Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-22 / 303. szám, szerda
A Szovjetunió megalakulása a világtörténelem nagy jelentőségű határköve Jurij Andropov beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió himnuszának elhangzása után viharos taps közepette Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára lépett az emelvényre, és ünnepi beszédet mondott. Jurij Andropovot követően Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy Moszkva már 60 éve teljesíti a Szovjetunió fővárosának felelősségteljes küldetését, és a Szovjetunió népei megbonthatatlan barátságának és erejének jelképévé vált. Az Orosz Föderáció eredményeiről és szerepéről Mihail Szo- lomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke szólt. Rámutatott, hogy az Orosz Föderáció gazdasága szorosan összefonódik a többi köztársaság gazdaságával, a Szovjetunió szocialista gazdaságának elválaszthatatlan részeként harmonikusan fejlődik. Az első külföldi felszólalók között volt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke. Hangsúlyozta: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világban végbement valamennyi kiemelkedő és nagy esemény közvetlenül vagy közvetve összefügg a Szovjetunióval, annak létével, forradalmi példamutatásával és befolyásával. Az a tudat, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának köszönhetően meg lehet fékezni a háborús gyújtogatókat, reménynyel tölt el minket, s erőt ad a korábban nem tapasztalt méreteket öltő háborúellenes mozgalomnak. Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára beszédében megállapította, hogy az ukrán nép az elsők között támogatta az egységes szövetségi állam létrehozásának lenini gondolatát. Kijelentette, hogy Ukrajna népe teljes mértékben támogatja az SZKP és a soknemzetiségű szovjet állam bel- és külpolitikáját. A magyar dolgozók nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára üdvözölte a szovjet népet. Leszögezte, hogy a Szovjetunió történelme bizonyítja, milyen nagy tettekhez van ereje egy olyan népnek, amely megszabadult a tőkés kizsákmányolástól, a feudalizmus igájától és a nemzetiségi elnyomástól. A Szovjetunió tapasztalatai mutatják, mire képesek a testvéri szövetségben egyesülő népek és nemzetiségek. Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára hangsúlyoza, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bölcsője fontos szerepet játszik ma is a Szovjetunió népgazdaságában. Le Duan, a Vietnami KP KB főtitkára felszólalásában azt emelte ki, hogy a Szovjetunió és a szocialista világrendszer megszületése a nemzetek közötti kapcsolatok új típusát hozta létre. Nagyra értékelte azt az önzetlen támogatást, amelyet a Szovjetunió nyújt a vietnami népnek. Az ünnepi ülés résztvevői ezt követően a 82 éves Fjodor Kreto- vot üdvözölték, aki részt vett a Szovjetunió megalakításáról döntő első össz-szövetségi szovjet kongresszuson. Kretov beszédében az 1922-es év viharos napjaira emlékezett. A kongresszus minden küldötte tudatában volt annak, hogy világtörténelmi jelentőségű esemény részese - mondotta. Tyihon Kiszeljov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP KB első titkára Leninnek a Szovjetunió létrejöttében betöltött szerepét értékelte nagyra, és szólt a belorusz dolgozók munkasikereiről. A szovjet népek szövetsége a teljes bizalomra, a testvéri egység tudatára és az önkéntes nézet- azonosságra épül - hangsúlyozta felszólalásában Saraf Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az Üzbég KP KB első titkára. Emlékeztetett arra, hogy Üzbegisztán a szovjet hatalom évei során a feudalizmusból a társadalmi haladás tetőfokára jutott el. A Szovjetunió, a nemzetek és nemzetiségek első önkéntes szövetsége fennállása óta a béke erősítésére törekszik - mondotta beszédében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Országunkban, mely a szocializmus és az imperializmus, a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-or- szágok közötti határon fekszik, tudjuk - és nemcsak a két világháború tapasztalataiból -, hogy semmi sem fontosabb a békénél. Dinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kazah KP KB első titkára beszédében rámutatott, hogy ez a köztársaság az Októberi Forradalom után olyan utat tett meg, amely a feudális középkorból a szocialista civilizáció csúcsához vezetett. Grúzia példája cáfolja a legjobban a burzsoá propaganda koholmányait a Szovjetunió népeinek „eloroszításáról“ - mondotta az ülésen Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Grúz KP KB első titkára. A koreai nép igen nagyra becsüli barátságát a szovjet néppel, monodtta Ri Dzsong Ok, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottsága Elnökségének tagja, a KNDK kormánytanácsának elnöke. A két ország közötti barátsági és együttmüködési kapcsolatok, amelyek a marxizmus-leninizmus és a proleti.tr internacionalizmus alapján alakultak ki, az imperializmus ellen, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott hosszú közös harcban szilárdultak meg és fejlődtek. Az ünnepi ülést a szovjet ifjúság képviselői - a Komszomol-tagok és pionírok is üdvözölték. Szívélyes tapssal fogadták az ünnepség résztvevői a több száz gyereket, akik dallal, tánccal és verssel szórakoztatták a közönséget. A kubai nép csodálja a Szovjetunió nagy tetteit és ezekre mindig büszke - mondotta Raul Castro- Ruz, a Kubai KP KB másodtitkára, az állam- és a minisztertanács első elnökhelyettese, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere. A proletár internacionalizmus elvein nevelkedett szovjet emberek a történelemben elsőként nyújtották példáját az olyan népnek, amely mindazt, amit elért, megosztja valamennyi földrész népeivel jólétük és boldogságuk érdekében. A Litvánia életében vegbement t hatalmas változásokról beszélt Pi- jatras Griškjavičus, a Litván KP KB első titkára. Elmondotta, hogy a Litván SZSZK-ban az idén az ipari termelés a hatvanháromszorosa volt az 1940. évinek. Ezzel befejeződött a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülés első napja. Ünnepi hangverseny A áoknemzetiségű szovjet állam művészete méltán ismert világszerte. Az ország fennállásának hatvan éve alatt a lenini szövetségbe tömörült népek, nemzetek és nemzetiségek kialakították sajátos új, szocialista művészetüket. Legkiválóbb előadóikat sorakoztatták fel a Kreml Kongresszusi Palotájában tegnap megrendezett ünnepi hangversenyen, amelyen jelen voltak a szovjet párt- és állami vezetők, az ünnepi ülés résztvevői, valamint a külföldi vendégek, köztük a Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség. (Folytatás az 1. oldalról) kezetesen kell törekedni arra is, hogy az egyes köztársaságok valamennyi nemzetisége megfelelő módon képviselve legyen a különböző szintű párt- és tanácsi szervekben. Mindebből következik, hogy a nemzetiségek közötti viszony kérdését a fejlett szocializmus körülményei között sem vehetjük le a napirendről. Ezek különös gondot, a kommunista párt részéről állandó figyelmet érdemelnek. Problémáinkról, megoldatlan feladatainkról bátran merünk beszélni, mert szilárdan tudjuk, hogy van elég erőnk, ezeket a problémákat és feladatokat meg kell és meg is tudjuk oldani. Csupán tettekre, és nem hangzatos szavakra van szükség - mondotta Jurij Andropov. Nemzetközi kérdésekről szólva Jurij Andropov kitért a szocialista országok közötti kapcsolatokra, megállapítva, hogy e téren természetesen nem sikerült mindent azonnal megoldani. Nem mindig sikerül időben levonni a következtetéseket, a szocialista világon belüli változásokból. Voltak illúzióink, amelyeknek meg kellett szűnniük, és voltak hibáink, amelyekért fizetnünk kellett. Most azonban elégedetten kijelenthetjük, hogy sok mindent megtanultunk, s a szocialista államok közössége, hatalmas, erős, szervezetté vált, amely óriási pozitív szerepet tölt be a világ életében. Természetesen ma sem állíthatjuk, hogy túlléptünk minden nehézségen, elértük az ideális állapotot. Az SZKP KB főtitkára a harmadik világ országaihoz szólva a Szovjetunió változatlan támogatásáról biztosította azokat függetlenségük megszilárdításáért, népeik jólétéért és fejlődéséért a nehéz körülmények között vívott harcukban. Megállapította, hogy a Szovjetunió tisztelettel adózik az el nem kötelezett országok mozgalmának, amelynek békeszerető politikája hasznos szerepet tölt be a nemzetközi életben. Jurij Andropov leszögezte, hogy a Szovjetunió külpolitikája a békés egymás mellett élés elvein alapszik. A béke megszilárdítását szolgáló minden lépés érdekében azonban nehéz harcot kell vívni az imperializmus héjáival. Ez a harc különösen kiéleződött most, amikor Nyugaton aktívabbá vált a leginkább kardcsörtető erők tevékenysége. Az imperialisták nem mondtak le arról, hogy gazdasági bojkottot valósítsanak meg a szocialista országokkal szemben, s beavatkozzanak bel- ügyeikbe. Teszik mindezt abban a reményben, hogy megingathatják társadalmi rendszerünket. Katonai fölényt akarnak elérni a Szovjetunióval, a szocialista közösség valamennyi országával szemben. Természetesen ezek a tervek elkerülhetetlenül kudarcba fulladnak. Nem téveszthetjük azonban szem elől, hogy Washington politikája veszélyes mértékben kiélezte a nemzetközi helyzetet - mutatott rá Jurij Andropov. - Minden korábbi méretet felülmúlóvá vált az Egyesült Államok és a vezetése alatt álló NATO katonai készülődése. Az Egyesült Államok hivatalos képviselői a „korlátozott“, az „elhúzódó“ és más típusú nukleáris háborúk lehetőségéről beszélnek. E kérdésben világos az álláspontunk: nem szabad megengedni a nukleáris háborút - sem a kis, sem a nagy, sem a korlátozott, sem a totális nukleáris háborút. A nukleáris háború veszélyének reális csökkentéséhez vezető egyik legfőbb út: megállapodás létrejötte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Mi felelősségünk teljes tudatában folytatjuk erről a tárgyalásokat, s becsületes megállapodásra törekszünk, amely nem okoz kárt egyik félnek sem, ugyanakkor csökkenti a nukleáris fegyverzet nagyságát. Az Egyesült Államok sajnos, egyelőre más magatartást tanúsít. Szavakban radikális csökkentésre szólít fel, de valójában arra törekszik, hogy a Szovjetunió hadászati ereje csökkenjen, ő maga pedig továbbra is szabadon növelhesse hadászati fegyvereit. Képtelenség még az a gondolat is, hogy mi ebbe beleegyezhetünk. A Szovjetunió javaslatai az egyensúly megőrzéséből indulnak ki. Készek vagyunk hadászati fegyverzetünk több mint 25 százalékos csökkentésére. Ennek megfelelően kell csökkenteni az Egyesült Államok fegyverzetét is, úgyhogy végső soron mindkét állam hadászati fegyverhordozó eszközei egyenlőek legyenek. Javasoljuk azt is, hogy lényegesen csökkenjen a nukleáris töltetek száma, és a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk a nukleáris fegyverek tökéletesítését. A tárgyalások idejére azt javasoljuk, amit a józan ész is diktál: fagyasszuk be mindkét fél hadászati fegyverzetét. Az Egyesült Államok kormánya ezt nem akarja, mivel belekezdett a nukleáris fegyverzet jelentős növelésébe. Ez nem fogja rákényszeríteni a Szovjetuniót arra, hogy egyoldalú engedményeket tegyen. Az amerikai kihívásra kénytelenek leszünk saját, megfelelő fegyver- rendszereink kifejlesztésével válaszolni: az MX-rakétára hasonló rakétákkal, a nagyhatótávolságú amerikai robotrepülőgépekre saját nagyhatótávolságú robotrepülőgépünkkel, amelynek kipróbálása már tart. Ez egyáltalán nem fenyegetőzés. Mi nem akarjuk, hogy az események ilyen fordulatot vegyenek és mindent megteszünk azért, hogy ezt elkerüljük. Ám az Egyesült Államok politikáját meghatározó személyeknek és a széles közvéleménynek pontosan látnia kell a reális helyzetet. A Szovjetunió komolyan közelíti meg a bizalomerősítő intézkedéseket is. A korszerű fegyverek gyorsasága és hatóereje mellett a kölcsönös gyanakodás légköre különösen veszélyes. A vak véletlen, egy műszaki hiba tragikus következményekkel járhat. Ezzel az eshetőséggel szemben megbízható védelemre van szükség, s ebben az irányban már történtek is lépések, többek között a helsinki megállapodások keretein belül. A Szovjetunió, mint ismeretes, komolyabb, átfogóbb, intézkedéseket is javasol, s ezeket elő is terjesztette a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről Genfben folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon. Készek vagyunk megvizsgálni mások erre vonatkozó javaslatait is, többek között azokat, amiket nemrég az Egyesült Államok elnöke terjesztett elő. Ám csupán azok az intézkedések, amelyekről ő beszél, a kölcsönös bizalmatlanság légkörét nem oszlatják szét, a bizalmat nem állítják helyre. Ennél többre van szükség: a körülmények normalizálására, az ellenségeskedés és a gyűlölködés hirdetéséről, a nukleáris háború propagandájáról való lemondásra. A fegyverkezési hajsza beszüntetését, az államok közötti nyugodt, korrekt viszonyhoz, az eny(ČSTK) - Prágában tegnap befejeződött a Cseh Nemzeti Tanács 7. ülése. A képviselők megtárgyalták a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra a hetedik ötéves tervidőszakban háruló feladatok teljesítéséről szóló kormányjelentést. Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke a tanácskozáson szívélyesen üdvözölte Josef Korčákot, a CSKP KB Elnökségének tagját, cseh miniszterelnököt, a cseh kormány tagjait és más központi szervek és intézmények tisztségviselőit, a CSKP KB, a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit. A cseh kormány említett jelentését Miroslav Toman cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztette elő. Bevezetőben értékelte Csehország mező- gazdaságának és élelmiszeriparának jelenlegi helyzetét. A továbbiakban megállapította, hogy hüléshez való visszatérést különösen fontosnak tekintjük Európa szempontjából - hangsúlyozta Jurij Andropov. Kontinensünkre most új veszély leselkedik, az a lehetőség, hogy Nyugat-Európába több száz amerikai rakétát telepítsenek. Ez még törékenyebbé tenné a békét. Véleményünk szerint az Európa és az egész világ népeit fegyegető veszélyt el lehet hárítani. A Szovjetunió ennek érdekében kész nagyon messzire elmenni. Javasoltuk, hogy kössünk egyezményt, amelyben lemondanánk minden, európai célpontokra irányított nukleáris fegyverről, a közepes ható- távolságúakról és a harcászati rendeltetésüekröl egyaránt. E javaslatunk süket fülekre talált. Elfogadni szemmel láthatóan nem akarják, nyíltan visszautasítani viszont félnek. Szeretném ismételten megerősíteni, hogy javaslatunk továbbra is érvényes. Javasoltuk azt is, hogy a Szovjetunió és a NATO országai közepes hatótávolságú fegyvereik számát alig egyharmadára csökkentsék. Az Egyesült Államok ebbe sem akar beleegyezni. A maga részéről a nevetséges módon nul- la-megoldásnak nevezett javaslatot terjesztette elő. Ennek célja valamennyi közepes hatótávolságú szovjet rakéta felszámolása, a Szovjetuniónak nemcsak az európai, hanem ázsiai területén is, miközben megmaradna, sőt tovább nőne a NATO európai nukleáris rakétakészlete. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Szovjetunió ebbe beleegyezik. A magunk részéről azonban készek vagyunk arra, hogy a Szovjetuniónak csak annyi rakétája maradjon Európában, amennyivel Anglia és Franciaország rendelkezik. Ez azt is jelenti, hogy a Szovjetunió több százzal csökkentené rakétái számát, s ezen belül több tucattal a legkorszerűbb, Nyugaton SS-20 néven emlegetett rakétaik számát. Ha az angol és francia rakéták száma a későbbiekben csökkenne, akkor a szovjet rakéták száma is ugyanilyen mértékben csökkenne. Ezzel együtt megállapodásra kell jutnunk arról is, hogy azonos mértékűre szállítjuk le a két fél közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek hordozására alkalmas repülőgépeinek számát. Felszólítjuk partnereinket, hogy fogadják el ezt az igazságos megállapodást és éljenek a lehetőséggel, amíg az megvan. Senki se essen azonban tévedésbe: soha nem engedjük meg, hogy saját biztonságunk és szövetségeseink biztonsága veszélybe kerüljön. Mi a széles körű, gyümölcsöző, a diktátumtól és az idegen ügyekbe való beavatkozástól mentes együttműködés hívei vagyunk. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékek számára biztosítsa a nyugodt, békés jövőt - mondotta Jurij Andropov. (Jurij Andropov beszédének teljes szövegét lapunk holnapi számába közöljük.) a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében hatékonyabbá kell tenni az alapanyagok hasznosítását és ésszerűbbé kell tenni az élelmiszerfogyasztást. Az önellátás mértékének növelésével közvetlenül összefügg az a követelmény, hogy javítani kell a külkereskedelem fizetési mérlegét, főként a nem szocialista országok viszonylatában. Az élelmiszerkérdés megoldásának a jelenlegi feltételek között különösen nagy politikai, gazdasági és szociális jelentősége van. Az élelmiszer stratégiai fegyverré vált, amelyet az imperializmus gazdasági és politikai nyomásra használ ki. A szocialista állam csak akkor áll szilárdan a saját lábán, ha elegendő élelmiszer termelését biztosítja. Ez a párt gazdaságpolitikájának alapvető kérdése. Ezután Alois Švrček előterjesztette az ezzel kapcsolatos képviselői jelentést, majd vita következett. Befejezte munkáját a Cseh Nemzeti Tanács ÚJ SZÚ 2 1982. XII. 22.
