Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-01 / 285. szám, szerda
SZLOVÁKIA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK 1983. ÉVI FŐ FELADATAI ÚJ szú 5 1982. XII. 1. (Folytatás a 4. oldalról) lásában megkezdtünk. Továbbra is ez álljon a nemzeti bizottságok, állami és gazdasági szervek, valamint a mezőgazdasági vállalatok érdeklődésének középpontjában. Az ötéves tervvel összhangban gondoskodunk a föld termőképessége növelésére irányuló beruházási és nem beruházási programok megvalósításáról. A mezőgazdasági vállalatoknak a beruházási eszközök helyes fel- használásával megfelelő feltételeket kell teremteniük ahhoz, hogy gyorsabbá váljon az utókezelési gépsorok, raktárak, silók és sze- názsok építése. Ezek mind hozzájárulnak a kezelési és a tárolási veszteségek mérsékléséhez. Az élelmiszer-termelés mozgósítható tartalékai maximális kiaknázása - mutatott rá erre a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa is - semmiképpen sem lehet csak a mezőgazdaság ügye. A párt- és állami szervek jóváhagyták azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére irányuló terveket, amelyek gondoskodnak a lakosság élelmezéséről. Mind a mezőgazdaságtól, mind a gépipari, vegyipari és építőipari dolgozóktól elvárjuk e program következetes teljesítését. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI SZÁNDÉKOK A BERUHÁZÁSI SZFÉRÁBAN A fejlesztés, az igények magasabb színvonalú kielégítése és a hatékonyság növelése fontos feltételét jelentik az állóeszközök újratermelésére fordított erőforrások. Országos viszonylatban még mindig a felhasznált nemzeti jövedelem 29 százalékát fordítjuk ilyen célra. Az e téren felmerülő problémák megoldására ezért mind a CSKP XVI. kongresszusa, mind az SZLKP kongresszusa nagyon konkrét és névre szóló feladatokat jelölt ki. Ezeknek az irányelveknek az értelmében és az elért eredmények alapján mindenekelőtt a beruházási erőforrások intenzívebb kihasználásának erőteljesebbé tételét szorgalmazzuk. Ezek elsősorban az erők és eszközök erőteljesebb összpontosítását kívánják meg a befejezésre váró beruházások esetében, valamint az építkezési határidők lerövidítését. Tekintettel az adott anyagi és kapacitáslehetőségekre, ezeket az alapvető feladatokat az 1983- as beruházások mennyiségének további csökkentése mellett kell végrehajtanunk. A csökkenés 1982 várható eredményeihez viszonyítva 5,9 százalékos lesz. A szükséges szerkezeti átalakítások végrehajtása megköveteli, hogy a beruházások 64 százalékát a termelési szférába koncentráljuk. A kivitelező munkák és szállítások 34 százaléka az iparra esik. Ezek a törekvések elsősorban a tüzelőanyag-energetikai bázis szükségleteivel függnek össze. E szféra fejlesztésére csaknem 6.2 milliárd koronát fordítunk, ami az összes beruházás 12,8 százaléka. E komplexumban az eszközök csaknem 50 százalékát az atomenergetika fejlesztésére fordítjuk. A gépipari-kohászati szférában csaknem 5 és fél milliárd korona értékű beruházást realizálunk. Ennek 46 százaléka a legfontosabb termelő ágazatok fejlesztését, 10 százaléka a háttéripar fejlesztését, további 10 százaléka pedig az intenzifikációs és ésszerűsítési programok megvalósítását szolgálja. Döntő feladat e téren az építkezések tervszerű befejezése, mert ezáltal 267 ezer köbméter termelőcsarnokban kezdhetjük meg a termelést. Ez az ilyen jellegű országos növekmény felét jelenti. A jövő évben felhasznált beruházási eszközök több mint 15 százaléka a mezögazdasági-élelmi- szeripari komplexumba irányul. A több mint 7,3 milliárd koronát kitevő beruházások 27 százaléka intenzifikációs jellegű. Az eszközök 17,4 százaléka az állattenyésztést, elsősorban a szarvasmarhatenyésztést, 13,7 százaléka pedig a talaj termőképességének növelését, elsősorban öntözőberendezések építését szolgálja. A többi beruházási eszközt a termés védelmére és tárolására, az élelmiszeripar fejlesztésére é's korszerűsítésére fordítjuk, hogy így lehetővé váljon a mezőgazda- sági nyersanyag jobb hasznosítása. A beruházások ilyen módon való ágazatonkénti elosztásának nagymértékben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy hatékonyabban és nagyobb mértékben ki tudjuk aknázni azokat a potenciális fejlesztési erőforrásokat, amelyeket az előző években fektettünk be, és a befejezetlen építkezések nagy száma miatt ideiglenesen nem tudtunk hasznosítani. Továbbra is a befejezetlen építkezések számának csökkentésére törekszünk. Ezek számának további 15 százalékkal történő csökkentése már az idén lehetővé teszi, hogy a beruházási összegnél 2 milliárd koronával nagyobb értékű állóeszközt nyerjünk. A jövő évben ez a többlet már mintegy 8 milliárd korona állóeszközértéket tesz ki. Minden irányítási szinten aszerint értékeljük az intenzifikáció fejlesztésében elért eredményeket, hogy milyen a beruházás végső hatásfoka. E törekvéssel összhangban az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya a konkrét beruházóktól és kivitelezőktől megköveteli a kapacitásnyeréssel kapcsolatos döntő feladatok szigorú teljesítését. Arról van szó, hogy csaknem 12 milliárd korona költségvetési értékű, rendkívül fontos építkezés befejezését kell biztosítani. Ezek termelési kapacitása 10,6 milliárd korona, dolgozóként munkatermelékenysége pedig megközelíti a 710 ezer koronát. Exportra is termelő, illetve importhelyettesítő termékeket gyártó üzemekről van itt szó. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa hangsúlyozta, hogy új fejlesztési beruházások megkezdését mindig a jövő esztendők szükségleteinek szempontjából kell elbírálni. Az ilyen kapacitások műszaki-gazdasági paramétereinek legalább az üzembe helyezés időszakában általánosan elérhető színvonalon kell lenniük. Ezeket az irányzatokat követjük, amikor meghatározzuk a megkezdett építkezések terjedelmét és kiválasztjuk a tervezés és kivitelezés szempontjából előkészített akciókat. Egészében véve 11,2 milliárd korona költségvetési értékű új építkezés megkezdésével számolunk. E téren is szem előtt tartjuk, hogy még mindig prioritást élvez a termelési szféra. Az országos igényekkel összhangban e szférában indítjuk be az új építkezések 80 százalékát, és ez főleg a tüzelőanyag-energetikai bázist, a gépipart és az elektrotechnikai ipart érinti. Az új építkezések megkezdése során megkülönböztetett figyelmet fordítunk a hatékony és gyorsan megtérülő beruházási szándékok megvalósítására. így például meggyorsítjuk a Veľký Šariš-i Sörgyár intenzív fejlesztését. Az SZSZK kormánya úgy döntött, hogy gyors ütemben be kell fejezni a Slovnaft gázellátásával kapcsolatos tervezési előkészületeket, és e téren meg kell kezdeni a többi intenzifikálási és ésszerűsítési akció teljesítését. Hasonló feladat a turzovkai fürészmalom rekonstrukciója is. Bytčán a sportfelszerelés-gyártást, Modrán pedig a kerámiagyártást bővítik ilyen módon. Az új beruházási programokkal kapcsolatban azonban bírálóan meg kell jegyezni, hogy sem a beruházók, sem ezek fölöttes központi szervei nem jártak el minden esetben kellő körültekintéssel az eddigi beruházási programok és az egyes akciók nagyobb igények szerinti átértékelése során. Számos esetben a nagyon sürgető akciók tervezési előkészítése is késett, pedig a tervezett kapacitások beindításával jelenlegi és jövőbeni szükségleteket elégíthettek volna ki. A helyzeten - már az 1984-es és 1985-ös feladatokra való felkészülés során határozottan javítani kell. A kijelölt szándékok és feladatok végrehajtása megköveteli az építőipari szervezetektől, hogy idejében végrehajtsák a beruházási struktúra módosítását, és ennek során a tüzelőanyag-ipari és energetikai építkezésekre, a befejező munkálatokra összpontosítsanak, és kellő területi átcsoportosításokat hajtsanak végre. A fő kivitelező (az Építőipari Minisztérium) vállalatainál 4,8 milliárd korona értékű munka elvégzésére kell koncentrálni. Ez 95 központilag kiemelt építkezés kapacitásszükségleteinek kielégítését jelenti. Nagy fontosságot tulajdonítunk az öntözőberendezések és a szivattyúállomások építésének is. Az erők és eszközök ilyen jellegű átcsoportosítása a kevésbé fontos építkezések rovására is történhet. E téren rendkívül felelős feladatokat teljesítenek az Ipari Építkezés termelési-gazdasági egység vállalatai. Azonban megkönnyíti a dolgukat, hogy kihasználhatják a mélyépítő vállalatok ez évi első tapasztalatait. Az építőipari vállalatok fontos feladatokat teljesítenek azokon a területeken, ahol összpontosí- tottan folyik a beruházás. Itt Prágára, Bratislavára és az északcsehországi kerületre gondolunk elsősorban. Az SZLKP KB Elnöksége elvárja, hogy az irányító szervek, a pártszervek és szak- szervezeti szervek - az idén elért jobb eredményekhez kapcsolódva - jövőre is kiemelt feladatnak tekintik az ezeken a területeken végrehajtandó teendőket. Az építőipar feladatai megkövetelik, hogy komolyabb haladást érjünk el az ágazat szerkezeti átépítésében. A szakmunkástanulók szakmai összetételének változtatására és a hiányszakmákra való átképzés érdekében hozott intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok ezért teremtsék meg e téren is a hatékonyabb feladatvégrehajtás feltételeit. A terv kellő teret biztosít ahhoz, hogy nagyobb kapacitást irányíthassunk az épületek karbantartására, korszerűsítésére és rekonstrukciójára, valamint az ilyen jellegű lakossági szolgáltatások nyújtására. E feladatok végrehajtása során különösen fontosak lesznek a helyiipari vállalatok, amelyek kapacitásuk 53 százalékát fordítják javításokra. A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK MÓDJA A párt központi bizottsága ülésein már több ízben hangsúlyozták, a nehezebbé vált gazdasági feltételek következményeit csak úgy hidalhatjuk át a lakosság élet- színvonalának jelentősebb csökkenése nélkül, ha hatékonyabban és jobb minőségben fogunk dolgozni. A jövő évi tervvel összefüggésben ennek a sürgető feladatnak elsősorban három döntő fontosságú vonatkozását kell kiemelnünk. Irányvételünk az újratermelési folyamat gyorsabb intenzifikálásá- ra szorosan kötődik minden szférában és az irányítás minden szintjén a magas fokú gazdaságossághoz, a takarékossághoz és az anyagi eszközök célszerű fogyasztásához. Ennek egyik módjáról, a fűtőanyag- és a szénfogyasztás ész- szerűsítéséről már beszéltünk. A terv ugyanilyen igényesfeladatokat foglal magába a kőolajtermékek megtakarítása viszonylatában is. Ezen a területen ebben az évben figyelemre méltó eredményeket érünk el. Az üzemanyag-fogyasztás hozzávetőleg 10 százalékkal csökken, ami elsősorban a döntő fontosságú fogyasztási ágazatoknak, az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságnak köszönhető. Ezekre és a további ágazatokra a jövőben az a feladat hárul, hogy megtakarítsanak 60 ezer tonna gázolajat és benzint, s ezzel lehetővé tegyék a korlátozott kőolajmennyiség hatékony feldolgozását a petrolkémiai termelésben, valamint egyéb sürgető szükségletek fedezését. Ebből a szempontból elsőrendű jelentőségű, hogy Szlovákia gazdaságában a szállítói-megrendelői kapcsolatok ésszerűsítésével további 4-4,5 százalékkal csökkentsük a szállítási igényeket. Ezzel egyidejűleg a tervben előnyben részesítjük a kevésbé energiaigényes szállítórendszerek, főleg a vízi és a vasúti szállítás fejlesztését. Minden üzemben, szervezetben és intézményben szigorúan kell gazdálkodni az üzemanyaggal. Mi természetesen nemcsak ilyen módon törekszünk a gyönge pontok áthidalására, hanem elsősorban hatásosabban kívánjuk hasznosítani a nyers- és az alapanyagokat a jobb minőségű és használati tulajdonságú gyártmányokban. A termelés említett minőségi vonatkozásaira nagy súlyt helyezünk azért is, mivel a gyártmányok így jobban értékesíthetőek a bélés a külföldi piacon. Ebből a szempontból mindannyiunkat, főleg azonban az illetékes vállalatok és termelési-gazdasági egységek vezetőit kell, hogy óva intse a körülmény: míg a múltban viszonylag elvéve fordultak elő problémák a gyártmányok elhelyezésével, addig ma ez több ágazatban tapasztalható, ami nagy népgazdasági veszteséggel jár. Erről az a tény tanúskodik, hogy a gyártmánykészletek jelenleg 40,4 milliárd korona értéket kötnek le, s az utóbbi évben a készletek értéke 2,7 milliárd koronával növekedett. A gyártmányok minősége javítására mozgósító feladatokat tűzünk ki főleg a fafeldolgozó, a könnyű- az elektrotechnikai és a gépipar, vagyis az olyan ágazatok vállalatai elé, amelyekre az export dinamikus növelése feladatának dandárja hárul, s amelyeknek ezen felül hozzá kell járulniuk a belföldi piacon az ipari árucikkek vonzerejének növekedéséhez. A magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok értékének 1983-ban az idei szinthez képest legalább 11 százalékkal kell növekednie, és hozzávetőleg el kell érnie a kötelezően értékelt gyártmányok volumenjében az első minőségi osztályba soroltak 25 százalékos hányadát. A jó minőségű gyártmányok hányada még így sem lesz megfelelő főleg az élelmiszeriparban és a nehézgépipari vállalatoknál, ami megkívánja a helyzet rendezését. Csak a gazdasági szféra intenzívebb fejlesztése e fontos tényezőjének ilyen komplex értelmezése teszi lehetővé, hogy az anyag- költségek 1981-1982. évi kedvező alakulására építhessünk és szintjüket 1983-ban további egy százalékkal csökkentsük. A gazdasági szervezetekben ennek segítségével a bruttó termeléshez képest kétszerte gyorsabb ütemben kell növekednie a nettó termelésnek, és az egész népgazdaságban a felhasznált energia, nyers- és alapanyagok, minden koronájából 0,9 százalékkal nagyobb nemzeti jövedelmet kell termelnünk, mint ezidén. A vállalatok, a termelési-gazdasági egységek és a központi szervek vezetői címére meg kell mondanunk, hogy dolgozóink hatékonyabb munkájának ezt a kedvező alakulását nem értéktelenít- heti el a nyers-, az alapanyagok, a félkész és a késztermékek jelentős hányadának lekötöttsége a növekvő készletekben, amelyeknek összértéke már eléri a nemzeti jövedelem egyévi növekményét. Ez főleg a vegy- és a fafeldolgozó ipar vállalataira, valamint az építőipari minisztérium hatáskörébe tartozó építőipari vállalatokra vonatkozik. A hatékonyság növelésének, a gazdálkodás belső arányai biztosításának második fontos vonatkozása a munkatermelékenység gyorsabb növelése. Míg az 1981-1982-es években a gazdasági szervezetekben egy dolgozóra számítva évente 2,4 százalékkal növekszik a módosított nettó termelési érték, addig 1983-ban a munkatermelékenységet legalább 4,3 százalékkal kell növelni. Egyszóval a termelésnek másfélszerte gyorsabban kell növekednie, miközben a dolgozók számának gyarapodása nagyjából azonos lesz. Csak ebben az esetben lehet összehangolni a lakosság munka- jövedelmének alakulását a nemzeti jövedelem növekedésével, szavatolni az átlagkeresetek 0,7 százalékos emelkedését, áruval fedezni a lakosság vásárlóerejét, s ezzel egyidejűleg megújítani a CSSZSZK külgazdasági kapcsolatainak egyensúlyi helyzetét. A harmadik vonatkozás a döntő fontosságú intenzifikációs tényezők következetesebb és hatékonyabb kihasználása. Lenárt elvtárs az SZLKP kongresszusán elhangzott előadói beszédében hangsúlyozta, a magas fokú minőség és hatékonyság elérésének egyetlen módja a tudomány feljesztése és felhasználása, a tudományos-kutatási alap munkája jobb előfeltételeinek megteremtése, nagyobb követelmények támasztása vele szemben, s nagyobb társfelelősség a népgazdasági és végső soron a politikai eredményekért. Jóllehet a korlátozottabb lehetőségek arra kényszerítenek bennünket, hogy minden szakaszon jobban takarékoskodjunk az eszközökkel, továbbra is megteremtjük a tudományos-kutatási alap kapacitása növelésének előfeltételeit. Dolgozóinak száma az 1980. évi 49,5 ezerről 1983-ban csaknem 54 ezerre nő. Ezekben az években a rendelkezésre álló pénzeszközök volumenje 4,5 milliárd koronáról 5,2 milliárd koronára növekszik. Ez nem kevés, noha gyakorlati lehetőségeink és eddigi eredményeink nem teszik lehetővé minden szükséglet fedezését, főleg az importból nem. Lépésről lépésre az erőket és az eszközöket mind jobban összpontosítjuk a kiemelt, effektiv feladatokra. A közelmúlthoz képest bizonyos előrelépést jelent az is, hogy az új kutatási-fejlesztési feladatok megoldásának átlagos idejét 3,7 évben határoztuk meg, noha ez még nem a legjobb eredmény, s jelentősen elmarad az NDK-val szemben, ahol a feladatok megoldására átlag kétéves határidőt szabnak meg. Felette kritikus szemszögből kell azonban értékelnünk a tudományos-kutatási alap munkájában az egyenetlenséget, aminek következtében 1983-ban a műszaki fejlesztés állami terve 116 kutatási-fejlesztési feladata közül csak 9 feladatot oldanak meg. Rövidebb távon abban látjuk a gazdasági szférában megoldásra kerülő tudományos-műszaki feladatok effektiv eredményei hasznosításának módját, hogy meggyorsítjuk az innovációs programok megvalósítását, és ennek segítségével igényesebb feladatokat tűzhetünk ki majd a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok hányadának növelésében A növekvő szükséglet ezzei egyidejűleg az irányító szervektől, elsősorban a minisztériumoktól és a középszintű irányítási láncszemektől megkívánja a felelősségteljesebb és hozzáértőbb megközelítést a kutatási és a fejlesztési intézmények munkája irányításában és értékelésében, hogy ez a munka az ágazatok legfontosabb szükségleteit elégítse ki. Sürgetően fontos javítani a beruházási, az anyagi és az értékesítési felkészülést a feladatok megoldására, s a vezető dolgozókat, valamint a feladatok megvalósítóit érdekeltebbekké kell tenni a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazásában. Ezért elhatároztuk, hogy 1983- ban felépítünk néhány félüzemi berendezést, amelyek fontosak a kutatási eredmények szélesebb körű alkalmazása szempontjából. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedések is, amelyeket a jövő évtől kezdve akarunk életbe léptetni a tervezésben, a pénzellátásban és a műszaki fejlődés szervezésében. Nagyobb méretekben lehetővé akarjuk tenni e folyamat valamennyi résztvevőjének differenciált jutalmazását. A termelő- szervezetekben azzal számolunk, hogy jobban fogjuk értékelni a műszakilag haladó gyártmányokat; a tudományos-kutatási bázist lényegében a megrendelő szerve- (Folytatás a 6. oldalon)
