Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-24 / 305. szám, péntek

ÚJ szú 7 1982. XII. 24. Fontos felmérés tornája volt Tanulságos volt a moszkvai nemzetközi jégkorong-torna, amely a rendező ország válogatottjának teljesen megérdemelt elsőségét hozta. A szovjet együttes mind a négy találkozóját megnyerte, s meglepően magas elért gólátlaga. Ritkán fordult elő az előző években, hogy tétre menő tornán a csehszlovák hálót kilenc góllal terhelje meg a szovjet csapat, ugyanakkor a nyugatnémeteknek csak hét gólt üssön, de azokat is öt gólkülönbségű vereséggel küldje le a jégről. A szokottnál nagyobb ellenállást tanúsított a finn, de különösen a svéd együttes Krutovékkal szemben, s éppen a svédek vívták velük az egész torna legkiegyenlítettebb, mindvégig nyílt és fordulatokban bővelkedő találkozóját. Kétségtelen, hogy a szovjet vá­logatott volt a mezőny legegysé­gesebb csapata, melyben 22 kivá­ló képességű jégkorongozó állítot­ta a támadójáték szolgálatába minden képességét. Tanítani le­hetne, hogyan ért ez az együttes az emberelőny kihasználásához, s mennyire nem veszti el a fejét emberhátrány során sem. Most különösen az volt a célja, hogy a lehető legtöbb gólt üsse, s kissé szokatlanul meglepően sok gólt kapott. A védők játéka még nem éri el a nagy elődök szintjét, de a hivatott szakemberek értik an­nak a módját, hogy lehet ezen a téren is nagyot javítani már a kö­zelgő tengeren túli portyán, majd magán az 1983. évi VB-n. Finnország mindaddig lát­szott a torna iegkellemesebb meg­lepetésének, míg rá nem köszön­SAKK Az egyéni teljesítmények értékelése a luzerni sakkolimpián bizonyára két­ségeket támaszt az olvasóban. Ugyan­is a svájci rendszerrel lebonyolított tor­nákon fordulóként történik a sorsolás, a nagyjából azonos pontszámot elért játékosokat, illetve csapatokat sorsol­ják össze. Ennek következtében az erősebbek az erősebbekkel, a gyen­gébbek a gyengébekkel kerülnek össze. Az utóbbiak között természete­sen könnyebb a pontszerzés, így tör­ténhetett, hogy Luzernben az egyes táblákon egyetlen nagymester volt a legjobb pontszerzők között!! Azokat a sakkozókat vették csak figyelembe, akik legalább 9 fordulóban játszottak. A „legjobbak“ névsora: 1. tábla: Fran­co (Paraguay) 10 pont, 13 játszmából. 2. tábla. Mascarinas (Fülöp-szigetek) 7,5 pont 9-ből. 3. tábla: Matamaros (Ecuádor) 7 pont 9-ből, 4. tábla. Ag- destain (Norvégia) 9 pont 12-ből, a tar­talékok között. Roos (Franciaország) 9 pont 11-ből, Fancy (Új-Guinea-Pá- puaföld) 8 pont 9 játszmából. A fölé­nyesen első szovjet csapat egyéni tel­jesítményei: Karpov 6,5 - 8-ból, Kasz­parov 8,5 - 11-ből, Polugajevszkij 6 - 9-ból, Beljavszkij 7-10-ból, Tál 6,5 - 8-ból és Juszupov 8 pont 10 játsz­mából. Természetesen a szovjet sak­kozók legtöbb játszmájukat elismert nagymesterekkel játszották, míg az egyes táblák „legjobbjai“ aránylag gyönge ellenfeleket győztek le. Ezért például Paraguay az 53. helyen vég­zett, a Fülöp-szigetek a 19. helyen, Ecuador a 65.