Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-03 / 287. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA Rudolf Netík elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZLKP KB osztályvezetőjének felszólalása Ha elgondol­kodunk eddigi ta­pasztalataink fö­lött, arra a követ­keztetésre ju­tunk, hogy a ter­vezés és a teFv- teljesítés során döntő változáso­kat kell eszközöl­nünk minden szinten. Ez már régen ismert kö­vetelmény. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor nem érjük el gazda­ságunkban sem a kívánt fejlődést, sem az életszínvonallal kapcsolatos céljain­kat. Tervezési gyakorlatunkban már évek óta meghonosodott, hogy vannak, akik elosztják a feladatokat és az alapokat, mások pedig többet követelnek, több be­ruházást, munkaerőt, béreszközt stb igé­nyelnek. Sok fogyatékosság a nem töké­letes irányító és tervezési módszerekből adódik, sok pedig a maradi gondolkodás- mód, a rutin, az alacsony színvonalú munkaszervezés következménye. A tervnek - legyen az állami, gazdasági vagy operatív terv - mindig a párt gazda­ság- és szociálpolitikáját kell tükröznie az adott időszakban. A terv minősége nem csupán a tervbizottságon múlik. Ha ugyanis az állami tervet nem bontjuk le egészen a konkrét munkahelyekre, akkor nehezen beszélhetünk a tervről, mint az irányítás eszközéről. A kerületi és a járási pártbizottságok tapasztalatai bizonyítják: még mindig számos vállalat esetében megtörténik, hogy a második félévben sincs konkrét tervük, illerve tervüket nem tartják jóváhagyottnak és arra várnak, csak lesz valami. Nem szükséges bőveb­ben kifejteni, hogy az ilyen hozzáállás milyen nehézséget okoz a belkereskede­lemben, az exportban és a szállitó-meg- rendelői kapcsolatokban. Számos válla­latnál az év kezdete általában olyan, mintha semmiből kezdenének. Ez a bizo­nyítéka, hogy a tervvel taktikáznak és spekulálnak ahelyett, hogy kihasználnák a lehetőségeket teljesítésére, illetve túltel­jesítésére. Csupán részben hoznak sikert a pártszerveknek azon felhívásai, hogy a tervteljesítés az év kezdetétől legyen egyenletes, s az év első felében a felada­toknak több mint az 50 százalékát telje­sítsék. Minderről azért szóltam, mert az ilyen megközelítés a jövő évi tervek előkészí­tésében is megnyilvánul. A pártszervek­nek és alapszervezeteknek éppen e té­ren kell elvszerűbben érvényesíteniük az ellenőrzési jogot, és e téren kell a dolgo­zók kezdeményezésének élére állniuk. Gyakran és már nagyon régen hang­súlyozzuk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztési tervnek kell képeznie a többi terv alapját. Eddig e téren szinte semmi sem történt. A Szlovák Tervbizottság, va­lamint az SZSZK Műszaki-Beruházási és Fejlesztési Minisztériuma keretében lét­rejött az a szakbizottság, amelynek fel­adata e kérdés megoldása. E szakbizott­ságok tanácskozásain számos értékes ötlet és javaslat hangzik el, megvalósítá­sukra már nem kerül sor minden esetben. Nem megfelelő a gyártmányfejlesztés üteme sem. Rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a munkaszervezésnek. Ez szorosan összefügg a technológia tökéletesítésé­vel, a munkafolyamatok javításával, ame­lyek nélkül a robottechnika alkalmazása elképzelhetetlen. A pártszervek és -alapszervezetek te­vékenységében is szükség van az elem­ző munka javítására. Szokássá vált, hogy a pártalapszervezetek és az üzemi párt- bizottságok a gazdasági vezetés, a járási és a kerületi pártbizottságok pedig a sta­tisztikai hivatalok kimutatásaira támasz­kodnak. Ez helyes, de nem elegendő. Időnként szükség van saját elemzés ké­szítésére, mindenekelőtt minőségi szem­pontból. A gazdaságirányítás nagy felkészült­séget követel meg, és éppen ezért úgy vélem, hogy a CSKP KB gazdasági osz­tályával együttműködve megoldást kell találnunk arra, hogy a párt tisztségviselőit is jobban felkészítsük az ellenőrzési jog érvényesítésére. ALOJZ SLOVIK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a piešťanyi Tesla igazgatóhelyettesének felszólalasa Vállalatunk a diódák, a tran­zisztorok és az unipoláris integ­rált áramkörök hazai monopol­gyártója. Már lét­rehozásának kezdetétől csak­nem kizárólag saját műszaki­fejlesztési ered­ményeivel bizto­sította fejlődését. Ez nem csupán a technológia és a termékek fejlesztésére vonatkozott, ha­nem részben a termelőberendezésekre is. Műszaki fejlesztéssel tettük lehetővé a termelési program szerkezeti módosí­tását csakúgy, mint a technológiai módo­sításokat. Éppen annak köszönhetően érhettünk el a termelésben kiemelkedő növekedést, hogy minden évben jelentős volt a részaránya az új termékek gyártá­sának. Az 1970-81-es években az új termékek részaránya évenként az éves árutermelés 20-30 százalékát képezte. A munkatermelékenység fokozása- a műszaki fejlesztésnek köszönhetően- 1975-től napjainkig több mint 90 száza­lékában járult hozzá az árutermelés nö­vekedéséhez. Rendkívüli figyelmet fordítunk termé­keink minőségére és megbízhatóságára is. Alapelvünk, hogy a minőségi szem­pontokat már az egyes termékek tervezé­se során kell érvényesíteni. Ma megálla­píthatjuk, hogy termékeink 80 százaléka kiváló minőségű. Elvárjuk azonban, hogy a félkész termékek és az anyagok szállí­tói is tudatosítsák: az ő termékeik minő­sége meghatározza a mi termékeink mi­nőségét is. A feltaláló- és újítómozgalom 7. ötéves tervidőszakra kitűzött programjában sze­repel, hogy évenként átlagosan hat szá­zalékkal növeljük az újítási javaslatok számát. Eddig sikerült eleget tennünk ennek a feladatnak. Az év elejétől dolgo­zóink nyolc találmányt és 194 újítási javaslatot nyújtottak be, melyek társadal­mi haszna eddig 4,4 millió korona, és számításaink szerint az év végéig 4,8 millió koronára növekszik ez a mutató. Ez pedig 46 százalékkal több, mint a tervben kitűzött cél. A műszaki fejlesztésben elért eredmé­nyeink nem maguktól születtek. Az üzemi pártbizottság, minden pártalapszervezet és a gazdasági vezetés már 1963-tól, vagyis két évvel a vállalat létrehozása után rendszeres figyelmet fordít a műsza­ki fejlesztésre. Szüntelenül törekedtünk a tudományos-műszaki fejlesztésben dolgozók szakmai és politikai képzettsé­gének növelésére. A 7. ötéves tervidőszak következő éveiben ránk háruló feladatok igényeseb­bek az eddigieknél. A terv értelmében vállalatunknak az idei évhez viszonyítva 120 millió korona értékkel kell növelnie a termelést, ami mintegy 19 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanakkor az integrált áramkörök gyártásában 38,2 százalékos növekedést érünk el. A 7. ötéves tervidőszakban szeretnénk csökkenteni az anyag- és energiaigé­nyességet is. A tudományos-műszaki fejlesztés azonban egyéb feltételektől is függ. A fél­vezetők, mindenekelőtt a mikroelektroni­ka alkatrészbázisának fejlesztése más ágazatok fejlesztésétől, főleg a vegyipa­rétól függ. Napjainkban a bonyolult mikro­elektronikai áramköröket csaknem kizá­rólag importált vegyi anyagokból gyárt­juk. (tőkés piacokról importáltakból). Di­cséret illeti a Novákyi Petrolkémiai kuta­tóintézetet, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Müveket, valamint a Sokolovói Vegyipari Üzemet azért a munkáért, amit a nagy tisztaságú vegyi anyagok fejlesz­tésében értek el. Az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés nagyon bonyolult folyamat. Vala­mennyien jól tudjuk, hogy ez a cél csak úgy érhető el, ha szélesebb körben és rugalmasabban érvényesítjük minden munkahelyen a tudomány és a technika vívmányait. Közben persze nem feled­kezhetünk meg a jutalmazás és az erköl­csi elismerés kérdéseiről sem. Sajnos, e téren még nem sikerült szakítanunk a megszokottsággal. Valaki ellenvetheti, hogy a pénz nem csupán az egyik mér­céje a kezdeményezés értékelésének, elismerésének. Ez igaz, csakhogy a pénzbeli jutalomnak erkölcsi-politikai hatása is van, mert azt bizonyítja, hogy a társadalom megbecsüli a munkát. Ha ezekről a kérdésekről szólunk a fe­lettes szerveinknél, akkor gyakran halljuk: Miért nem viszitek véghez a differenciá­lást? A legnagyobb hiba e téren valószí­nűleg az, hogy mindig mástól várjuk a megoldást, ahelyett, hogy közösen cse­lekednénk. LADISLAV SKLENÁR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Považská Bystrica-i Gördülőcsapágy Gyár vezérigazgatójának felszólalása Amikor terme- lési-gazdasági egységünkben az újratermelési folyamat legu­tóbbi 10 éves fej­lődését elemez­tük, megállapí­tottuk, hogy a to­vábbi hatékony termelés irányá­ban csak a mű­szaki politika megvalósítása útján haladha­tunk. Jelenleg az a célunk, hogy a szakosított termelésben kidolgozott rendszert a többi termelési szakágazatban is érvényesítsük. A kuta­tóintézetek számára konkrét feladatokat irányoztunk elő a konszern legfontosabb szükségleteivel összhangban. Ez a mun­ka jól indult, de bizonyos problémák me­rültek fel, amikor a műszaki fejlesztés tervét lebontottuk az egyes vállalatok innovációs terveire. A legnagyobb aka­dályt az jelentette, hogy sokan a műszaki fejlesztést és az innovációt csupán a mű­szaki részlegek ügyének tekintették, ami aztán az első innovációs tervek színvo­nalában is megmutatkozott. A tapasztalatok rámutattak, hogy az innovációs tervek kidolgozásába be kell kapcsolni a vállalatok és a vezérigazga­tóság minden alakulatát. így egy olyan módszert sikerült kialakítanunk, amellyel az innovációs tervek az összesített tervek részét képezhetik, vagyis összhangban vannak a terv többi részével. A fejlesztési alap felhasználása például a legfonto­sabb műszaki megoldásokat szolgálja. Ezzel a meglevő forrásokat a leghatéko­nyabb fejlesztési irányzatok megvalósítá­sára lehetett összpontosítani. Fokozatosan a személyi anyagi érde­keltséget is érvényesítjük a kutatási-fej- lesztési feladatok megvalósításában. Ed­dig a legnagyobb eredményt a gördülő- csapágyak gyártásában értük el. Ezzel jelentős mértékben elősegítjük a végter­mékek világpiaci versenyképességének a növelését. Azzal, hogy a textilipari gé­pek orsóinak percenkénti fordulatszámát 60 000-re, élettartamukat pedig 12 000 óráról 18 000 órára sikerült növelni, meg­oldottuk a csehszlovák textilgépgyártás egyik kulcsfontosságú problémáját. Bevezettük a korszerű tengelykapcso­ló-csapágyak gyártását is, ami tovább emeli a csehszlovák tehergépkocsik mű­szaki színvonalát. További műszaki újítá­sokkal 30 százalékkal növeltük a csapá­gyak tűrőképességét. Az innovációk egyúttal a 03-as állami célprogram részét képezik, melynek keretében a 7. ötéves tervidőszak folyamán 3940 tonna fémet akarunk megtakarítani. Elkészítettük már az olyan csapágyak első sorozatát is, amelyek kosara csehszlovák gyártmányú műanyagból készült. E műanyagot azon­ban a poliamid 66 alapján gyártják, amit a csehszlovák vegyipar még nem állít elő. Bevezettük a csapágyak új korrózió- védelmi technológiáját is, ami minimáli­san 2 éves védelmet biztosít, s ezzel a feltételezések szerint 30 TJ energia takarítható meg. Azonban ez is attól függ, hogy mikor vezetik be a bratislavai Slov­naft vállalatnál a PEKOL 80 konzerváló alapanyag gyártását. Általában véve úgy érezzük, hogy a csehszlovák vegyipar adós maradt termékeink műszaki színvo­nalának emelésében. Az elmúlt évben a műszaki fejlesztés az egész konszernünkben 48 százalékos arányban járult hozzá a nyereség növelé­séhez, s 84 százalékkal részesült a mun­katermelékenység növelésében. A ma­gas műszaki-gazdasági színvonalú ter­mékek részaránya 1980-hoz viszonyíts 3,4-szeres mértékben növekedett, s az idén 62 százalékot ér el az egész értékelt termelésben. Az 1983-as állami terv szerint a terme­lést 5,7 százalékkal, a nyereséget 24 százalékkal, a saját termelési értékben kifejezett munkatermelékenységet pedig 4,7 százalékkal kell növelni. A feladatok teljesítéséhez szükséges alapanyagok és energia kerete az 1981-es szinten marad. Ez azt jelenti, hogy ezt a fejleszté­si ütemet csak a műszaki haladás követ­kezetes megvalósításával és szigorú gazdaságossággal érhetjük el. JOZEF BELOKOSTOLSKÝ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a prievidzai Cígeľ Bánya élmunkásának felszólalása A Prievidzai Szén- és Lignit­bányák Kon­szern bányászai az év eleje óta egyenletesen teljesítik a tervet. Ezt igazolják az eredmények: az első negyedév­ben az évi fel­adatok 26,2 szá­zalékát, az első félévben 51,2 százalékát, az első 9 hónapban pedig az évi feladatok 75,1 százalékát teljesítet­ték, ami csaknem 15 ezer tonna szén- és lignittöbbletet jelent. Egyenletesen telje­sítettük az osztályozott szén termelését is. A konszern vezetősége az egyenletes tervteljesítésből kiindulva kötelezettséget vállalt, hogy terven felül 50 ezer tonna szenet fejt. A párttisztségviselők és a gazdasági dolgozók értekezletén egye­sítették eljárásukat azzal kapcsolatban, hogyan teljesítsék ezt az ígéretüket a Cí­geľ bánya és a Handlovái Bánya komplex mechanizált falainak üzemzavarai elle­nére. A NOSZF. 65., a szakszervezetek X. kongresszusa, a SZISZ III. kongresszusa és más évfordulók tiszteletére elért 65 rekordhoz újabbak csatlakoztak. A munkakezdeményezés említett for­máinak fejlesztésén kívül pozitív vissz­hangra talált a Novákyi Bányában Jozef Dobrovoľný kollektívájának felhívása, amely arra szólított fel, hogy az évi fel­adatokat legalább négy nappal korábban teljesítsék. Az év végén párt- és gazdasági veze­tőségünk intenzíven foglalkozik a jövő évi tervvel, de azzal a kérdéssel is, hogy a jövő év első negyedében hogyan fogja teljesíteni a évi szénfejtés 26 százalékát. Mi, bányászok és többi dolgozók mindent megteszünk azért, hogy biztosítsuk a kel­lő mennyiségű szenet népgazdaságunk számára. Konszernünk visszatérő problémája a termelés műszaki biztosítása. A Dolina Bányában már ma kritikus a helyzet az MKE 2 és az MKM dúcoló üzemeltetésé­ben. Az első típus már 88,4 százalékra elhasználódott. A vállalat 1979 óta nem kapott egyetlen dúcológépet, sem pedig a hozzá szükséges pótalkatrészeket. A Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztéri­um a konszern dolgozóit arról tájékoztat­ta, hogy ezeket a Szovjetunió már nem gyártja, és hasonló paraméterekkel ren­delkező más típust eddig nem kínált eladásra, tehát a Dolina Bányában való­ban kritikus a helyzet. Megértjük a népgazdaság szükségle­teit, tudatosítjuk a gép-, anyag- és nyers­anyagimport korlátozásának szükséges­ségét. A ránk háruló igényes feladatokat azonban a vázolt problémák megoldása nélkül nem tudjuk teljesíteni. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegna­pi számának 4. oldalán Nagy Sándor elvtárs­nak, az Agro­komplex nagy­megyeri (Čalovo) üzeme újmajori részlege vezető­jének felszólalá­sában képcsere történt. Az Agro­komplex nagy­megyeri üzeme újmajori részlege vezető­jének fényképét most közöljük. Nagy Sándor elvtárstól és olvasóinktól elnézést kérünk. ÚJ SZÓ 4 1982. XII. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents