Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-29 / 308. szám, szerda

NORVÉGIA Rakétaellenes közhangulat (ČSTK) - Norvégia lakossá­gának 70 százaléka nem ért egyet a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervével. Ez az Arbeiderbladet című oslói lap ál­tal nyilvánosságra hozott közvéle­mény-kutatás adataiból derül ki. Az új amerikai közepes hatótá­volságú nukleáris rakéták rend­szerbe állításának terve nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a kor­mányzó Konzervatív Párt tagjai­ban is ellenérzést váltott ki, a sora­iból megkérdezettek 43 százaléka ugyanis ellenezte az amerikai ra­kéták telepítését. A Baloldali Szo­cialista Párt tagságának 93, a libe­rálisok 87 és a szociáldemokraták 81 százaléka utasította el a Per- shing-2 és a szárnyas rakétákat. Euroakupunktúra... (A Tribünéből) Hiba lenne a szovjet javaslatok elutasítása NYUGATI VÉLEMÉNYEK SZERINT A MOSZKVAI KEZDEMÉNYEZÉS JÓ KIINDULÁSI ALAPOT JELENTHET A GENFI TÁRGYALÁSOKON (ČSTK) - Nyugati politikusok, illetve lapok újabb nyilatkozatok­ban és kommentárokban foglalkoznak a Jurij Andropov által legutóbb előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatokkal, az SZKP KB főtitkárának az enyhülési politika folytatásával kapcsolatos kijelentéseivel. BONN - Megelégedéssel vet­tem tudomásul, hogy Jurij Andro­pov, az SZKP KB új főtitkára és más szovjet vezetők a Kelet és a Nyugat együttműködésére irá­nyuló politika folytatásáról biztosí­tottak bennünket, és hogy ezen belül továbbra is kívánják a velünk való kapcsolatot - jelentette ki Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár az II Mondo című olasz gazdaságpolitikai hetilapnak adott interjújában. Mi is készek vagyunk bővíteni kapcsolatainkat a Szov­jetunióval, valamint Kelet-Európa más országaival, ha ez a fejlődést segíti - tette hozzá. Kohl azt mondta, hogy az NSZK a kelet­nyugati kapcsolatok javítását szol­gáló „minden konstruktív lépésre“ kedvezően válaszol. A kapcsola­tok javításának „bő terét“, a mad­ridi konferencia eredményes befe­jezésében, „de főképpen a köze­pes hatótávolságú rakétákra vo­natkozó genfi tárgyalások sikeré­ben“ jelölte meg a kancellár. A szovjet külügyminiszter közelgő bonni látogatásáról úgy nyilatko­zott, hogy „a kelet-nyugati kap­csolatok kritikus szakaszában szükségesnek és hasznosnak tartjuk a párbeszédet“. Kohl kije­lentette: legutóbbi washingtoni tár­gyalásai során ebben az értelem­ben igyekezett Reagan elnökre is hatni. A kelet-nyugati kapcsola­tokról szólva a nyugatnémet kor­mányfő leszögezte, hogy azok tisztázása, pontos meghatározása alapkérdése a Nyugat-Európa és az USA közötti viszonynak is. Manfred Wörner, a nyugatné­met hadügyminiszter szerint a kö­zepes hatótávolságú rakéták csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatok „nem elég széles körű­ek“, de komolyan mérlegelni kell a szovjet kezdeményezése­ket. Wörner úgy véli, hogy a szov­jet javaslatok megvalósítása meg­fosztaná az NSZK-t az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták „nyújtotta védelemtől.“ NEW YORK - Az Egyesült Álla­mok „elfogadhatatlannak“ minő­sítette az európai közepes hatótá­volságú nukleáris rakétákra vonat­kozó szovjet javaslatokat, de „lel­ke mélyén“ hajlamos azokat tár­gyalási alapként elfogadni - ál­lítja vezércikkében a New York Times. Az amerikai polgári sajtó - ellentétben a kormány hivatalos megnyilatkozásaival - teljes egyértelműséggel foglal állást a szovjet ajánlatok megtárgyalása mellett. A New York Times szerint az eurorakéták számának korlá­tozása ma már inkább lélektani kérdés, mint számtani. A lap az állítólagos nyugat-európai aggodal­mak gyökerét abban látja: fölösen elegendő amerikai rakéta áll ren­Nagy-Britannia AZ ELLENZÉKI MUNKÁSPÁRT A NUKLEÁRIS LESZERELÉST ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGET TEKINTI A KÉT FŐ KÉRDÉSNEK ÚJ szú XII. 29. (ČSTK) - Michael Foot a brit ellenzéki Munkáspárt vezére a ka­rácsonyi ünnepek alatt ellátogatott a Greenham Common támasz­pont melletti béketáborba, hogy személyes támogatásáról biztosít­sa a brit erők kampányát az ameri­kai szárnyas rakéták ellen. Foot látogatására csak 24 órával azu­tán került sor, hogy a canterburyi érsek felhívta a figyelmet a nukle­áris háború veszélyeire és rokon- szenvéról biztosította a békehar­cosokat. Az érsek karácsonyi üze­nete természetesen azonnal dü­hödt reakciót váltott ki a jobbol­dali konzervatív képviselők sorá­ban. Foot látogatása a már 16 Nem jelenik meg a The Times (ČSTK) - A The Times című brit napilap kiadójában a nyomda­ipari berendezéseket kiszolgáló mintegy 100 elektroműszerész sztrájkja második hetébe lépett. A szakemberek munkakörülmé­nyeik javítását és béremelést kö­vetelnek. A The Times - amely 1785-ben jelent meg először és a legjelentő­sebb brit lapok közé tartozik - te­hát az elmúlt hét nap alatt már ötödször nem jelent meg. Emléke­zetes, hogy 1978-1979-ben ugyancsak sztrájk miatt 11 hóna­pig nem jelent meg az újság. hónapja nők által fenntartott béke­táborban bizonyára még jobban kiélezi a vitát a brit politikai színté­ren. Mint ismeretes, a konzervatív Thatcher-kormány makacsul kitart azon döntése mellett, hogy 1983 végéig 96 amerikai szárnyas raké­tát helyezzenek el a Greenham Common támaszponton. Ahogy azt a The Guardian cí­mű lap megállapítja, Michael Foot kész a nukleáris leszerelést és a munkanélküliség elleni harcot legkésőbb 1984 tavaszán sorra kerülő parlamenti választások előtti kampány két fő kérdésé­nek tekinteni. Tízéves tagság „eredménye“ (CSTK) - Londonban a brit par­lament alsóházának 40 konzerva­tív képviselője kedden dokumen­tumot hozott nyilvánosságra, amely többek között leszögezi, hogy a tízéves közöspiaci tag­ság ideje alatt Nagy-Britannia gazdaságát csak kár érte és gyöngült versenyképessége. Az European Reform Grup nevű szervezetben tömörülő képviselők a dokumentumban megállapítják, hogy a brit gazdaság feldolgozó ágazatai az EGK többi tagállamá­val folytatott kereskedelemben minden évben hatalmas - mintegy 5 milliárd font - deficittel zárnak. delkezésre a tengeralattjárókon és magában az Egyesült Államok­ban, de ,,senki sem bizonyos benne igazán, hogy egy ameri­kai elnök képes lenne Chicagót kockáztatni Kölnért: A New York-i lap ugyanakkor kénytelen beismerni, hogy Jurij Andropov ja­vaslatainak matematikai része korrekt. A New York Times olyan kompromisszumos megegyezést jósol Genfben, amelynek alapján „egy valóban csökkentett szovjet erő áll majd szemben egy mérsé­kelt amerikai telepítéssel“. A szovjet javaslatok érezhe­tően felélénkítették amerikai po­litikai körökben a fegyverkorlá­tozásról folyó vitát is. Cyrus Vance volt amerikai külügyminisz­ter erélyesen foglalt állást két kész egyezmény - a SALT-II. megálla­podás és a föld alatti nukleáris robbantásokkal foglalkozó szerző­dés - ratifikálása mellett. LONDON - A The Guardian című londoni lap a szovjet leszere­lési javaslatok elutasítását hibá­nak nevezi. A Jurij Andropov által előterjesztett indítványokat új, re­ális és logikus álláspontnak tartja, amelyből a további tár­gyalásokon ki lehet indulni. A lap emlékeztet arra a nyilatko­zatra, hogy a Szovjetunió nem naív, és megjegyzi, senki sem hi­szi, hogy a Nyugat az. Ez ésszerű kiindulópont a valódi nullaválto­zat elérése irányában, amely a Szovjetunió és a Nyugat érdeke­it jól összehangolhatja - hangsú­lyozza a lap. STOCKHOLM - Rolf Hagel, a Svéd Munkáspárt - kommunis­ták elnöke a Norrskensflamman című lapban megjelent cikkében megállapítja, hogy a Jurij Andro­pov által előterjesztett új békeja­vaslatok azt bizonyítják: a Szov­jetunió külpolitikájának legfőbb célja továbbra is a béke megőr­zése és az enyhülés folytatása. A javaslatok konkrétak és konst­ruktívak - állapítja meg Hagel céljuk nem egyoldalú előnyök megszerzése, hanem a kölcsönö­sen előnyős megoldás keresése. BEJRÚT KÜLVÁROSÁBAN LIBANONI-IZRAELI TÁRGYALÁSOK KEZDŐDTEK A CSAPATKIVONÁSRÓL Libanon az inváziós egységek azonnali távozását követeli 4 Az amerikai elnöki megbízott Reagan közel-keleti tervét akarja keresztülvinni (ČSTK) - Szigorú biztonsági in­tézkedések mellett kedden reggel a dél-bejrúti Khalda elővárosban megkezdődtek a már rég várt hi­vatalos libanoni-izraeli tárgyalá­sok az izraeli csapatok kivoná­sáról. A tárgyalásokon Morris Draper elnöki megbízott vezeté­sével amerikai küldöttség is részt vesz. A libanoni delegációt An­toine Fattal, a külügyminisztérium volt igazgatója, az izraeli küldött­séget David Kimese, a külügymi­nisztérium vezérigazgatója vezeti. A tárgyaló felek 45 percig az újság­írók jelenlétében folytattak meg­beszéléseket, majd a tárgyalások zárt ajtók mögött folytatódtak. A tárgyalások első napján a kül­döttségek ismerkedése illetve a követelések előterjesztése sze­repelt napirenden, s ugyancsak napirendi pont volt a kővetkező, a csütörtökön az észak-izraeli Kir- jat Smona városában sorra kerülő találkozó programja. A libanoni fél a tárgyalásokon az izraeli intervenciós csapatok azonnali kivonását követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 508. és 509. számú határozataival összhangban és az 1949-ben kö­tött izraeli-libanoni túzszüneti megállapodás alapján. Az ameri­kai-izraeli álláspont lényegében maximális előnyökre törekszik és a libanoni fél számára elfogadha­tatlan feltételeket szab meg. Ezek veszélyeztetik az önálló, egysé­ges és független libanoni állam létét. Ezt a tényállást még az sem Kreisky-Arafat találkozó (ČSTK) — Bruno Kreisky oszt­rák kancellár Mallorcán háromó­rás megbeszélést folytatott Jasz- szer Arafattal, a PFSZ Végrehaj­tó Bizottságának elnökével. Ara­fat felkérte Kreiskyt, hogy folytas­sa erőfeszítéseit az igazságos kö­zel-keleti béke érdekében. A pa­lesztin vezető elítélte az Egyesült Államok magatartását. tudja leplezni, hogy Washington igyekszik úgy viselkedni, mintha jószolgálatot tenne Libanonnak. Az amerikai diplomácia jelenleg elsősorban Reagan elnök úgyne­vezett közel-keleti kezdeménye­zését szeretné elfogadtatni. Wa­shington eközben a zsarolás és a nyílt nyomás eszközeitől sem riad vissza annak érdekében, hogy a Camp David-i folyamatot kivezesse a zsákutcából. Nyilván­való, hogy az Egyesült Államok a mostani khaldai megbeszélése­ket a Tel Aviv és Washington szá­ja íze szerinti „rendezés“ részé­nek tekinti. Szovjetellenes provokáció Teheránban (TASZSZ) - Teheránban hétfőn garázda elemek egy csoportja, amelyet bizonyos körök szervez­tek és irányítottak, szovjetellenes megmozdulást szervezett a te­heráni szovjet nagykövetség épülete előtt - közölte a TASZSZ. A szovjet távirati iroda hangsú­lyozza, hogy a megmozdulásra az iráni hatóságok nyilvánvaló szem- hunyása mellett került sor. A tün­tetés résztvevői szovjetellenes jel­szavakat kiáltozva megpróbáltak behatolni a nagykövetség terüle­tére, és letépték a zászlórúdról a Szovjetunió állami zászlaját. Az akció következtében nem csupán a szovjet nagykövetség területen­kívüliségét sértették meg, hanem szovjet állampolgárok élete is ve­szélybe került. Mindez - mutat rá a szovjet hírügynökség - annak ellenére történt, hogy a szovjet fél előre figyelmeztette az iráni hatósá­gokat: a szovjet nagykövetség ellen akció készül. A teheráni szovjet nagykövet­ség előtt hétfőn lezajlott ellensé­ges akcióval kapcsolatban a Szovjetunió határozott tiltako­zást juttatott el az iráni külügy­minisztériumhoz. A somozista bandák a jövő év elejére újabb Nicaragua-ellenes akciókat terveznek (ČSTK) — Humberto Ortega Saavedra nicaraguai honvédelmi miniszter kedden Managuában tartott sajtókonferenciáján közölte, hogy a sandinista hadsereg az idén 70 nagyobb és 176 kisebb agressziós kísérletet hiúsított meg. A hondurasi—nicaraguai ha­tár mentén a fegyveres incidensek során 411 somozistát öltek meg, a nicaraguai fegyveres erők 51 katonája veszítette életét, és az anyagi kár is jelentős. A miniszter elmondotta: Nicara­guának értesülései vannak arról, hogy a somozista bandák a kö­vetkező két hónapban fokozni akarják támadásaikat Nicaragua Az Egyesült Államok és a hondurasi rezsim által támogatott somozista ellenforradalmi bandák szüntelen támadásaira való tekintettel Nicaraguában a sandinista hadsereg katonái állandó készültségben vannak, és folyamatos kiképzést kapnak, csakúgy, mint a fegyveres népi miliciák tagjai. A ČSTK felvétele a népi milíciák egyik, Managuától északra fekvő kiképző táborában készült. Amint látható, nők is részt vesznek a kiképzésben. ellen. Hangsúlyozta, hogy a fele­lősség ezért Hondurast és az Egyesült Államokat terheli, mivel ók támogatják az ellenforradalmá­rokat a jelenlegi nicaraguai kor­mány megdöntésére tett erőfe­szítéseikben. Ortega arra is kitért, hogy Nicaraguát tájékoztatták új parancsnoki állások és légi ellen­őrzési övezetek kialakításáról Hon­durasban, mégpedig a nicaraguai határ mentén húzódó Fonseca- öböl bizonyos szakaszain. A mi­niszter ugyancsak közölte, hogy az Egyesült Államok az idén 93 alkalommal hajtott végre kémre­pülést Nicaragua fölött. Roberto Suazo Cordova hon­durasi elnök hétfőn tagadta, hogy országa a Nicaragua elleni táma­dások hídfőállásaként szolgál. Szavai azonban ellentétben állnak a Humberto Ortega által elmon­dottakkal és egy friss managuai hírrel is. Eszerint somozista kom­mandó lépte át szombaton hondu­rasi oldalról a határt, és behatolt Nueva Segovia tartományba. A fegyveres összecsapás során 3 személy vesztette életét. Guatemala MARAD A SZÜKSÉGÁLLAPOT (ČSTK) - Efrain Rios Montt tábornok, guatemalai elnök újabb 30 nappal meghosszabbította az országban a rendkívüli álla­potot. Guatemalában tehát tovább­ra is felfüggesztik a személyi jogo­kat, betiltják a politikai tevékeny­séget és a sajtószabadságot. Rios Montt tábornok márciusi hatalom­ra jutása, óta Guatemalában már hetedszer hosszabbították meg a rendkívüli állapotot.

Next

/
Thumbnails
Contents