-en, Norvégia sakkozói 24.-ek lettek, a pápuaiak a 72. helyen kötöttek ki 92 ország között. Egy olimpiai „rövidzárlat“: Világos: Beljavszkij (szovjet) - Sö­tét: Steen (angol) 1. e4 c5 2. Hf3 d6 3. d4 cd4: 4. Hd4: Hf6 5. Hc3 a6 6. Fg5 e6 7. f4 Vb6 8. Vd2 Vb2: 9. Hb3 Hbd7 10. Fd3 b5 11. 0-0 Hc5? 12.Hc5: dc5: 13.Ff6: gf6: 14. Bad1 Va3 15. Hb8: és sötét feladta. 1286. SZ. FEJTÖRŐ V. M. Kalina (1929) Világos indul és- 2 lépésben mattot ad (2 pont). Ellenőrző jelzés: Világos: Kd8, Vg2, Bh3, Hc7 és h6, Fd4 és e4, gy: d3, e2, e7 és h4 (11 báb). Sötét: Kf4, Be5 és f1, Hg3, Fel, gy: e3 és h5 (7 báb). A megfejtés beküldésének határideje: 1983. január 4. A megfejté­sek az Új Szó szerkesztőségének cí­mére küldendők „Sakk“ megjelölés­sel. A helyes megfejtést beküldők kö­zül ketten minden héten könyvjutalmat kapnak, továbbá állandó megfejtési létraversenyt vezetünk. Az 1284. sz. fejtörő (E. Ruhlisz) helyes megfejtése. 1. Be6U Az e heti nyertesek: Csémy Miklós, Prága; Kiss Rozália, Podhorany. DELMÁG GÁBOR főtt a svédek elleni váratlan győ­zelem után a nagy lehetőség: bár­milyen arányban győzni az NSZK ellen. A svédekből úgyszólván minden erőt kivett a vasárnapi, a szovjet csapat elleni változatos, erőnlétigényes mérkőzés, a finnek viszont ezúttal nem először túlzot­tan elfoglalták magukat az ősi ve- télytárs fölötti siker mámorával, csak ezzel magyarázható az a 10 gól, amelyet a nyugatnémet válo­gatott ütött Suomi legénységének hálójába (a további három találko­zón csak hat gólt volt az NSZK csatársorainak termése). Jól tud­ják a finnek maguk is, hogy csapa­tuknál elsősorban a kívánatos, hogy ugyanazt az sorozatot erőn­léttel, lelkesedéssel, eredményes­séggel lehetőleg azonos szinten bírják. Enélkül nem válhat valóra dobogós álmuk a következő VB-n sem. Csehszlovákia együttese nem tett eleget a várakozásnak. A csa­patrészek között nem volt meg a szükséges összhang, hiányos­ságnak bizonyult az emberfölény meddősége, létszámhátrányban pedig a szervezett védekezés hi­ányzott. A csatársorokban a szo­kottnál több példa akadt a szóló­zásra, az egyéni kitörésekre, s az ellenfél kapusáról, vagy védőjéről lepattant korong megszerzésére és a hálóba juttatására alig láttunk határozott igyekezetei. A máskor megszokott ötlet is szerényebb mértékben jelentkezett. A védők és a csatárok nem ,,érezték egy­mást“, tudatos védekezés helyett csak az ellenfél támadáskibonta­kozásának megakadályozása volt a megoldás, hiányzott az ellentá­madás váratlan indításának, gyors és pontos formájának alkalmazá­sa. A lecke jókor jött. A VB-ig van mit gyakorolni, s az Izvesztyija- torna tapasztalatait valóban min­den ligacsapatunkedzőjénekszem előtt kell tartania a pontküzdel­mekre való felkészülés, azok talál­kozói során. A klubokban kell megtanítani a jégkorongozókat, hogyan kell az egyéni képességet a csapatérdek szolgálatába állí­tani. A Szovjetunió válogatottja megint kimagaslott a