanizmus sem hathat automatikusan, még kevésbé a növekvő igények jelen­legi időszakában. Ezért azonos jelentősége van a második terü­letnek is, a termelési folyamatok konkrét irányításának. Feltétlenül jóval rugalmasab­ban kell szabályozni a termelési szerkezetet, a választékot, az in­novációk intenzitását stb. Ezen a területen van min javítani, illetve mitől óvakodnunk. Az irányító gaz­dasági dolgozóknak, elsősorban a termelési-gazdasági egységek­ben és a vállalatoknál - különös­képpen a feldolgozó ipar ágazatai­ban - konkrétan úgy kell irányíta­niuk a termelést, hogy az kielé­gítse a szükségleteket. Nem en­gedélyezhető az olyan termelés, amelynek gyártmányai nem érté­kesíthetőek és a készleteket duz- zasztják. Ennek sokféle következ­ménye rendkívül károsan hat az egész társadalomra és közvetle­nül a dolgozókra is. Rendkívül felelősségteljes fel­adat hárul a technikusokra, a mű­szaki-gazdasági dolgozókra, a konstruktőrökre, a modellezőkre és általában a tudományos-kuta- tási alap és a termelési előkészí­tés dolgozóira. Tőlük függ, hogy vajon a gyártmányok használati tulajdonságaiknál fogva értékesít­hetőek lesznek-e külföldön és a belföldi piacon, de az is, hogy vajon ezeknek a gyártmányoknak műszaki, gazdasági, esztétikai és használati tulajdonságai arányban állnak-e a felhasznált nyers-, alapanyagok és energia társadal­mi költségeivel. A párt ezért a szlovákiai tudo­mányos-kutatási bázis csaknem 54 ezer dolgozójától, a Szlovák Tudományos Akadémiától, a köz­pontilag irányított kutatóintézetek­től, a termelési-gazdasági egysé­gek és vállalatok kutatási-fej lesz - tési alapjától és a termelést előké­szítő szakaszok több ezer dolgo­zójától is elvárja, hogy cselekvő, alkotó tevékenységgel sikeresen megbirkóznak a rájuk háruló fele­lősséggel és így társadalmunkat segíteni fogják a fejlődés e döntő fontosságú kérdése megoldá­sában. A fejlett szocialista társadalom építése programja teljesítésének eredményeként az anyagi és a szellemi értékek sokoldalú gya­rapodása az egész társadalommal és minden tagjával szemben azt a követelményt támasztja, hogy jobban becsülje a közös munka, a közös igyekezet gyümölcseit, jobban védje a közös vagyont és ezzel kapcsolatban következete­sebben érvényesítse a népgazda­ságban a fegyelmet. Gazdasági eredményeink job­bak lennének, ha nem fordulnának elő a technológiai fegyelem meg­szegésének esetei és egyéb okokból üzemzavarok tűzvészek stb. Tavaly csak ezért a közvetlen termelési veszteség többszáz mil­lió koronát tett ki főleg a gép-, a vegy- és a fafeldolgozó iparban, valamint a mezőgazdaságban, s ugyanilyen nagy volt a közvetett kár is. Ehhez hasonló okok miatt a mezőgazdasági termelésben nagy veszteséggel jár főleg a gaz­dasági állatok elhullása. Gazdasági tevékenységünk egyéb szakaszain is tapasztalha­tóak ilyen fogyatékosságok, pél­dául a pénz- és az anyagi eszkö­zök kezelése során az előírások és a szabályok közvetlen megsze­gésében, a szükségletek kielé­gítése során a kereskedelemben a szolgáltatásokban stb. a fo­gyasztók megkárosítása követ­keztében. Ez vonatkozik a fo­gyasztók szerepében a lakosság magatartására is, arra, hogy sok esetben ésszerűtlenül bánnak a közös munka gyümölcseivel. A népgazdaságban a fegyelem szüntelen szilárdításának és a fe­gyelmezetlenség, a felelőtlenség és a könnyelműség elleni megal­kuvás nélküli harcnak követelmé­nyét Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa határo­zatai megvalósításának szerves részeként kell felfognunk. A gazdaság intenzív fejleszté­sének minőségileg új feladatai, a társadalmi érdekek következete­sebb kielégítésének igénye, s ez­zel párhuzamosan az irányítás minden szintjén az aktivitásnak, a kezdeményezésnek és az önál­lóságnak feltétlen fokozása sürge­tően megkívánja gazdasági terü­leten a párt vezető szerepének megszilárdítását és elmélyítését s a marxista-leninista egység alapján a párt munkája és cselek­vőképessége hatékonyságának további növelését. Ez megkívánja a tevékenység szüntelen tökéletesítését a párton belüli élet minden területén, vala­mint a politikai szervező, az esz­mei-nevelő, a tömegpolitikai és a kádermunka színvonalának emelését. A párt munkájával szemben támasztott ilyen általá­nos érvényű követelményeket a jelen konkrét feltételei között elsősorban arra kell orientálni, hogy egész társadalmunk, vala­mennyi dolgozónk megértse gaz­daságfejlesztésünk feltételeinek igényességét és bonyolultságát, azt, hogy most nemcsak a terv bizonyos feladatának teljesítésé­ről van szó, hanem a szocialista társadalmunk gazdasági helyzeté­nek megszilárdításáért vívott küz­delemről is. A külgazdasági feltételeken, az imperialista körök által velünk szemben foganatosított szigorú megkülönböztető intézkedéseken nem tudunk változtatni. Viszont változtatni tudunk és változtatnunk is kell viszonyulásunkon annak a kongresszusi feladatnak a telje­sítéséhez, amely megszabta, hogy növelni kell munkánk haté­konyságát. Az utóbbi években s főleg az idén elért eredmények - ezt az évet e tekintetben a nehéz próba­tétek évének tekinthetjük - társa­dalmunk, gazdaságunk erejéről tanúskodnak. Ez az erő szocialista jellegéből és abból fakad, hogy a Szovjetunió által vezetett szo­cialista közösség része vagyunk. Az eredmények megerősítik: meg­vannak az előfeltételek, lehetősé­gek és azok a képességek is, hogy sikeresen megbirkózzunk a jelen problémáival és akadálya­ival. Ez feljogosít és kötelez bennün­ket arra, hogy kialakítsuk a saját erőnkbe és a képességeinkbe ve­tett bizalom légkörét. Nem adha­tunk teret a helytelen nézeteknek, a meddő bírálatnak; nincs helye sem a borúlátásnak, sem a meg­teremtett értékek tagadásának. Ugyanakkor azonban megenged­hetetlen az önelégültség, a feltéte­lek szigorának és bonyolultságá­nak lebecsülése s még megen- gedhetetlenebb a közömbösség. Igyekezetünk nagyobb hatásfo­kának és eredményességének előfeltétele a demokratikus cent­ralizmus alapelveinek következe­tesebb érvényesítése. A CSKP XVI. kongresszusa nemcsak programot tűzött ki, ha­nem meghatározta a párt szociális és gazdaságpolitikai céljai sikeres elérésének konkrét stratégiáját is. Az ötéves terv s ehhez kötődve az éves végrehajtó tervek a társadal­mi érdekekből kiindulva kifejezik a konkrét feladatokat, meghatá­rozzák a prioritásokat és ezáltal az erőforrások gyarapításának és hasznosításának legésszerűbb és leghatékonyabb módozatait. Feltétlenül tiszteletben kell tar­tani a társadalmi érdekeket, meg kell gátolni az olyan helyi, vállalati, csoport- és még inkább személyi érdekek érvényesülését, amelyek nemcsak a társadalmat, hanem végeredményben minden tagját is megkárosítják. Ez annyit jelent, hogy a beruházásokban az építői­pari, valamint a gépipari vállala­toknak tiszteletben kell tartaniuk a prioritásokat, az exporttermelés­nek igazodnia kell a tervben meg­szabott területi tagoltsághoz és eleget kell tenni a hazai szükség­letet kielégítő szállítási követelmé­nyeknek. Vonatkozik ez arra is, hogy a gabonatermelésben - amelynek kulcsjelentősége van az önellátottság fokának növelé­sében - el kell érni a tervben feltételezett szintet; hasonlókép­pen vonatkozik ez az olajos mag­vak és egyéb, kevésbé előnyös, de a lakosság ellátása szempont­jából feltétlenül szükséges termé­nyek termelésére is. A demokratikus centralizmus alapelveinek érvényesítése egyi­dejűleg széleskörűen lehetővé te­szi a dolgozók cselekvő, alkotó kezdeményezését és részvételét az egyes munkahelyeken a párt gazdasági és szociális programja megvalósítása leghatékonyabb módozatainak kipróbálásában. Ezzel összefügg a párt vezető szerepe érvényesítésének további területe, amelyet korunk fontos helyre rangsorol, s amely egyet jelent a párt-, az állami és a gaz­dasági, valamint a társadalmi szervek és szervezetek igyekeze­tének jobb összehangolásával A CSKP gazdasági és szociál­politikai céljai elérésének törekvé­sében, a társadalmi érdekek érvé­nyesítésében, a haladó megoldá­sok és javaslatok támogatásában, valamint a társadalmi tulajdon vé­delmében pótolhatatlan szerepük va i a párt alapszervezeteinek. Az alapszabályzat értelmében kötele­sek harcolni az adott üzem és munkahely tervének teljesítéséért, a legmagasabb fokú gazdaságos­ságért és minőségért, a belső tar­talékok lehető legnagyobb mérvű kihasználásáért, érvényesíteniük kell ellenőrzési jogukat a párt és az állam gazdaságpolitikájának teljesítése, az üzem vagy a válla­lat fejlesztése során. A közelgő évzáró taggyűlések és pártkonferenciák kedvező al­kalmat jelentenek az e területen kifejtett munka felméréshez. Le­hetővé teszik, hogy ezt a munkát még szorosabban összehangolják az adott üzemek és szervezetek jövő évi konkrét feladataival. Emellett fontos szerepük van a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek, amelyek a dolgo­zók széles körű szervezettsége bázisán cselekvően és nem for­mális módon bontakoztathatják ki a dolgozók részvételét a terv ki­munkálásában, megvalósításában és teljesítésének ellenőrzésében. A párt gazdasági és szociálpoli­tikai céljai elérésére a dolgozók aktivizálásában fontos szerepe van a Szocialista Ifjúsági Szövet­ségnek és a Szlovákiai Nőszövet­ségnek is. ZÁRÓRÉSZ Az 1983-as esztendőben átlép­jük a 7. ötéves tervidőszak máso­dik felének küszöbét. A jóváha­gyott tervben mindenki megtalálja azt, amiért felel és amit teljesíteni kell. Ez annál is fontosabb, mivel a jelen bonyolult gazdasági fejlő­désében - hatványozottabban, mint bármikor azelőtt - érvényesül az az elv, hogy az emberekkel nyíltan kell beszélni feladataikról és felelősségükről, meg kell őket nyerni és aktivizálni kell őket a ki­tűzött célok elérésére. Ha az em­bereket fellelkesítjük az ügyért, ha megértik szándékaink szük­ségszerűségét, mindazt, amit a párt az érdekükben tesz, akkor bizonyára sikert érünk el a közös mű építésében. Engedjék meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a bonyolult feltételek ellenére lesz elegendő belsőerőnk - és felhasználjuk azt a hatalmas támaszt is, amelyet a szocialista államokkal, főleg a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk jelent, - nép­gazdaságunk folyamatos fejlesz­tésére, fejlett szocialista társadal­munk céljainak elérésére és a megkezdett mű sikeres folytatá­sára. Mindent meg kell tenni a madridi találkozó sikeréért Csehszlovák felszólalás (ČSTK) - A madridi találkozó tegnapi plenáris ülésén felszólalt Hja Hulinský nagykövet, a cseh­szlovák küldöttség vezetője. Be­vezetőben rámutatott, hogy az utóbbi időben negatív változások mutatkoznak a nemzetközi kap­csolatokban. Az ezt befolyásoló tényezők között kell említeni pél­dául a NATO 1979 decemberi döntését közepes hatótávolságú új amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai országokban való te­lepítéséről. Ugyanezt kell mondani az Egyesült Államoknak arra irá­nyuló kísérletéről, hogy európai szövetségeseire rákényszerítse a szocialista országok ellen irá­nyuló diszkriminációs intézkedé­seket. Hulinský nagykövet beszédé­nek zárórészében rámutatott: a csehszlovák küldöttség, akár- , csak más szocialista országok küldöttségei, november 16-án ki­jelentette, kész minden tőle tel­hetőt megtenni, hogy a madridi találkozó sikeresen fejeződjön be. Bolgár tiltakozás (ČSTK) - Amint azt a BTA bolgár hírügynökség közölte, a napokban az olasz fővárosban letartóztatták Szer- gej Ivanov Antonov bolgár állampol­gárt, a Balkan bolgár légitársaság ró­mai irodájának helyettes vezetőjét. Az olasz lapokban megjelent hírek szerint azzal gyanúsítják, hogy köze volt a II. János Pál pápa ellen tavaly májusban elkövetett merénylethez. A bolgár sajtóügynökséget ezzel kapcsolatban felhatalmazták annak közlésére, hogy a bolgár állampolgár és tisztségviselő letartóztatása az olasz rendőrség részéről a Bolgár Népköztársaság ellen irányuló tűr­hetetlen provokációnak minósíthe- tő.Teljes egészében törvénytelen, ön­kényes és semmivel sem igazolható ellenséges cselekedet. Része a szo­cialista országok ellen irányuló ab­szurd rágalmazó kampánynak, jólle­het, közismert, hogy a Bolgár Népköz­társaság elítéli a terrorizmust és nem­zetközi méretekben aktívan részt vesz a felszámolását célzó harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents