Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-29 / 308. szám, szerda
Mire mutatott rá az Állami Energetikai Felügyelőség a mezőgazdaságban? A mezőgazdaságban az országos mérlegtől eltérő szerkezetű a tüzelőanyag-energetikai ellátás. Túlsúlyban van a tüzelőanyagok fogyasztása, és jelentős mennyiséget tesz ki az egy főre jutó villamos energia felhasználása is. A mezőgazdaságban éppen ezért az Állami Energetikai Felügyelőség ellenőrzéseit a villamos energia észerű felhasználására irányítják. Az idén az energetikai felügyelőség trenčíni kerületi kirendeltségén a nyugat-szlovákiai mezőgazdasági vállalatokban négy ellenőrzést hajtottak végre. Konkrétan a Chocholná-Velčica-i Efsz- ben, a nagyfödémesi (Veľké Úľany) Béke Efsz-ben, a Bánovce nad Bebravou-i Állami Gazdaságban, valamint a Hlohoveci Állami Gazdaságban. A járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve határoztuk meg, hogy a kerület mely mezőgazdasági vállalatainál kerítünk sort ellenőrzésre. Ezen felül még két ellenőrzést hajtottunk végre, melyeket az 1981- ben hozott intézkedések teljesítésére összpontosítottunk. Ezek az ellenőrzések a sládečkovcei Haladás Efsz-t és a prašicei földmü- vesszövetkezetet érintették. Az energetikai felügyelőség szakemberei csupán a sládečkovcei szövetkezetben voltak elégedettek az energiagazdálkodás mikéntjével. Ennél a mezőgazdasági vállalatnál a dolgozók a lehetőségek keretében teljesítik az előző évi intézkedésekből eredő feladatokat, A prašicei szövetkezetben viszont ellenkező a helyzet, a felügyelőség dolgozói az energiagazdálkodási alapelvek megszegéséért 5 dolgozót ismételten büntetésben részesítettek. . Az ellenőrzések segítségével a következő fogyatékosságokra derítettünk fényt: a mezőgazdasági vállalatoknál a tüzelőanyag- és energiafogyasztás irányítása nem felel meg napjaink követelményeinek; számos mezőgazdasági vállalatnál nem létezik energiagazdálkodási részleg, jóllehet energia- fogyasztásuk gyakran eléri egy- egy ipari vállalat energiafogyasztási szintjét. Ez utóbbiakban pedig a helyzet lényegesen jobb ezen a téren. A járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóság az eneriagazdálkodás módszertani irányítását mindeddig csupán operatívan oldja meg, és csak a legégetőbb esetekben. Az energiagazdálkodásban dolgozók jelenlegi létszáma korántsem .elegendő ahhoz, hogy kielégítse a mezőgazdasági vállalatok ez irányú szükségleteit. Nem is szólva arról, hogy ezek a dolgozók gyakran nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel ahhoz, hogy színvonalasan szólhassanak hozzá ezekhez a kérdésekhez. Az esetek többségében pedig az energetikus egyéb gazdasági tisztségeket is betölt: tehát ugyanaz a személy a vízgazdász, a beruházási, az anyagellátási, a munkavédelmi előadó stb. Ugyanakkor a gazdasági részlegek a járás más-már falvaiban találhatók, gyakran több tíz kilométerre egymástól. Az operatív jellegű kötelességek teljesítése nem engedi meg ezeknek a dolgozóknak, hogy koncepciózus és ésszerűsítő intézkedésekkel foglalkozzanak. A felsorolt fogyatékosságok szöges ellentétben vannak az energiagazdálkodási részlegek tevékenységére vonatkozó alapelvekkel, melyeket a csehszlovák kormány 1980-évi januári 4-es számú határozatában rögzítettek. A szervezési fogyatékosságokhoz az üzemelési-műszaki nehézségek is társulnak. Döntő mértékben a mezőgazdasági objektumok építését megelőzően készülő tervek hibás voltára vezethetők vissza ezek a nehézségek. Azok a tervezőintézetek, amelyek a mezőgazdasági vállalatok számára készítik a terveket, bizony nem úttörők a korszerű technika alkalmazásában, és nem következetesek az energiatakarékossági állami célprogram teljesítésében sem. A tervezőknek elsősorban a mezőgazdasági objektumok megvilágításával, a vízmelegítéssel, a transzformátorokkal, a fűtéssel kapcsolatos javaslataik hagynak maguk után kívánnivalót. így megtörténik, hogy gyenge minőségű Tizenegy hónap mérlege: több mint huszonegyezer lakás Szlovákia komplex lakásépítésér? tizenegy hónap alajt 5,7 milliárd koronát .fordítottak, ami az idei tervfeladatok 91 százaléka. Az előző évekhez képest némileg javult a lakásépítés folyamatossága és az előirányzott feladatok teljesítése. Szerkezeti megoszlásban azonban a lakásépítés 187 millió koronás „többlete“ mellett a műszaki létesítmények és a megelőző beruházások területén 176 millió koronás a lemaradás. A járulékos létesítmények építésében négy százalékkal teljesítették túl a tervet. Az építőipari szervezetek szlovákiai méretekben több mint 21 ezer rakásegységet fejeztek be az esztendő első 11 hónapja során. Ez hétezerrel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Decemberben elég nehéz feladat lesz a hátralévő 6000 lakás folyamatos befejezése és átadásra való elkészítésé. A vállalatok közül kétszeresen is az elsó helyen áll a Bratislavai Magasépítő Konszernvállalat, amelynek dolgozói november végéig 3845 lakást fejeztek be, miközben évi tervfeladataikat 92 százalékra teljesítették. És ilyen még nem fordult elő a vállalat több mint 30 éves működése során! Ennek köszönhetőn decemberben csupán 320 lakás vár átadásra, s ez kizárja a hagyományos év végi hajrát. Alaposan növelték a szerelés napi teljesítményét, ami a jövőre átadásra kerülő lakások szempontjából fontos. A befejezés üteme is alapvetően javult, hiszen Bratislava-Petržalka Lúky lakótelepein csupán novemberben rekordmennyiségű, azaz 808 több szobás családi lakást adtak át. így a hátralévő időben lehetőség nyílik több járulékos és műszaki létesítmény befejezésére. Szintén kedvezőbb a helyzet a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat 3253 lakásegységet, (az évi terv 88 százaléka), a Trnavai Magasépítő Vállalat pedig 2496 lakást adott át. A közép- és kelet-szlovákiai kerület eddigi eredményei kevésbé kedvezőek. A Žilinai Magasépítő Vállalatnak decemberben több lakást kell átadnia, mint amennyit 11 hónap alatt befejeztek. Az 1669 kész lakásegység az egész évi mennyiség felét sem éri el. A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat dolgozói viszont 1600-zal több lakást fejeztek be, mint egy évvel korábban, s így a 2371 lakásegységhez az év utolsó hónapjában továbbiakat adnak át, de ez már csupán az évi terv alig egynegyednyi része. A múlthoz képest a pirevidzai Priemstav is jobban áll a tervteljesítésben, hiszen az ezer átadott lakás a tavalyi mennyiség háromszorosa. , A kelet-szlovákiai kerületben a Kassai ’(Košice) Magasépítő Vállalat összesen 1850 lakást fejezett be, ami az évi terv 67 százalékos teljesítése. És ez nagyon kevés! A poprádi és prešovi Magasépítő Vállalatok ilyen szempontból jobban állnak, mert feladataik közel háromnegyedét teljesítették. Az utolsó 100 lakás befejezésén dolgoznak a michalovcei építők, akik ebben az évben 806 családnak teremtettek új otthont. A lakásépítés idei alakulása kedvezőbb mint a múltban volt, de még így is a hagVományos év végi hajrá dönt arról, hogy sikerül-e Szlovákiában december végére befejezni a tervezett 27 ezer lakást és a több tucatnyi járulékos létesítményt. IVAAi SCHWARZ terveket valósítanak meg, melyek kedvezőtlen energetikai paramétereket írnak elő. A beruházási egységek utólagos felújítása azonban már többnyire költséges, bár az üzemelési költségek jelentősek. A mezőgazdaság melegvíz-igényének kielégítése a villamos energia felhasználásának szempontjából egy külön fejezetet képez. Meleg víz előállítására csaknem kizárólag villamos hőtárolós vízmelegítőket alkalmaznak, annak ellenére, hogy az esetek többségében hatékonyabb megoldás lenne egy központi melegvíz-elő- állító létrehozása, amelyhez megfelelő vezetékrendszert csatlakoztatnának. A kis kapacitású villamos vízmelegítők használata jelentős fajlagos fogyasztással jár. Csupán az ellenőrzött négy mező- gazdasági vállalatnál fényt derítettek arra, hogy napközben jogtalanul fogyasztották vízmelegítésre az áramot, mégpedig nem is kis mennyiségben. A mezőgazdasági termelés energiaellátásának sarkalatos problémája az ellető helyiségek fűtésének megoldása. Nagyon lassú a nem hagyományos energiaforrások felhasználásának bevezetése. Ugyancsak különös figyelmet érdemel a szárítók problémájának megoldása is. Fogyatékosságok vannak a mérő- és szabályozóműszerek minőségében és mennyiségében is, és sorolhatnánk a hasonló jellegű nehézségeket. Az ellenőrzések segítségével feltárt hibákat részben már felszámolták, mégpedig azonnal, a többit megvitattuk az egyes vállalatok vezetőivel. A tanácskozásokon részt vettek a járási mezőgazdasági igazgatóság energetikusai is, hogy az így szerzett tapasztalatokat más mezőgazdasági vállalatoknál is kamatoztathassák. A feltárt fogyatékosságok felszámolására igazgatói utasítást adtak ki, mely névre szóló és határidőhöz kötött. Ezzel, persze, az Állami Energetikai Felügyelőség számára nem zárul le az ellenőrzés, mert feladata az észlelt hibák teljes felszámolása. JAROSLAV HLÍSTA mérnök, az SZSZK Állami Energetikai Felügyelősége trenčíni kirendeltségének dolgozója KOMMENTÁLJUK Az ésszerű koncentráció felé Mérlegvonás és előretekintés. E két fogalom tartalmi határain belül mozgott a Csehszlovák Építőművészek Szövetségének nemrég megtartott első kongresszusán a beszámoló és valamennyi hozzászólás mondanivalója. Vagyis: összegezte a múltból merített tapasztalatokat, rámutatott a hibákra, melyek kiküszöbölése a jövőben korántsem lesz egyszerű feladat. Némi szemléletváltással azonban elérhetővé válik, hogy a megoldási lehetőségek szüntelen keresése a továbblépés egyik alappillére legyen. És ennek a követelménynek az egyre szigorúbb takarékossági intézkedések közepette, a minőség emelkedőjén felfelé kapaszkodva kell eleget tenni. Vegyük szemügyre például lakótelepeink építési koncepcióját, amely eddig az ún. Athéni Charta alapelveiböl indult ki. Ennek lényege az, hogy a lakóterület zöld övezetben, szabadon elhelyezett egycélú építményekből áll. Ezt a területet szintén zöld övezet választja el a közlekedési hálózattól, az ipari és egyéb városi jellegű létesítményektől. Az így felvázolt lakótelep az első pillantásra helyes szemléletet takar. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy ily módon városaink egyre nagyobb földterületet emésztenek föl, alaposan meghosszabbodik a közlekedési és közműhálózat, időigényesebbé válik életünk, s mindez többletköltséggel és magasabb energiafogyasztással párosul, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ma ezen az úton nem mehetünk tovább, hiszen lehetőségeink éppen az ellenkező irányba mutatnak. Mégpedig az észszerű koncentráció, a több célú létesítményekből álló komplex lakótelepek felé. Több tervező és városrendező próbálkozott és továbbra is próbálkozik - az újfajta követelményeknek eleget téve - változtatni az alaposan gyökeret vert szemléletmódon, az évszázadok során kialakult szokásokon. Az új feltételekhez való igazodás első jelei megmutatkoznak már legújabb lakótelepeink beépítettségi sűrűségében, de a kísérletezések helyett inkább olyan gyökeres változtatáshoz kellene folyamodni, amely tudományos megalapozottsággal mérné fel mai helyzetünket és távlati teret nyitna egy újonnan kialakított koncepció létjogosultságának. Addig is az építőművészek és városrendezők átgondolt munkája nehezen hozhat konkrét eredményeket a társadalom széles körű támogatása nélkül. Legfőképpen a jó elképzelések gyakorlati véghezviteléhez van szükség sok segítségre, hogy az így létrehozott értékek újból mindnyájunk javát szolgálják. További jelentős értékforrás számunkra az építészet és városfejlesztés összhangban tartása. Ebben elsősorban az építészet több szempontúaága játszik olyan szerepet, amely a társadalmi fejlődés mai fokáyi egyre nagyobb jelentőséggel bír. Nem fordulhatna tehát elő, hogy valahol egyoldalú felfogás érvényesüljön, s némely szempontok kidomborítása a továbbiak háttérbe szorítását, esetleg figyelmen kívül hagyását eredményezze. Mert az utóbbi időben éppen a szakmai táboron kívül állók véleményét, mintha kevésbé hallgatnák meg, mint azelőtt. így fordulhat elő aztán, hogy egy-egy építészeti vagy városrendezési megoldás a közvélemény indokolt bírálatába ütközik. Településeink összehangolt fejlesztésében tehát többet kellene gondolni a ma emberére. S főként az utókorra, amely minden valószínűség szerint az utánunk maradt városok és falvak képéből kiindulva alkot majd véleményt rólunk, figyelmen kívül hagyva lehetőségeinket és nehézségeinket. J. MÉSZÁROS KÁROLY Kis üzem - figyelemreméltó eredmény Az utóbbi években a mezőgazdasági vállalatok dolgozói nagyon sokat bosszankodtak azért, hogy termékeiket a rugalmatlan felvásárlás miatt nem tudják értékesíteni. Éppen azért nagyon jóleső érzés hírt adni olyan felvásárló üzemről, amelynek dolgozói mindent megtesznek a rugalmas felvásárlásért, sőt, arra ösztönzik a termelőket, hogy minél többet termeljenek. Az ilyen üzemek közé tartozik a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemek komáromi (Komárno) üzeme is. A komáromi üzem 55 alkalmazottjával ugyan a kisüzemek közé tartozik, ám az elvégzett munka jelentőségénél fogva fontos szerepet tölt be a lakosság élelmezésében. Az idén pedig külön felfigyeltek az üzem dolgozóira, hiszen 1982. november 5-én büszkén jelentették a járási vezető szerveknek, hogy teljesítették, sőt túl is teljesítették a tojásfelvásárlási tervet, ami az év elején elég igényesnek tűnt. Az éves terv ugyanis 60 200 000 darab tojás felvásárlását irányozta elő. A felvásárló üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére a jubileum előtti hetekben fokozták igyekezetüket, szocialista felajánlásokat tettek, melyek teljesítése ugyancsak hozzájárult a terv túlteljesítéséhez. Az év végéig terven felül jelentős mennyiségű tojást vásárolnak fel. Gábris Dorottyától, az üzem fel- vásárlási osztályának vezetőjétől megtudtam, hogy egy 20 tagból álló szocialista munkabrigád tagjai végzik a felvásárlást, mégpedig közvetlenül a termelőknél. A szocialista munkabrigádot 11 évvel ezelőtt - a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére - Gábris Dorottya alapította meg. Az alapító jelenleg is brigádtag, a brigád vezetője ma Michal Svi- ček. A 7 felvásárló és a 13 gépkocsivezető általában hajnali 3 órakor már elindul gépkocsival a járás különböző részeibe. Kérdésemre, hogy miért indulnak olyan korán, már Augustin Valach, az üzem vezetője válaszol: ,,ltt, a komáromi üzemben csak a tojás egy részének feldolgozására van kapacitásunk. Az idén például 28 millió tojást szállítottunk a dunaszerdahelyi feldolgozó üzembe, amely tőlünk 50 kilométernyire van. Gépkocsivezetőinknek sok esetben több mint 200 km-es utat kell megtenniük bizonyos szünetekkel (mert a felvásárlás is időbe kerül), amíg eljutnak Dunaszerdahelyre. A vágóbaromfi feldolgozásával pedia csak a aunaszerdahelyi üzemben foglalkoznak. Márpedig az élő baromfi szállítása nagyobb távolságon több veszéllyel jár.“ Egyébként a vezetőtől megtudtam azt is, hogy a baromfifelvásárlási terv teljesítésére is reálisak a kilátások. Év végéig 100 százalékra teljesítik, pedig nem kis mennyiségről van szó. Jövőre például a terv 5 ezer tonna baromfi felvásárlásával számol, ami jobban indokolja az üzem dolgozóinak régi óhaját: ideje lenne már építeni a komáromi járásban is egy nagyobb, korszerűbb baromfi- feldolgozó üzemet, hiszen a termelés évről évre nő, s vele együtt a fogyasztás is. Komáromban a várost körülvevő régi bástyákban kapott helyet az üzem, ahol osztályozzák, válogatják, tartósítják a felvásárolt árut. S hogy a felvásárolt tojásnak csak valamivel több mint a felét tudják feldolgozni, az nem az üzem dolgozóin múlik. Gábris Dorottyától - aki egyúttal az üzemi pártszervezet elnöke is - azt is megtudtam, hogy a felvásárlás sikereihez nagyban hozzájárult az üzem kommunistáinak kezdeményezése, kommunista példamutatása. így például Michal Svrček brigádvezető és Domin József párttagok mindig kezdeményeznek, és jó szervezőkészségről tesznek tanúbizonyságot. Ha netán a baromfi felvásárlásánál felszabadul egy-egy gépkocsi, máris úgy szervezik a munkát, hogy ezek is segítsék a tojásfelvásárlást. KOl-OZSI ERNŐ ÚJ SZÚ 4 1982. Xfl. 29.