torna mező­nyéből, de az is kétségtelen, hogy a két skandináv csapat VB felké­szülésében legalább ott tart, ahol a csehszlovák együttes, s valóban nagyon sokat kell tenni minden téren, hogy válogatottunk majd a VB-n ezüstös eséllyel vághas­son neki a küzdelmeknek. Elvégre még azt sem tudhatjuk, milyen erőkből áll majd a VB-mezőny két tengerentúli csapata... ZALA JÓZSEF Jelenet az Izvesztyija jégko­rongtorna befejező mérkőzé­séről, a Szovjetunió -Csehszlovákia találkozóról. Balról Larionov, Lang, Haj- dušek, Musil, Krutov és Uvi- ra (ČSTK-felv.) Húszéves jégkorongozók ünnepi VB-je (ČSTK) - A világ legjobb 20 évesnél fiatalabb jégkorongozói már hagyományosan karácsonykor és újévkor rendezik világbajnoksá­gukat. Ezúttal Leningrádban december 26. - január 4. között kerül sorra ez a seregszemle. A Pospíšil és Červený edzők vezette csehszlovák válogatott csütörtökön repült a küzdelmek színhe­lyére. Kívüle Kanada, a Szovjetunió, Svédország, Finnország, az Egyesült Államok, az NSZK és Norvégia válogatottját találjuk a világbajnoki mezőnyben. A tornát két leningrádi sport- csarnokban bonyolítják le. Napon­ta négy találkozó kerül sorra, há­rom pihenőnap áll a részvevők rendelkezésére. A csehszlovák színek képviseletében a követke­ző játékosok szerepelnek. Hašek és Fürbacher kapusok, Látal, Musil, Stavjaňa, Prahar, Jonák, Hrubeš hátvédek, Rosol, Rúžič- ka, Černý, Oolana, Jiroutek, Ko- pecký, Bláha, Kotala, Božek, Hornák, Kameš és Kiima csa­tárok. A VB részletes műsora December 26.: 12.00 óra Kana- da-NSZK, Csehszlovákia-USA, ZICO nagy sorozata (N) - Egészen kivételes sikersoro­zatot mondhat magáénak Zico Artúr Coimbra, azaz röviden ahogy világ­szerte ismerik. Zico a Flamengo gól­zsákja. Egymás után hatodszor (!) nyerte el a gólkirályi címet Brazíliában. Itt egyébként nemcsak az országos bajnokságban a klub színeiben elért gólokat jegyzik, hanem a válogatottban és az egyéb nemzetközi találkozókon elért ,, találatokat“ is. Az idei labdarú- gó-év során Zico 59 góit lőtt, ebből nyolcat a válogatott színeiben, hu­szonegyet a Flamengo bajnoki mérkő­zésein Rio de Janeiró bajnokságában, kettőt a Dél-amerikai Kupa találkozóin, egyet a Világválogatottban, a többit pedig különböző barátságos nemzet­közi mérkőzéseken. Ugyancsak Brazíliából érkezett a hír, amely szerint január 17-én vá­lasztják meg a külföldre távozó szövet­ségi kapitány, Tele Santana utódát. A jelentések szerint a posztra Carlos Alberto Pereira a legesélyesebb, aki nem is olyan régen még Kuvaitban dolgozott. 