Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-01 / 285. szám, szerda
SZLOVÁKIA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK 1983. ÉVI FŐ FELADATAI (Folytatás a 3. oldalról) kekkel már viszonylag magas színvonalú. A feladatok végrehajtására a termelési-gazdasági egységeknek és vállalatoknak, valamint az irányítási láncszemekben dolgozó pártszervezeteknek megfelelő erőket kell összpontosítaniuk. Ezekben a napokban tisztázódott az SZSZK gépipara távlati fejlesztésének néhány koncepciózus kérdése is. A CSKP KB Elnöksége megvitatta a csehszlovákiai személygépkocsi-gyártás fejlesztésének pontosított koncepcióját, és ezen belül a Bratislavai autógyár fejlesztését is. E gyárban- azon kívül, hogy a kapacitást a személygépkocsi-gyártásban hasznosítjuk és tovább folytatjuk a szerszámgyártást a célgépek, manipulátorok és robotok gyártását - a jövőben középnagyságú teherkocsik gyártását és szerelését is megkezdik. Az SZLKP KB Elnöksége értékelte és egyetértő- en tudomásul vette a Trnavai Autógyár termelési programját, amely a Tatra tehergépkocsik gyártásának fejlesztésére irányul. Ebben a gyárban majd részben a fokozott exportigények kielégítéséhez, főleg pedig mezőgazdaságunk igényeinek kielégítéséhez járulnak hozzá. Az ipari termelés és az export dinamikus fejlesztésének egy másik további lényeges tényezpje a fafeldolgozó ipar, amelynek termelése a jövő esztendőben 7,6 százalékkal növekszik, és terveink értelmében itt meg kell teremteni az export 0,5 milliárd koronával való növelésének feltételeit. Szlovákiában ezzel nagy eredményeket érünk el a faanyag komplex hasznosításában. Nagy előrelépést jelent ez a fejlesztés, mert a feldolgozott fa mennyisége már eléri a kitermelt faanyag mennyiségét. A feldolgozatlan fa exportja és importja, illetve a két köztársaság között megvalósított szállítások azzal függnek össze, hogy szerkezetileg különbségek vannak az erőforrások és a szükségletek között. Ezek a mennyiségek azonban összességükben kiegyenlítődnek. Ezt főleg az teszi lehetővé, hogy a ružomberoki és a žilinai cellulózgyár beindításával 1 millió köbméter lomblevelű faanyag feldolgozására vállalkozhatunk. A cellulózgyártás így 17 százalékkal, ezen belül a lomblevelű fából való cellulózgyártás 68 százalékkal növekszik. E feladatok végrehajtásának fontos előfeltétele, hogy jobban hasznosítjuk a másodlagos faa- nyag-erőforrásokat. Cellulóz- és préseltfalemez-gyártásra a tervek szerint 650 ezer köbméter fahulladékot használunk fel, tehát a hulladék 57,3 százalékát. Ha a fahulladék energetikai hasznosítását is figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy e fontos másodlagos nyersanyag mintegy 95 százalékát hasznosítjuk. Ezt már optimális helyzetnek tekinthetjük. A faanyag ilyen mértékű ésszerű hasznosítása megköveteli, hogy:- Ružomberokban továbbra is az eddigihez hasonló gyors ütemben futtassák fel a temelést, és jövő év szeptemberében már érjék el a teljes tervezett teljesítményt;- Žilinán eredményesen beindítsák az új technológiai berendezéséket, amelyek lehetővé teszik a bükkfa feldolgozását;- Vranovban lényegesen javítsák a viszkózcellulóz minőségét, hogy ezzel lehetővé váljon a viszkózszál-gyártáshoz szükséges importcellulóz beszerzése hazai erőforrásokból;- megoldják a tölgy-, az akác- és a cserfa ésszerűbb hasznosítá-* sával kapcsolatos problémákat; ezeknek a fafajtáknak a hasz- nosítására-mivel lomblevelű fából fölösleggel rendelkezünk - a feldolgozóipar eddig nem fordított kellő figyelmet. A faanyag mechanikus feldolgozását is tökéletesíteni kell, tovább kell folytatni a fűrésztelepek, szárítók és ládagyártó gépsorok építését, fejlesztését. A bútor- gyártásban a termékszerkezetet összhangba kell hozni az igényekkel. Bővíteni kell a sportfelszerelések licenc alapján történő gyártását, hogy ezzel növeljük az exportr képességet, és jobban kielégítsük a belső piac igényeit. A központi bizottság elnöksége elvárja, hogy az ágazatok, vezérigazgatóságok és vállalatok vezető dolgozói, az ágazat műszaki dolgozói és munkásai tovább javítják az idén elért eredményeket, például a Ružomberokban elért sikereket, elvárja, hogy a dolgozók aktívan hozzájárulnak a feladatok egyenletes és színvonalas teljesítéséhez, az ágazat fejlesztésére fordított nagy anyagi eszközök gyors megtérüléséhez. A könnyűipar fejlesztésében is a belső piac igényeinek kielégítését tartjuk szem előtt, miközben a szocialista és nem szocialista államokban kiépített exportpozíciók megtartására törekszünk. Céljaikat e téren azzal kívánják elérni, hogy az árualapokat - főleg a készruhák, a kötöttáru, az ágyneműk és egyes cipőfélék vonatkozásában - 215 millió koronával növeljük. A belső piaci áruválaszték gazdagítása és az export hatékonyabbá tétele megköveteli a termékek minőségének javítását. A kiváló műszaki-gazdasági színvonalú termékek részarányát legalább 7 százalékkal kell növelni, hogy az ilyen termékek részaránya - a kötelezően értékelendő áruk kategóriájában - legalább 27 százalék legyen. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a könnyűipari termékekből még sok a hiánycikk, és hogy ezek csökkentésére nem fordítanak kellő gondot, illetve, hogy a megoldást halogatják. Ezért a pártszervek és az SZSZK kormánya intézkedéseivel összhangban konkrét feladatokat kell a ter- melési-gazdasági egységek és a vállalatok számára kijelölni, hogy ezek törődjenek az ilyen termékek gyártásának, illetve a szükséges kapacitások fejlesztésének bővítésével. Az energia-, nyersanyag- és importigényes ipari ágazatokban tovább folytatjuk a belső szerkezeti átalakításokat, miközben egészében véve az eddigi színvonalon marad 3 termelés. A vegyiparban a kőolajipari termékeket elsősorban petrolkémiai termelésre használjuk fel. E téren a fejlesztés szempontjából döntő jelentősége van a Polipropilén II (Slovnaft) és a strážskei Cyklohe- xanon építése gyors befejezésének. Ezeknek a kapacitásoknak a beindításával bővítjük a műszálgyártás nyersanyagbázisát, a hazánkban hiánycikknek számító fenolt benzénnel tudjuk helyettesíteni, csökkenthetjük a nem szocialista országokból származó importot és előnyös exportellenértéket tudunk teremteni. A könnyüvegyipar is a fontos fejlesztési ágazatok közé tartozik. E szférában lényeges feladat, hogy minél hamarabb befejezzék a vágsellyei (Šaľa) Duslóban az Agro II és a Gumiipari Vegyszerek részleg építését. Ezek a létesítmények jelentősen hozzájárulnak saját igényeink kielégítéséhez és a Szovjetunióval való együttműködés elmélyítéséhez. A tudomá- nyos-műszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítését az is nagymértékben befolyásolja, hogy milyen eredményeket érünk el a strážskei és a vajáni (Vojany) félüzemi berendezések építésén, ugyanis ettől függ, hogy az alkán- alkén vegyipar fejlesztése során miként tudjuk kibontakoztatni a Szovjetunióval és az NDK-val való együttműködést. Nagyon bírálóan kell leszögeznünk, hogy nem értünk el kellő előrehaladást a műszálválaszték gazdagításában és a műszálak minőségének javításában. Sem a Slovchémia és a Slovakotex vezérigazgatósága, sem az SZSZK Iparügyi Minisztériuma nem fejtett ki kellő erőfeszítést e régi probléma megoldására. Elvárjuk, hogy a kutatóintézetek együttműködésével és gyorsan visszatérülő akciók révén rövid időn belül jobbra fordul a helyzet, és javul a műszálak minősége és választékösszetétele. Feltételezéseink szerint a kohóiparban 1 százalékkal csökken a termelés. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy jelentősen növel- jük az acélcső-, a gépkocsiab- roncs-acélkord és a szállítószalag-gyártást, illetve a huzalgyártást. Mindezt az új kapacitásokhoz kötődve hajtjuk végre. Az alapvető kohóipari létesítményekben fontos feladat a termelés gazdaságosabbá tételére irányuló lehetőségek teljes kihasználása. Azzal például, hogy a Kelet-szlovákiai Vasműben és a podbrezovái Šverma Vasműben kihasználjuk a folyamatos acélöntést lehetővé tevő kapacitást, tonnánként mintegy 120 kilogramm fémet és 35 kilogramm kőszéne- gyenértékű tüzelőanyagot tudunk megtakarítani. Ugyancsak fontos feladatnak tekintjük a Kelet-szlovákiai Vasműben a 3-as számú nagyolvasztó főjavításának határidőre való végrehajtását, a 3-as számú kok- szolóbatéria, valamint a 3-as számú fűtőmű felépítését. A fűtőmű felépítésével javul a vasmű energiamérlege, és ezzel együtt a kapacitások kihazsnálása is teljesebbé válik. Végül még külön is hangsúlyozni kell, hogy a népgazdaság kohó- és vegyipari termékekkel való ellátását az is nagymértékben befolyásolja, hogy ezeknek az ágazatoknak mennyiségi fejlesztése során milyen hatékonyan és ésszerűen gazdálkodunk minden területen a termékekkel. A takarékosság követelményét még nagyobb mértékben érvényesítenünk kell a tüzelőanyag-gazdálkodásban, mert 1983-ban a népgazdaság energiaellátása a csehszlovák gazdaság legbonyolultabb problémái közé tartozik. Lényegében ugyanannyi tüzelőanyagot használhatunk fel, mint 1982-ben, miközben biztosítanunk kell a társadalmi termelés dinamikusabbá tételét, és megfelelően növelnünk kell a lakosság számára előirányzott tüzelőanyag és energia mennyiségét. A gazdaság és a lakosság tüzelőanyaggal és energiával való ellátásában feszültségek vannak, így maximálisan ki kell aknázni a kitermelés minden lehetőségét. Azzal számol a terv, hogy az SZSZK-ban*műkődő szén- és lignitbányák 5,79 millió tonna tüzelőanyagot jövesztenek, megkülönböztetett figyelmet fordítva a lakossági ellátást szolgáló osztályozott szén előállítására. A Kőolaj- és Gázipari Konszern feladata, hogy 318 millió köbméterrel növelje a földgázkitermelést. Ennek végrehajtása megköveteli az új készletek kiaknázásának gyors megkezdését. Ez elsősorban a Závod környéki lelőhelyekre érvényes. Fontos feladat a kitermelés egyenletességének biztosítása. Az áramtermelés is növekszik, és a növekedés mértéke félmil- liárd kWó. Feltételezzük, hogy maximálisan kihasználjuk az atomerőművek és a vízi erőművek kapacitását. E szándék megvalósítása érdekében teljesíteni kell azokat a vállalásokat, amelyeket a V-1- es atomerőmű karbantartói tettek a javítások határidejének lerövidítésére, és a jövő év végén meg kell kezdeni a V-2-es atomerőmű első blokkjának próbaüzemeltetését. Ez ugyanakkor lehetővé teszi, hogy - az idei évhez viszonyítva - csökkenjen a szlovákiai hőerőművek áramtermelése. Ezzel nagy energiatartalmú tüzelőanyagot takarítunk meg más célokra, hatékonyabb felhasználásra, és korlátozhatjuk a kiskalóriatartalmú barnaszén nagyobb távolságokra történő szállítását. Ez a magyarázata annak, hogy oly nagy fontosságot tulajdonítunk a V-2-es atomerőmű építési munkái meggyorsításának. Nagy itt az energetikai dolgozók és a kivitelezők felelőssége, nagy figyelmet kell fordítani a szerelési és befejező munkák során a lemaradás kiegyenlítésére. Az építőiparnak, a kohászat és nehézgépiparnak, az elektrotechnikai iparnak, a tüzelőanyag- és energetikai iparnak ezért már a legközelebbi időszakban kellő feltételeket kell teremtenie e téren a feladatok végrehajtásához. Az eddiginél hatékonyabban járuljunk hozzá a tüzelőanyag és energia erőforrásainak kiegyensúlyozottá tételéhez és fogyasztásuk ésszerűsítéséhez. A terv névre szóló feladatai, amelyeket az ész- szerüsítési programok alapján dolgoztak ki, pl. feladatul adják az SZSZK kormánya hatáskörében működő ágazatok számára, hogy 373 ezer tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot takarítsanak meg. Ennyi szenet termelnek ki évente a Dolina Bányában. E feladat végrehajtását külön kijelölt és célhoz kötött beruházási és devizaeszközök felhasználásával érjük el. A végrehajtás a szó szoros értelmében legyen mindenki számára törvény. Az SZLKP KB Elnöksége nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket - főleg az iparban - a tüzelőanyag-megtakarításban az idén elértünk. Ugyanakkor bírálóan kell szólnunk azokról az esetekről, amikor nemtörődöm módon és közömbösen viszonyultak e sürgető feladat végrehajtásához. Áz energetikai felügyelőség 821 szervezetben végzett ellenőrzést, és 96 szervezetben azt állapította meg, hogy nincs rendben az energiagazdálkodás. Ilyen vállalat például a Kelet-szlovákiai Húsipari Kombinát prešovi üzeme, a bratislavai Stavoindustria Nehézszerelési Üzeme és a kassai Drevoindustria. Az igényekből kiindulva nagyon gondosan és felelősségteljesen végre kell hajtani minden vállalatnál a tüzelőanyag-, energia- és üzemanyag-gazdálkodás ellenőrzését, ahogy azt a CSKP KB Elnökségének határozata megkívánja. A pártszervek és -szervezetek mindenütt álljanak e törekvések élére, és követeljék meg a feladatok következetes teljesítését. A NÉPÉLELMEZÉSI FELADATOK TELJESÍTÉSE A CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága, valamint a kormány szüntelenül nagy gondot fordít a szükséges mennyiségű élelmiszer biztosítására. Ez fontos eleme a belső piac stabilitásának és a lakosság életszínvonalának. E feladat folyamatos teljesítése érdekében az ötéves terv nagy súlyt helyez arra, hogy megszűnjék az egyensúlyhiány a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése között. E probléma ugyanis már évek óta gondot okoz. Intézkedéseink célja: megfelelő mennyiségű, összetételű és minőségű takarmány beszerzése saját erőforrásokból. E szándék végrehajtását jelentős mértékben gátolta, hogy 1981- ben - és kisebb mértékben az idén is - gyencfe volt a gabonatermés. Mindezek miatt 1983-ban is kevesebb takarmánnyal számolhatunk a szükségesnél. A hiányzó szemes takarmány 279 ezer tonna, olajnövényekből pedig 18 ezer tonnával van kevesebb a tervezettnél. Ráadásul - mivel a cukorrépa minősége is gyengébb - 40 ezer tonna cukorral kevesebbet állítunk elő a tervezettnél. Ez 17 százaléknyi kiesést jelent. A CSSZSZK kormányának elnöksége idejében döntést hozott a helyzet megoldására, és intézkedéseket tett a gabonaimport és az olajnö- vény-behozatal növelésére. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása a jelenlegi külgazdasági viszonyok között nagyon bonyolult és igényes feladat. A eladósodás növelésének útja ugyanis nem járható, csak saját népgazdasági erőforrásaink aktivizálásával oldhatjuk meg ezeket a problémákat. Ez azt jelenti, hogy az eredeti ötéves tervben kijelölt feladatoknál igényesebb teendőket kell végrehajtanunk más nép- gazdasági ágazatokban is a tartalékok mozgósítása során. A központi takarmánytartalékok importból történő kiegészítése - azzal együtt, hogy elegendő mennyiségű és jobb tömegtakarmányt állítottak elő - megteremti az állattenyésztés fejlesztésének feltételeit. E fejlesztés lényegében azonos lesz az ötéves terv előirányzataival. E feladatok eredményes teljesítése azonban attól függ, hogy mennyire lesznek képesek a mezőgazdasági vállalatok és az irányítási szférában dolgozók kiaknázni a progresszív gyakorlat ismereteit, menynyire lesznek képesek teljes mértékben hasznosítani a tömegtakarmányt, és hogy milyen feltételeket teremtenek ennek ízesítésére. Attól is sok függ, hogy a vállalatok menynyire ésszerűen hasznosítják az abrakot, és képesek lesznek-e (a normatívákhoz viszonyítva) 3-4 százalékos megtakarítás elérésére anélkül, hogy csökkennének az állattenyésztési hozamok. Biztosítani kell. hogy a készletek egészen az új termésig kitartsanak. Mivel fontos feladatokról és az egész mezőgazdasági termelés folyamatosságának, illetve a lakosság élelmiszerellátásának biztosításáról van szó, határozottan megköveteljük, hogy a mezőgazdasági vállalat irányításának minden szintjén dolgozzák ki a konkrét ésszerűsítési intézkedések programját, amelynek célja: a takarmányozás új termésig való biztosítása. Ennek során konkrétan meg kell határozni a dolgozók egyéni felelősségét, illetve az ezen a munkaszakaszon dolgozó kommunisták feladatait. Az 1982-1983-as gazdasági év e közvetlen problémáinak megoldása nem gyengítheti azt a törekvést, amely a mezőgazdasági termelés arányos fejlesztésére irányul a következő időszakban. Elsőrendű feladat: 3,8 millió tonna gabona megtermelése feltételeinek biztosítása. Közvetlenül e feladat teljesítésétől függ, hogy a későbbiek során az ötéves terv előirányzatának megfelelően alakul-e a húsfogyasztás és a többi állattenyésztési termék fogyasztása. Nem akarunk visszatérni és nem térünk vissza a feladatok direktív meghatározásához, nem jelöljük ki, hogy melyik gazdaságnak miként, hány hektáron és hol kell termelnie. Annál nagyobb felelősségtudattal kell azonban gondoskodni arról, hogy tervszerűen alakuljon - mennyiségileg és a vetésterületeket illetően - a gabona- termesztés. A kialakult helyzetet senki sem szemlélheti közömbösen. Megköveteljük ezért az irányítási szervek összes fokozatától és a mezőgazdasági vállalatok vezetőitől, hogy tárgyi és szervezési szempontból megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak annak érdekében, hogy a gabona vetésterülete 875 ezer hektár legyen. Ennek során az esetleges kockázattal is számolni kell. Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a feltételeket a tervezett hektárhozamok eléréséhez és a hozamok állandóságát veszélyeztető fogyatékosságok aktívabb kiküszöböléséhez. A gabonából való önellátás mértékének növelése azzal is közvetlenül összefügg, hogy mennyi és milyen minőségű tömegtakarmányt állítunk elő. A jövő évi terv értelmében 4,6 millió tonna tömegtakarmányt kell előállítanunk (szénaértékre átszámítva). Ez reális feladat, ennyi tömegtakarmányt már 1980-ban is előállítottunk. A feladat teljesítésének útja: a tömegtakarmány-termesztés intenzitásának fokozása és struktúrájának javítása. Növelni kell az évelő takarmánynövények és a kapás takarmánynövények részarányát. A feladatok értelmében az évelő takarmánynövények részarányát a lehető legrövidebb időn belül 17-18 százalékra kell növelni, és ezzel mozgósítjuk saját takarmányfehérje-erőforrásainkat. A betakarítási, tartósítási és tárolási veszteségek csökkentése - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból - szintén különösen időszerű feladat. A becslések szerint az ilyen veszteségek miatt 30-40 százalékkal is csökken a takarmányalap. A legközelebbi időszakban 10-15 százalékkal leszünk képesek csökkenteni ezeket a veszteségeket. Továbbra is sürgető feladat a cukorrépa-termesztés intenzitásának fokozása, elsősorban pedig a répa minőségének javítása. Ugyanez vonatkozik az olajnövényekre is. Ezek a termények fontosak a belső igények kielégítése és az agrokomplexum importfüggőségének csökkentése szempontjából. A növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatos szándékok megkövetelik, hogy következetesen folytassák azt az irányzatot, amelyet a termőföldalap stabilizá- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1982. XII. 1.