16 30 Szovjetunió-Norvégia, 17 00 Svédország-Finnország. December 27.; 12.00 Svédor­szág-NSZK, Finnország-Norvé- gia, 16.30 Kanada-USA, Szov­jetunió-Csehszlovákia. December 28. szünnap. December 29,: 13.00 Cseh- szlovákia-Norvégia, Szovjet- unió-NSZK, 16.30 Kanada-Finn- ország, USA-Svédország. December 30.; 13.00 Finnor- szág-USA, NSZK-Norvégia, 16.30 Csehszlovákia-Svédor- szág, Szovjetunió—Kanada. December 31. szünnap. Január 1.; 13.00 Svédország -Norvégia, Szovjetunió-USA. 16.30 Finnország-NSZK, Cseh- szlovákia-Kanada. Január 2.; 12.00 USA-Norvé- gia, Csehszlovákia-NSZK, 16.30 Svédország-Kanada, Csehszlo- vákia-Finnország. Január 3. szünnap. Január 4.; 13.00 Kanada-Nor- végia, Csehszlovákia-Finnor- szág, 16.30 Szovjetunió-Svéd- ország, USA-NSZK. Minden kezdés közép-európai idő szerint értendő. Magabiztos Derwall (N) - „Jobb lenne, ha Derwall távozna!...“ A kölni Sport-lllutrierte című népszerű képeslap körkérdést in­tézett olvasóihoz — szeretnék-e, ha távozna tisztségéből az NSZK labdarú- gó-válogatottjának, szövetségi kapitá­nya, Jupp Derwall. A válaszok összesí­tése szerint a megkérdezettek 60,1 százaléka szeretné a szakember távo­zását. A legtöbben Erich Ribbecket szeretnék utódául (56,3), utána Han­nes Weisweiler (30) és Ernst Happel (8,1) következett. Jupp Derwall kijelen­tette: „Ez nem az újságok dolga, hanem a szövetségé. Egyébként biztos vagyok abban, hogy még 1986-bím, sőt talán még 1990-ben is én leszek felelős a válogatottért.“ SPORTHÍRADÓ ♦ Vlagyimir Szalnyikovot válasz­tották a Szovjetunióban az Év sportoló­jává. + Gaetano Šcirea, a torinói Juven­tus hátvédje lett az év labdarúgója Olaszországban. + Görögország-Ciprus 1:0 (1:0) - nemzetközi labdarúgómérkőzésen. A gólt a 30. percben Szemeridisz lőtte. + Az USA-ban a Track and Field című lap is közvéleménykutatást ren­dezett azt eldöntendő, hogy ki az év atlétanője. A pálmát Marita Koch kap­ta, Ulrike Meyfarth magasugró és Vali lonescu távolugró előtt. + A Légia Varsó középpályása, Andrzej Buncol lett Lengyelország­ban a katowicei Sport ankétja alapján az év labdarúgója. + A hollandiai Gröningenben folyó junior sakk Európa-bajnokságon a csehszlovák Štohl legyőzte a francia Moulint és 2,5 pontjával a második helyen áll a dán Hansen (3) mögött. + A kanadai-amerikai profi jégko­rong-liga legutóbbi eredményeiből: Buffalo-Rangers 3:1, Philadelphia -New Jersey 3:1, Chicago-Toronto 4:3, Edmonton-Minnesota 8:2. H a valamilyen véletlen folytán artisták lettek volna, bizo­nyára lenne egy közös mutatvá­nyuk is, s alighanem sikert is arat­nának vele, hiszen közös jellem­zőjük, hogy tehetségesek. Azon­ban egy másik véletlen folytán ökölvívók lettek és az iménti jelző ebben a „műfajban“ bizonyítható­an helytálló. Lévén az ökölvívás kor- és súlycsoportos sportág, még mindegyik más-más „ösvé­nyen“ járva teszi a dolgát edzőik megelégedésére. így még nehe­zen elképzelhető, hogy egy na­pon, egy „műsorban“ szerepelje­nek, de sokak szerint ez csak idő, pontosabban néhány év kér­dése. .. Idénynyitó Galántán az I. ökölví­vó-ligában; OSP Galanta - Spar­tak Komárno. ,,Aztán ám jól bok­szolj! - szólok egy újonchoz a ko­máromi csapatból, akiről őszintén szólva, nem sokat tudtam, és azon gondolkodtam, vajon a könnyű­vagy a kisváltósúlyban ökloz-e majd. Aztán jöttek a mérkőzések fogytak a párok, és ugyancsak meglepődtem, amikor a nagyvál­tósúlyban konferálták a párosítást: Várhegyi-Vajda. Azaz egy újonc jó nevű bokszolóval, akinek jobb­horgairól tudna mesélni egyet s mást Pavlov, Lopušan, Dargaj, Galgóczi, Csadi, sőt Franek is... Elkezdődött a mérkőzés, és csak nem jöttek a várt Vajda-rohamok, sőt az újonc ügyesen elmozog, megelőz, s jobb az első menet­ben. Aztán a másodikban is, és a végén már az lett volna a megle­petés, ha Vajda kezét emeli a mérkőzésvezető. Nem tette. Az idénynyitó legnagyobb meglepe­A három Várhegyi tését így Várhegyi Imre szerezte. Azóta biztos csapattag. öccse, Vladimír alig múlt tizen­öt éves. De nyáron, amikor kor­társai valahol a Vág-parton na­poztak, ő az éppen alapozó komá­romi felnőtt csapat edzésén futott a többiekkel. - Te nem véletlenül Várhegyi vagy?-kérdeztem agya- nus hasonlóság miatt. - Dehogy­nem - hallatszott a válasz több oldalról is. - Meglátszik, nem?! Kurdy György az egyik edző mondotta az edzés után, amikor vele kesztyuzott: ,,/*nKuraKai ut a srác, mintha legalább légsúlyú lenne, pedig legfeljebb 45 kiló, az is télen síbakancsban...“ Azóta előbbre lépett, hiszen a hónap elején országos csapatbajnoki aranyérmet szerzett - vendégként - a ZŤS Martin csapatában. A Ba­ník Most elleni döntő első mérkő­zésén döntő fölénnyel győzött, a visszavágóra pedig nem is hoz­tak neki ellenfelet a mostiak. Azt követően pedig meghívták az ifjú­sági válogatott edzőtáborozá­sára. .. A legkisebb, Miro és a legna­gyobb, Imre Vlado, aki már országos csapat- bajnok (Mészáros-felvételei) Mielőtt elkezdődött volna az őszi idényben a Spartak Komár- no-US Praha I. ligás csapatbajno­ki mérkőzés, előtte 12-13 éves sportiskolások léptek szorítóba. Az egyik fiúról már az első pillan­tásra megállapítható, hogy úgy mozog, akár a nagyok. Szurkál, elhajol, soroz. Mindezt olyan vál­tozatosan, hogy nyíltszini tapsot kap. A lelátón sokan föltették szomszédjuknak a kérdést: ,,Nem Várhegyi ez a gyerek?“ Akik így vélekedtek, azoknak igazuk volt. Ö Miroslav, a legkisebb, de sokan állítják, hogy hármuk közül is talán a legnagyobb tehetség. December elején egy hétig Ko­máromban edzőtáboroztak a nyu­gat-szlovákiai ökölvívó ifjúsági sportközpontok fiatal bokszolói, szám szerint negyvenketten. Zö­mével az 1964-65-ös korosztály. A délelőtti műsor: 7 kilométeres futás. Jönnek a legjobbak egymás után, egyszer csak tizenötödikként befut a legkisebb Várhegyi. Igaz, ő csak 1969-es! Győrffi György edző: ,,Erről a srácról még sokai fogunk hallani. “ Imrével beszélget­tem a minap: ,,Lehet, hogy egy­szer egy csapatban fogtok bok­szolni?“ - ,,Jó lenne, bár egyha­mar nem kerülhet rá sor, hiszen Miro csak tizenhárom éves. Lega­lább négy-öt év még. Jó lenne aztán az is, ha akkor így az év végén nem lennének kiesési gondjaink, hanem inkább úgy ké­szülhetnénk az alapozásra, hogy esélyünk legyen a dobogóra.“ Ennek rajtuk kívül is még na­gyon sokan örülnének a Duna par-, ti városban. MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents